Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-12 / 240. szám

t Országjárók, világjárók ! A nyári szezonban több ■száz ceglédi és ceglédi járás­beli lakos vette igénybe a he­lyi IBUSZ-kirendeltség szol­gáltatásait. Csoportosan és egyénileg külföldi turista uta­kon vettek részt, több ízben indult egy-egy csoport tanul­mányútra, mezőgazdasági vagy ipari ismeretek gyarapí­tása céljából. A téli időszakra — főleg a szilveszteri óév bú­csúztató kirándulásokra — több csoport jelentkezőt vár­hat az IBUSZ. PEST MEGYEI HIDLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM 1971. OKTOBER 12., KEDD / Ceglédi Ősz A fiataloké volt a vasárnap Modern gasztronómia Csütörtökön, délután öt óra­kor, Cegléden, a Berda kocs­mában, a modem gasztronó­mia feladatáról tart előadást az Alföldi Gasztronómiai Bi­zottság elnöke, Proháczik Já­nos. Az előadás után az olcsó ételek pályázatának ered­ményhirdetése, majd a gaszt­ronómiai klub „ínyenc” vacso­rája következik. Kongó hordók Kongó hordók várják az új bort a Ceglédi Állami Tangaz­daság pincészetében. Az előző termésből néhány hektányi maradt Ebben az évben 2860 hektoliter borukat értékesítet­ték. Szőlőjük cukorfoka már jelzi, hogy idei termésük jobb minőségű italt ad a tavalyinál. Kis cipők kétezer gyereknek Két műszákban dolgoznak a Ceglédi Cipőipari Vállalat gyermekcipő-készítői. Naponta kétezer pár kis lábbeli készül jó minőségben, választékosán modem színekben, formában. Három említésre méltó ese­ményt tartogatott a Ceglédi Ősz programja az elmúlt va­sárnapra. Mindhárom kulturá­ONNAN Reklamációt csak azért kap­nak, hogy miért nem tudnak többet szállítani a kereskede­lemnek. Állóalma Dánszenitmiklóson, a Micsu­rin Termelőszövetkezet sö- vényialmásában szedik a ter­mést A ítélóiló almafajtát sa­ját hűtőházukban tárolják. Jonatán és starking fajtát ter­mesztenek, Az idei termés nem olyan, mint amilyet a jól gon­dozott fáktól vártak. A minő­ség megfelelne, ha a mennyi­ség elegendő lenne. Almájuk egy részét külföldi piacon ér­tékesítik jellegzetesen szép „Hungarofruabi’-os csomago­lásban. lis jellegű volt, s megérdemli, hogy megemlékezzünk róla. Délelőtt tizenegy órakor a Kossuth Művelődési Házban dr. Lakatos József, a városi tanács vb-titkára nyitotta meg lapunk munkatársának, Apáti- Tóth Sándornak fotókiállítá­sát. A kiállított anyag a városi tanács felkérésére készült. Bevezető szavaiban a vb- titkár a Ceglédi ősz eddigi rendezvényeit méltatta, majd elismeréssel szólt a fiatal fotó­művész ' munkáiról, megálla­pítva, hogy az Épülő, szépülő vá­rosunk című tárlat való­ban változó, fejlődő, urba- nizálódó Ceglédünket mu­tatja be. Az alkotó saját látásmódját, esztétikai igényességét jut­tatta érvényre. A város épí­tésében megmutatkozó alkotó­erőt jól tükrözi ez a szigorú igényességgel összeállított, tö­mör megfogalmazású kép­anyag. A fotókat nézve, valóban meggyőződhetünk arról, hogy riporteri, friss szemmel, doku­mentum hűséggel és művészi igényességgel készült ez a nyolcvan képből álló kollekció. Látszik, hogy a fotográfus munkáját áthatotta a város­szeretet. Egy-egy témát játé­kosan kibont. A gimnáziumot fényképezve például nem elé­gedett meg a konvencionális megfogalmazással: meghök­kentő újszerűséggel mutatja meg az ezerszer látott, öreg épületet. Jóleső élmény volt így. együtt látni, milyen köz­épületekkel, ipari létesít­ményekkel, mezőgazdasági objektumokkal, kulturális és oktatíbi intézményekkel gazdagodott a város. Olvasóink figyelmébe ajánl­juk: érdemes megtekinteni a Kossuth Művelődési Házban rendezett kiállítást, hiszen ott együtt látni mindazt, ami eset­leg eddig elkerülte azoknak a járókelőknek a figyelmét, akik mindig csak a megszokott út­vonalában járnak, s nem ve­tődnek az új ipari