Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-13 / 241. szám

rrsT MIC 6 k/Íírlap 10*1. OKTÓBER 13., SZERDA Ismét szőnek tiszta selymet Mohácson ismét szőnek tisz­ta selymet. Ennek a mester­ségnek régi hagyománya vap a Duna-parti üzemben. A hú­szas évék' elején kezdték itt gyártani a tiszta selyem kel­mét, majd a termelés átcso­portosítása miatt az utóbbi másfél évtized alatt szünetelt, csak műselymet készítettek. Most újból fellendült ez a ké­nyes, nagy figyelmet igénylő munka. Az év végéig hatvan­ezer métert szőnek ebből a fi­nom, nagyon szép termékből, mégpedig kiváló minőségben. A Mohácson készülő tiszta se­lyem 69—97 százaléka első osztályú. Húszezer lakószoba ' Nagykanizsán, a Kanizsa bú­torgyárban az import bútor­lap-megmunkáló gépekkel be- . rendezett üzemrészben meg­kezdődött a termelés. A gyár évenként 20 000 modern lakó- szobabútort állít elő, kétszer annyit, mint eddig. A termelés e nagyarányú növekedése ki­zárólag a technológia korsze­rűsítéséből adódik. Ki Sehet vadász? Sokan és joggal teszik fel a kérdést — nézzük hát a szá­mokat. Magyarországon 23 ezer vadász van, több mint az­előtt, s jóval kevesebb* mint másutt. (Olaszországban pél­dául egyfhillió vadászt tarta­nak nyilván, amit sem az or­szág nagysága, sem vadgazda­sága nem indokol.) A vadá­szat nem olcsó mulatság, de nem is elérhetetlenül drága. A vadásztársadalom összetétele tehát másról is-beszél, nem­csak arról, kinek mennyi pén­ze van. A legfrissebb adatok szerint ma kilencezer falusi vadász van Magyarországon, tizen­négyezer városi, közülük nyolc­ezer munkás, s hatezer alkal­mazotti munkakörben dolgo­Mibe kerül? A legdrágább — természe­tesen — a puska. A legolcsóbb sörétes fegyver is 2000 forint körül van. A tízezer forintos fegyver nem ritkaság. A va­dásztársaságok önálló gazda­sági egységek, nagyfokú auto­nómiával. A társaság határoz­za meg ennek megfelelően azt is, mik a tagfelvétel anyagi előfeltételei. Az új tagnak be­lépéskor általában 500—1000 forintot kell fizetnie — tér­Legliullámosabl) a szigligeti öböl Téli pihenőre tértek a Balaton „naplóját“ vezető műszerek Felszedték a Balaton külön­böző pontjaira tavasszal kihe­lyezett műszereket. A regiszt­ráló készülékek vezették a tó „naplóját”. Számot adnak a tó „viselkedéséről”, a víztömeg mozgásáról, valamint a víztö­meg lengéséről is. A tó egész vízkészletének lengése feltől nőén nagy. A magyar tenger vize időnként 24 órás lengési ciklusokat mutat. Emiatt az egyes térségekben félméteres vízszintkülönbségeket is ki le­het mutatni. Ez a tavaknál vi­lágviszonylatban rendkívül rit­ka. A műszerek arra is fényt derítettek, hogy a legmagasabb hullámok felső szintje elérheti a 180 centimétert is. A tó leg­hullámosabb területe a szigli­geti öböl. A műszerek adatait i:felh'a’sZnáTjak’-Wfajd' az" erózió elleni védekezéshez, a feltöltő- dés okainak vizsgálatához, és figyelembe veszik a partmenti területek kiképzésénél, Vala­mint az építkezéseknél. A 43. sz. Állami Építőipari Vállalat 2. sz. Házgyára FELVÉTELRE KERES gyártósori dolgozókat és férfi segédmunkásokat Modern üzem, egészséges munkakörülmények, jó kereseti lehetőség. Jelentkezés és felvétel: a 2. sz. HÁZGYÁR munkaügyi csoportjánál, Budapest IX. kerület Gyáli út 35. Terme/őszö ve tkeze tek! A Középületépitő Vállalat a téli időszakban (novembertől áprilisig) az időszakosan jelentkező munkaerő­feleslegüket jól téliesített (fűtött stb.) budapesti munkahelyeken, kölcsönös előnyökön nyugvó szerződés alapján tudja fog'alkozta tni Érdeklődés: telefonon: 121-367., levélben: KÖZÉPÜLETÉPBTŐ VÁLLALAT Bp. 5. Pf. 549. mészetesen