Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-14 / 242. szám
) PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEi XV. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM ( 1971. OKTÓBER 14., CSÜTÖRTÖK VÁLTOZÁSOK A VASÚTNÁL Elkészült a váróterem Törteli szüreti mulatság Törteién, a Déryné Művelődési Házban, szombaton, este nyolc órától virradatig tart a szüreti bál. A község lakossága hetek óta készülődik a hagyományos őszi mulatságra, melyet a helyi népitáncegyüttes népviseletbe öltözött, fürge lábú táncosai nyitnak meg. A talp alá valót a helyőrségi Roily zenekar adja. Komló, repce, lucerna A Ceglédi Állami Tangazdaság újszilvási kerületében végéhez közeledik a komlószüret. A hetvenöt holdas területen általában 300—400 tagú alkalmi munkacsoport dolgozott. Eddig 840 mázsa komlót takarítottak be. Jelenleg a késő érésű, francia fajtát szedik. A kerületben sietnek az őszi talajmunkákkal. 37 hold lucernát telepítettek, .240 holdnyi területre repcét vetettek. SZÍNHÁZI BÉRLETESEK A ceglédi vasútállomás felújítását évek óta nagy érdeklődéssel kísérik az utasok. Lenkeffi Mihálytól, az állomás helyettes vezetőjétől kértünk tájékoztatást a munkák jelenlegi állásáról. — Végre örömhírt jelenthetünk — mondotta. — Október 6-án megtörtént a nagy várócsarnok mellett lévő kisebb váróterem műszaki átadása, melyet e hét végén vehetnek birtokukba az utasok. A helyiség, hasonlóan a nagy csarnok kiképzéséhez, ugyancsak vörös márvány padlózattal, oszlopokkal készült., Itt kapott helyet az Utasellátó üzlete is. A napokban megkezdik a „nem dohányzó” váróterem átalakítását. Ott is kulturált környezetben tölthetik majd idejüket a várakozók. A tervek szerint ezt a helyiséget is még az idén visszakapják az utasok. — Dolgozóink részére új szociális létesítményeket építünk. Pihenőszobát, fürdőt és étkezőhelyiséget kapnak a pályafenntartásnál dolgozó munkások. Az új létesítmény átadását a jövő hónap elejére tervezzük. — Az utasok sokat panaszkodnak, bosszankodnak, jogosan, amiért a külső vágányokra érkező, induló szerelvényekről való le- és fölszálláskor, különösen esős időben, bokáig érő sárban, vízben kénytelenek közlekedni. Ez a kellemetlenség hamarosan megszűnik. Cs. I. Dráma, vígjáték, zenés mű egy sorozatban A ködpárnába bújt, hulló falevelek az elmúlás kegyetlen törvényét írják az avarra. Korábban sötétedik, itt van az ősz. Egyre hosszabbak lesznek az ^sték, s a természet tavaszi, nyári szépségeinek elmúlásával mind gyorsabban élednek újjá a kulturális intézmények, klubok, szakkörök. Rövidesen megkezdődik az új színházi évad is. Régi emlékek jutnak eszembe a harminc évvel ezelőtti ceglédi újságokból. Pénteken elmaradt a Lammermoori Lucia előadása, mert csütörtök estig csak 51 pengő értékű jegy kelt el, holott az előadás az operának ezer pengőjébe került volna. De csak tíz évvel kellett visszaforgatni a lapokat, táblás házak voltak egymásután. Miben rejlett a siker titka? „Alacsony helyárakkal is elsőrendűt kell nyújtani” — állapította meg a krónikás. — A színházlátogató közönségnek mit nyújt és mennyiért a művelődési központ igazgatósága? Erről tájékoztatta munkatársunkat P. Kovács Sándor művészeti előadó. — A szolnoki és a kecskeméti színház jó együttműködése révén, az idén mindkét társulat játszik városunkban. A 10 előadásból álló bérleten 5 szolnoki és 5 kecskeméti előadás szerepel. Dráma, tragédia, színmű, vígjáték, operett és zenés vígjáték lesz műsoron. Bizonyára sokan várják Katona: Bánk bán című tragédiájának, Szofoklész: Antigonéjának, vagy B. Shaw: Warren- né mesterségének előadását. Az operettkedvelők a Cigányszerelmet, Leányvásárt, A bajádért láthatják. A jegyekre 15 százalékos , kedvezményt biztosítottak a színházak. — Mennyi érdeklődésre számítanak egy-egy előadáson? — A vállalatok, üzemek, tsz-ek összesen 250 bérletet vásároltak dolgozóiknak. Nagyon örülünk annak, hogy amíg tavaly csak 4—5 egyéni bérletvásárló volt, az idén 45-en vettek bérletet, így már 300 elkelt, a többi jegyet az előadások előtt árusítjuk. — Tavaly többen panaszkodtak a ruhatárra, fűtésre, s a pontatlan kezdésre. Várható-e változás az idén? — kérdeztük Hegedűs Józseftől, a művelődési központ igazgatójától. — Biztosítjuk azt — mondotta az igazgató —, hogy az emeleten ülőknek külön ruhatár jusson. így tehermentesítjük a lenti ruhatárat, gyorsabb lesz a ruhák bevétele, kiadása. Jobb lesz a fűtés is, mert mindhárom kazánt felújították. Minden törekvésünk az, hogy elősegítsük a pontos kezdést. Sokszor azonban a vendégjátékra érkező társulat késett. Bízunk benne, hogy az idén a késést sikerül végleg kiküszöbölnünk — mondotta a művelődési központ igazgatója. A jelek szerint tehát sikeres színházi évad előtt , állunk. Hogy valóban sikeres lesz-e, azt majd a közönség dönti el. Ha ott lesznek, azzal, ha nem, azzal is. Sz. A. Épülő, szépülő városunk Ceglédi kancsó Az elmúlt években épült sokat javult a vízellátás. a város víztornya. Elkészültével (Fotó: Apáti-Tóth Sándor) .BESZÁLLÁS! i” A füttyös Dübörög a föld. Megremegnek a házak ablakai. Kattognak, élesen sikítanak a kerekek. Két lámpafény villan elő a kanyarban. Miféle új csodamasina robog a vasútállomás felé? Feltűnik a sinek mellett egy imbolygó kerékpáros. Megtekeri a pedálokat. Lassan elhúz a szerelvény előtt. A vezsenyi „madzagexpressz” húsz kilométeres sebességgel begördül a ceglédi végállomásra. Este, hat óra. — Kiszállás! Leugrik a kalauz, feltartja a kezét. Dagadt bőrönddel küszködik egy bácsika. Odalép hozzá, segít. — Jó estét! Letelt a szolgálat? — állok elé. — Le hát. Éppen a fele. — Indul tovább? — Mit gondol, papsajtgyártó cég a vasút?' Itt éjszaka is dolgozni kell. Cigarettát vesz elő. Lobban a láng. Most látom arcának fáradt vonásait. — Háromnegyed órám van — mondja, miután mélyet szippantott, s kifújta a füstöt. — Beszélgethetnénk! — Ha ráér! Én igen. Egyébként: Vámos Mátyás vagyok — nyújtja felém a kezét. — Mikor füttyentett ma először beszállásra? — Hajnalban, öt óra harminckor. — Akkor „elvonatozgatott” már tizenkét órát. — És ennyi van még hátra. Visszafordulunk Vezsenyre, 19 óra! öt perckor. Ott ledőlünk a laktanya padjára, rövid ideig. Éjfél után szedelőz- ködünk. Hajnali öt óra húszkor érkezünk újra Ceglédre. Süt a nap, a család ébred, mire hazaérek. — Mennyi pihenő jár ezután? \ — A forda szabja meg. Általában 8—r24 óra a szabad. — Mióta dolgozik a vasútnál? — 1946-ban kerültem a pályafenntartáshoz. Kilenc évet húztam ott le, majd a forgalomhoz irányítottak. Tolatásvezető lettem. A kalauzok kis- táskáját meg 14 éve hordom. — Mennyit utazik egy-egy szolgálati idő alatt? — Három-négyszáz kilométert. Havonta ez öt-hatezer kilométer. A távolléti óra: háromszáz. Nagyon sok. Hosz- szú időre elszakadunk a családtól. S ráadásul: gyakran nincs ünnep, éjszakai pihenés, vasárnap. — Mégis, miért szereti ezt a munkát? — A vasút adja a kenyerem. Jól érzem itt magam. Nehéz a szolgálat, de érdekes, változatos is. Sokféle emberrel találkozom naponta. — Milyenek az utasok? — Sajnos, az utóbbi időben szaporodtak a fegyelmezetlenségek. Főleg a bejáró fiatal fiúkkal van sok baj. Kihasználják a ritka ellenőrzést. Régen öt-hat kalauz járt egy szerelvénnyel. Most csak egy- kettő. Cegléden elindulok például az utolsó kocsiból, s mire előre érek, már Pesten vagyunk. — Kevés a kalauz? — Igen. Nincs utánpótlás. A fiatalok nem kedvelik ezt az életmódot. Fél hét. Dudaszó harsam Betolat az állomás elé a kisvonat. — ke haragudjon, hogy zavartam a pihenőjét! — Dehogy! így kellemesebben telt az idő t— mondja Vámos Mátyás, és elindul a kocsik mellett. Megérkezik társa is, Bencsik László. Utasok lépkednek föl. Sárgán hunyorog a lámpa az ablak mögött. Hét óra, öt perc. Éles fütty röppen. — Beszállás! Meglódul a kocsisor. Két piros pont himbálódzik a sötétben. — Jó utat! Kohlmayer Adóm ABONYI KRÓNIKA AZ IFJÚSÁG FÓRUMA \ fiatalok tartalmas feladatokat várnak Tudósítás a nagyközségi KlSZ-kiildötlértekezletről A napokban tartották meg Abonyban a KISZ nagyközségi küldöttértekezletét. A csaknem száz abonyi KISZ- küldött tanácskozásán megjelent Varga Ferenc, a járási pártbizottság első titkára, dr. Somodi István községi párttitkár, Babosán József járási KISZ-titkár, valamint Szűcs László vb-elnök. A fiatalokat ifjú Drávay József köszöntötte, majd Boros János községi KISZ-titkár mondott beszédet. Elöljáróban az elmúlt hetekben lezajlott alapszervi taggyűlések és választások eredményeivel foglalkozott, majd részletes tájékoztatást adott a nagyközség KlSZ-alapszerve- zeteinek kétéves munkájáról. A többi között elmondta, hogy valamennyi KlSZ-szerve- zetnek a fiatalok politikai nevelése volt a fő feladata. Ezt szolgálták az alapszervezetek taggyűlései és a különböző rendezvények. A tudat- formálás, a fiatalok internacionalista és hazafias szellemű nevelése volt a cél. Az eltelt két évben színvonalasabb lett a szervezett KISZ-oktatás. Az oktatáson az alapszervezetek majdnem minden tagja részt vett, sőt, néhány közösségben (ÁFÉSZ) egészen kiemelkedő eredményt sikerült elérni. Jól sikerültek a forradalmi ifjúsági napok rendezvényei. Az ünnepségek lebonyolítása során bebizonyosodott, hogy a fiatalok lelkesek, öntevékenyek tudnak lenni. Szívesen ápolják a haladó hagyományokat, tisztelettel gondolnak történelmünk nagy eseményeire, A KISZ-titkár foglalkozott a község fiatalságának a munkában elért eredményeivel és a munkához való viszonyával. Elmondta, hogy az alapszervezetek lényeges feladata volt a fiatalságot mozgósítani a kitűzött gazdasági célok elérésére. Á község területén több szocialista, ifjúsági brigád dolgozik, néhány üzemben a fiatalok további ifjúsági brigádok megalakítását szorgalmazzák. Nem ritkán, egyes munkahelyeken a fiatalok jártak elől a csúcsmunkában, Sajnálattal állapította meg az előadó, hogy van még néhány olyan munkahely, ahol a fiatalokra, a fiatalok áldozat- ■ készségére nem tartanak eléggé igényt. t A fiatalok nem kapnak mindenütt és mindenkor megfelelő feladatot. Már az 1969-es küldöttértekezlet és az 1970. évi párthatározat is foglalkozott az alapszervezeti közösségek erősítésével, a szervezettségi arány javításával. A legtöbb alapszervezetnél egyre inkább rendszeressé válnak különféle rendezvények, de a vitafórum még hiányos. A fiatalok egy részét csak az őket közvetlenül érintő gazdasági, kulturális téma érdekli. Fejlődtek a KlSZ-szerveze- tek, de még mindig nem érték el a kellő színvonalat a tagok rendszeres foglalkoztatása, a KISZ-feladatok, -megbízások vonatkozásában. A jövőben határozottabbá kell tenni a megbízatás»- > kát, tartalmasabb feladatokat kell adni a fiatalok- • nak. A titkár a továbbiakban a-fiatalok szórakozási igényének kielégítéséről és a jövőbeni lehetőségekről szólt. Beszélt a KISZ pártirányításáról, az úttörőmunka segítéséről, a taglétszám alakulásáról, majd röviden vázolta a jövő feladatait. A beszámolót 21 felszólalás követte. Valamennyi gondolat érdekes, hasznos volt. A küldöttértekezlet megválasztotta az új KISZ-bizottságot, valamint a járási küldötteket. A községi titkár ismét Boros János lett. , Gyuráki Ferenc Á sportéletben is döntött a kollektív szellem MIT VÁRHATNAK A JÖVŐBEN? Ezekben a napokban zajlanak megyeszerte a sportköri közgyűlések. Ilyenkor valamennyi kis- és nagyközség sportköre számvetést készít az elmúlt időszakról. Az abonyi Termelőszövetkezeti Sportkör is elkészítette az eltelt két esztendő munkájánál! mérlegét. Diószegi Lászlótól, a nemrég megválasztott sportköri elnöktől érdeklődtünk, milyen volt az abonyi sportkör* eddigi munkája. — Munkánkat a lehető legjobb társadalmi összefogás jegyében, a kollektív vezetés és testületi irányítás szellemében végeztük — mondta az elnök. — Minden lényeges kérdésben a kollektív döntés érvényesült, és igyekeztünk a jó kapcsolatok megteremtésére a nagyközség valamennyi üzemének, Intézményének, párt- és állami szervének vezetőivel, dolgozóival. Célunk a szakosztályok irányító és vezető munkájának megjavítása és fejlesztése volt. Ezt elsősorban a labdarúgó-szakosztálynál és a birkózó-szakosztálynál sikerült elérnünk. Feladatunk volt még az utánpótlás tervszerű fejlesztése. Több községi bajnokságot és spartakiádot rendeztünk, aminek során csaknem 300 embert sikerült bevonnunk a sportjátékokba. — Jelentősebb eredmények? — A legeredményesebb szakosztály á női asztaliteniszszakosztály volt. 1971-ben az NB I-ben játszik egy csapatunk. Sajnos, a kiesés veszélye fenyegeti lányainkat, ami elsősorban az életkorukkal magyarázható, A csapat átlagélet- kora ugyanis 15 év. Az NB II azonban biztos helyet jelent majd. A csapat az NB I-ből való vissszaesése ellenére számos értékes eredménnyel dicsekedhet. Jó munkát produkált az atlétilcai szakosztály. Mintegy 30 értékes helyezést mondhat már magáénak, amelyek egy része országos versenyekről került el. — És a birkózók? —Változatlanul jól működő szakosztály. Most mindkét fogásnemben az NB II-ben versenyeznek. — Mit várhatnak a szurkolók a labdarúgóktól? — Jelenleg az első és az ifjúsági csapat négyfordulós járási bajnokságon vesz részt. Tervünk a bajnokság megnyerése és visszakerülés a területi versenyekbe. Gy.F. Megyei női kézilabda Ceglédi Építők—Szigelszentmiklosi TR 15:11 Cegléd: Pecznik — Orosz, Csendes J.-né, Tóth, Dobos, Szeker, Bálint. Csere: Kókai Nagy — Zsarnóczki, Kiss, Csorba. Gólszerzők: Orosz (6), Csen- desné (3), Bálint (3), Tóth (1), Zsarnóczki (1), Kiss (1). Az első félidőben sok fiatal játszott, ekkor a hazaiak még tartani tudták a már biztos bajnok ceglédieket. Szünet után már nyilvánvalóvá vált az Építők fölénye, biztosan nyert a csapat, így továbbra is megőrizte veretlenségét. r I