létesítmé­nyek, i tsz-központok közelébe. INNEN ­TERMELÉS, FELDOLGOZÁS, ÉRTÉKESÍTÉS Merre tart a város mezőgazdasága? Interjú Bene József városi tanácselnökhelyettessel I. Este a Fegyveres Erők Klub­jában Gyarmati Teréz népmű­velési felügyelő Prohászka An­tal ceglédi festőművész Tiszai fények című kiállítását nyi­totta meg. Az olajképek és akvarellek színgazdasága, a tiszai táj sajátosan szép megfogalmazása indokolt­tá tenne egy olyan bemu­tatkozást, amely nagyobb közönség elé tárná ezeket a műveket. A piacot, a zöldség-; gyü- jnölcsárusítóhelyeket, a hús- és tejboltokat a mezőgazdaság látja el áruval. Az élelmisze­rek alapanyagainak megter­melésétől a feldolgozásig és a forgalomba hozásig végzett tevékenység az élelmiszergaz­daság szó fogalomkörébe tar­tozik. Ahhoz, hogy a lakosság jövendő ellátásáról képet al­kothassunk, a város élelmi­szergazdaságának 1 távlatait kell megismernünk. A negye­dik ötéves terv erre vonatko­zó fejlesztési céljainak egyik legjobb ismerője Bene József, a városi tanács elnökhelyette­se. öt kértük fel, nyilatkozzon lapunknak az elkövetkező években várható fejlődésről. — A ceglédi közös gazda­ságokban milyen alapokat teremtettek a IV. ötéves terv előkészítésére? — Már az előző ötéves terv Idején megfelelően alakultak az előkészületek. A termelő- szövetkezetek átgondolt, a tá­volabbi terveket támogató be­ruházási programot hajtottak végre. Sikerült a termelőesz­közöket koncentráltan és sza­kosítva elhelyezni. Sokat javí­tott a lakosság ellátásán, hogy zöldséget, gyümölcsöt, tejter­méket és húskészítményeket árusító üzletek és bódék nyíl­tak. Noha ezek nem mind­egyike felel meg a. korszerű követelményeknek, alapjában véve jelentősen javult a hely­zet. — A korábbi három kis tsz-ből alakult Magyar— Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet gazdálkodása nem vezetett-e olyan tanul­sághoz, amely más gazdasá­gokat egyesülésre ösztönöz? — A III. ötéves terv idején kialakult és a most készülő bázisokra számítva, a szakoso­dás és a további koncentráció figyelemre méltó strukturális változásokhoz vezet. Távlat­ban a város mezőgazdasága három nagy termelőszövetke­zet és a tangazdaság keretei között képzelhető el. A Vörös Csillag, az Alkotmány és a Lenin tsz vezetősége teljes egyetértésben munkálkodik a három gazdaság egyesülésén. — Milyen változások vár­hatók az állattenyésztésben? — Lényeges szerkezeti át­alakulás megy végbe. A te­hénállomány jelenleg 1730 da­rab körül van. A meglevő öt darab, háromszáz férőhelyes, szakosított tehenészeti telepet figyelembe véve, 10—15 szá­zalékos állománynövekedés várható. A manhahizlalás is hasonló mértékben emelkedik majd. Fontos cél, hogy a terv­időszak végére kialakuljon a tbc-mentes állomány. — Számottevően növekszik a sertésállomány is. Ebben a Vörös Csillag Tsz és a tan­gazdaság sertéskombinátja je­lentős szerephez jut. 1975-ben, a jelenlegi évi 15 000—16 000 darabbal szemben, 60 000— 65 000 darab hízót adnak át, tqhát négyszeresére emelke­dik a sertésihúsmennyiség. — A juhállomány szintén tovább gyarapodik és a pecse­nyebárányok hizlalása kerül előtérbe. A baromfiállomány lényegesen nem változik, a vágóbaromfi-termelés és a to­jástermelés a jelenlegi mér­tékű marad. — A szarvasmarha- és a sertésállomány nagy arányú növelése milyen szerkezeti változásokat követel a nö­vénytermesztésben? — A takarmánytermesztés, az állattenyésztés programjá­nak megfelelően, előtérbe ke­rül. Az állattenyésztés terme­lési értéke várhatóan megha- ladjq. a növénytermesztését. A nagyobb mennyiségű takar­mány megtermelése megköve­teli a komplex gépesítést és a teljes kemizálást. — A kenyérgabona vetéste­rülete alig csökken. Javuló talajerő-ulmpótlással, igé­nyesebb fajták meghonosítá­sával, a gépesítés további fo­kozásával mintegy tizenöt- százalékqs termésnövékedés érhető el a kenyérgabonánál. Ahhoz, hogy a takarmányok beltartalmi értéke ne csök­kenjen, javítani kell a beta­karítás menetét, a szárítás és a tárolás technológiáját. — Várható-e fejlődés a növénytermesztés más terü­letein? — A szántóföldi zöldségter­mesztés a jelenlegi színvona­lon marad. A hajtatókerté- szetben, és így a primőrök­ből, ugrásszerű fejlődés vár­ható. A Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz összesen ötvenezer négyzetméter alapterületen épülő növényházai, a Vörös Csillag és a Kossuth tsz két­ezer négyzetméternyi fóliafe­lülete ígéretes perspektívát jeleznek. — A jelenlegi szőlőterület az elkövetkező években 20— 25 százalékkal csökken. Ezzel szemben ötszáz hektáron cel­lulóznyárt telepítenek a me­zőgazdaságilag gyengén hasz­nosítható területeken — mon­dotta Bene József tanácselnök- helyettes. (Az interjú befejező részét lapunk szerdai számában kö­zöljük.) T. T. Ugyancsak vasárnap este hangzott el a zeneiskolában Kiss Gyula zongorahangver­senye. Megtiszteltetés a város komolyzene kedvelőinek, hogy a nemzetközileg elismert ifjú művész varsói útja és zene- akadémiai fellépése előtt hoz­zánk is ellátogatott. Nagyszerű estjét hosszan tartó tapssal jutalmazta a közönség. Tamasi Tamás Nagy László kiállítása Hétfőn délután nyílt • meg Cegléden, a Kossuth Szálló pálmakertjében — a KPVDSZ kulturális napok és a Ceglédi Ősz keretében — Nagy László ex libris kiállítása. Az ex lib­risek, ezek a könyveket díszítő kisgrafikák, szinte reneszán­szukat élik napjainkban. Nagy László alkotásai ebben az év­ben már több nemzetköri ki­állításon szerepeltek, érdemet szerezve alkotójuknak és még több, barátot a kisgrafika mű­vészetének. Három szem vadgesztenye Levél pottyan, termés koppan a földre a jó öreg fáról. Srácok fo­ciznak a barna, fényes gesztenye­szemekkel: jól gu­rulnak a park sé­tányának kövén. Néni sétál az úton, figyeli a fiúk já­tékát, akik úgy váltják a vadgesz­tenyéket, ahogy a kedvük tartja és ahogy az idei hul­lott termés engedi. Ha elgurul, hát el­gurul. Sebaj, lesz másik. Jó a fa: ad a fa. A néni hajol, szedi az árván maradt, fényes gömböcskéket. Észreveszi azt is, hogy nézem. Mint a gyerek, akit csínytevésen kap­nak, elpirul. Nem akartam zavarba hozni, hát men­tem, ami menthe­tő. Dicsérem az őszt — Csodálatos ez az évszak! A park színei... a geszte­nyék ... — Bizony, a gesztenyék — he­lyesel a néni meg­könnyebbülve. — Maga is tudja, hogy csodálato­sak? — Persze. — Akkor nem hazudott a Róza. _ ???? — Róza, a szom­szédék menye. Erős akaratú, nagytudós asz- szony. Ért az a fü­vekhez az állatok­hoz, még az ál­mokhoz is. — Szerinte is csodálatosak a gesztenyék? — Csodahozóak — helyesbít a néni. — Ha há­rom szemet hord az ember a zsebé­ben, akkor az megvéd a guta­ütéstől. Hát most szedtem három szemet. Viszem az idősebb fiamnak. Tudja; Pesten dol­gozik, és most lép­tették elő valami vezetőnek. (e. k.) Az elmúlt években se kát fejlődött a ceglédi Cipőipari Vállalat, a gyermek cipőgyár. Fokozatman új gépekkel lát­ták el a felsőrészszabó üzemet, nemrég pedig új tűzőgépsont helyeztek üzembe. A gépek gyorsítják, könnyítik a munkát. Foto: Apátl-Tóth Sándor TŰZÖNÖK KÉZILABDA NB II. Szabálytalanságoktól „tarka” mérkőzés Tisza Cipő—Ceglédi Építők 23:15 (11:8) Cegléd: Szalisznyó — Jónás, Szalkay, Hörömpő, Szabó, Bá­lint, Rossi. Csere: Szrapkó — Goc}ó, Juhász, Cseh, Deli. Gólszerzők: Szalkay (6), Bá­lint (5), Jónás (4). A tavaly még NB I/B-s Martfű, otthonában, szoros első félidő után, biztosan nyert. Tétje már nem volt a találkozónak, az Építőik, vere­sége ellenére, második, amit a papírforma szerint az utolsó fordulóban sem veszthet el, a Tisza Cdpp pedig jó középcsa­pat. Sok szabálytalanság, kiállí­tás tarkította a mérkőzést. 9:8-ig még fej-fej mellett ha­ladtak a csapatok. Szünet után a hazaiak 15:10-re, 19:ll-re, majd 20:13-ra elhúztak. A má­sodik félidőben az Építők vis­szaesett, a Martfű ekkor szol­gált rá a győzelemre. Jók: Szalkay, Bálint. MEGYEI KÉZILABDA Szünet után elhúzott a Bem SE A galgaihéviri pontszerzés után a Bem SE csapata a Pi- lisvörösvárt fogadta, és szoros első félidő után biztosan győ­zött Bem SE—Piltsvörösvár 26:16. Bem SE: Gergye — Kitti, Herbert, Unicsovics, Sápi, Ko­lossá, Rácz. Csere: Varga — Kupái, Tóth I. Góllövők: Kolossá (9), Rácz (7), Unicsovics (4), Herbert (3), Sápi (2), Kitti (1' Az első félidőben jól tar­totta magát a vendégcsapat, 5:4-re vezetett, de a ceglédiek 9:5-re fordítottak. 12:10-es fél­idő után a Bem rákapcsolt, el­húzott. 20:14 után még feljöt­tek 20:16-ra a vörösváriak, de ezután már csak a hazaiak dobtak í*ólt. A Bem SE megérdemelten szerezte meg a győzelmet. Jók: Herbert, Kolossá, Rács, Gergye. ' U. L. TORNA 14 ceglédi továbbjutott a területi döntőn A Ceglédi Építők tomásznői a területi egyéni bajnokság döntőin vettek részt, ifjúsági III., ifjúsági II., felnőtt II. és felnőtt III. osztályban. A me­gyei előcsatározásokból 15 ceg­lédi került a területi bajnoki mezőnybe, s ott szinte vala­mennyien a legjobb hat közé kerültek, ami a továbbjutást jelentette az országos vidéki .versenyre. A „második lép­csőn” csak egy építős verseny­ző „vérzett el”. Első helyet nem sikerült szerezni, de jó átlagformát mutattak a lányok. Változatlanul erős csapat az Építők. Eredmények Ifjúsági III. osztály: 1. Ambrus Éva (Kecskeméti Dó­zsa) 69,1. 2. Tóth Erika (Ceg­lédi Építők) 68,3. 5. Magyar Éva (C. Építők) 67,1. 6. Ne­mes Anikó (C. Építők) 67,0. (összesein 13-an indultak. Ifjúsági II. osztály: 1. Sze­keres Márta (Szeged) 71,8. 2. Kemács Zsuzsa (C. Építők) 70,2. 3. Szendrei Valéria (C. Építők) 67,9. 6. Dömötör Gyöngyi (C. Építők) 66,8. Eb­ben az osztályban 11-en mér­ték össze tudásukat. Felnőtt III. osztály: 1. Ghlé- bik Vera (Kecskeméti Építők) 72,4. 2. Verba .Edit (Ceglédi Építők) 69,6. A felnőtteknél 18-an versenyeztek. Felnőtt II. osztály: 2. Kere­kes Katalin (C. Építők), 5. Etédi Anna, 7. Horváth Erzsé­bet. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Eladó 800 négyszögöl szőlő, jó lakóépülettel, Ugyer első dűlőben. Érdeklődni lehet: Ceg­léd, Szép utca 62. Portagerendák eladók, Cegléd, Wesselényi ut­ca 30. szám alatt. Deszka, kapu, kisajtó vasoszlopokkal, ter­méskő alapba és hasz­nált tégla eladó. Ceg- léd. Széchenyi u. 33. Eladó tanya lebontás­ra is. Cegléd, XIII., 258. Takács Mihály. ' Bajcsy-Zsilinszky út 3. számú ház eladó, Értekezni lehet Szarvas utca 16. szám alatt, 4 után. Eladó egy MZ 125-ös motorkerékpár, egy hordozható cserép­kályha, Cegléd, Pus­kaporos utca 15. szám ala+t. ______________ Há lószobabútor (dió) betéttel együtt, vagy anélkül eladó. Cegléd, V.. Batthyány utca 19. szám. _______ El adó ház. VIII., kér. Várkonyi István utca 56. ‘szám alatt.________ Be tonútépítő Vállalat felvételt hirdet »gyors? és ' gépíró állás betöl­tésére. Jelentkezés Cegléd. Külső Jászbe- rénvi út.________ Kú tcsövek eladók. Su­gár utca 11. sz. alatt. Sajtó utca 19. számú ház eladó. Érdeklődni lehet: Dózsa György utca 40. alatt. A Pest megyei Mentő­szervezet mentő­ápolókat vesz fel k dabasi, monori, nagy- kátai, százhalombat­tai, szentendrei, szi­gethalmi mentőállo­másra. gépkocsiveze­tőket a gödöllői, száz­halombattai, szent­endrei, szigethalmi és váci mentőállomásra. Jelentkezés a mentő- állomásokon, vagy a Pest megyei Szerve­zetnél a kispesti men* töáHomáson. ­II. kcr.. Virág utca 42; szám alatt porta elad<^ t

Next

/
Oldalképek
Tartalom