az államilag meg­határozott okmánybélyegeken túl. A havi tagdíj — a társa­sági gazdálkodás eredményei­től, illetve a folyamatban le­vő beruházásoktól függően — 20—30 forinttól 150 forintig terjed. Egy sörétes töltény kettő- kettőötven, egy golyós 6—18, egy céltávcső 1800—2500, egy jó vadászkés 150—200 f orint, s egy kutya ... A területbért, il­letve az állami vadászjegyet minden évben meg kell hosz- szabbítani, ami újabb száza­sokat jelent. Magyarország va­lahol a középtájon áll a költ­ségek tekintetében: Angliában összehasonlíthatatlanul drá­gább, a Szovjetunióban pedig valamivel olcsóbb a Vadászat, inasidö A kezdő vadász hat hóna­pig nem kaphat fegyvert. Ez a tanulóidő. Ekkor kell elsa­játítania a legalapvetőbb vad­gazdálkodási, vadismereti, fegyverkezelési és fegyelmi ismereteket. Az .,inasidőt” ál­lami bizottság előtt letett vizs­ga követi, majd a nagy ese­mény: a fegyvervásárlási en­gedély kézhezvétele. Az első va­dászat felejthetetlen élmény, a játékos avatási szertartás úgy­szintén, az első hónapok-évek azonban rendszerint kudarc­ban sem szegények. Nálunk nincsenek vadászlőterek, keetpályák megfelelő szám­ban, így aztán a kezdő va­dász minden gyakorlat, fegy­ver- és lőismeret nélkül kez­di meg vadászéletét. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a magyar vadászetika már-már drákói­on szigorú, bizony érthető, hogy sokszor üresen marad a kezdők táskája. Ülő nyulra, földön álló, vagy futó fácánra, „felgallyazott” (fán ülő) kakasra, hasas ko­cára, gidával járó sutára rfem lő becsületes vadász, mint ahogy különböző megtévesztő eszközöket .sem haszpál. Ame­rikában például széles körben divat erős nőstényszagot árasz­tó folyadékkal operálni, ami 5—6 lépésre becsalja a bakot, a bikát. Nálunk egyedül a hí­vósíp használata engedélye­zett. a megfelelő hangok e\ő- csalogatása azonban oly nagy szakértelmet, szinte művésze­tet igényel, hogy csak nagyon kevesen élnek ezzel a lehető­séggel. • • És ha megöregszünk ? A törvény szerint a vadászat csak egészségileg tökéletes, biztosszemű emberek számára engedélyezhető... És ha vala­ki megöregszik? Az erdőktől, mezőktől, vadásztársaktól nem könnyű a búcsú, azért is kellett a Vadász Szövetség legfelsőbb vezetésének ezzel a kérdéssel foglalkoznia. S a döntés: nincs felső korhatár, egyedül az orvosi vizsgálatok eredménye döntse el, ki med­dig viselhet puskát. És ha meggyengül a szem, a kar, ha bjzonytalanná lesz a szív? A lőporszagtól sajnos búcsúzni kell, az idős vadász azonban tag maradhat — kedvezmé­nyes tagdíjjal s nagy-nagy ba­ráti gondoskodással övezve.' Részt vehet a vadászatokon, tanácsaival, szaktudásával se­gítheti azt. s természetesen a terítékből is részesedhet. S mi legyen a puskával? A vadász számára a puska sosem egyszerű eszköz, a puska ba­rát is, az emlékek, az ifjúság megtestesítője is. Éppen ezért a Magyar Vadászok Országos Szövetsége azt tartja: magas kora miatt a fegyvert senkitől sem lehet elvenni. Ha már nem lehet a vállon, legyen a szekrényben, vagy a falon a trófeáktól — képektől, emlé­kektől övezve... Békés Sándor Húlak, liliák — társbérletben A Hajdú-Bihar megyei Pol­gár község határában, a Ti- szavidéki Halgazdaság üzemé­ben, befejezésihez közeledik az őszi lehalászás. A 3100 halas­tó igen- jó „termést” adott: mintegy száznegyven vagon hal — zömében ponty —*• ke­rül belőlük piacra. A Tisza vidéki halgazdaság — társbér­letben — mintegy száz vagon pecsenyekacsát és libát is fel­nevelt a tavakon. Ebből hu­szonötmillió forint volt a be­vétele. A Fővárosi Siállitási Vállalat PÁLYÁZATOT HIRDET építőmester, épületgépész és építésvezető felvételére. Kivitelezői gyakorlattal rendelkező mérnökök .és technikusok jelentkezését várjuk az alábbi címen: Budapest XIII., Csata u. 28. — Komplex gépesítés. Je­lenleg 50Ő, tíz év múlva több mint 1000 különféle erő- és munkagép dolgozik a ma­gyar mezőgazdaságban. A cél a növénytermesztés komplex gépesítése a talaj- előkészítéstől a betakarítá­sig, sőt a feldolgozás meg­kezdésiéig. SAJOSZENTPETER Üvegszálüzem Az Üvegipari Müvek sajószentpéteri gyára 35 millió forint költséggel új, finom üvegszáihúzó kísérleti üzemet létesített. A szovjet berendezések 10 mikron alatti szálak húzására al­kalmasak. ardos doktort mindenki utálta a kór­házban. Olyan közu tálainak örven­dett, hogy az szinte már hihetetlen­nek tűnt. A betegekkel úgy beszélt, mint a spanyol gyarmatosítók az in­dián őslakossággal, az ápolónőkre meg szót se vesztegetett, csak vicsorgott rájuk, mint egy Véreb. A kollégák kikerülték, mintha fertő­zött volna, és a gyengébb idegzetű katoliku­sok még keresztet is vetettek, ha elment mel­lettük. Kardos doktor nagyszerűen érezte magát ebben a közutálatban! Élvezte a mellette leg­többször némán, köszönés nélkül elsurranó kollégákat, az arcokra fagyott mosolyt, az el-, halkuló szavakat. Egyébként jó sebész volt. Az igazgató főor­vos ezért kompromisszumos megoldásra kény­szerült Kardossal kapcsolatiban: szívből utál­ta mint embert, de becsülte mint orvost. — Mit tehetnék?! — tárta szét a kezét a gyakorta megismétlődő panaszáradatra. — Én elsősorban mint orvost tartom nyilván! És azt, hogy jó orvos, fogcsikorgatva a kol­légák is elismerték, így, mint savanyú vég­kielégítést fogadták el és őrizték meg a Kar­dost teljesen elborító< ellenszenvüket. Mást nem is tehettek, hiszen ha valamelyikük ar­ra képtelenedett, hogy legyűrve belső ellen­állását, emberileg is közeledni próbáljon Kar­doshoz, az rövid úton visszabilentette az utá­latba! Egyszerűen nem akarta, hogy más-lég­kör vegye körül, csak amit megszokott, és amit már lassan úgy kívánt a szervezete, mint erős dohányos a nikotint. Otthon ritkán tartózkodott, tekintettel arra, hogy saját magát mégsem utálhatta egyfoly­tában, más teremtett lélel# mag nem tartózko- ö.ott körülötte. Néha sóvárogva gondolt visz- sza volt feleségére. Sárira, aki ahelyett, hogy kitartóan utálta volna egy életen keresztül, inkább elvált, és most boldog szerelemben él egy műanyag-kisiparossal. Rokonai messzi­ről utálták makacs elszántságát, a házban meg senkivel sem volt beszélőviszonyban. így ott­honra csak Zsófi néni maradt, a bejárónő, aki hetenként kétszer jött utálni, de az is rendszerint olyankor, amikor nem tartózko­dott odahaza! így Kardos igazi területe a kórház maradt. Ott aztán felfrissült minden reggel, és ha í-osszkedvűen ment be, nyomban helyrebillent a lelki egyensúlya, ha a kollégákra nézett. Egyébként kinézetre nem volt visszataszító, sőt, a gyanútlan szemlélő egyenesen kelle­mes külsejűnek láthatta, magas, szőke fér­finak, aki választékos eleganciával öltözkö­dik, divatos szakállt visel, kicsit hosszabb ha­jat, éveinek száma közel a negyvenhez. De ez mind csak külsőség, amivel mintegy letakar­tak egy csomó undorító tulajdonságot, amiket Kardos ol^an cáizatos alapossággal szedett össze, mint szenvedélyes vadász a különfajta trófeákat. , Egy napon új kolléga érkezett az osztályra. Kardossal lehetett egyidős, de annak teljesen az ellentéte. Vidám, tömzsi fickó volt. olyan apró szemekkel, mint két ötfilléres! Kardos nem szerette az apró szemű embereket, a nagyszeműeket sem, egyáltalán senkit sem szeretett, ettől az embertől meg egyenesen undorodott, amikor bemutatkozáskor annak puha keze, mint egy amőba belefolyt az övébe. — Bényei Ernő — harsogta, aztán csak úgy mellékesen megkérdezte. — Nem olvastad a legutóbbi cikkemet a közlönyben?! Kardos nem felelt, csak felhúzott szemöl­dökkel végignézett rajta. Mások egy ilyen né­zéstől odébbsomfordáltak, elsüllyedtek, vagy egyszerűen levegővé váltak, de Bényei csak egy nagyot nevetett. — Ja, te vagy az, akit mindenki utál! —. A leleményes mondta gátlástalanul és jól informáltan, majd Kardos vállára csapott. — Nálam ne strapáid, magad, öregem, engem nem fogsz elijeszteni! Én szeretni foglak, mintha egy petéből szár­maznánk! , És Bényei állta a szavát. Hiába tett barmit is Kardos, Bényei állandóan a sarkában volt. hű vazallusként szegődve melléje, és nem volt olyan goromba sértés, amit ne engedett volna el a füle mellett. A háta mögött — mindenki megrökönyödésére — a legnagyobb szeretet­tel beszélt róla, állandóan dicsérte, és bár ő is jó sebész .volt, nem szégyellte a többiek tu­domására hozni, hogy szakmailag sokat tanul Kardostól. — Kardoshoz képest Barnard professzor egy tanyasi böllér! — emlegette több ízben a dél­afrikai szívsebészt, hangoztatva, hogyha Kar­dos számára megteremtenék a feltételeket, már régen szívátültetést végezhetett volna Magyarországon. > — Kardos,a a zseni! Kardos, a nagy! Kar­dos, a szent! — ilyen és ehhez hasonló ki­jelentéseket eregetett, majd lassan modorá­ban, viselkedésében is kezdte utánozni „ba­rátját”. Ezzel sikerült a közhangulatot telje­sen maga ellen fordítania. — Ez egy patkány! — jelentette ki Kókal doktor, tömören összegezve Bényeiről alkotott véleményét, és attól kezdve barátságosabban köszönt Kardosnak, akivel végül is mégiscsak régebben voltak kollégák. Kardos meglepődött, aztán egyre idegesebb lett, végül teljesen elvesztette a fejét. Bényei fokozatosan feldúlta a légkört körülötte, és az eddig ránehezedő ellenszenvet lassacskán ma­gába szívta, ö maradt egyedül a bűvös utálat légkörében, és Kardost, mint egy hiányzó téglát az épületbe, beillesztették maguk közé a kollégák. Ezáltal teljesen idegen közegbe került, szokatlan, furcsa, eddig ismeretlen hangulat vette körül, mintha egy új bolygóra lökték volna. Néhányszor még próbálta visz- szaszareznl az elorzott ellenszenvet, de min­den próbálkozása hiábavaló volt. Modorát a kollégák különcségnek fogták fel, és 'kezdték magukban megállapítani, hogjFa nyers, durva modorral Kardos csak belső érzékenységét ta­kargatja. Kardos összeroppant ekkora szeretet súlya alatt. Ügy érezte, elvesztette az egyéniségét, mi több, szakmai tudásában is kételkedni kez­dett, örökösen az járt a fejében, hogy ez a pálfordulás » személye iránt csak azért tör­ténhetett. mert Bényeit jobb sebésznek tart­ják, mint őt, érdemesebbnek az utálatra. Némán járt-kelt napokig a kórházban, bána­tában egyszer még operába is elment Sziráky doktornővel, Kókainak kölcsön adott egy szá­zast, az igazgató főorvossal sakkozott, szóval teljesen elvesztette a . talajt a lába alatt Olyanná vált, mint bármelyik kollégája a se­bészeten, közéjük ereszkedve a gyűlölet ma­gaslatából. Nem bírta sokáig ezt az állapotot. Mikor már a szike is remegett a kezében, áthelye­zését kérte egy megürült körorvosi állásba. — Nekünk nem sikerült kiutálni — jegyez­te meg Kőkai a többieknek Kardos elárvult köpenyére tekintve —, erre jött Bényei és kiszerette innen. Az emberi leleményesség ki­fogyhatatlan! De mit csináljunk mi Bényei- vel?! — Szeressük — mondta Kárász doktor, aki nagyon utálta Bényeit. Tóth-Máthé Miklós l I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom