Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-14 / 242. szám

) PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEi XV. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM ( 1971. OKTÓBER 14., CSÜTÖRTÖK VÁLTOZÁSOK A VASÚTNÁL Elkészült a váróterem Törteli szüreti mulatság Törteién, a Déryné Művelő­dési Házban, szombaton, este nyolc órától virradatig tart a szüreti bál. A község lakos­sága hetek óta készülődik a hagyományos őszi mulatság­ra, melyet a helyi népitánc­együttes népviseletbe öltözött, fürge lábú táncosai nyitnak meg. A talp alá valót a hely­őrségi Roily zenekar adja. Komló, repce, lucerna A Ceglédi Állami Tangaz­daság újszilvási kerületében végéhez közeledik a komló­szüret. A hetvenöt holdas te­rületen általában 300—400 tagú alkalmi munkacsoport dolgozott. Eddig 840 mázsa komlót takarítottak be. Jelen­leg a késő érésű, francia faj­tát szedik. A kerületben siet­nek az őszi talajmunkákkal. 37 hold lucernát telepítettek, .240 holdnyi területre repcét vetettek. SZÍNHÁZI BÉRLETESEK A ceglédi vasútállomás fel­újítását évek óta nagy érdek­lődéssel kísérik az utasok. Lenkeffi Mihálytól, az állomás helyettes vezetőjétől kértünk tájékoztatást a munkák jelen­legi állásáról. — Végre örömhírt jelenthe­tünk — mondotta. — Október 6-án megtörtént a nagy várócsarnok mellett lévő kisebb váróterem mű­szaki átadása, melyet e hét végén vehetnek birtokukba az utasok. A helyi­ség, hasonlóan a nagy csar­nok kiképzéséhez, ugyancsak vörös márvány padlózattal, oszlopokkal készült., Itt kapott helyet az Utasellátó üzlete is. A napokban megkezdik a „nem dohányzó” váróte­rem átalakítását. Ott is kulturált környezetben tölthetik majd idejüket a vá­rakozók. A tervek szerint ezt a helyiséget is még az idén visszakapják az utasok. — Dolgozóink részére új szociális létesítményeket épí­tünk. Pihenőszobát, fürdőt és étkezőhelyiséget kapnak a pályafenntartásnál dolgozó munkások. Az új létesítmény átadását a jövő hónap elejére tervezzük. — Az utasok sokat panasz­kodnak, bosszankodnak, jogo­san, amiért a külső vágányok­ra érkező, induló szerelvé­nyekről való le- és fölszállás­kor, különösen esős időben, bokáig érő sárban, vízben kénytelenek közlekedni. Ez a kellemetlenség hamarosan megszűnik. Cs. I. Dráma, vígjáték, zenés mű egy sorozatban A ködpárnába bújt, hulló falevelek az elmúlás kegyet­len törvényét írják az avar­ra. Korábban sötétedik, itt van az ősz. Egyre hosszabbak lesz­nek az ^sték, s a természet ta­vaszi, nyári szépségeinek el­múlásával mind gyorsabban élednek újjá a kulturális in­tézmények, klubok, szakkö­rök. Rövidesen megkezdődik az új színházi évad is. Régi emlékek jutnak eszem­be a harminc évvel ezelőtti ceglédi újságokból. Pénteken elmaradt a Lammermoori Lu­cia előadása, mert csütörtök estig csak 51 pengő értékű jegy kelt el, holott az előadás az operának ezer pengőjébe került volna. De csak tíz év­vel kellett visszaforgatni a lapokat, táblás házak voltak egymásután. Miben rejlett a siker titka? „Ala­csony helyárakkal is elsőren­dűt kell nyújtani” — állapí­totta meg a krónikás. — A színházlátogató közön­ségnek mit nyújt és mennyiért a művelődési központ igazga­tósága? Erről tájékoztatta munkatársunkat P. Kovács Sándor művészeti előadó. — A szolnoki és a kecskemé­ti színház jó együttműködése révén, az idén mindkét társu­lat játszik városunkban. A 10 előadásból álló bérleten 5 szol­noki és 5 kecskeméti előadás szerepel. Dráma, tragédia, színmű, vígjáték, operett és zenés vígjáték lesz műsoron. Bizonyára sokan várják Kato­na: Bánk bán című tragédiá­jának, Szofoklész: Antigoné­jának, vagy B. Shaw: Warren- né mesterségének előadását. Az operettkedvelők a Cigány­szerelmet, Leányvásárt, A ba­jádért láthatják. A jegyekre 15 százalékos , kedvezményt biztosítottak a színházak. — Mennyi érdeklődésre szá­mítanak egy-egy előadáson? — A vállalatok, üzemek, tsz-ek összesen 250 bérletet vásároltak dolgozóiknak. Na­gyon örülünk annak, hogy amíg tavaly csak 4—5 egyéni bérletvásárló volt, az idén 45-en vettek bérletet, így már 300 elkelt, a többi je­gyet az előadások előtt árusít­juk. — Tavaly többen panasz­kodtak a ruhatárra, fűtésre, s a pontatlan kezdésre. Várha­tó-e változás az idén? — kér­deztük Hegedűs Józseftől, a művelődési központ igazgató­jától. — Biztosítjuk azt — mon­dotta az igazgató —, hogy az emeleten ülőknek külön ruha­tár jusson. így tehermentesít­jük a lenti ruhatárat, gyor­sabb lesz a ruhák bevétele, ki­adása. Jobb lesz a fűtés is, mert mindhárom kazánt fel­újították. Minden törekvésünk az, hogy elősegítsük a pontos kezdést. Sokszor azonban a vendégjá­tékra érkező társulat késett. Bízunk benne, hogy az idén a késést sikerül végleg kiküszö­bölnünk — mondotta a mű­velődési központ igazgatója. A jelek szerint tehát sikeres színházi évad előtt , állunk. Hogy valóban sikeres lesz-e, azt majd a közönség dönti el. Ha ott lesznek, azzal, ha nem, azzal is. Sz. A. Épülő, szépülő városunk Ceglédi kancsó Az elmúlt években épült sokat javult a vízellátás. a város víztornya. Elkészültével (Fotó: Apáti-Tóth Sándor) .BESZÁLLÁS! i” A füttyös Dübörög a föld. Megre­megnek a házak ablakai. Kattognak, élesen sikítanak a kerekek. Két lámpafény villan elő a kanyarban. Mi­féle új csodamasina robog a vasútállomás felé? Feltűnik a sinek mellett egy imbolygó kerékpáros. Megtekeri a pe­dálokat. Lassan elhúz a sze­relvény előtt. A vezsenyi „madzagexpressz” húsz kilométeres sebességgel begördül a ceglédi végállo­másra. Este, hat óra. — Kiszállás! Leugrik a kalauz, feltartja a kezét. Dagadt bőrönddel küszködik egy bácsika. Oda­lép hozzá, segít. — Jó estét! Letelt a szolgá­lat? — állok elé. — Le hát. Éppen a fele. — Indul tovább? — Mit gondol, papsajtgyár­tó cég a vasút?' Itt éjszaka is dolgozni kell. Cigarettát vesz elő. Lobban a láng. Most látom arcának fáradt vonásait. — Háromnegyed órám van — mondja, miután mélyet szippantott, s kifújta a füstöt. — Beszélgethetnénk! — Ha ráér! Én igen. Egyéb­ként: Vámos Mátyás vagyok — nyújtja felém a kezét. — Mikor füttyentett ma először beszállásra? — Hajnalban, öt óra har­minckor. — Akkor „elvonatozgatott” már tizenkét órát. — És ennyi van még hátra. Visszafordulunk Vezsenyre, 19 óra! öt perckor. Ott ledő­lünk a laktanya padjára, rö­vid ideig. Éjfél után szedelőz- ködünk. Hajnali öt óra húsz­kor érkezünk újra Ceglédre. Süt a nap, a család ébred, mire hazaérek. — Mennyi pihenő jár ez­után? \ — A forda szabja meg. Ál­talában 8—r24 óra a szabad. — Mióta dolgozik a vas­útnál? — 1946-ban kerültem a pá­lyafenntartáshoz. Kilenc évet húztam ott le, majd a forgalom­hoz irányítottak. Tolatásveze­tő lettem. A kalauzok kis- táskáját meg 14 éve hordom. — Mennyit utazik egy-egy szolgálati idő alatt? — Három-négyszáz kilomé­tert. Havonta ez öt-hatezer kilométer. A távolléti óra: háromszáz. Nagyon sok. Hosz- szú időre elszakadunk a csa­ládtól. S ráadásul: gyakran nincs ünnep, éjszakai pihe­nés, vasárnap. — Mégis, miért szereti ezt a munkát? — A vasút adja a kenyerem. Jól érzem itt magam. Nehéz a szolgálat, de érdekes, vál­tozatos is. Sokféle emberrel találkozom naponta. — Milyenek az utasok? — Sajnos, az utóbbi időben szaporodtak a fegyelmezetlen­ségek. Főleg a bejáró fiatal fiúkkal van sok baj. Kihasz­nálják a ritka ellenőrzést. Ré­gen öt-hat kalauz járt egy szerelvénnyel. Most csak egy- kettő. Cegléden elindulok pél­dául az utolsó kocsiból, s mire előre érek, már Pesten vagyunk. — Kevés a kalauz? — Igen. Nincs utánpótlás. A fiatalok nem kedvelik ezt az életmódot. Fél hét. Dudaszó harsam Betolat az állomás elé a kis­vonat. — ke haragudjon, hogy za­vartam a pihenőjét! — Dehogy! így kellemeseb­ben telt az idő t— mondja Vá­mos Mátyás, és elindul a ko­csik mellett. Megérkezik tár­sa is, Bencsik László. Uta­sok lépkednek föl. Sárgán hunyorog a lámpa az ablak mögött. Hét óra, öt perc. Éles fütty röppen. — Beszállás! Meglódul a kocsisor. Két piros pont himbálódzik a sötétben. — Jó utat! Kohlmayer Adóm ABONYI KRÓNIKA AZ IFJÚSÁG FÓRUMA \ fiatalok tartalmas feladatokat várnak Tudósítás a nagyközségi KlSZ-kiildötlértekezletről A napokban tartották meg Abonyban a KISZ nagyköz­ségi küldöttértekezletét. A csaknem száz abonyi KISZ- küldött tanácskozásán megje­lent Varga Ferenc, a járási pártbizottság első titkára, dr. Somodi István községi párttit­kár, Babosán József járási KISZ-titkár, valamint Szűcs László vb-elnök. A fiatalokat ifjú Drávay József köszöntöt­te, majd Boros János községi KISZ-titkár mondott beszédet. Elöljáróban az elmúlt hetek­ben lezajlott alapszervi tag­gyűlések és választások ered­ményeivel foglalkozott, majd részletes tájékoztatást adott a nagyközség KlSZ-alapszerve- zeteinek kétéves munkájáról. A többi között elmondta, hogy valamennyi KlSZ-szerve- zetnek a fiatalok politikai nevelése volt a fő feladata. Ezt szolgálták az alapszerve­zetek taggyűlései és a külön­böző rendezvények. A tudat- formálás, a fiatalok interna­cionalista és hazafias szelle­mű nevelése volt a cél. Az eltelt két évben színvo­nalasabb lett a szervezett KISZ-oktatás. Az oktatáson az alapszervezetek majdnem minden tagja részt vett, sőt, néhány közösségben (ÁFÉSZ) egészen kiemelkedő ered­ményt sikerült elérni. Jól sikerültek a forradalmi ifjúsági napok rendezvényei. Az ünnepségek lebonyolítása során bebizonyosodott, hogy a fiatalok lelkesek, öntevé­kenyek tudnak lenni. Szívesen ápolják a haladó ha­gyományokat, tisztelettel gon­dolnak történelmünk nagy eseményeire, A KISZ-titkár foglalkozott a község fiatalságának a mun­kában elért eredményeivel és a munkához való viszonyával. Elmondta, hogy az alapszer­vezetek lényeges feladata volt a fiatalságot mozgósítani a ki­tűzött gazdasági célok elérésé­re. Á község területén több szocialista, ifjúsági brigád dol­gozik, néhány üzemben a fiata­lok további ifjúsági brigádok megalakítását szorgalmazzák. Nem ritkán, egyes munkahe­lyeken a fiatalok jártak elől a csúcsmunkában, Sajnálattal állapította meg az előadó, hogy van még néhány olyan munkahely, ahol a fiata­lokra, a fiatalok áldozat- ■ készségére nem tartanak eléggé igényt. t A fiatalok nem kapnak min­denütt és mindenkor megfele­lő feladatot. Már az 1969-es küldöttérte­kezlet és az 1970. évi pártha­tározat is foglalkozott az alap­szervezeti közösségek erősíté­sével, a szervezettségi arány javításával. A legtöbb alap­szervezetnél egyre inkább rendszeressé válnak különféle rendezvények, de a vitafórum még hiányos. A fiatalok egy részét csak az őket közvetle­nül érintő gazdasági, kulturá­lis téma érdekli. Fejlődtek a KlSZ-szerveze- tek, de még mindig nem érték el a kellő színvonalat a tagok rendszeres foglalkoztatása, a KISZ-feladatok, -megbízások vonatkozásában. A jövőben határozottabbá kell tenni a megbízatás»- > kát, tartalmasabb felada­tokat kell adni a fiatalok- • nak. A titkár a továbbiakban a-fia­talok szórakozási igényének kielégítéséről és a jövőbeni le­hetőségekről szólt. Beszélt a KISZ pártirányításáról, az út­törőmunka segítéséről, a tag­létszám alakulásáról, majd röviden vázolta a jövő felada­tait. A beszámolót 21 felszólalás követte. Valamennyi gondolat érdekes, hasznos volt. A kül­döttértekezlet megválasztotta az új KISZ-bizottságot, vala­mint a járási küldötteket. A községi titkár ismét Boros Já­nos lett. , Gyuráki Ferenc Á sportéletben is döntött a kollektív szellem MIT VÁRHATNAK A JÖVŐBEN? Ezekben a napokban zajla­nak megyeszerte a sportköri közgyűlések. Ilyenkor vala­mennyi kis- és nagyközség sportköre számvetést készít az elmúlt időszakról. Az abonyi Termelőszövetke­zeti Sportkör is elkészítette az eltelt két esztendő munkájá­nál! mérlegét. Diószegi László­tól, a nemrég megválasztott sportköri elnöktől érdeklőd­tünk, milyen volt az abonyi sportkör* eddigi munkája. — Munkánkat a lehető leg­jobb társadalmi összefogás je­gyében, a kollektív vezetés és testületi irányítás szellemében végeztük — mondta az elnök. — Minden lényeges kérdésben a kollektív döntés érvényesült, és igyekeztünk a jó kapcsola­tok megteremtésére a nagy­község valamennyi üzemének, Intézményének, párt- és álla­mi szervének vezetőivel, dol­gozóival. Célunk a szakosztá­lyok irányító és vezető mun­kájának megjavítása és fejlesztése volt. Ezt elsősorban a labda­rúgó-szakosztálynál és a bir­kózó-szakosztálynál sikerült elérnünk. Feladatunk volt még az utánpótlás tervszerű fej­lesztése. Több községi bajnok­ságot és spartakiádot rendez­tünk, aminek során csaknem 300 embert sikerült bevonnunk a sportjátékokba. — Jelentősebb eredmények? — A legeredményesebb szakosztály á női asztalitenisz­szakosztály volt. 1971-ben az NB I-ben játszik egy csapa­tunk. Sajnos, a kiesés veszélye fenyegeti lányainkat, ami el­sősorban az életkorukkal ma­gyarázható, A csapat átlagélet- kora ugyanis 15 év. Az NB II azonban biztos helyet jelent majd. A csapat az NB I-ből való vissszaesése ellenére szá­mos értékes eredménnyel di­csekedhet. Jó munkát produkált az atlétilcai szak­osztály. Mintegy 30 értékes he­lyezést mondhat már magáé­nak, amelyek egy része orszá­gos versenyekről került el. — És a birkózók? —Változatlanul jól műkö­dő szakosztály. Most mindkét fogásnemben az NB II-ben versenyeznek. — Mit várhatnak a szurko­lók a labdarúgóktól? — Jelenleg az első és az if­júsági csapat négyfordulós já­rási bajnokságon vesz részt. Tervünk a bajnokság megnye­rése és visszakerülés a területi versenyekbe. Gy.F. Megyei női kézilabda Ceglédi Építők—Szigelszentmiklosi TR 15:11 Cegléd: Pecznik — Orosz, Csendes J.-né, Tóth, Dobos, Szeker, Bálint. Csere: Kókai Nagy — Zsarnóczki, Kiss, Csorba. Gólszerzők: Orosz (6), Csen- desné (3), Bálint (3), Tóth (1), Zsarnóczki (1), Kiss (1). Az első félidőben sok fiatal játszott, ekkor a hazaiak még tartani tudták a már biztos bajnok ceglédieket. Szünet után már nyilvánvalóvá vált az Építők fölénye, biztosan nyert a csapat, így továbbra is megőrizte veretlenségét. r I

Next

/
Oldalképek
Tartalom