Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-19 / 246. szám

1971. OKTÓBER 19., KEDD ‘s'&iú4ap 3 Rész és egész Á sikerhez nemcsak pénz kel! Huszonkét év egy ember életében sok, egy üzem tör­ténetében lehet sok is, meg kevés. Attól függ, hogyan, mivel telt el a huszonkét esz­tendő? Megtörténhet, hogy a huszonkettőből tizenöt év alatt nem sok feljegyezni va­ló akadt, ám a további hét esztendő annál több ese­ménnyel járt. Megtörténhet, ahogy meg is történt Ceglé­den, abban a gyárban, amely forma szerint régóta viseli a gyár nevet, de valójd- lton csak a legutóbbi évek­ben lett azzá. Maszek örökség Két magánkisiparos üze­méből az államosítás ugyan Ceglédi Vasöntő Vállalat né­ven létrehozott egy gyárat, de az örökség nem volt valami gazdag. Két szerény telepecs- ke — az egyik bent a város­ban, a másik kintebb, a Tör­tek úton —, rozzant épületek­kel, kezdetleges felszereléssel. S persze, az örökséget átve­vők sokat akarásával. Vállal­tak mindent, amiből pénzt láthattak, s amit csak vas­öntvényből elkészíthettek. Közben egyesültek a Fémáru és Rézöntő Vállalattal, szí- nesfémöntészetet is létesítet­tek, de lényegesen nem ju­tottak előbbre. Azt gyártot­ták, amire éppen rendelést kaptak, próbálkoztak sok mindennel, működtek a mi­nisztériumi ipar önálló vál­lalataként ... Ahogy az ipar egésze, úgy ez az apró alko­tóelem is sorozatos változá­sokon ment át. Teljesítették a tervszámokat, kenyeret ad­tak néhány száz embernek — „ami akkor nagy szó volt a munkanélküliséget örökké szenvedő mezővárosban”, mondják ma is a gyárban —, termékeiket valahogy mindig értékesítették... A gyártörténet é fejezeté­nek végére 1963-ban került pont. A ceglédi üzem ekkor az Egyesült Villamosgépgyár egyik gyáregységévé — a hár­mas számúvá — vált. Az újabb átszervezés ismét föl­kavarta a kedélyeket, ismét elhintette a bizonytalanságot: mi lesz velünk holnap meg holnapután? Voltak, akik otthagyták az üzemet, mások úgy vélték, most érdemes szerencsét próbálni. Az első esztendők a tamáskodókat látszottak igazolni. Jó helyre tett útjelző melési értéket nézve egyaránt jelentéktelen mennyiségben. (Évente három-ötszáz darabot, alig egymiUió forint fölötti ér­tékben.) A döntés azért volt meghatározó erejű, mert hosz- szú távra — a gyár történeté­ben első ízben jó néhány esz­tendőre előre — szabta meg a teendőket. Igazolván, hogy a gazdasági életben sem nélkü­lözhető a — vállalati — stra­tégia. Kamatozó befektetés A sikerhez nemcsak pénz kell, de persze pénz is. Beru­házásra, fejlesztésre. A koráb­bi, szerény 1—2 millió forint egyszeriben tekintélyes sum­mává duzzadt: 1967 és 1970 között 34 millió forintot fek­tettek be a ceglédi gyártelep korszerűsítésébe. Végre, föl­számolhatták a „benti” tele­pet, ahol tűrhetetlenek voltak a munkakörülmények. Üj gé­peket állíthattak munkába, tö­kéletesíthették a technológiai rendet, tehetséges műszakiak szegődtek a gyár szolgálatá­ba ... 1970-ben a villamos meghajtású kéziszerszámok termelése a korábbi érték har­mincszorosára (!) emelkedett. Az ipar keresni kezdte az Egyesült Villamosgépgyár 3. számú, azaz ceglédi gyárának termékeit, de az otthoni fúró­faragó emberek is vitték, mint a cukrot az ugyancsak jó piaci érzéket megtestesítő újdonsá­got, a barkácskészletet. Elő­ször a helyes döntés, azután a célratörő megvalósítás, s vé­gül: a gazdasági siker. Mert a profilváltozás tisztes nyeresé­get hozott és hoz a gyárnak... Ilyen egyszerű ez? No igen, ma leírva valóban egyszerű­nek hat. Végigcsinálni nehéz volt, de végül is megérte, mert a ceglédiek — az anyavállalat segítségével — nem keveseb­bet, mint a munka hatéko­nyabb formáit lelték meg. S hogy e formák mire ad­nak alapot? Épül az új, négy­ezer négyzetméteres üzemcsar­nok, amely külső képében épp úgy, mint belső elrendezésé­ben és fölszereltségében a szó szoros értelmében gyárrá te­szi a gyárat. A folyó beruhá­zások értéke százmillió forint körül van, a termékek piaci értékesítésének lehetősége szinte korlátlan. A negyedik ötéves tervben a gyár Cegléd leggyorsabban fejlődő ipari üzeme lesz. Mészáros Ottó Már a padok Készül már a „Luea széke”, illetve a leányfalui strand öl­tözőjének padjai. Akik figye­lemmel kísérik lapunkban a strand építkezéséről szóló híreket, megértik, hogy nem túlzás a fenti jelző. Most úgy hallottuk: jövő nyáron már valóban megnyitják a festői környezetben levő fürdőt. (Fotó: Gárdos) Doberdo — Dobogó — Barátság A KISZ VIII. kongresszusának jelentjük Védnökségek a megyében A KISZ elsőrendű feladatá­nak tekinti a gazdasági mun­kában a IV. ötéves terv cél­kitűzései megvalósításának se­gítését. Az ifjúsági mozgalom jól bevált eszközét, a védnök­ségeket kívánják továbbfej­leszteni. A védnökségvállalá­sok rangosak Pest megye te­rületén. Az ifjúkommunisták kiemelt védnökségként keze­lik a százhalombattai Duna- menti Hőerőmű és a Dunai Kőolajipari Vállalat második szakaszának beruházását. Köz­ponti koordinációs védnök­ség valósul meg a járműipar­ban is, így a többi között a Csepel Autógyárban. Kiemelt megyei védnökséget vállalnak a Barátság II. Kőolajvezeték építése, illetve a Beton- és Vasbetonipari Művek szent­endrei gyárának rekonstruk­ciója felett. Új timföldgyár A tervek szerint még ebben az évben megkezdi a próbaüze­melést hazánk legkorszerűbb új timföldgyára Ajkán. A gyár berendezéseinek nagy részét a Szovjetunióból és az NDK-ból vásároltuk. A gyár teljes ka­pacitását évi 240 ezer tonna timföld gyártására tervezték. Az idén az első 120 tonnás egység már munkába áll. KSH-jelentés az első félévről A megengedett keretek között maradt az árnövekedés üteme A KSH most közzétett tájé­koztatása szerint a fogyasztói árak az első félévben átlago­san 1,4 százalékkal voltak ma­gasabbak, mint egy évvel ko­rábban, vagyis a növekedés üteme továbbra is a megenge­dett keretek között maradt. Egyes cikkcsoportokon be­lül az árszínvonal általános alakulásához képest na­gyobbak voltak a különb­ségek. A ruházati cikkek ára például átlagosan 1,8 százalékkal, te­hát kisebb mértékben emel­kedett, mint az előző években, ezen belül azonban a gyer­mek-, az átmeneti, a ballon- és egyéb kabátok átlagosan 7—8, gyermekpulóverek 9 százalék­kal lettek drágábbak, ugyan­akkor a szandálok és kötött ingek 3, illetve 7 százalékkal lettek olcsóbbak. Az idényjel­legű cikkek közül a baromfi, a tojás, a hízott sertés olcsóbb, a burgonya, a zöldség és a gyümölcs drágább volt, mint tavaly. A KSH a háztartás-statiszti­kák alapján figyelemmel kí­séri, hogy a lakosság főbb ré­tegei általában miből meny­nyit vásárolnak. Eszerint a munkások vásárlásai 1,4, a szellemi foglalkozásúaké 1,5, a parasztságé és a kettős jöve- deknűeké 1,3, a nyugdíjasoké pedig 1,6 százalékkal drágul­tak egy év alatt. A dolgozók jövedelmei, is­mert módon, ennél jóval nagyobb mértékben növe­kedtek, s a. nyugdíjak évenkénti két­százalékos emelése is fedeze­tet nyújt az árnövekedések kiegyenlítéséhez. Mivel a növekvő árak egyik réteg számára sem jelentettek kirívóan magas többletkiadást, az úgyne­vezett fogyasztói