Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-23 / 250. szám

peil M EC»** if&tlap 1971. OKTOBER 23.. SZOMBAT TV-FIGYELŐ Kedd. Talán a műsor fo­ciméban jelzett tíz perc volt kevés, de tovább is szívesen elidőztünk volna hazánk egyet­len betűöntödéjében. A laikus számára érdekes volt, a féüig- meddig beavatott viszont úgy érezte, több titkos szépség rej­lik ebben a munkában, mint amennyi 'a riportfilmiben fel­tárult. A gép kérdez — a játékos válaszol, s ráadásul: rendha­gyó vetélkedő, ígérte önmagá­ról az a fiataloknak szóló mű­sor, mely érdemi részét tekint­ve maga volt a sablon. Kérdé­seik, melyekre gombnyomással kellett eldönteni a helyes vá­laszt, szerencse és tudás ne­hezen kielemezhető vegyülé- kéveL Az újítás VT 1010 B névre hallgat, foglalkozása: számítógép, itteni beosztása: játékvezető és zsűri egysze- mélyben. Egyszeri ötletnek megjárja, a továbbiakban azonban elvész varázsa, még türelmetlenné is tehet a gép­hang recsegése. Egy adásra való leleményt sorozattá da­gasztani pedig veszélyes ... A hazai krimitermésnek ta­lán legjobbja az este sugárzott film, A gyilkos a házban van. Bán Róbert szakmailag szín­vonalas rendezése, Mikulski népszerűsége, jobbnál jobb színészeik szereplése biztosítot­ta a mérsékelt izgalmat, a mű­fajhoz mérten nívós szórako­zást. A Színházi album informatív haszna kétségbevonhatatlan, de a színházi eseményeink közti eligazítás több eredeti­séggel történhetnék. Legjob­ban beváltak e tekintetben a grafikai megoldások, amelye­ket az adás teljesen mellőz, il­letve a puszta szóbeliséggel pótol. A ritka jelentkezés foly­tán képtelenség lépést tartani az eseményekkel, ezért inkább jelenségek felmutatására, va­lódi viták szervezésére kellene több energiát fordítani: meg­érné, mert nem intimpista- izinten, hanem hozzáértő mó­don tenné a nézőt bennfen­tesebbé. A Sakk-matt adása hazánk­ban tízezreket érdekelhet, hi­szen versenysakkozóink tábo­ra egyike a legnépesebbeknek a világon. (Az amatőr érdek­lődőkről nem is beszélve.) De a most folyó Fischer—Petrosz- jan ütközetről frissebb híre­ket, elemzéseket várnánk: azon melegiben való kommen­tálást, vadonia/túj fényképek­kel, esetleg filmrészletekkel. A televízió az a ..műfaj”, mely­ben a frisseség és élmélyült- ség együttes követelménye ép­pen egy sakkmérkőzés alkal­mával eszményi módon meg­valósulhatna. Csütörtök. A szent egy­ügyiiség szelleme lebegett a Bonanza -sorozat második tör­ténete fölött, jellegzetes pél­dájaként annak, amikor a né­zőt kiskorúnak tekintik. Ugyanakkor kétségtelen szak­mai ügyességgel készült — vi­gyázat, szó sincs művészetről, csupán tetszetős tömegcikk­ről! A zord folyó: sok miszti­kum, még több romantika, ke­véske realizmus — mindezt azonban Dosztojevszkij vagy Gorkij sokkal jobban csinálta Siskovnál. A nagy érzelmek kedvelőinek mégis ajánljuk. A Tv Galériája ezúttal ki­tűnően választott: Czinke Fe­renc grafikus műveit a kép­ernyő hiánytalanul közvetít­hette, ráadásul vidéken élő művésszel ismerkedtünk meg, aki valóban eggyéfórrott az egyszerű embereikkel, s nép­művelőnek sem alábbvaió, mint képzőművésznek. Az Integrál napjaink (és kö­zeljövőnk) egyik legfontosabb kérdését, aiz ember és a biosz­féra problémáját tűzte napi­rendre. Különösen annak örül­tünk, hogy civilizációs környe­zetünk billegő egyensúlyát nem állították be kikerülhe­tetlen katasztrófának, hanem rámutattak: ma még elejét ve­hetjük a helyzet rosszabbodá­sának. Ma délután az Antenna és egy eseményekben bővelkedő szekszárdi szüret megtekintése után el kell búcsúznunk A tenger titkai című sorozattól, alighanem mindnyájunk egyik kedvencétől. Az este a könnyű szórakozásé: a Fővárosi Nagy­cirkusz nyitó műsorénak ké­pei után isimét Angyalnak szurkolhatunk, de később a művészetkedvelőkről sem fe­ledkeznek meg: a fértődi In- terfórumról Ránki Dezső zon­gorajátékát közvetítik. Vasár­nap déli érdekesség egy ga­loppverseny közvetítése, dél­után pedig megkezdődik a va­dászati világkiállítás alkalmá­ból rendezett természetfilm­fesztivál legjobb munkáinak vetítése. A Pap Károly írásai­ból készült Súgó kellene című tévéfilmet a második műsor után ismét sugározzák, az este fénypontjának pedig (Rózsa Sándor után) a Kállai Ferenc­cel készült, önportré-jellegű esti beszélgetés ígérkezik. Lehotay-Horváth György HP * ' leazo a Kreszta-házban Budapest és Sopron után Győr az ország legjelentősebb műemlékvárosa, amelynek tör­ténelmi városmagját az évek során, szinte teljes mértékben felújították. A Győri Ingatlan- kezelő Vállalat másfél milliós költséggel most kezdte meg a város egyik legjellegzetesebb műemléképületének, a Kresz- ta-háznak rekonstrukcióját A ház érdekessége, hogy három, utcára néző homlokzatát zárt erkélyt utánzó, kúpos sarkak fogják egybe. Az egykori Ria­dó téren álló Kreszta-ház 1617-ben egy Zaphot nevű né­met varga tulajdona volt. Mai nevét a város híres kereske­dőcsaládjáról, a ház utolsó tu­lajdonosáról kapta. A felújí­tást követően a patinás épü­letben nyílik meg Győr első teázóhelyisége. PALLÓ IMRE 80 ÉVES Dr. Palló Imre Kossuth-dí- jas kiváló művész, a magyar operaszínpad kiemelkedő alakja ma ünnepli 80. szüle­tésnapját. A székelyföldi Ma- tisfalván született, ott szeret­te meg a népdalokat, s hatá­rozta el: operaénekes lesz. A Zeneakadémián ,.háborús diplomát” kapott, s mikor be­vonult, 13 hónapon át énekelt a katonáknak a fronton. 1917- ben lépett az Operaház ösz­töndíjas tagjainak sorába, és nyugdíjba vonulásáig, kerek fél évszázadon át, aratta si­kereit hazai és külföldi szín­padokon. A 80 éves művészt a pályatársak és a közönség szeretete övezi. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Palló Imre Kossuth-díjas művésznek szü­letésnapja alkalmából a Mun­ka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. Klubkőnyvtár Iklad községben csupán egy parányi kölcsönkönyvtár ..szol­gáltatja” a kultúrált művelő­dést, szórakozást. A mintegy kétezer lakosú falunak ez bi­zony már igen kevés. Ezért a tanács, a helyi KlSZ-szerve- zettel és termelőszövetkezettel összefogva, elhatározta, hogy klubkönyvtárat épít. Ma már állnak a falak, s jövő év köze­pére remélhetőleg kész is lesz a klubkönyvtár. (Foto: Gárdos) „A nagy Napóleon híres elfogója“ Abonyi-e Háry János? A múzeumi hónap alkalmá­ból az elmúlt héten többször is találkozhattunk abonyi vo­natkozású, rövid tudósítással. Egyik-másik engem is meg­említett, s egyik írásomat is. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem: valami félreértés történt, mert a Hagyományok nyomában című kötetemmel két éve jelentkeztem, s an­nak pedig épp egy éve, hogy a kötet alapján néhány helyi hagyományról előadást tar­tottam az abonyi múzeumban. Az idén publikált kötetem cí­19 aBaD ornai BEMUTATÓ A TORONYBAN ZÁRÁS ELŐTT A MEGYEI TÁRLAT ULTIVERSENY ASZÓDON Bár Lengyelországban és a Kékesen havazik, Pest kör­nyékén, ha csíp is egy kicsit a hideg, jó idő van, süt a nap. Nem véletlen, hogy a Termé­szetbarát Szövetség erre a hét végére is több túrát szerve­zett. Túrák, kirándulások A Vasas SC turistái vasár­nap i/j 7-kor a HÉV Császár fürdői végállomásánál talál­koznak, hogy ellátogassanak Paprétre, Disznóskútra, Ró­kakapuhoz és Dunabogdányba. A XIII. kerületeik 9-kor in­dulnak a 22-es autóbusz Moszkva téri végállomásáról AZ ÉVIG KISGÉPGYÁR újonnan létesített törpemotor­gyártó üzemébe, folyamatos jelentkezéssel felveszünk: esztergályos, géplakatos, marós, köszörűs szakmunkásokat, férfiakat és nőket betanított munkára, valamint 18 éven felüli férfi segédmunkásokat műhelyi és udvari segédmunkára. Bérezés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet Cegléden, a Külső Törteli út 12. sz. alatt, a munkaügyi osztályon. Budakeszire és Nagykovácsiba- Szintén Nagykovácsiba láto­gatnak a Spartacus TE tag­jai, ők 8 órakor találkoznak ugyanott A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat is szervez Pest megyei kirándulást. A kisko­csival rendelkezők túrájuk során érintik Fótot, Kisinócot, Kóspadlagot, Márianosztrát és Vácot Aki pedig disznótoros túrán kíván részt venni, hat Pest megyei kirándulásra me­het: szombaton Ceglédre, Zsámbékra, Nagykőrösre, Szentmártonkátára, vasárnap pedig Nagymarosra és Monor- ra. Kiállítások, tárlatvezetések Mivel még tart a múzeumi hónap, ismét felhívjuk olva­sóink figyelmét a Pest megyei és a budapesti kiállításokra. Mindenekelőtt a legfontosabb­ról szólunk, a Magyar Nemze­ti Galériában megrendezett Pest megyei tárlatról, amely utoljára vasárnap lesz nyitva, s ezen a napon tárlatvezetést is rendez a TIT. A pomázi ta­nácsházán a képzőművészeti baráti kör kiállítását lehet meg­tekinteni hétfőig. Visegrádona Salamon-toronyban Mészáros Dezső szobrászművész bemu­tatója várja a látogatókat, a Csepel Autógyárban a Műcsar­nok rendezésében mutatják be a középkor művészetét, és a Csepel Galériában vasár­napig látható Fodor József festőművész tárlata. Az isaszegi múzeumban va­sárnap este öt órakor a nagy­községi könyvtárat és a mú­zeum adattárát Proszka Emese könyvtáros ismerteti. A Bu- davaskapuja, a Sárkányugrás- halmok, valamint a tárcsái völgyek egykori jelentőségé­ről Szatmári Zoltán tart elő­adást Komolyzene A Csepel Autógyár műve­lődési házában barokk-hang­verseny kezdődik szombaton este 7 órakor. Az énekkart Jávor Ernő, a zenekart pe­dig Könözsi László vezényli, közreműködik a művészetba­rátok köre Vox Pacis vegyes­kara és a dunavarsányi Ifjú Zenebarátok Kamarazeneka­ra. A műsoron — a többi kö­zött — Händel, Vivaldi, Bach, Corelli és más zeneszerzőik művei szerepelnek. A buda­pesti művészeti hetek rendez­vénysorozatának keretében szombaton az Erkel Színház­ban 7 órakor Erkel: Hunyadi László című operáját mutat­ják be, a Zeneakadémián pe­dig a Miagyar Állami Hang­versenyzenekar ad hangver­senyt Forral Miklós vezényle­tével és a Budapesti Kórus közreműködésével este fél 8- kor. Vasárnap délelőtt az Er­kel Színházban Kacsóh János vitéze, este pedig Szokolay Vér násza szerepel a műsoron, a Zeneakadémián pedig a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar ad hangversenyt, Mura Péter vezényletével és Lukács Pál közreműködésével. Tánc és játék Nagyszabású szüreti bált rendeznek a ceglédi Kossuth Művelődési Központban. Tö­kölön nemzetiségi szüreti mu­latság lesz vasárnap. A bálon közreműködik a KISZ Köz­ponti Együttes rajkózenekara és a budapesti Derkovits Táncklub táncegyüttese, a tánchoz pedig a fegyveres erők klubjának zenekara és a mű­velődési központ gitáregyütte­se szolgáltat zenét. Aszódon, a fegyveres erők klubjában szombaton délután 5 órakor ulti-, romi- és perzsavásár- versenyt rendeznek a felnőttek részére. Vasárnap délután 4 órakor az ifjúsági klub tart játékos délutánt. A tápiógyör- gyei művelődési házban szom­baton a Colonia-táncegyüttes fiataljai adnak táncestet­Mészáros Sándor me: Postscriptum. Nem helyi hagyományok gyűjteménye (mint az előző), hanem a ha­gyomány, mint olyan vizsgá­lata, azaz a néprajz egy elég­gé távoli és ingoványos terü­letét, hagyományok logikáját kalandoztam be ez egyszer. A múlt heti előadás isko­lapéldája egyébként tényleg egy helyi hagyomány, a Há­ry János körüli mendemonda volt. „Lehetetlen eligazodni“ Országszerte úgy tudják, hogy Háry János szekszárdi volt, s csak az abonyiak ra­gaszkodnak konokul a maguk külön Háry Jánosához... Háry, persze, nem volt szek­szárdi. Ahány kutató nyúlt a kérdéshez — és jó páran vannak —, mind nem a szek­szárdi Háryt, hanem a maga Háryját fedezte fel. Ezeket azonban nem lehet közös ne­vezőre hozni. Akadt olyan ku­tató, aki néhány év alatt két Háryt is „felfedezett’, de már nem vette észre (mert nem akarta, s ez a hagyományok logikája!), hogy az ő Háryja — egy harmadik Háry... Ért­hető, hogy a szekszárdi Bod­nár István egykor így sóhaj­tott fel: „Annyi a Háry Já­nos, hogy lehetetlen közöttük eligazodni.’’ Garay Háryt, ezt a világot bejárt mesefigurát, Móricz Zsigmond szerint is, nem egy szekszárdi öregemberről min­tázta, hanem népi figurák és motívumok tömegéből gyúrta össze elbeszélő verse hőséül. — A kérdés tehát: akkor mit is akarnak az abonyiak? ... Abony és Nagyabony Az. egyik szerző így foglal­ta össze az abonyi Háry körü­li mendemonda lényegét: Ko­dály szerzőtársai beleszőtték a daljáték szövegébe a nagy- abonyi katonadalt; ha ezt nem teszik, nem kap lábra az a hiedelem, ami szerint Háry János abonyi. A szerző to­vább megy. Szerinte egyéb­ként nem is a Pest megyei Abonyt illeti ez a népdal, ha­nem a Pozsony megyei Nagy- abonyt. Meglepő érvei: maga Kodály is a Csallóközben gyűjtötte ezt a népdalt, és — természetesen — a kéttornyos falu a Pozsony megyed Nagy­abony ... Már 1969-ben publikáltuk, hogy Kodály nem a Csallóköz­ben bukkant rá az abonyi ka­tonadalra, hanem az Arany— Gyulai féle népköltési gyűjte­ményben. Ezt maga Kodály is tanúsítja a múzeumunkban őr­zött eredeti levélben. (A gyűj­temény abonyi balladáit és népdalait Abonyi Lajos gyűj­tötte össze az 1860-as évek elején, a megbízó, a Kisfaludy Társaság számára. Munkatársa volt a szintén abonyi Si- monffy Kálmán is.) Tehát a dal abonyi és nem nagyabo- nyi. De nem is lehet, mert — hiába érvelnek a két toronnyal — a Pozsony megyei Nagy- abomynak (Veiké Blahovo). en­nek a jellegzetesen csallóközi kis falunak csak egy templo­ma van, s e templomnak is csak egyetlen tornya! Az öreg Szladeky Visszatérve a Kodály-daljá- tékra: a Háry Jánost 1926-ban mutatták be. Abonyban vi­szont már jóval előbb élt a Háry-legenda. Már 1896-ból vannak adataink — írásos bizonyítékaink —, hogy Abonynak közismert személyi­sége volt „a nagy Napóleon hí­res elfogója, az öreg Szladeky őrmester". (1856. december 24- én halt meg Abonyban, 77 éves korában.) Ezek után — a mást bizo­nyítókkal való vitatkozás he­lyett — engedtessék meg, hogy a helyükre tegyük a dolgokat „A nagy Napóleon híres el­fogója” közismert — és Ahányban élő — ember volt. Garay figurájának legna­gyobb tette, hogy „elfogta Na­póleont”. Semmilyen adatot nem talá­lunk arra, hogy volt még olyan, valóban élt obsitos, aki­nek az lett volna a híre, hogy elfogta Napóleont. (Napóleon elfogásának meséje ugyanis akkora lódítás, amelyet a jó fantáziájú obsitosok sem en­gedtek meg maguknak.) És végül — bár még mindig sok problémával birkózom eb­ben a tárgykörben — hadd je­gyezzek meg néhány nevet a sok-sok közül, amelyek a kel­lő „összekapcsolást” biztosít­ják. Ugyanis Kossuth, Teleky, Urményi stb. jól ismerték Ga- rayt is — és otthonosak voltak Abonyban, az alföldi mezővá­rosban is. Temesközy István Irodalmi esi a Salamon-toronyban Az országos múzeumi és műemléki hónap alkalmából tegnap este a Magyar Nemze­ti Múzeum Mátyás király Mú­zeuma és a visegrádi Mátyás király Művelődési Ház ren­dezésében irodalmi estet ren­deztek a Salamon-toronyban. Ausztria, NSZK, NDK, Svájc kortárs költőinek műveiből állította össze a műsort Bol­dog Balázs író, amelynek cí­me Egy falat kenyér. Sellei Zoltán előadóművész műkö­dött közre. A műsor után Mé­száros Dezső szobrászművész kiállított szobrairól tartottak eszmecserét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom