Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-21 / 248. szám
‘“'zMírltw 1971. OKTÓBER 21., CSÜTÖRTÖK Kis Sopron a megye déli részén? Tanácskozás Ráckeve műemlékeiről Országos helytörténeti konferencia a Pest megyei HETI FILMJEGYZET Hangyaboly Tegnap délelőtt a Ráckevei Járási Pártbizottság rendezésében műemléki tanácskozásra került sor Ráckevén. A tanácskozás múltból fakadó témája a nagyközség holnapját idézte. Dr. Dobrai Lajos, a járási pártbizottság első titkára megnyitójában így foglalta össze a megbeszélés célját és időszerűségét: — Ráckevén a negyedik ötéves terv során 300, városias jellegű, többszintes lakás építésére került sor. Az építkezést annak figyelembevételével kívánjuk megkezdeni, hogy az összhangban legyen a nagyközség műemlékeivel, műemlék jellegű épületeivel, és utcasoraival. Dr. Kovács József, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tudományos munkatársa Ráckeve több mint fél évezredes múltjának ma is megtalálható és fellelhető emlékeit idézte vitaindítójában, amely jól egészítette ki B. Kállai Ilona építészmérnök írásos referátumát. S amiről dr. Kovács József beszélt, azt nem sokkal később a valóságnéző séta során be is mutatta a tanácskozás részvevőinek. A Savoyai-kastély helyre- állítására már eddig is közel négymillió forintot fordított az Országos Műemléki Felügyelőség. Még néhány hét és a kastély jelenlegi lakói véglegesen Szerdán délután a Meridian- expresszel — a Váci Városi Tanács meghívására — Günter Blumhagel karnagy vezetésével megérkezett a 80 tagú jénai szimfonikus zenekar. A neves NDK-beli együttes érkezése előtt a váci Vox Humana eddig háromszor járt a híres türingiai városban. A jénai zenekar tagjai nyolc napig tartózkodnak hazánkban. Csütörtökön Vácott tartják első próbájukat és szombaton két hangversenyt adnak az új zeneiskola nagytermében. Richard Strauss-, Saint-Saens- és Schubert-művekből állították össze műsorukat. A hangversenyen Mező László gordonkaművész is fellép. beköltözhetnek űj lakásaikba. A 18 új lakás elkészült, birtokbavételét pillanatnyilag az akadályozza, hogy a házakra elfelejtettek pinceablakokat építeni, és ezért a tűzrendé- szeti hatóság — joggal — nem engedélyezte a lakások átadását. A modem, űj lakások az értékes műemlékként nyilvántartott görögkeleti templom szomszédságában épültek. Ez a tény is bizonyítja a tegnapi tanácskozás fontosságát: ha előbb kerül rá sor, talán nem éppen ide építik ezeket a modem épületeket. Az összhang megteremtésére most feltétlenül fásítani, parkosítani kell a a templom közvetlen környékét. Ennek az összhangnak a megteremtéséről szolt a helyszíni vitában Dercsényi Dezső Tegnap délelőtt ülést tartott a Pedagógusok Szakszervezete Pest. megyei Bizottsága. Először az óvodák; általános és középiskolák dolgozói bérrendezésének tapasztalatait vitatíák meg. Schreiber Gizella, a pedagógus-szakszervezet Hétfőn a Zeneakadémia nagytermében játszanak Weber-, Mendelssohn-, Richard Strauss- és Sztravinszkij-mű- veket. Itt Kovács Dénes lesz a szólista. Utolsó váci szereplésükre 27-én este kerül majd sor, amikor az Állami Operaház magánénekeseinek és a Vox Humana énekkarnak a közreműködésével bemutatják. Mozart Esz-dúr és Beethoven IX. szimfóniáját. Itt-tartózkodásuk idején megtekintik Vác történelmi nevezetességeit, találkoznak a Vox Humana tagjaival is. Vasárnap Budapest érdekességeit tekintik meg, kedden Szentendre, Visegrád és Esztergom lesz útirányuk. nész, az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos igazgatóhelyettese. — Ráckeve két jelentős műemléke, a Savoyai-.kastély és a görögkeleti templom közé olyan községszakasz iktatódik, amelynek egy része középkori épületekből áll. Egy kis Sopront lehetne kialakítani itt — mondotta — alig több, mint 40 kilométernyire Budapesttől. A feladat most az, hogy ezeknek az értékeknek a megőrzése mellett ne akadályozzuk az élet továbbfejlesztését, Ráckeve városiasodását. A délutáni órákig tartó vitában sok értékes javaslat hangzott el. Pénteken újabb tanácskozásra kerül sor Ráckevén, amelyen a nagyközség fejlesztési koncepcióját vitatják meg. megyei bizottságának bérfelelőse elmondotta, a megyei pedagógusok fizetése átlag 408 forinttal emelkedett. ** rendeletben előírt emelésen felül 85 százalékuk 80-tól 600 forintig terjedő differenciált béremelésiben részesült. A beszámolót követő vitában felszólalt Gere Géza, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. Méltatta a bérrendezés nagy jelentőségét, de helytelenítette a differenciálásnál sok helyen tapasztalható bátortalanságot, valamint azt, hogy az iskolák egy részében nem indokolták meg a tanítók, tanárok munkájának anyagi értékelését. Javasolta, hogy a Pedagógusok Szakszervezete ne csak megyei szinten, de a járásokban is elemezze, isme. .esse a bérrendezés ilyen és hasonló hiányosságait, tanulságul a jövőre nézve. Pelsőci László, szigetszentmiklósi pedagógus kifogásolta, iic'v más munka- területekkel ellentétben a tanítói, tanári munkaköröknél még nem esett szó a kötelező munkaidő csökkentéséről, és kérte ennek lehető orvoslását. Dizseri Sándor érdi «imnázi- umigazgau, a pedagógus- szakszervezet megyei bizottságának elnöke kérte; azok az iskolaigazgatók, akik valóban differenciáltan hajtották végre levéltárban Helytörténeti lexikon készül több megye levéltárában, illetve a veszprémi már be is fejezte a nagyszabású munkát. Fejér, Vas és Zala megye még csak közeledik befejezéséhez, jól halad, de nagyjából még az elején tart a munka Pest megyében. A megyei helytörténeti lexikonok munkálatainak egybehangolására és a szerkesztés közben szerzett tapasztalatok kicserélésére a Pest megyei levéltár most országos konferenciát hívott egybe, amelyen előreláthatólag az ország valamennyi levéltára képviselteti magát november 11-én. A konferencia színhelye a Pest megyei levéltár lesz. a bérrendezést, tehát a kényelmetlenebb, de hely es utat választották, részesüljenek nagyobb támogatásban. Javasolta, hogy a rendelkezésre álló összegekből majd fordítsanak többet az alsótagozatos osztályvezető pedagógusok és a technikai személyzet fizetésének javítására, mert itt lemaradás tapasztalható. Gyenizse Ferenc veresegyházi iskolaigazgató azzal fordult a pedagógusszakszervezet megyei bizottságához, szorgalmazza, hogy a gyenge és a jó eredménnyel dolgozó tantestületek ezután ne kapjanak azonos összeget a differenciáláshoz, mert így egyesek érdemtelenül jutnak előnyhöz, míg mások igazságtalanul szenvednek hátrányt. A vita végén Kiss íj eláné, a pedagógus-szakszervezet me- rei bizottságának titkára válaszolt a felszólalóknak. Ezután határozati javaslatot fogadtak el, amely célul tűzi ki a béraránytalanságok megszüntetését, a bérfelelősi aktívahálózat és bizottság létrehozását, valamint a munkaköri jogok decentralizálásával kapcsolatos széles körű tájékoztatást, A tanácskozáson ezután az alsó- és középfokú oktatási intézmények munkaerőhelyzetét vitatták meg. Könyvek nagy magyar írókról Vácra érkezett a jénai szimfonikus zenekar Két hangverseny a városban, egy a Zeneakadémián Kossuth-díjas művészattörtéP. P, Jobban differenciálni A tanárok és tanítók bérrendezéséről tárgyalt a pedagógus-szakszervezet megyei bizottsága Csák végnapjai Madách Imre Csák végnapjai című drámáját október 29-én mutatják be a Nemzeti Színházban. A szöveget Keresztury Dezső dolgozta át, rendező: Marton Endre. A képen: jelenet a próbán, középen Sinkovits Imre. Az Akadémiai Kiadó irodalomtudományunk legutóbbi terméséből gazdag gyűjtéssel jelentkezik az év utolsó hónapjaiban. Jókai összes művei közül a nagy író levelezésének első kötete, a Mikszáth- kiadásból a „Karcolatok és cikkek" 16., az egész sorozatban 66. számot viselő kötet, a Vajda János-sorozat „Szép prózai és önéletrajzi írások’’ című 4. kötete lát napvilágot. Több, immár klasszikussá vált írónk életéről, munkásságáról jelennek meg érdekes tanulmányok. Bényei Miklós „Korszellem és magyarság” címmel történelmünk és irodalmunk egyik kiemelkedő személyiségét, Eötvös Józsefet mutatja be, mint korának egyik legműveltebb emberét. Katona Béla „Krúdy Gyula pályakezdése” címmel a nagy író indulásának legkorábbi, majdnem ismeretlen korszakával foglalkozik és sok vonatkozásban új megvilágításba helyezi egész írói pályáját is. Bródy Sándor életművéről Juhász Ferencné írt gazdagabb, átfogó képet nyújtó monográfiát. A remeték hajdan a szőlőhegyet is vigyázták Kőszegen, az ország műemlékekben ötödik leggazdagabb városában, újabb jeles műemléképületet állítottak helyre. Ezúttal a városképet uraló, 400 méter magas, hegygerincen álló, gesztenyésekkel övezett műemlék Kálvária-templomot fiatalították meg. A háromtornyú épületet Pálffy Miklcts nádor adományából építették az 1730-as években, s az a provinciális barokk különlegesség alkotása. Hengeres tornyait fazsindely fedi. Belseje 1947-ben kiégett, hajdani díszes főoltárát a Jaki temetőkápolna egyszerű oltára pótolja. A nyugati oldalán álló egykori remetelakot övező falat XVIII. századi rokokó stációk ékesítik. A megszépült kőszegi Kálváriának különleges helytörténeti szerepe is volt. Az itt lakó remeték hajdan a szőlőhegyeket is vigyázták a helyi elöljáróság utasítására. Kaffka Margit egy évvel halála előtt, 1917-bein, az első világháború kellős közepén írta azt a kisregényt, amely egy ideig azért szorult háttérbe életművében, mert elfedte a nagyregény, a Színek és évek, aztán egy ideig azért került előtérbe, mert értékei közül az egyiket, éles antiklerikalizmu- sát, túlhangsúlyozták. Hol.tt a Hangyaboly alighanem a legmodernebb műve az írónőnek; nem csupán a ma oly népszerű, s nála oly természetesen kezelt kisregény-forma miatt, hanem a benne foglalt mondanivaló máig érvényes korszerűsége okán is. A Hangyaboly ugyanis, bár a század- forduló körül játszódik egy mikro-közösségben, sokkal több, mint a fülledt levegőjű, az élettel, a világ eseményeivel, az emberi előbbrehaladás- sal szinte semmi kapcsolatban nem levő zárda nyomasztó ábrázolása. Kaffka Margi- tot — művei tanúsítják — kora problémái közül leginkább talán a nő helyzete foglalkoztatta, az a viszony, amely a századelő asszonyát, lányát környezetéhez fűzi, s az a lehetőség, amely adott, vagy igényelt e lányok, asz- szonyok teljesebb, tartalmasabb, emberibb életének kibontakoztatására. Ez a problémakör azonban számos más kérdéssel állt szoros összefüggésben, hiszen a nők emancipációja, egyenjogúsítása nem egy elvont közegben, hanem az adott társadalom adott viszonyai között mehetett csak végbe. A Hangyabolyban megteremtett zárt világ arra mindenesetre kitűnően alkalmas volt, hogy fojtogató légkörében még élesebben vetődjék fel a nő helyzetének és lehetőségeinek, vágyainak komplex kérdése. Kaffka kitűnő érzékkel szerkeszti bele a kicsinyes hatalmi harcoktól dúlt, szellemi-erkölcsi terrorban és fertőben élő zárdaélet képsoraiba a külvilágból érkező, szabadabb levegőt hozó „üzeneteket”. Szinte hihetetlen, hogy ez a kis remekmű nem most íródott, hanem több mint fél évszázada, annyira mai, mind elbeszéléstechnikáját, mind lélektani precizitását, mind gondolatai időszerűségét illetően. Azt, hogy most Fábry Zoltán — Illés Endre forgató- könyve alapján — filmet rendezett a Hangyabolyból, már a fentiek is elegendően indokolnák. Fábryt viszont több izgatta a Kaffka-regényben, mint egy kitűnő és nem eléggé méltányolt irodalmi alkotás megfilmesítése. Korábbi A jelképek néha annyira eléje tolakodhatnak annak a mondanivalónak, amelyet közvetíteni akarnak, hogy a mégoly figyelmes szemlélő sem fedezi fel a végén a nagy jelkép mögött a valódi tartalmat az újabb filmművészet számtalan alkotásával voltunk úgy, hogy semmi más nem maradt meg a végén bennünk, mint néhány szép, így is, úgy is értelmezhető szimbólum. Ebben a nagyon szépen megcsinált, Kenneth Loach rendezte angol filmben is szeretjei egy jelkép, Kés, a sólyom, Billy, a tizenéves kisfiú egyetlen barátja. Egy zárkózott, keTörőcsikMari és Apor Noémi alkotásai is erőteljesen feszegetik az ember és a társadalom, a hatalom és annak erkölcse közti viszonyt, s főleg az erőszak és az individuum kölcsönhatását, összefüggéseit A regény filmváltozatában arra érzett rá, hogy a zárda szűk világában forrongó erők és ellenerők lényegében tükörképei a falakon kívüli világban zajló, sokkal nagyobb erők ösz- szecsapását mutató küzdelmeknek. Haladás és maradi- ság, humánum és embertelenség, erkölcs és képmutatás ellentétpárjai feszülnek a Hangyabolyban, s kint a világban. Fábry el is hagyja a külvilágot, és teljes egészében a zárda mikroklímájára koncentrál. Ezzel nyer is, veszít is. Nyer, mert szuggesztív kamarastílust tud teremteni, s veszít, mert ennek a nyomasztó világnak így lényegében nincsen egészséges ellenpólusa. Csak taszít, de a másfelé vonzás lehetőségének érzékeltetése nélkül. Így aztán az egyébként rendkívül precízen, s a Fábrytól már régen megszokott kitűnő színészvezetéssel megalkotott film, bár kétségtelenül átemeli a mába a Hangyaboly fő gondolatait, és ez dicsérendő is, mégsem idézi eléggé azt a világot, amelyet Kaffka megalkotott; s inkább úgy nézzük a filmet, mintegy új Fábry Zoltán-alkotást, mintsem egy Kaffka-regény filmváltozatát. Hogy aztán ez mennyire jó, vagy sem, azon megint érdemes lenne külön elgondolkozni. serű élettapasztalatokkal gyötört, koraérett gyerek világának mesteri ábrázolását szövi át Billy és Kés barátsága, és ezt a menedéknek, erőgyűjtésnek, életbe kapaszkodásnak Is számító kapcsolatot rombolják szét durván, érzéketlenül a felnőttek. A film jelképiségánek "azdavsága és ereje éppen abban van, hogy az alapjában banális történetet" ki tudja tágítani, és humánum, igaz érzések, szeretet- vá<?v. valamint durvaság, érzéketlenség és önzés örök és kibékíthetetlen ellentétének küzdelmévé emeli Kés, a sólyom történetét. Pygmalion XII Kevés csüagesz.őbb dolog van, mint egy sematikus, öt- lettelen és fáradt krimi, amelynek minden fordulatát előre ismerjük az első öt nerc után. Nos, ez az NDK-film sajnos ilyen, noha a kémtörténetként induló, de aztán szabvány bűnügyi históriává laposodó alapötletből sokkal jobb filmet j ki lehetett volna hozni. Takács István Casanova kontra Kékszakáll A Gyarmat utcai filmstúdióban hónapok óta nagy munka folyik: a Magyar Televízió megrendelésére itt forgatják a Casanova kontra Kékszakáll című, 13 epizódból álló bábfilm-sorozatot. A téma ezúttal maga szabta meg a film stílusát: XVIII. századi commedia deli arte-t játszanak. A zeneszerző: Vivaldi. A színes sorozatot nemsoká* ra átadják a televíziónak. 1 k í Kés