közérzet javult. A KSH megjegyzi: ez a ki­egyenlítettség nem feltétlenül jelenti azt, hogy az árak ily módon tölthetik be legjobban gazdasági szerepüket. Közgazdász-konferencia Siklóson Harminckilenc tudományos előadást hallgattak meg a résztvevők Nem sokat változott ugyan­is a gyár élete. Az évente be­fektetett egy- és kétmillió ki­mondva soknak, a szükséges igényekhez mérten azonban nagyon is kevés forintnak bi­zonyult. Nehezítette a dol­got a kettéosztottSág, a „ben­ti” meg a „kinti” telephely, a termékszerkezet esetlegessé­ge... Ebben a helyzetben sok­féle választásra nyílt lehe­tőség, fölmerült még annak terve is, hogy — fölszámolják az üzemet... Szerencsére, sem a ceglédi gyár, sem a több gyárat összefogó vállalat ve­zetői nem hajlottak erre a megoldásra. Igaz, ez tűnt vol­na a legkönnyebbnek, hiszen egy megszüntetett üzemmel nincs gond, arra nem kell pénzt költeni, fejlesztési ter­veket kidolgozni s így to­vább. Amikor még szó sem volt a gazdaságirányítás új rendszeréről, a döntés mégis úgy szólt: meg kell keresni a gazdaságos termelés, az éssze­rű termékösszetétel kialakí­tásának módját. Jó helyre tett útjelző ke­rült a gyár kollektívája elé: az elektromos kéziszerszá­mok nagy sorozatú előállítása. A majdani piaci igények bölcs fölismerése volt ez, mondhat­ni, elébe mentek a holnapi megrendelőknek. Amikor még elégnek látszott a tervek mennyiségi teljesítése, ők már azi keresték, hogyan lehetne kelendő, azaz jól fizető termé­kek gyártására berendezked­ni. Igaz, készítettek itt koráb­ban is elektromos kéziszerszá­mokat — fúrógépektől a hán- tolóig —, de .darabszámot, ter­Mi tagadás, különös szó­összevonás: hagyásfák. Aki nem fordul szakértőhöz, aligha tudja meg jelentését; vissza­hagyott, meghagyott fák — ilyen érteleimben használják az erdészek. Nos, hagyásfák találhatók azon az Érd—Sós­kút—Tárnok táján levő ero­dált fennsíkon is, amelyen még a második világháború előtt fenyvesek és tölgyesek gyönyörködtették az embert, mígnem, oktalan rablógazdál­kodással, teljesen kiirtották őket. Ez lett a talaj veszte is, amelyet immár nem védett az esőtől, széltől semmi. A kü­lönösen hírhedt csata színhe­lyét idézvén: Doberdónak ne­vezték el a gazoktól, sziklák­tól borított, úgynevezett — is­mét egy szakszó! — „kőkibú- vásos”, kopasz vidéket. Úttörő: a MADISZ — Mi már Dobogónak mondjuk — így Balázs István, a megye vadászati, erdészeti és természetvédelmi felügyelője. — Dobogó: valóban dobog, kopog szinte ez a terület... Balázs István a vezetője annak a csúcsbizottságnak, amely sok évi próbálkozás után végre válóban kézbe vet­te Doberdó-Dobogó befásításá- nak nem új keletű ügyét. Még a MADISZ látott itt munká­hoz először, emléktábla hirde­ti úttörő érdemét. Mégis, csak 1969. június 9-én hívták élet­re nem kevesebb, mint 35 társadalmi és gazdasági szerv összefogójaként az említett csúcsbizottságot. A tömör program: 1000 hektár új erdőt emelni a fennsíkra, évi 100 hektáros ütemben. (Egybeveté­sül: Pest megyében 126 ezer hektárnyi erdő található, na­gyobbrészt persze nem emberi kéz alkotásai.) A kezdeti lendületről meg­tudom, hogy 1969—70-ben ezerszám dolgoztak itt fiatalok társadalmi munkában. Sőt, tavaly már a fölavatás is meg­történt, Barátság-liget néven. — S mi készült el eddig? — Mivel két esztendő van mögöttünk, egészen pontosan: 203 hektár a beültetett terület. Ebből 96 hektár a Telki Álla­mi Erdő- és Vadgazdaság munkája, a többit a Kertészeti Kutató Intézet törökbálinti gazdasága végezte. Érd és Tárnok között látha­tó ez a még csak majdani er­dő, ahol legszebben a tölgy fejlődött eddig, de a fekete és az erdei fenyő is jól megta­lálta helyét a kopároson. Ez az a három faj, amelyet elül­tettek, továbbá lombcserjék alkotják a szegélyeket. Az M— 7-as úton, Balaton felől jövet már jól kivehető az a hatal­mas PAX „fölirat”, amelynek facsemetékből kirakott betűi 150 méter hosszúak, s 20 méter szélesek. Az erdőgyűrű bezárul „Az erdésznek ott kell meg­jelennie, ahol a mezőgazda már semmit nem tud tenni.” Afféle vallomásnak, szubjek­tív, ám jól átgondolt program­nak hat Balázs István mondá­sa. Dehát csak támogatták az ültetést a mezőgazdák is? — A tárnoki Lenin Tsz-t említeném, ez a gazdaság adott bizonyos segítséget a munkához. — összefoglalná az új erdő szerepét? — Bezárul vele egy Buda­pestet övező erdőgyűrű, meg­fogva a városra törő szeleket; megvédi a talajt a további pusztulástól, sőt ésszerűen hasznosítja azt — S mikorra lesz valóban erdő ez az eddigi 203 hektár? — Azt öt-hatéves fenyő már erdőszámba megy... Még annyit, hogy hasonló vállalkozás eddig csak Veszp­rémben volt, s ugyanilyen nagyságú erdősítésről ma nincs tudomásunk Magyarországon. K. N. A siklósi vár kongresszusi termében hétfőn megnyílt a magyar ágazati kapcsolatok mérlegének II. országos konfe­renciája, amelyen mintegy száznyolcvan közgazdász vesz részt. A sajtó képviselőit dr. Sza- kolczai György, a Magyar Közgazdasági Társaság mate­matikai-közgazdasági szako6Z- lyának elnöke tájékoztatta a tudományos értekezlet céljá- róL — Az ágazati kapcsolatok mérlege a népgazdaság külön­böző ágazatainak kölcsönös kapcsolatait írja le. Általában a termelési le­hetőségek és a felhasználói igények összehangolását lehet ennek segítségével elérni. A népgazdaság tervezésében, az árrendszer kialakításában, a gazdasági kapcsolatok elem­zésében mind nagyobb szere­pet játszik, s igen jelentős eszköz a népgazdaság központi vezetésében. Hazai alkalmazá­sa közel másfél évtizedre nyú­lik vissza. Ezen időszak alatt közgazdaságtudományunk je­lentős eredményeket ért el mind a módszertani kérdések kidolgozásában és alkalmazá­sában, mind a mérlegek elem­zésében és gyakorlati felhasz­nálásában. Az ágazati kapcsolati mér­legek eddigi felhasználása ál­talában országos jelentőségű problémákra vonatkozott. Ez azonban távolról sem meríti ki a mérleg felhasználásának le­hetőségeit. Nagyon fontos egyrészt az ágazati szintű, másrészt a területi szintű elemzés. Az ágazati szintű elemzésben ugyanis csupán egyes ipar­ágak vagy egyes nagyobb vál­lalatok problémáit tükrözik ennek a modellnek a segítsé­gével. Ugyanilyen módon le­hetséges — és erre igény is van — egyes területek össze­függéseit és fejlesztési lehető­ségeit elemezni az ágazati kap­csolatok mérlegének segítségé­vel. Ezt is elősegíti a három­napos konferencia, amelyen összesen 39 előadás hangzik el. Önrakodó pótkocsi Az anyagmozgatás korszerű, új gépeként önrakodó pótko­csit fejlesztett ki a törökszent­miklósi Mezőgazdasági Gép­gyártó és Szolgáltató Vállalat. A konstrukció elősegíti a beta­karítás szállítási munkáinak gépesítését. Az önrakodó pót­kocsi négy és fél tonna teher­bírású, s a traktor hidrauli­kájával működtethető. A ke­zeléséhez egy személy, a traktor vezetője is elegen­dő. A nagy teljesítményű géj az előkészített ládákat, vágj zsákolt rakományt, három! négy perc alatt felrakja, a le­rakodáshoz viszont két-három perc is elegendő. i Ezer hektár új erdő Budapest határában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom