Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-14 / 242. szám
4 "eT^?*rfap 1971. OKTOBER 14., CSÜTÖRTÖK A színházi idény elején A színházi idény elején, négy bemutató és két falújítás után izgulhattunk, szomorkod- hattunk, megdöbbenhettünk, nevelhettünk, magunkba nézhettünk, ha megtekintettük az új darabokat. Izgulhattunk — ha még hasonlót nem láttunk ■— Berkest András A tizenharmadik ügynök című darabján a#József Attila Színházban.- Szomorkodhattunk — ha engedtük; hogy hasson ránk Peter Nichols játéka a Tojás Joe halálának egy napja a Vígszínház idén megnyílt új stúdiójában. Megdöbbenhettünk — ha nem közönyösöd- tünk még el — az Irodalmi Színpadon bemutatott, Karinthy Ferenc írta két egyfel- vonásoson, a’Pesten és Budán. Nevethettünk — ha kedvünk nem fásult el — Dévái zenés vígjátékán, a Potyautason az Állami Déryné Színházban. Magunkba nézhettünk — ha volt erőnk hozzá — a Thália Stúdió új produkciója, Jókai Anna Tartozik és követel című játéka alkalmából. Ha tetszett, ismét megnézhettünk három, már régebben is előadott darabot, három felújítást, Murray Schisgal: Szerelem, ót és a Vígszínházban Molnár Ferenc: A testőr című játékait, valamint a sajátosan új rendezői felfogásban, felújításnál többnek számító Moliére-vígjátékot: a Mizantrópot a Madách Kamaraszínházban. Máris következik azonban négy újabb bemutató. Az ötleteiről híres, színpadismere- teiről nevezetes francia Feydeau: Bolha a fülbe című játéka kedves szórakozást ígér a Vígszínházban, Illyés Gyula: Bölcsek a fán című vígjátékának preipierjét a Katona József Színházban pedig kíváncsian várjulk, mert nagy költőnk és színpadi szerzőnk újabb elmés eszmefuttatásai magunkról és a világról mindig jelentős művészeti esemény. A tragikusan elhunyt, nagy tehetségű Sarkadi Imre: Ház a város mellett című darabja a Pesti Színházban kerül színre. Sarkadi költői he- vületű elkötelezettsége az ember mellett újabb és újabb önvizsgálatra kényszerít. A Vidám Színpad hagyományától eltérően nem kabarét, hanem vígjátékot mutat be, várakozással tekintünk Bárány Tamás: A szülő is ember című szórakoztató játéka elé. A Nemzeti Színház bemutatja Madách Imre: Csák végnapjai című darabját, híven klasszikus, nemzeti drámai hagyományaink iránti elkötelezettségéhez. Eddigi drámamentő akciói sikeresen mutatták meg, hogy eszmei kincseink — sok más eltérő véleménnyel ellentétben — a színpadi játékokban sem utolsók, csak fel kell őket kutatni és hozzáértéssel formálni mai életünkhöz. Színre viszi a színház Brecht: Szecsuáni jóember-ét- is, amely újabb bizonyíték lehet a „Brecht-féle” elkötelezett színház élvonalban való haladásához. A Thália Színház az idén is izgalmas várakozást kelt terveivel. Bemutatják Kazimir Károly Bartokiána című dokumentumjátékát Bartókról. „Nem egyszerű színdarabról van szó — 'írja Kazimir —, nem egyszerű előadásról. Fájdalomról és kötelességtudatról. A színművészet hol tévesztett utat? Miért nem járhatott Bartók útján? Óriási vállalkozás ez a játék, amely bizonyítani szeretné az elkötelezett művész népben, nemzetben, világban való gondolkozását”. Izgalmasnak ígérkezik ugyancsak a Tháliában, korunk egyik „bálványának”, Che Guevará bolíviai naplójának . dramatizált változata. Nemkülönben esemény Illyés Gyula újabb vígjátéka, a Bolhabál, és a stúdiószínpadon Fejes Endre — Cserepes Margit házassága — valamint Csurka István — Szék, ágy, szauna című bemutatók. A színház a régi Petőfi-színház épületébe költözött és megváltozott körülmények között talán még érdekfeszítőbb programmal lép a közönség elé. Az újdonság erejével hat-, hat legújabb színházi vállalkozásunk a Huszonötödik Színház második idényének műsorterve. Lehet, hogy ismét felkorbácsolja vitázó kedvünket a Hernádi Gyula— Jancsó Miklós darab, a Fényes szelek, amely már filmen is szenvedélyeket váltott ki. A színház igazgatója,, az író, Gyurkó László elképzelései merészek. Űj darabja — A bús képű lovag Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála — már témaválasztásával is várakozásokat kelt. A hagyományosabb formanyelvű ^színházaink is. a megújulás szándékával lépnek a közönség elé. A Fővárosi Operettszínház mintha-megelégelné klasszikus repertoárját és kísérletezésre szánná el magát: bemutatja a Naszty fiú esete Tóth Marival színpadi változatát, Farkas Ferenc zenéjével, Moliére Úrhatnám polgár-át zenés színpadra alkalmazva, Mészöly Dezső átdolgozásában, Darvas * Ferenc zenéjével. . • Az Állami Déryné Színház — a megyében az idén 90 előadást tart — már két új darabot mutatott be, a már említett Potyautas mellett A ci- gány-1,. Szigligeti Ede darabját Barabás Tibor átdolgozásában. Berkovits György KÉT BEMUTATÓ. A Madách Színház kamaraszínháza Mészöly Dezső fordításában, Vámos László mai környezetben, mai ■ tartalmi asszociációkat élesztő rendezésében mutatta be Moliére Mizantróp című víg játékát. Felső képünkön: a címszereplő Gábor Miklós és Dómján Edit (Célimene). — Az Irodalmi Színpad Karinthy Ferenc két egyfelvonásosát játssza: Pesten és Budán címmel, Adám Ottó rendezésében. Alsó képünkön jelenet a Budán című drámából: Sulyok Mária, Fodor Tamás és Dőry Virág, az ötvenes évek elejét idéző darab három szereplője. Emlékmű a mohácsi vész hőseinek öt esztendő múlva — 1976- ban — lesz négyszázötven éve a mohácsi síkságon lezajlott nagy honvédő csatának, amely. mohácsi vész néven szerepel népünk történelmében. Bár az évforduló még meglehetősen távoli, az előkészületek már megkezdődtek. A» 1976-os megemlékezést — a kegyelet és a tisztelet, mellett — a tudományosság jegyében • tartják. Az évforduló alkalmából nagyszabású történeti munka jelenik meg, amely felett az MTA Történettudományi Intézete vállalt védnökséget. Történész- munkaközöisség állítja össze á mohácsi vész okait és körülményeit elemző művet, amely könyvalakban lát majd napvilágot az évfordulóra. A mohácsi síkságon a következő évek során folytatják a tömegsírok felkutatását, amelyek támpontot nyújthatnak a .csata pontos helyének meghatározására. A mohácsi városi tanács tervbe vette, hogy a város szélén, ahol a csatatér! síkság kezdődik — feládíttatja a honvédő csata és hőseinek emlékművét. Holnap A KISZ Budai Járási Bizottsága Holnap címmel antológiát jelentetett meg, amelynek fiatal írói valamennyien segítőén kapcsolódnak a járás életébe, kulturális munkájába. Az Antológia verseket és novellákat egyaránt tartalmaz; a szerzők között találjuk Bella Istvánt, Apáti Miklóst, Nádudvari Annát is. Az összeállítás előszavát Lengyel Sándor, az MSZMP Budai Járási Bizottságának titkára írta. Könyvek között Néhány napja — a festés után — ismét fogadja az olvasókat a gyömrői könyvtár. A vezető Kassai Mártonná elmondta, hogy a fiókkönyvtárakkal együtt összesen 1500 olvasót tartanak számon, s naponta általában másfél- száz könntet kölcsönöznek. A fiatalok elsősorban a kalandos és fantasztikus könyveket, a felnőttek pedig a krimiket keresik. A könyvtárnak közel 12 ezer kötete van, ebből 3 ezer ifjúsági. Emellett rendszeresen 26—28 féle újságot és folyóiratot is járatnak. (Foto: Gárdos) Zsúfolt stúdiók Ki mit forgat? KÉSZÜLNEK AZ ÚJ JÁTÉKFILMEK TISZTELGÉS Á BÁTHORIAKNAK A múzeumi hónap alkalmából szerdán Nyírbátorban megkoszorúzták Báthori István erdélyi vajda szobrát és Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király emléktábláját. Ismét zsúfoltak a MAFILM stúdiói, vágószobái: számos játékfilmújdonság készül. Révész György vezetésével az elmúlt napokban kezdték forgatni a „Volt egyszer egy család” című alkotást, -Goda Gábor műve alapján. Főszerepeit Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Dayka Margit, Kállai Ferenc és Tő- ráesik Mari játssza. . A századaleji agrárszocialista mozgalmiak idején játszódik Jancsó Miklós „Még kér a nép” című filmje, amelyet Hsájmásfcéren, Hagyesden, Bán- tapusztán, Szenifkirályszaibad- ján, Öskün és Nágrádverőcém forgatnak. A forgatókönyvet Hernádi Gyula írta, az operatőr Kende János. Főszereplők: Frantisek Velecky, Molnár Tibor, Kozák András, Madaras József, Drahota .Andrea, Csomós Mari, Juhász Jácint, Buj- tor István és Bálint András. Folytatódnak * Palásthy György legújabb gyermek- filmjének, az ided'glenesien Tengertánc címet kapott alkotásnak felvételed. Gaál István vezetésével készítik a Holtvidék, Bácskai Lauró István irányításával pedig a Nyulak a ruhatárban című filmeket. A laboratóriumi utómunkálatokat végzik Gyöngyössy ■Imre Meztelen vagy, Szinetár Miklós Csárdáskirálynő, Gazdag Gyula elsőfilmes rendező Sípoló macskakö, Simó Sándor Húszezer és Bacsó Péter Jelenidő című alkotásain. TESTVÉRMECYÉNK, OMSZK (9.) Szibirják E szónak — szibirják — a Szovjetunióban nagy tisztessége van. Szilárd jellemet, állhatatosságot, bátor helytállásit jeleznek vele. Büszkék erre a szibériaiak. . — Sokán jönnek Szibériába az ország más részeiből — mondta egy alkalommal a megyei első titkár —, de nagyon kevesen maradnak itt: minden száz ember közül talán ha 1 öt. — Mi ennek az oka? — Sokan nehezen viselik a klímát. Mások a munkafeltételeket érzik elviselhetetlennek. • Vannak, akiket a kollektíva nem fogad be, itt nagyon kényesek az emberi tulajdonságokra. Manyakin elvtárs első titkár el is mesélt egy esetet: — Nemrégiben egy északi járásunkban feltűnt, hogy egy medve éjszakánként bejár a kolhoz tejházába, és jócskán megdézsmálja a te. jet. A kolhoz elnöke és egyik tagja - elhatározta, hogy kimegy medvelesre. Nagyon hideg volt, iszogattak, hogy ne fázzanak. Jó későre járt, a medve csak nem jött. Elszunnyadtak. A medve közben egy másik úton bejutott a tejházba, s szokása szerint belakott. Ahogy ment vissza az erdőbe, úgyszólván rálépett az alvó elnökre, akinek csak annyi ideje volt, hogy meghúzza a mellette fekvő puska ravaszát. A medve mégis ráugrott, dulakodtak. Az elnök nagydarab ember volt: merész elhatározással kesztyűs - bund ás kezét a medve szájába dugta. Jó mélyen, le a torkára, hogy ne haraphasson. Ott tartotta addig, míg a lövés zajára kirohant falubeliek, oda nem értek, és végeztek a medvével. Azok szedték ki a nagy mancsok közül a borzalmasan megtépázott elnököt, akinek a medve még a fejbőrét is leszakította. Az elnökkel levő kolhoz- tag mindezt jéggé dermedten, puskáját görcsösen szorongatva nézte végig. Ügy szedték ki a kezéből a puskát. Gyávaságának híre elterjedt. Ajmyira, hogy szégyenében más faluba ' költözött. Azt mondják, hogy végül Szibériát is elhagyta. Nagyon kemény normákat szabnak maguk részére a szibériaiak. Nem is csoda. A zord klíma miatt az egymásra utaltság itt különösen jelentkezik. Szibéria benépesiedésé- nek története is magyarázat erre. Meghódítása állandó harc volt a tatárokkal. a társadalom számkivetettjeinek tömeges megjelenése, majd a polgárháború véres harcainak színhelye. De a közelmúlt nagy megpróbáltatásai is tovább edzettek az itt élő — immár szovjet — embereket. A második világháború, műikor lehetetlen körülmények között kellett termelni. Ennek megfelelően ' alakultak az emberi viszonyok is. Mégis nagy tévedés azt hinni, hogy zord nép él errefelé, noha ők ma- , guk is szótlanoknak tartják önmagukat, akik érzéseiket nem mutatják ki. Mi mást tapasztaltunk. Nagyon jókedélyű, meleg szívű emberek. Emlékezetes az a beszélgetés, amelyen, omszki barátaink Pest megyei élményeiket idézték fél. — Ai magyar meg a szibériai nép sok dologban hasonlít egymásra — mondták. — így például abban is, hogy mindkét nép nagyon vendég- szerető. Ez így igaz. Hozzá kell- tenni, hogy mégsem könnyű a vendégeknek, akit legszívesebben- megtömnének mindenféle enni-inni valóval. Mondják is tréfásan, hogy Szibériában a házigazda isten, a vendég meg mártír. Sokan kérdezték tőlem itthon, hogy isznak-e sok vodkát a szibériaiak. Többéit nem, minit amit a magyar ember pálinkából megiszik. De amikor a hőmérő ipínusz 40 fok alá süllyed, akkor „szpirtet”, azaz tiszta, úgy 90 fokos szeszt isznak,,és hozzá pezsgőt A bort niem nagyon respektálják, kivéve azokat akik már jártak nálunk. Ök aizt mondják, Magyarországon megtanulták tisztelni. Sört legfeljebb kísérőként isznak a vodka méHé. Ételeik nagyon ízletesek. Sok halat és főként marhahúst esznek. Sertéshúst kevesebbet, azt nemigen szeretik. A déli részeken a juhhúst is nagyon kedvelik.- Még egy jellemző, ami alakítja az itteni életet: a nagyon egészséges klíma. A napsütéses órák száma Omszkban megegyezik Szocsi napsütéses óráinak számával, azzal az eltéréssel, hogy itt hosszú időn át a havas tájat sziporkáztatja sugaraiul. A levegő száraz, és szélcsendes a vidék. A nagy hidegek is jobban elvisélhetők, mint -Szibéria más területein. Az omszki emberek, ha megkedvelnek valakit, és valami igazán jókívánsággal akarják köszön ten-i, akkor így szálnak: „Erős szibériai egészséget kívánunk!" Maróthy László EGY SZIBIRJÁK I fe k
