Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-22 / 249. szám
hírlap 1971. OKTOBER 22., PÉNTEK KÉPZŐMŰVÉSZETI NAPLÓ Az I. nemzetközi kisplasztikái biennale Tv-kalandfílm, Rákócziról A BIENNALÉT LÄTVA, az ember zavarba jöhet. Először is azért, mert kétségek gyötrik: vajon a szobrászat tartományába tartozik-e mindaz, amit látott; közönséges előszobái kabátfogasra felakasztott műanyag zakók, pirítós kenyerek, amelyek a falon függenek, tartójukban gondosan egymás fölé helyezett levélborítékok és így tovább. Másodszor azon tanakodhat: vajon az előbb felsorolt „szobrászati termékek” talán csak nem azért kerültek be a tárlat anyagába, hogy nyilvánvaló oda nem tartozásukkal hitelesítsék a többi műtárgynak plasztikaként való elfogadását. Ez a többi műtárgy: Geometriai térelemek — egyszerű kockák, téglatestek, hasábok, színes és színtelen üvegből, hatásos fénytörésekkel és fénytörések nélkül — vajon meg- érdemlik-e, hogy művészi termékként emlegessék? Gumi-, vagy műanyag fejek, babák, amelyekhez hasonlókkal mi gyerekkorunkban járókánkban játszottunk, benyomtuk a baba hasát és akkor mosolyra nyílt a szánk, mert a baba hangot hallatott. No hát, ilyen „babák” vonultak be a plasztika területére, csak nem szabad benyomni a hasukat — mert ezt a terem- őrök nem engedik, vagy egyszerűen nincs is hasuk —, s ezért nem is adnak hangot. Egy műtárgy azért megszólal: egy falra akasztott színes csecsebecséből fehér műanyagcső nyúlik ki és vezet egy tartályba, a csövön át folyadék áramlik és amikor bekerül a tartályba, halljuk, amint lecsöppen. Mint a szívdobbanás, szívdobogás. Csák hol ebből a szív és a művészet? Az előbbiek ellenére azonban kiváló plasztikai alkotások is bekerültek a tárlat anyagába — s bosszúságunkat most félretéve, mondjuk el, hogy — szerencsére többségben. A NEMZETKÖZI ZSŰRI által díjazott művészek — Cornells Zitman venezuelai, Olita Abolina szovjet-lett, Max Bill svájci, Luciáno Minguzzi olasz; Thimios Panourgias görög, Pablo Serrano spanyol, Mircea Ste- fanescu román, Fritz Wotruba osztrák és a magyarok, Somogyi József, Kiss Nagy András — alkotásai megkönnyebbülésünkre nem tartoznak az előbbi kategóriákba. Elkötelezett művészek, akik mindmind a saját formanyelvükön mondanak véleményt, ítéletet?, vagy dicséretet a világról, környezetükről. A plasztika nyelvén bizonyítva, hogy e nyelv annyiféle lehet, ahány művész van. bizonyítva, hogy tehetséggel, mesterségbeli tudással, elkötelezett mondanivalóval, a világra való figyeléssel a modem szobrászat nyelvéhez még hozzá nem szokott nézőben is érzelmeket válthatnak ki. Mert aizt talán mondanom sem kell, hogy nem a modern szobrászat kifejezési skálájának gazdagságát kérdőjeleztem meg az előbb. Talán a magyar szobrászokkal bizonyítható, hogy — BorA Váci Autójavító és Fémipari Vállalat FELVESZ LAKATOS SZAKMUNKASOKAT sződligeti telepére, továbbá VASESZTERGÁLYOSOKAT a központi telepre. JELENTKEZÉS: Vác, Dózsa György út 53. a Műcsarnokban sós Miklós, Ferenczy Béni, Le- senyei Márta, Marosán László, Pátzay Pál, Schaár Erzsébet, Segesdi György, Tar István, Vígh Tamás, Varga Imre — kiállított műveik egy újfajta térlátásmód és térforma keresésével sem estek ki a plasztika tartományából. Szobrásznyelven beszélnek hozzánk, s kifejezik — természetesen különböző színvonalon — emberről szóló véleményüket egy- egy testtartás, mozdulat vagy fej megformálásával. Ferenczy turnéra indul a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara. Vermes István, a zenekar igazgatója elmondotta, most első ízben utazik magyar szimfonikus zenekar a tengeren túlra. Egy hónap alatt 26 koncerttel nemcsak a magyar zenekultúrát kell reprezentálnunk, hanem egy kissé mindazt, amit az európai zene az óceán túlsó oldalán jelent. — A hangversenyzenekart Lehel György vezényli majd, a szólisták: Kocsis Zoltán és Ránki Dezső, valamint a kiváló kürtművész, Tarjám Ferenc. ♦ — Utunk legnyugatibb pontja a Colorado állambeli Boulder városa. Az első világváros Chicago lesz, rá két napra Clevelandben játszik zenekarunk. November 24-én New Yorkban lépünk fel, a Carnegie Hallban. A műsor első felében Kodály Galántai táncok című szerzeménye és Bartók X. zongoraversenye csendül fel. Szünet után Mendelssohn olasz szimfóniáját és Ravel Daphnis és HUSZONEGY DARABOT mutat be, illetve játszik tovább ebben a színházi évadban az Állami Déryné Színház. Megyénkben 90 előadást tartanak. A vándortársulatok régen, a vándorszínészet korában, két- három betanult előadással járták az országot. A Déryné Színház ma a megváltozott körülmények között ezt nem teheti meg. Régen egyetlen esemény volt a vándorszínészek megérkezése valahová, bármit és bárhogyan is adták elő. Ma csak akkor esemény, ha a közönséget érdekli is, amit eljátszanak. A 21 darab közül kettő opera! (Donizetti: Don Pasqua- le, és Szerelmi bájital), kettő klasszikus dráma, illetve komédia (Shakespeare: Szent- ivánéji álom, Osztrovszkij: Vihar), hat — már-már klasszikusnak számító szerző — társadalmi mondanivalója darabja (Móricz Zsigmand: Rokonok és Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Heltai Jenő: Néma levente, Illyés Gyula: Fáklyaláng, Sarkadi Imre: A Sipos-család, Arbuzov: Az Ar- bat meséi), egy modernizált népszínmű (Szigligeti Ede— Barabás Tibor: A cigány), két mai magyar író aktuális témát feldolgozó darabja (Végh Antal: A tékozló lány, Sós György: Köznapi legenda), három vígjáték (Molnár Ferenc: Delila, Kállai István: Szegény szélhámosok, Baril- let-Grédy: A kaktusz virága), négy zenés vígjáték és operett (örsi Ferenc: Princ, a civil, Méhes—Majláth—Fülöp: Mi férfiak, Dévai—Nádas— Béni klasszikus szépségű, harmonikus alkotásaitól Schaár Erzsébet színesüveg-térformái- ig hosszú az út. Beletartozik a figuratív és a nonfiguratív művészet is. A KIÁLLÍTÓ 22 ORSZÁG 94 művésze 500 alkotásának többségével bizonyítja, hogy a térformák merész absztrahá- lásáva-1 alkotó modern szobrá- szatot élesen el kell választanunk a művészietlen hamistól. Berkovits György Chloé szvitjét hallhatja az amerikai hangversenyközönség. November 26-án tartjuk koncertünket Washingtonban. Egyébként a tervek szerint a New York-i koncertet — pár napos késéssel — hangfelvételről, a Magyar Rádió sugározza majd a komoly muzsika itthoni híveinek is. MA: BEMUTATÓ A PESTI SZÍNHÁZBAN A Vígszínház kamaraszínháza, a Pesti Színház ma este mutatja be Sarkadi Imre: Ház a város mellett című három- felvonásos drámáját. A jeles színpadi szerző önéletrajzi ihletésű darabjában bizonyítja, hogy a megváltozott társadalmi körülmények milyen, hatással vannak az egyén fejlődésére. A darabot Horvai István rendezte, a főszerepeket Ruttkai Eva, Bitskey Tibor és Darvas Iván játssza. Szenes: Potyautas, Szirmai— Ernőd: Mézeskalács) és egy krimi (Tóth Miklós: Kék- fény). A SZÍNHÁZ MŰSORA rendkívül változatos és gazdag, mindenki válogathat belőle bőven. Ez a színház, amely operettekkel kezdett, ma már csak igazán operettet mutat be az idén. Ez a színház, amelynek fő produkciói nemrégiben még a zenés darabok voltak, ma már csak három zenés vígjátékot játszik. S két operát. Ezt az egyik legnemesebbnek és legnehezebbnek tartott műfajt. Szembetűnő, hogy a repertoár gerincét 11 olyan színdarab adja, amely egyaránt jelzi a klasszikusok, a legnagyobbak közül való régebbi és újabb magyar írók jelenlétét, amely egyaránt mutat örök emberi és aktuális társadalmi problémák iránti elkötelezettséget A 21 közül 11 új darab friss bemutató lesz az idén. A Potyautasról, az első bemutatóról már írtunk, jeleztük, hogy színvonalasan szórakoztató előadást produkált az együttes. A bemutatók: Rokonok, Fáklyaláng, Az Arbat meséi, Don Pasquale, Kék fény, A néma levente, A Sípos-család, Szegény szélhámosok, Mézeskalács, Princ, a civil. Móricz Rokonokját felesleges lenne bemutatni, régóta kötelező olvasmány; a népszerű regényt az író lánya, Móricz Virág dolgozta át színpadra. Illyés Fáklyaláng című alkotása szintén ismert irodalmi értékünk. Heltai Néma leventéje rágóta kedves műsordarabja a magyar színházaknak. MindGótikus kapuzat a XIV. századból Tokaj-hegyalja egyik értékes műemléke a középkorban épült római katolikus templom. A XIV. században emelt egyhajós egyházi épület tornyát az 1600-as években, utólag építették gótikus támpil- lérekkel, valamint a tornyon körbefutó erkéllyel, amelyet ugyancsak gótikus faragású gyámkövek tartanak. A templom tatarozása során most újabb értékes leletre bukkantak. A vakolat leverésekor a hajó déli oldalán egy teljesen ép, gazdagon faragott, csúcsíves, gótikus kapuzat tűnt elő, amelyet a megállapítás szerint a XIV. században készítettek. A templom átvizsgálásakor azt is megállapították, hogy a tornyában lévő harangot egy ismeretlen eperjesi mester készítette, a bronztesten lévő évszám tanúsága szerint 1634-ben. Mindenütt sok a dolga a községi tanácselnöknek, de bizonyára nem annyi, mint az utolsó tíz esztendőben a száz- halombaittainak volt Bár lé- lekszánrara tekintve mindössze másfél ezer és valahány lakost számlált a falu az 1960-as nép- számláláskor, de napról napra több ember tódult oda, megkezdték a hőerőmű és az olajfinomító építését. Ahogy haladt az építkezés, úgy növekedett a lakosság és gyarapodott a munkája Ferenczy IUésczen alkotások színházi és irodalmi értékei a magyar szellemi és társadalmi életnek, amelyek előadása állandóan aktuális. A Déryné ezekkel az előadásokkal kultúrpolitikai tettet hajt végre. Sarkadd Imre, A Sípos-család című darabja újabb tisztelgés a tragikusan elhunyt, tehetséges író előtt, aki ebben a parasztdrámájában is olyan társadalmi igazságokat keres, amely ma is aktuális. Arbuzov színpadi műve, Az Arbat meséi generációs problémát tárgyal finom humorral és líraisággal. A szovjet írónak több darabját mutatták be nálunk, szinte magyar háziszerzőnek számít. A könnyed szórakoztatás a célja a többi bemutatásra kerülő darabnak. Persze, ne feledkezzünk él Donizetti operájáról, amely — nem lehet elégszer hangsúlyozni —, a színház újító szándékait, tartalékait, erejét jelzi. A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ AUTÓBUSZAI szerte a megyében felbukkannak. Legtöbb helyen örömmel fogadják őket. Észreveszik a színház új törekvéseit, komoly mondanivalói ú társadalmi darabjait, sőt meghonosodott operai részlegét Egy színházat szemlélete, műsorválasztása, előadásainak színvonala jellemez. A Déryné Színház gárdája lépést tart a kor követelményeivel. S, a Déryné Színháznak van még egy érdeme: nehéz, fáradságos körülmények között terjeszti a kultúrát Vállalja a vándorszínészet minden hátrányát. A megérdemelt sikerért . B. Gy. A felkelők feltartóztatják tóját. A BBC, a francia* belga, NSZK, svájci, olasz televízió és a Magyar Televízió közreműködésével Nagy szökések címmel tízrészes kalandfilmsorozat készül. A Magyar Televízió forgatja az egyik részt, A menekülő herceg címmel, a fiatal Rákóczi bécsújhelyi szökésének, a községi tanácselnöknek. Annál tiszteletre méltóbb, hogy szabad idejét nem pihenésre, hanem községe múltja és jelene, gyors fejlődése történetének felkutatására, megírására szánta. És tulajdonképpen még a pályázat meghirdetése előtt csaknem készen állott már pályaműve. Uuszonhatan segítenek Százhalombatta község azóta várossá emelkedett, Ferenczy Illés pedig a városi tanács elnökhelyettese lett Vajon megérdemelten szerzett babérain ülve, abbahagyta-e a helytör- ténetírást? — Szó sincs róla — felel kérdésünkre és kemény táblába kötött, nagyalakú könyvet mutat fél: Százhalombatta város krónikáját. Naplószerűen, tömör mondatokban olvasható abban minden esemény, ami naponta történik a városban. Mivel foglalkozott a tanácsülés? Megnyitották az új óvodát. Halálos végű közlekedési baleset érte a város egy fiatal lakóját Egyszóval minden, de minden feljegyzésre méltó adat, hogy abból később egy- egy évtized története kikerekedjen, sőt majdan bőséges kútforrása lehessen ez a krónika a történésznek, aki egy város születését és kialakulását akarja megírni. — Persze, most már segítségem is van, nem győzném hivatali elfoglaltságom mellett egyedül a krónikaírást. Egy esztendeje megalakult a honismereti szakkör. A szakkörnek 26 tagja közül 22 üzemi, 2 tanácsi dolgozó, 2 pedig pedagógus. Elnökké Fe- renczyt választották. Kezdetben két szakcsoportra oszlott a kör, éspedig a helytörténettel foglalkozóra, amit Ferenczy j vezet és a régészetire, amelynek élén Kovács Gyula, az erőmű technikusa áll. Nem-t rég megtudták, hogy a kőolaj - finomító egyik dolgozója, Kristóf Ferenc néprajzzal szeret foglalkozni. Erre megalakították a harmadik, a néprajzi szakcsoportot. Matrica másfél évezredes hídja — Rendkívül fontos a szerepe ennek a csoportnak — hangsúlyozza Ferenczy Illés. — Most, úgyszólván az utolsó pillanatban, még összegyűjthető az óvárosban sok régi a szökésben levő Rákóczi hinről. A koprodukciós alkotás írói Hegedűs Géza és a francia F. Noquerres, rendezője Makic Károly, operatőre Lukács Lóránt. Rákóczit Balázso- vits Lajos, feleségét Dőry Virág alakítja. A további főszereplők: Bessenyei Ferenc, Phi- liphe Marche, Juhász Jácint. szerszám, használati tárgy, népviseleti ruhadarab. A föld régészeti leletek tömkelegét rejti. Ősidők óta lakott terület ez. A dombokon 1847-ben még 122 halmot térképeztek fel, ma már csak kettő található. A budapesti régészeti világkongresszus 1876-ban a helyszínen állapította meg. hogy kései bronz- és korai vaskorból származó kelta családi temetkezési hely minden egyes halom, nem pedig, mint a nép szájhagyománya tartotta, a rómaiak és hunok Tárnok-völgyi véres csatája elesettjeinek sírja. A rómaiak másfél ezer esztendőnél öregebb hídja még ma is használható állapotban íveli át a Benta-patakot. Az itteni római település neve Matrica volt. Róla nevezzük kis társulatunkat Matrica honismereti szakkörnek. Távolabbi, de remélem, nem túl távoli jövőben megvalósuló célunk, városi múzeum alapítása. Régészeti és néprajzi anyag bőven lesz hozzá, és természetesen a városépítés tárgyi emlékei sem hiányoznak belőle. — Nyilván a két nagyüzem emlékei sem — véljük és megkérdezzük: — A százhalombattai üzemek építésének, munkájuk fejlődésének történetével nem foglalkoznak? — Csak annyiban, amennyiben a várost érinti, de részleteiben nem. Erre azután igazán nem telne már az időmből. Hiányzik a két üzem története — Kár, mert a legújabb kori magyar gazdaságtörténetnek jelentős adattára lehetne a két üzem alakulásának leírása. Más forrásból halljuk azután, hogy a két üzem és a városi tanács megállapodik valakivel, aki vállalta az üzemtörténet megírását. Kijelentette, hogy nyári szabadságát erre szánja és két hét alatt megírja az egészet. Akkor látíák utoljára, azóta hiába keresik, nyoma veszett. Jobb is, hogy eltűnt, ne is kutassanak utána, mert ugyan miféle történelmi művet lehet ilyen rövid idő alatt összehányni a két hatalmas gyár kibontakozásáról. A helytörténészek többnyire nem képzett történészek, de legalábbis eddig, nem akadt köztük kókler. Ferenczy Illés éveket szán rá, hogy szakköri társaival együtt összegyűjtse és a krónika alapján majdnem megírja Szászhalombatta város első éveinek történetét. Szokoly Éjidre Amerikába utazik az MRT szimfonikus zenekara A közeljövőben amerikai Opera, klasszikus dráma, komédia A Déryné darabjai Már a bronzkorban is Születő város krónikásai Városi múzeumot tervez Százhalombattán a honismereti szakkör I A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága és a megyei levéltár a felszabadulás 25. évfordulójára honismereti pályázatot hirdetett. A pályamunkák tárgyát meghatározta a pályázat címe: „Falum, városom 25 éve”. Ezen a pályázaton Százhalombatta község tanácselnökének, Ferenczy Illésnek ítélték oda a második dijat.
