Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-20 / 247. szám
6 pur MEGYEI 1971. OKTOBER 2«., SZERDA Nem társadalmi manka a közérdekű NEB -vizsgáiét népi ellenőrök körében Ügy vélem, nem érdektelen közreadnom azokat a tapasztalatokat, amelyeket egy, a ráckevei járás területén végzett kérdőíves vizsgálat összegezéséből és értékeléséből szűrtünk le. Summázva a végeredményt, világossá vált, hogy sok még a tennivalónk a társadalmi népi ellenőrök munkájának irányításában, s az e munkával kapcsolatban megnyilvánuló közvélemény formálásában. Csaknem kétszáz társadalmi népi ellenőrnek kül.dtünk szét kérdőíveket, amelyek kétirányú vizsgálódást voltak hivatottak szolgálni. Először: arra voltunk kíváncsiak, hogy ellenőreink miként vélekednek irányító tevékenységünkről, milyen segítséget várnak a NEB járási hivatalától. Másodszor: a társadalmi ellenőröket megbecsülik-e munkahelyükön, kapnak-e elismerést és milyen formában, s végül, de nem utolsósorban támogatják vagy gátolják-e őket népi ellenőri feladataik teljesítésében? Több segítséget várnak A fenti, második kérdéscsoportra kézenfekvőén pozitív válaszokat várhatna mindenki, sőt úgy is fogalmazhatnánk, hogy ez lenne elvárható. Az élet, sajnos, bizonyos 'mértékig ennek az ellenkezőjét mutatja, figyelembe véve azt is, hogy nem általánosíthatunk. El kell ismernünk, végeredményben nem ért minket meglepetés, hiszen tulajdonképpen a kérdőíves vizsgálat elindítója is az volt, hogy a közérdekű munkába Ipevonha- tó ellenőrök száma csőikként. E jelenség figyelmeztetett arra: valahol hiba van. Vagy a mi irányításunkban, vagy ellenőreink munkahelyén, ahol nem úgy fogják fel ezeket a kérdéseket, ahogyan kellene. Vagy mindkét helyen kell változtatni a munkamódszereken, vagy az ellenőrök tevékenységének értékelésén. Egyszóyal nem úgy becsülik meg ezeket a társadalmi munkásokat, mint ahogy elvárható volna. A visszaérkezett kérdőívekből kitűnt, hogy a NEB járási hivatalától is több segítséget és támogatást várnak. Szükségesnek tartják, hogy előre ismerjék a vizsgálatok programját, a hivatalban tartott eligazítások színvonalasabbak, részletesebbek legyenek. Nyomatékosan kiemelték a válaszokban, hogy a vizsgálataik végső eredményéről, s javaslataik bevezetéséről megfelelőbb tájékoztatást kérnek. Annak ellenére, hogy aktíváink 90 százaléka ezt kérte, mégsem tudunk teljes egészében eleget tenni kéréseiknek. A jó tájékoztatási módszerek kialakítása sok nehézségbe ütközik hivatalunkban, s ezért az látszik reálisnak, hogy évente egyszer vizsgáljuk meg közösen az eltelt időszak munkáját, értékeljük azt, s erről bő tájékoztatást adjunk. Kevessn kérlek mentesítést Nagy felelősséget és feladatot jelent számunkra az, hogy a megkérdezettek 30 százaléka tartja csak hatékonynak a NEB realizálási munkáját. Meg kell találnunk tehát a módját, hogy ellenőreink javaslatai, észrevételei még- inkább meghallgatásra találjanak, ezek alapján megszülessenek a szükséges intézkedések. Nem nyújtottak vigasztaló képet a második kérdéscsoportra visszaérkezett feleletek sem. Ezekből ugyanis kitűnt, hogy aktíváink, népi ellenőrként kifejtett társadalmi munkája egyéni szemoontból — elenyészően csekély kivételtől eltekintve — nem ütközik akadályba. Annál több azonban a gátló tényező a munkahelyeken. Nem csupán arról van szó, hogy ezeknek' az embereknek nem méltányolják és nem becsülik meg eléggé társadalmi tevékenységét, nem részesülnek elismerésben, hanem arról is, hogy több esetben gátolják munkájukat. Közbevetőleg meg kell jegyeznem, hogy kevés elismerést kapnak a pártszervezetektől, szakszervezetektől, de más társadalmi szervezetektől is. Itt kell elismernem, hogy az anyagi és erkölcsi megbecsülés formáira a NEB járási hivatala sem tett megfelelő és hatékony kezdeményező lépéseket. Visszatérve az előbbiekre, kiderült a kérdőívekből, hogy ellenőreink munkahelyi felettesei számtalanszor negatívan értékelik társadalmi tevékenységüket, s megjegyzéseket tesznek olyankor, amikor mint népi ellenőrök dolgoznak, s munkahelyükön természetszerűleg nem jelennek meg. Teszik ezt annak ellenére, hogy a NEB járási hivatala mindig időben kikéri ellenőreit, s ahhoz, az illetékes munkahely hozzá is járul. Sok helyen a munkaidőben végzett ellenőrzést nem tekintik a vezetők társadalmi munkának. Sőt — bár ez sem jellemző —, hangot adtak már annak is, hogy ez a fizetés rovására mehet. Társadalmi aktíváink — mint a kérdőívekből kitűnt —, 80 százaléka hat napot tud távol maradni munkahelyéről, tizenkét napot 18 százalékuk és tizennyolc napot 2 százalékuk. Megnyugvással vettük tudomásul, hogy a megkérdezetteknek csupán csak 6 százaléka kérte mentesítését, a többiek továbbra is még hosz- szabb ideig vállalják a részvétéit e társadalmi munkában. Függetlenített apparátussal A beérkezett válaszok tehát megszabják a NEB járási hivatalának további munkáját is. Meg kell találnunk azokat a formákat és lehetőségeket, amelyekkel aktíváink önzetlen munkáját jutalmazni és elismerni tudjuk. Feltétlenül meg kell említeni azt a tényt is, hogy például a kiküldetési átalányok ma már alig fedezik az ellenőrzések során felmerült költségeket. Az az érzésem, hogy a továbbiakban elsősorban a pártszervezetek segítségét keli igénybe vennünk és azokra kell támaszkodnunk. Világossá vált, hogy a függetlenített apparátus segítségével tudunk csak továbblépni, ezért szélesíteni kell ez irányú kapcsolatainkat. Pillanatnyilag azon munkálkodunk, hogy olyan lehetőségeiket teremtsünk függetlenített népi ellenőreink számára, amelyek biztosítják a még eredményesebb munkát, és ennek a munkának mind erkölcsi, mind anyagi elismerését. Azt szeretnénk, ha a jövőben aktívahálózatunkban még többen tevékenykednének. F. Nagy István a NEB ráckevei járási elnöke Táncverseny Október 2.3—24-gn nemzetközi társastánc-versenyt rendeznek Nagykanizsán, a Sonderklasse kategóriában. A rangos találkozóra 18 táncospár érkezik közöttük 10 külföldi: osztrák, szovjet, csehszlovák, dán, jugoszláv, olasz, NDK- és NSZK-beli pár. A versenyt 7 tagú nemzetközi zsűri értékeli. Pályaválasztási hetek — Menő fej akarok lenni, mama!... (Zsoldos rajza) Vezetőképző Szígetszentmártonban A ráckevei járás flatalja'nak új büszkesége a közel kétmillió forintért épült új, téliesített vezetőképző tábor Szígetszentmártonban. Vele szemben készül majd el az úttörők faházas tábora. Foto: Urban Gépesített aszfaltbetyárság A fiákeres világban divatossá vált aszfaltbetyár szavunknak a nőket molesztáló városi fenegyerek jelentése halvá- nyulóban van, ám terjed az újmódi aszfaltbetyárkodás. Az újmódi aszfaltbetyárok nem gyalogosan járnak, hanem gépjárművön. Majd én megmutatom — A gépjárművezetés feszült figyelmet, a váratlan helyzetekben való gyors és helyes döntést, és ahhoz való értelmi és érzelmi alkalmazkodóképességet kíváp a közlekedő embertől. E követelmények azonban még további biológiai vonásokkal bővülnek és pszichés tulajdonságokkal színeződnek — mondta dr. Horváth László Gábor, a KPM Vasúti és Közúti Al- kalihasságvizsgáló Intézet igazgatója, a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedéspszichológia tanára. — A közlekedés társadalmi jelenség, az abban résztvevőtől kultuA z öreg négy órakor kél. /I Mindjárt odatesz, a kislábasban, egy li- ternyi bort, megforralja, bele egy hegyes csípős paprikát, aztán a reggeli munka — disznóetetés, faaprítás — közben megiszogatja. Akkorára felkel az öregasz- szony. Ö is elvégzi a reggeli teendőit, aztán szalonnát sütnek. Utána — ha marad egy kis meleg bor, azt, ha nem — hideget isznak rá. Délben már nem esznek, estére is csak keveset, de Sándor, az öreg, még napjában egyszer-kétszer felteszi a tűzhelyre a kislá- bost, borral. Ott élnek a falüvégen, a szőlődomb alatt, egy házikóban. A házon körös-körül szőlő. Bitang hely volt ez, amikor az öreg megvette az uraságtól. Imitt-amott egy gyümölcsfa, szőlőtőke. Oltott, metszett, ültetett hozzá, szaporította. Vén- ségére egy kis paradicsom kerekedett körülötte. Sándor, az öreg — alacsony, bajuszos', csattanó piros az arca. Vasárnap templomba megy, egész héten a szőlők között van. Az asszony szelíd- képű, vastag, fekete, bő ruhában, ősz haja kontyos. Tipegnek egész nap, és félnek, hogy meg fognak halni. Gyakoriak lennének a vendégek, de mindenkinek nem prezentál. A vendéggel együtt iszik, és a beszélgetésben úgy kiabál, hogy túlhallik a harmadik dombon is. Egyszer valaki az egyik hordójára keresztet húzott krétával. — Mii firkálsz? — kiáltott rá az öreg. — Nem firkálok — felelte neki —, csak megjegyeztem, hogy ebben a hordóban van a Őszídőben legjobb borod. Ebből se ne igyál, se el ne adjál, ezt majd a halotti torodon isszuk meg, azért jegyeztem rá a keresztet, hogy megismerjük! Megharagudott rá, azóta az udvarára se engedi azt az embert. A bort megitta, másik évben újat szűrt a hordóba, következő évben megint. Aztán ugyancsak. De a keresztet nem felejtette el a vén Sándor. Beszélgetés közben gyakran hetykélkedik. — Oh ... csak szája van ennek, lelkem — magyarázza az öregasszony. — De hiszen! — feleli rá Sándor. Nappal nem érnek rá beszélgetni. Az öreg maga végzi a szőlőmunkát, csak metszeni hív mást, mert a dereka nem hajlik.■ Legjobban a szőlőt szereti tetejezni. Mikor megvan a munkával, végignéz rajta. — Olyan, hogy a kígyó mehetne a tetején — mondja. Este aztán, ha beszélgetésre kerül a sor, hajnalig is tudna mit mondani. A poharak egymásutánja csak abban mutatkozik nála, hogy egyre hangosabb lesz. Meg, ha nevet, a szeméből folyik a könny. Leginkább azt szereti hallgatni. ha valaki öreg emberek jeles cselekedeteit beszéli. — ... hogy ez meg ez, hetvenen túl is még mit csinált... — Na! — kiált közbe diadalmasan. Aztán mekkora öröme van, amikor valaki azt mondja, hogy élhet még az öreg tíz évig is! Együtt örülnek a vénasz- szonnyal, ha az öregnek elindul az orra vére, mert úgy mondják — ebben a korban az jót tesz! Ha nagyon legénykedik, igy beszél: — Engem a feleségem fiatal korában sem tudott szemmel tartani, hát még most! Mire ő felkel, akkorára én már...! — Csak nem tán? Még kiderül, hogy míg az öregasszony alszik, addig menyecskék várnak a szőlőtőkék közt, aztán Sándor kivisz egy-egy kancsó pirosat... Vannak a menyecskék közt, akik borszeretők! — Nem baj, lelkem, legalább nekem békémét hágy! — mondja a vénasszony. — Jó, jó, hogy békét hagyja, de az a menyecske, amelyik nagyon kapatos ... behúzza az öreget a tőke közé! — Mit bánom én! — tfeleli rá. — Az ö dolga! Csak hadd nyűjje magát! Az öreg hallgatja, akkor pislog nagyobbakat, amikor a vénasszony kimondja: — Ha ő nyűvi magit, legalább én tovább élek! Osztoznak, egész nap, és minden reggelt ajándékként fogadnak Este korán lefeküsz- nek, bezárkóznak. Az öreg mindig odatesz lefekvés előtt egy járomszög alakú vasat az ajtó mellé, mert minden kitell- het a rossz lelkektől. Végh Antal rált viselkedést, pontos, az írott és íratlan szabályok megkövetelte helyes alkalmazkodást, ritmusárzéket, embertársaink megbecsülését kívánja. Az éretlen, egyéni és társadalmi felelősségtudattal nem rendelkező, antiszociális személyek képtelenek a közlekedési társas együttműködés e magasabb fokára. Ha kritikus közlekédési helyzetbe kerülnek, azt nem ritkán, mások életét veszélyeztetve és a közlekedésrendészeti szabályokat sértve, tehát társadalomellenesen „oldják” meg. E magatartást — az agresszivitást —, sajnos, sűrűn tapasztalhatjuk. A tesztek bizonyítanak A negyedszázados alkalmasságvizsgáló intézetben évente 80 000 embert vizsgálnak meg, köztük szép Számmal olyanokat, akik balesetet okoztak vagy súlyos közlekedési vétséget követtek el. Néhány hónapja fejezték be azokat a kutatásokat, amelyeknek a célja a közlekedés £s az emberi személyiség értelmi viszonyának elemzése volt. összesen 233 gépkocsivezetőt vizsgáltak meg három csoportban. Az első két csoport tagjai csupán háromévi, a harmadiké több mint tízévi vezetési gyakorlatra tekinthettek vissza. Az első két csoport életkora 22—23 év volt, a harmadik csoporté pedig 35—40 év. A fiatalabb korosztály egyik csoportja nem követett el balesetet, a másik fiatal csoport és az idősebb csoport pedig súlyos balesetet okozott. Mit mutattak a vizsgálatok? — E kutatások célja az volt — tájékoztatott dr. Horváth László Gábor igazgató —, hogy feltárják: a gépjárművezetésben milyen cselekvésbeli szerepe van az ösztönösségnek az értelem ellenőrző, irányító szerepéhez képest. Megállapítható volt, hogy a balesetet okozott és a vétlen csoportok tagjainak egészségi állapota, a vezetéshez szükséges érzékelési és mozgási élettani teljesítménye között ugyanúgy nem volt lépyeges eltérés, mint a vezetők értelmességét vizsgáló tesztek szolgáltatta eredmények között. —- E vizsgálatok elvégzésekor ugyanis a vizsgáltaknak kellő idejük volt a gondolkodást követelő feladatok megoldására. Azoknál a teszteknél azonban, amelyek mintegy életközelségben vizsgálják a cselekvéshez szükséges figyelemösszpontosítást és a figyelem elterelhetőségét — például, ahol a jelek, jelzések jelentéstartalmát kell gyorsan felismerni, majd annak megfelelően azonnal és helyesen dönteni —, jelentős eltérés mutatkozott a balesetmentesen közlekedő vezetőik javákra! A balesetet okozott gépkocsivezetőket általában az önértéktudat eltúlzása, a fokozott öhérvényesítési vágy, az értelmi és érzelmi alkal- mazkodásképteLenség jellemezte, s hiányzott belőlük a közlekedés reális veszélyeinek tudata. Diagnózis és prognózis önként kínálkozik a kérdés: ha a balesetet okozók vizsgálatából a személyiség olyán vonásait állapíthatjuk meg, amelyek hátrányosak a közlekedés biztonságára, vajon lehetséges előre jelezni, hogy a jogosítványra pályázó milyen mértékben alkalmas pszichológiailag a vezetésre? — Természetesen — válaszolja dr. Horváth László Gábor —, hiszen a 22 éve kidolgozott módszereink nagy diagnosztikai és prognosztikai értékűek akkor is, ha a balesetet okozás előtt alkalmazzuk azokat. Egy-egy közlekedési vállalat kérésére személyiségvizsgálatokat is végzünk az orvosi és az élettani alkalmasság kiegészítésére. E vizsgálatok általános alkalmazásának nagy akadálya az idő és a szakember hiánya. Egy- egy ember vizsgálati ideje ugyanis 60—70 perccel megnő, hiszen már ezen kívül is tizenhatféle élettani és pszichés funkciót vizsgálunk. Németh Ferenc Betonfolyosóban. a Vizsla Föld alatti betonfolyosóba zárják a Zalaegerszeget 5 kilométer hosszúságban átszelő kis folyót, a Vizslát. A hat négyzetkilométeres vízgyűjtőterülettel' rendelkező folyócska, amely több üzem szennyvizét is szállítja, évtizeden át szennyezte a város levegőjét. Az első, másfél kilométer hosszúságú föld alatti betonfolyosó már elkészült, s terv szerint a jövő év végére teljes hosszában a föld alá süly- lyesztik a Vizslát. Szakemberek szerint ez lesz az ország leghosszabb, föld alá kénysze- rített természetes vízfolyása. i
