Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-16 / 244. szám

\ «»I Hier» K^úrlap 1971. OKTOBER 16., SZOMBAT Az őszi munkák kulcsemberei A MEZŐGAZDASÁG őszi munkacsúcsa idején, ezekben a hetekben kétségtelenül a gé­pek munkájáról, s a traktoro­sokról esik a legtöbb szó a gazdaságokban. A tratorosok- ról, akik — szám szerint kere­ken 55 ezren — az őszi mun­kák kulcsemberei, s nagyobb részt rajtuk múlik a betaka­rítás, a vetés, a mélyszántás időbeni elvégzése. Rendkívüli, amit végezniük kell ebben az időszakban. A nappal és az éjszaka minden órájában zúgnak a traktorok a földeken: tavaly például kö­zel 11 millió volt a ledolgozott műszakok száma, s ebben még nincs benne az a több mint má!sfél millió műszak, amit a tehergépkocsik vezetői teljesí­tettek. Ennek legalább fele az őszi időszakra jut. Az 55 ezer traktorost mint­egy 11 ezer mezőgazdasági gépszerelő szolgálja ki, nélkü­lük bajosan képzelhető el a zökkenőmentes munka. Ott vannak mindenütt, ahol a gé­pek dolgoznak, s nagyobb kar­bantartásra, javításra van szükség. Hogy ez mennyi fá­radságos motorozással, ideges­kedéssel, kényszerű ügyeske­déssel jár, azt jól tudja min­denki, aki csak egyszer is meg­fordul a határban. A TRAKTOROSOKNAK, a gépszerelőknek ráadásul az időjárás viszontagságaival is meg kell küzdeniük, ember le­gyen a talpán, aki egészséggel győzi a hideg, ködös hajnalo­kat, az esőt, a szelet, az őszi éjszakák magányosságát, ami­kor elég egy rossz mozdulat, és borul a gép, ott a baj. Mi védi a traktorost ezekben a hónpokat kitevő, rendkívüli időkben? Védi mindenekelőtt szak­mai hozzáértése, s a józansá­ga. Ez utóbbival néha nincs minden rendben. Sok az ita­lozás, s az ebből eredő üzemi baleset. Odakinn a határban nem szondáz a rendőrség, ki­ki a saját lelkiismeretének kö­teles elszámolni, s ez megint csak olyan próbatétel egyik- másik ember számára, amit nem képes sikerrel kiállni. Márpedig akiből hiányzik a hivatással járó felelősségérzet, az könnyen szerencsétlenné te­heti magát és családját. MOSTANÁBAN mind töb­bet hallunk, óvásunk arról, hogy az egyes szakmákban be­ható vizsgálat alá veszik az ott dolgozók élet- és munkakörül­ményeit. Sok figyelemre mél­tó tanulsággal járhatna az ilyen felmérés a traktorosok­nál is. Minden bizonnyal ki­derülne például, hogy a munka jellege következtében, a trak­torosok más hasonló szakmák­hoz mérten helyzeti hátrány­ban vannak s ezt nem ellen­súlyozza az őszi hónapokban rendszerint vastagabb fizetési boríték, amely honorálni igyekszik a többletmunkát, de nem csökkenti az esetenként aggasztó méreteket ölitő fizikai túlterheltséget. Erről a túlterheltségről kü­lönben megoszlanak a vélemé­nyek. Egyesek azt tartják, majd kipiheni magát a trakto­ros télen. Igenám, de az őszi mélyszántás elvégzése rend­szerint belenyúlik a télbe, s nagyjából hasonló a helyzet a szállítási feladatokkal is. A mezőgazdasági üzemek veze­tőinek tehát mindent meg kell tenniök, hogy könnyítsék a traktorosok élet- és munka- körülményeit, főként most, egymásra torlódó feladatok idején. Sokféle tennivalót ad ez. ÁLLANDÓAN VISSZATÉ­RŐ, sokszor szóvátett ügy pél­dául a traktorosok meleg étel­lel, védőitallal történő folya­matos ellátása. Mégis, viszony­lag kevés üzemben tartják szívügyüknek az arra illeté­kesek. Nem ritka az elhanya­golt brigádszállás, ahol csak­nem lehetetlen a zavartalan pihenés. Á gépműhelyek olyan hidegek, hogy a szerelők keze ráfagy a szerszámra, arról nem is beszélve, hogy a tisztálko­dási . lehetőség is kevés. A szakszervezet ugyan nem mu­lasztja el, hogy esetenként fölemelje a szavát az ilyen ál­lapotok ellen, de kérdés, mi­lyen eredménnyel teszi ezt... Amikor a traktorosok érde­keinek védelmében szót eme­lünk, mindenekelőtt azt kell szem előtt tartanunk, hogy a mezőgazdasági üzemek helyen­ként krónikus munkaerőhiá­nya csakis a komplex gépesí­téssel ellensúlyozható. Gépesí­tés pedig nem képzelhető el megbecsült, kedvvel, örömmel dolgozó traktorosok nélkül, akik kellő felelősségtudattal rendelkeznek, s hivatásérzetü­ket nem kezdi ki mások közö­nye, nemtörődömsége. A NAPOKBAN nyilvános­ságra hozott adatok szerint összességében több mint négy­millió holdon kell időben és minőségileg kifogástalanul el­végezni az őszi munkát. Ha azt akarjuk, hogy a traktoro­sok é§ gépszerelők maradék­talanul ellássák e hatalmas feladatot, gondoljunk rájuk a legnagyobb tisztelettel, s ennek szellemében törődjünk velük. K. I. Óvónőképzőt avattak Hajdúböszörményben Üjabb felsőfokú intéz­ménnyel gazdagodott Hajdú- Bihar megye: pénteken átad­ták rendeltetésének az új hajdúböszörményi óvónőkép­ző intézetet és megtartották az első tanévnyitót. Az ünnepségen megjelent dr. Gosztonyi János műve­lődésügyi miniszterhelyettes és Péter Ernő, a Pedagógu­sok Szakszervezetének főtit­kára is. 14 helyett megépült 20 kilométer DABAS TÚLTELJESÍTI A IV. ÖTÉVES TERV ELSŐ ÉVI ELŐÍRÁNYZATÁT Czeróczky Andrást, az ak­kori járási tanács építési osz­tályvezetőjét 1966-ban válasz­totta meg vb-elnökké az egye­sülő Dabas, Sári és Gyón ta­nácsa. Négy évvel utóbb, ami­kor az országban megalakul­tak az első nagyközségek, Da­bas nagyközség első elnöke lett és tavaly másodszor vá­lasztották azzá. Műszaki em­ber, tehát legszívesebben a községfejlesztés építési kérdé­seiről beszél, éspedig elsősorban a vízvezeték építéséről, amely nagyon szépen halad. 1969-ben fektették le a háló­zat első csöveit három és fél kilométer hosszúságban, ta­valy elérték a huszadik ki­lométert és a IV. ötéves terv első esztendejére 14 kilomé­ter építését tervezték, de en­nél már mostanáig hat kilo­méterrel több vezetéket fek­tettek le. Év végéig tehát a már megépült vezeték meg­haladja a 40 kilométert. Ere­detileg az egész hálózatot 50 kilométerre tervezték, ma már ez nem elég. Rohamosan fejlődik . a nagyközség, most már 65—70 kilométeres, ve­zeték szükséges. Remélik, jö­vőre megépül ennyi és leg­később 73 elején a csövekben áramlani kezd a víz Dabas egész területén. Megkezdik közberíj a csa­tornázást is, mégpedig közületi társulás segítsé­gével. Azaz a jövendő város máris kialakulóban levő központ­jában eddig otthont lelt, vagy még otthont építő közintéz­mények anyagi hozzájárulá­sával. Egyelőre öt kilomé­ter hosszú lesz a csatorna, de az is belekerül , 20 millióba, miután a jövőre gondolva, nagy teljesítőképességű szennyvízderítőt is kell épí­teni. Az erre az esztendőre tervezett három kilométer­nyi utat a községben már kor­szerűsítették és a következő négy évben esztendőnként még ugyanennyit fognak. — Az útépítési tervet telje­sítettük — hangsúlyozza a ta­nácselnök —, de a községen belüli közlekedést is sürgő­sen meg kellene oldanunk. Az eggyé lett, összeépült há­rom községen át vezető 11 ki­lométer hosszú úton feltétlenül szükséges len­ne rendszeres buszjáratra. Dabas két vasútállomására vo­nat induláshoz, érkezéshez és aZ I. kerületből, a volt Sáriból az inárcsi állomásra is jár autóbusz a községből, de ez a helyi közlekedés problémáját nem oldja meg. Sokszor for­dultunk már a Volánhoz, biz­tató ígéretet sem kaptunk. Dabas tavaly a nagyközsé­gi kategóriában a társadalmi munkaversenyben első helye­zést ért el. Lakói hárommillió forint értékű munkát végei­tek és ezért ítélte oda a me­gyei tanács a községnek a 150 ezer forintos első díjat. — Idén szeptember végéig különböző befejezett munká­latoknál már 1 millió 700 ezer forintnyi társadalmi munkát végzett a lakosság — újságol­ja elégedetten a tanácselnök. — Sok munka azonban még folyamatban van, némelyik csak ezután kezdődik, úgy­hogy alighanem ^z idén ösz- szegszerűen még a tavalyinál is több társadalmi munkát végzünk. Talán rr^egint kiérde­meljük az első díjat. Sz. E. Vénusz — sorozatban Űj televízió- készülékek sorozatgyár­tását kezdte meg az Orion. Az AT—551 „Vénusz” elnevezésű készülék középméretű képernyős. Az új készüléket színes- adás-kapcsolóval gyártják, így a színes adás fekete-fehér vé­telénél előforduló esetleges hibák megszűnnek. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Büntetés, vízszennyezésért A KILÉPŐ JUSSA - DRÁGA ORVVADÁSZAT zó igazgató Most, amikor a vizek szeny- nyeződése elleni küzdelem na­pirenden szerepel, érdeklő­désre tarthat számot két olyan ügy, amelyben a Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatban fej­tette ki álláspontját. o Magyar—német együttműködéssel Színes betonfalak A Duna Intercontinental Szállóban pénteken a hazai építőipari szakembereknek és a sajtó képviselőinek érdekes előadásban számolt be a ház­gyári épületek korszerű hom- lokzatszínezési módszeréről dr. Gert non Szadkowski, a Farbenfabriken Bayer-cég osz­tályvezetője. Az NSZK-beli cég és hazánk legnagyobb la­kásépítő szervezete, a 43-as Állami Építőipari Vállalat kö­zött éppen ebben a témában alakult ki gyümölcsöző mű­szaki együttműködés három évvel ezelőtt. A magyar szakemberek a falpanelek betonjának szí­nezésével folytattak kí­sérletet, s ennek megoldá­sához nyújtott nagy segít­séget a Bayer-cég, amely átadta rendkívül széles körű betonszínezési tapaszta­latait. A hazai kísérletek is igazol­ták a német partner eredmé­nyeit. A homlokzati panel betonanyagának színezése ugyanis jóval gazdaságosabb, mint az eddig szokásos kő­zúzalékos vagy kavicsszórású betonfelület kialakítása, vagy a panel felületi festése. Álta­lában négyzetméterenként 6 —8 forinttal olcsóbb a színes­re festett beton, mint a kő­vagy kavicszúzalékos díszí­tés. Az újfajta módszer lehe­tővé teszi, hogy igen szé­les színezési és díszítési variációval megszüntes­sék a házgyári lakóte­lepek egyhangúságát, változatossá, a szó szoros ér­telmében színessé tegyék a vá­rosképet. Ugyanakkor az épü­lethomlokzat karbantartása, tatarozása, úgyszólván feles­leges, mert a színes beton megtartja színét, s amíg a be­ton ép marad, addig a színét sem veszti el. A Cukoripari Vállalat ácsi gyára nagy mennyiségű szennyvizet bocsátott a Con- co-patákba, amely egy halá­szati szövetkezet működési te­rületéhez tartozott. A víz- szennyezés következtében a halállomány jelentős része elpusztult. Emiatt a halászati szövetkezet kártérítési pert indított a cukorgyár ellen. A járásbíróság megállapította a vállalat kártérítési kötele­zettségét. Fellebbezésre a me­gyei bíróság csak a kárösszeg kétharmadát ítélte meg, mert véleménye szerint a szövetke­zet nem tett eleget kárenyhí­tési kötelezettségének. Lehalá­szással ugyanis módja lett vol­na a kárt csökkenteni, hiszen tudhatta, hogy a cukorgyártás megkezdése után a halállo­mányban — a szennyvíz mér- gezettsége miatt — pusztulás következhet be. Törvényessé­gi óvásra a Legfelsőbb Bíró­ság, a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a járásbíróság álláspontját fo­gadta el. A határozat indoklása sze­rint két és fél milliós költség­gel a vállalat 32 katasztrális hold területen szennyvízüle­pítőt épített. A gyártási idény megkezdésekor a káros hatá­sú szennyvíz nagy részét ide vezették. Ha ennek ellenére a halállomány egy része még­is elpusztult, a szövetkezet mentes a kárelhárítási kötele­zettség alól, mert a szenny­vízülepítő üzembe helyezésé­ről tudott, tehát a halastó szennyeződésével nem számol­hatott. A tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár a múlt év májusában háromezer köbmé­ter tömény szennyvizet bocsá­tott a Hortobágy-folyóba, ami­nek következtében a hajdú- szoboszlói Bocskai Tsz 58.6 mázsa hala elpusztult. A tör­téntek miatt a szövetkezet a gyár ellen kártérítési pert in­dított. Az Országos Halászati Felügyelőség szakvéleménye szerint a szövetkezetét 562 ezer forint kár érte. A pusz­tulás 90 százalékban a gyár kifogásolható magatartása, míg 10 százalékban a vízügyi hatóság által a folyón leenge­dett, illetve abba beemelt ta­laj- és belvízben lévő oldott vegyszerek károsító hatásá­nak következménye. Végső. fokon a Legfelsőbb Bíróság a gyárat, a szakvélemények alapján, 506 ezer forint meg­fizetésére kötelezte. ® Az idegenforgalmi idény be­fejeztével érdekes munkálatok kezdődtek az aggteleki bar­langvilág cseppkövektől dí­szes sziklatermeiben. A sport­horgászok nagy örömére már be is fejezték a pisztrángok­kal betelepített jósvafői Ten­gerszem-tó rendezését. A par­ti részeken elburjánzott vízi­növények megritkítására na­gyobb mennyiségű amur halat vásárolnak és telepítenek a tóba. A jósvafői barlangsza­kasz úgynevezett Kaffka-ter- mében négy méter magasság­ban, telepítik a barlangrend­szer első vasbeton hídját, amely a túracsoportok új út­szakasza lesz. A tizenkét mé­ter hosszú híd a sziklaüreget szeli majd át és arról gyönyö­rű kilátás nyílik a reflekto­rokkal megvilágított, több szí­nű cseppkőképződményekre. Az új híd vasbeton pilléreit már felállították. Dolgoznak a munkások a barlang aggteleki részében is. A tervek szerint a hangversenyterem közelé­ben a föld alatti Stix- és Acheron-patak vizének fel- használásával kétszintes csó­nakázó tavat alakítanak ki. A felső tó négyszázötven méter, a mélyebben fekvő pedig hat­száz méter hosszú lesz. Két másik ügyben is dön­tött a Legfelsőbb Bíróság. Nyolc évvel ezelőtt hat tsz közös építési vállalatot lé­tesített. A múlt év tavaszán az alapítók egyike bejelentet­te kilépési szándékát. A vál­lalkozás tagszövetkezeteinek főkönyvelői megállapították, hogy a közös vagyon 2 millió 960 ezer forintot tesz ki, amelyből egy szövetkezetre 494 ezer forint jut. Ez utóbbi összeg magába foglalja az egyes tsz-ek által alapítás­kor befizetett 134 ezer forin­tot is. A szövetkezettel együtt még három másik is kilépett, amit a vállalkozás igazgató- tanácsa tudomásul vett és úgy határozott: a kilépőknek a kö­zös vagyonból őket megillető részt a bent maradó két tag­szövetkezet köteles megfizet­ni, mégpedig a 134 ezer forin­tot azonnal, a még fennmara­dó 360 ezer forintot pedig fél évvel később. A két szövet­kezet azonban a 360 ezer fo­rintot nem volt hajlandó ki­fizetni, mire az elsőként kilé­pett tsz á közös vállalkozás, illetve az abban bent maradt két tsz ellen a 360 ezer forin­tért pert indított. A Legfel­sőbb Bíróság a közös vállal­kozásban maradt két szövet­kezetei a peresített összeg fe­le-fele arányú megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása rámutat, hogy a visszafizetésre vonatko­tanácsi döntés megfelel a jogszabályi rendel­kezéseknek, amelyek szerint a vállalkozás a részvevők közös tulajdona, a tulajdoni arányt pedig a vagyoni hozzájárulás határozza meg. Kilépés és azonnali hatályú felmondás esetén az igazgató tanács dönt arról, hogy a tagként belépett tsz járandóságot mennyi idő alatt és milyen részletekben fizetik ki. Az adott esetben az érdekelt tsz-ek főkönyvelői ál­tal felvett jegyzőkönyvben fog­laltak az irányadók, mivel azt a közös vállalkozás igazgató tanácsa egyhangúlag elfogad­ta és aszerint döntött. Ez an­nál is inkább helyénvaló, mert az igazgató tanács határozatát a bent maradt két szövetkezet képviselője is megszavazta. © Az orvvadászat esetén fize­tendő kártérítésről hangzott el irányelvül szolgáló állásfogla­lás a Legfelsőbb Bíróságon. Az ügy előzménye az, hogy a vadásztársaság által bérelt nagyvadas erdőben két erdé­szeti alkalmazott lelőtt egy 110 kilós, már korábban megseb­zett vaddisznót, amelynek hú­sán egy harmadik társukkal együtt megosztoztak. A va­dásztársaság a három ember ellen kártérítési pert indított A kárösszeg megállapításánál a járásbíróság, valamint a me­gyei bíróság között vélemény- eltérés volt. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság, a következőképpen döntött: Helytelen a megyei bíróság álláspontja, amely szerint a megsebzett állatot elejtett vad­nak kell tekinteni, és így a kárösszeg kiszámításánál a MAVAD felvásárlási ára irányadó, amely az orvvadá­szat idején kilónként 16 forint Az orvvadászat esetén kelet­kező kár megtérítéséről külön jogszabály intézkedik. Ennek az a jogpolitikai célja, hogy a népgazdasági szempontból je­lentős vadgazdálkodást meg­felelő polgári jogi eszközökkel is védje az orvvadászat elleni Ha vadászatra nem jogosított személy olyan nagyvadat lő le, amelyet korábban megse­beztek, de erről a vadásztár­saságnak nem tesz jelentést, tette orvvadászatnak minősül. Az erdészeti alkalmazottak nem voltak vadászatra jogo­sult személyek, tehát kártérí­téssel tartoznak, mégpedig — az orvvadászatról szóló rende­let értelmében — az elejtett állat élő állapotbani súlyának minden kilogrammja után 80 forintot kötelesek fizetni. Hajdú Endre É Kétszintes tó — Panorama-hid Pisztrángos Tengerszem m Építik, alakítják az Aggteleki barlangot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom