Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-30 / 230. szám
HOLNAP: KÜLDÖTTGYŰLÉS í 'A jászkarajenői KISZ-isták holnap délután öt órakor a művelődési házban tartják községi küldöttgyűlésüket. Ezen a fórumon értékelik az alapszervezetek elmúlt két évi munkáját, és megválasztják a községi csúcsvezetőséget. Olajkályhák, két szalagon PEST MEGYEI HÍPLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM 1971. SZEPTEMBER 30., CSÜTÖRTÖK Az év végéig 40 ezer olajkályha készül a Mechanikai Művek abonyi üzemében. Hogy a kályhaszerelő részleg teljesíthesse ezt a feladatot, a negyédik negyedévben áttérnek a kétműszakos munkanapra. A két kályhaszerelő szalagról 3 és fél percenként indul a minőségi ellenőrökhöz egy-egy kályha. Pénteken: POTYAUTAS Az Állami Déryné Színház pénteken este, fél nyolc órai kezdettel, a Potyautas című zenés vígjátékot rhutatja be, a törteli Déryné művelődési házban. Kiállítás kisgrafikákból A KPVDSZ kulturális napok idején Cegléden, a Kossuth Szálló pálmákértjében kiállítás nyílik Nagy László kis- grafikáiból. ÚJ ÖLTÖZŐ, NŐVÉRSZÁLLÁS Ellenőrzés a munkásszállásokon Kedvező és kedvezőtlen körülmények Cegléden a Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőség ebben a hónapban a dolgozó nők és az építőmunkások munkahelyi és munkásszállási szociális körülményeit vizsgálta meg. Az ellenőrök megállapították, hogy a város nyolc munkásszállása közül mindössze kettő létesült a MOTI tervezési irányelveinek megfelelően. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz 40 és a Bács megyei Építőipari Vállalat 66 munkást befogadó munkásszállása jó körülményeket biztosít lakóinak. A Ceglédi Állami Tangazdaság kecskéscsárdai és cifrakerti üzemében levő munkásszállást megfelelőnek találták. Négy munkásszállás — 8—10 ágyasak — magánházakban, átalakított épületrészekben van elhelyezve. Lakóik mostoha körülmények között élnek, tisztálkodásra mindössze két-három mosdótál áll rendelkezésükre, s az alapvető egészségügyi feltételek sincsenek biztosítva. Hasonló rossz körülmények uralkodnak a Ceglédi Építőipari Vállalat munkásszállásán. A dolgozók létszámához viszonyítva, az öltözők, zuhanyozók rendkívül kis méretűek, s a lakók fele tud csak az öltözőkben átöltözni és zuhanyozni. A Cegléden működő ruhaipari vállalatoknál, ahol legtöbb nőt foglalkoztatnak, az utóbbi ellenőrzés óta nem következett be lényeges változás: csak nagyobb anyagi befektetéssel tudnának a meglevő gondokon segíteni. Javult a helyzet a Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalatnál, ahol nemrég új öltözőt, fürdőt építettek. Itt a 18 éven aluli dolgozók üzemorvosi vizsgálaton vesznek részt. Kedvezők a körülmények a kórház nővérszállásán. A szociális otthonban ebben az évben — átalákítással — 10 fé- rőhelyes nővérszállást létesítettek. Cs. L Ember szedte, gép vitte Vége felé tart a szüret Ko- cséron, az Üj Élet Tsz-ben. A szőlőből mintegy 350 hektoliternyi bort adó termésre számítottak. Szőlőjük be is váltja a hozzá fűzött reményeket. A munka nehezét gépek végzik: gép viszi a sorok közé a ládákat, pótkocsis vontató szállítja a termést a feldolgozóba. A munkából a tsz brigádjai és a közeli Nagykőrös iskolásai is részt vállaltak. A kertészetben dolgozók szintén felcsaptak szüretelőknek, hogy előbb végezhessenek a szőlőszedéssel. Hajnalonként indul útnak A sörétes puska tekintélye Seregélyek és garázdák A ceglédi pavilon sikere a vadászati kiállításon A széles határ hivatalnokai, a külterületek tekintélyes hatósági személyei, a tulajdon vigyázói a mezőőrök. Jó szolgálatot tesznek az egész határnak. Cegléden három mezőőr van. Idősebb emberek, akik szerény illetmény fejében teljesítik szolgálatukat. A tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya irányítja őket. Az osztálytól kapják az utasításokat, az osztálynak jelentik, hogy a rájuk bízott munkát miként sikerült elvégezniük. Domán István 1949 óta mezőőr. Katonás, szókimondó ember. Gyakran meggyűlik a baja akadunk összie a kukoricásban, gyümölcsösökben. Míg puskánk neon volt, bizony, csak egymást riogattuk. Most csak egyet kell rántanom a sörétes puska szíján, és ugyancsak zörög a kukorica levele a menekülök lépte nyomán. Közben megérkezett Terhes József mezőőr is. Eligazításra szólítják őket. Még egyet igazítanak a zsinóros, zöld kalapon, és katonás fegyelmezettséggel lépnek az irodába. Szerencsére, a határban a napokban semmi különös esemény nem történt. S ez az ő érdemük. Cs. I. A budapesti vadászati világ- kiállítás szeptember 30-án, ma zárul. A kiállítást Ceglédről is sokan meglátogatták, de a látnivalók rengetegében nem mindenki találta meg a ceglédi szereplőket, akik a távolabbi perifériákon kaptak helyet. A ceglédi Kossuth és a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet közös pavilont állított fel, melynek x egyik részében a Kossuth Tsz pesti megbízottja, Kiss János, a tsz- nek a megyei borversenyen díjazott kitűnő borait mérte, a másik részben Dávid Pál ceglédi hentesmester és felesége, a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet Szolnoki úti Delikátesz boltjának a vezetője, a tsz húsüzemének hurka-kolbász készítményeit árusította. Az utánpótlást naponta Ceglédről szállították a kiállításra. A ceglédi tsz-ek kiállítási pavilonjában állandóan sok volt a vendég. Oda látogatott a lengyel miniszterelnök is, s az elfogyasztott ételről, italról dicsérettel nyilatkozott. Számos vendéget fogadtak a hazai politikai élet és a művészvilág képviselőiből is. K. L. a mezei tolvajokkal, akik megpróbálkoznak a város közelében levő szőlőkben egy kis potya szürettel. Nemcsak böngésznek, hanem gyümölcsöt, karókat csennek, fákat, növényeket pusztítanak. Jártában- keltében nem győzi elégszer figyelmeztetni őket. Domán Pista bácsi — most már egyenruhásán, puskával a vállán — hajnalonként indul útjára, kerékpárjával. 350 hold a területe, naponta 30— 40 kilométert karikázik a dű- lőutakon. — Sok mindenre kell figyelnem — mondotta —, hogy csak azok szüreteljenek, akik kapáltak is. Az „alkalmi be- takarítóknak” most a szőlő és az őszibarack a szezoncsemegéje. Segítenünk kell a gyorsan terjedő burgonyabogár és a szövőlepke pusztításainak megakadályozását. Időben figyelmeztetnünk kell a gazdákat a kártalanítás végrehajtására. A seregélyek riasztása is a mi feladatunk. A sörétes puska jó szolgálatot tesz a kóbor kutyák irtásában is. — Azt mondják, a mi munkánk könnyű, romantikus. Az igaz, nagyon szép feladat ez De nem mindig könnyű. Nem szabad, hogy inunkba szálljon a bátorság, amikor . mindenre elszánt tolvajokkal l ALMAVÁLOGATÖK A ceglédi Alkotmány Termelőszövetkezet gyümölcsösében lányok, asszonyok válogatják .íz almatermést. A gyümölcsöt méret szerint osztályozzák. Foto: Apáti-Tótli Sándor ABONYI KRÓNIKA A tanácstörvény végrehajtásáról Elkészült az abonyi tanács szervezeti és működési szabályzata Elkészült Abony nagyközség tanácsának és szerveinek szervezeti és működési szabályzata. Az új szervezeti és működési szabályzat egyik alapvető feladata, hogy gondoskodjék az új tanácstörvény végrehajtásáról, valamint az ebből adódó helyi tervek megvalósításáról. Az abonyi tanács a korábbi években már több rendeletet alkotott, melyek mind fontosak voltak a község életében. A most elkészített szervezeti és működési szabályzat azonban minden eddigi rendeletet felülmúl és jelentősége mindegyik fölé emelkedik. A tíz részből álló szabályzat második fejezetéből, mely a hatáskörökről szól, kiderül: a jövőben nagy gondot kell fordítani arra, hogy a lakosság is megismerje a jogszabályokat. Ennek érdekében a művelődési házban ismeretterjesztő előadásokat tartanak, évenként oktatják a tanácstagokat, a tanácstagi beszámolókat a jogszabályok ismertetésére is felhasználják. Az ismeretek bővítését szolgálják majd az Abonyi Friss Hírek és a Tanácstagi Tájékoztató című kiadványok. A vb dönt a tanács hatáskörébe utalt adók mértékének és adójellegű kötelességeknek a megállapításáról, rendelkezik a kezelésbe adott állami tulajdonnal, gondoskodik gyarapításáról és rendeltetésszerű használatáról. A tanács felhatalmazása alapján, a végrehajtó bizottság beszámoltatja a nagyközségben tevékenykedő szerveket munkájukról. A szabályzat harmadik fe^ jezete felsorolja azokat a nem tanácsi szerveket, melyekkel együttműködési megállapodások köthetők. E fejezet mondja ki, hogy a tanács tisztségviselői — az ifjúsági szervezetek felkérésére — legalább kétévenként kötelesek- tájékoztatást adni az ifjúság képviselőinek a fiatalokat érintő témákból. A tanács tisztségviselői és a szakigazgatási szerv vezetője minden, az ifjúságot, közvetlenül vagy közvetve érintő döntés meghozatalánál köteles az ifjúsági szervezet véleményét, javaslatát előzetesen kikérni. A szabályzat szerint a jövőben a tanács nem havonta, illetve kéthónaponként tartja üléseit, hanem negyedévenként. Rendelkezik a szabályzat arról is, hogy kik kapnak az üléseken rendszeres tanácskozási jogot, kije kaphatnak felszólalási jogot azok közül, akiknek nincs tanácskozási joguk. Rögzíti a szabályzat a tanácstagok jogait és kötelességeit, meghatározza a tanácselnök és tanácselnökhelyettes feladatait. Végezetül a bizottságokról és tevékenységükről, a szakigazgatási szerv feladatairól szól a szervezeti és működési szabályzat. Gyuráki Ferenc Gondok az Ipartelepítés után Több óvodára, bölcsődére és boltra van szükség Az ipari üzemek kihelyezésével jelentősen megnőtt Abonyban a munkalehetőség. Az eltelt két esztendő során csaknem 600 ember jutott az alföldi nagyközségekben munkához. Különösen a nők elhelyezkedését segítette az ipar- telepítés. Az ipari üzemek számának növekedése, az ipari termelés fokozódása és a munkalehetőségek bővülése, azonban egy sor gondot is hozott magával. A nők munkavállalása elsősorban az óvodai igényt fokozta. Bár az épülő új óvoda 75 gyermek befogadására lesz alkalmas, a hely mégis kevés. A község vezetői — az üzemekkel karöltve — keresik a megoldás lehetőségeit. Hasonlók a gondok a bölcsődei elhelyezéssel is. Eddig a bölcsőde kihasználása csak 80—90 százalékos volt, most egyszerre kevésnek bizonyulta hely, és ez év őszétől a felmerült igényeknek csak a felét tudják kielégíteni. A helyi tanács a bölcsőde bővítésének lehetőségével is foglalkozik. A munkába járó nők helyzetének könnyítését szolgálja a megfelelő kereskedelmi ellátás. Abony nagyközség kereskedelmi áruforgalmának egy lakásra számított forintértéke megközelíti a járási jogú városok hasonló módon számított átlagértékét. Hatvan üzlet, elárusítóhely van Abonyban. Az új körülmények között azonban ennyi sem elég, új boltok nyitására van szükség. Elkelne egy üzlet például a gazdasági iskolánál, ahol a Kötőipari Szövetkezet asszonyai és lányai is tudnának vásárolni. Gy. F. Az abonyi kubikos AZ ABONYI helytörténeti krónika sok olyan embert tart számon, akik részt vettek a munkásmozgalomban, harcoltak a Tanácsköztársaság idején, a Horthy-rendszer ellen, tevékenykedtek a II. világháborút megelőző illegális akciókban, valamint a német megszálláskor. Várnai Zseni, a neves költő, aki az úgynevezett „Várnai csoport’’ oldalán harcolt a fasizmus ellen, közvetve kapcsolatban állt egy abonyi kubikossal, aki fiaival együtt csatlakozott hozzájuk. Az abonyi kubikosra a költőnő így emlékezik: „Az illegális mozgalom szálai összefonódtak a föld alatt, és messzire elhúzódtak. így történt, hogy Istóknál egy napon megjelent Kalló. József abonyi kubikos, aki Istók János doktort kereste. Istók közölte vele, hogy ő aiz, amire I Kalló nj’omatékosan így felelt: De én Istók János elvtársat keresem! Istók, megnyugtatta: — Akkor éppen jó helyen jár, Kálló elvtárs. Kálló fiaival együtt csatlakozott a mozgalomhoz... Elmondta Istóknak, hogy ő egy nagyobb munkáscsoport bizalmi embere. Istók megbeszélte csoportunk vezetőivel, hogy Kallót visszairányítják Abony- ba, hogy ott megszervezze kubikos társait harci és szabotázscselekmények végrehajtására. Fegyvert és robbanóanyagot tőlünk kapnak. kAllö József visszautazott Abonyba és többször íéL‘ jött Pestre, beszámolni műn-* kájáról, 1945 tavaszán ismét fölkereste Istókot a rendelőjében, de akkor már mint a kecskeméti kommunista párt- szervezet titkára”. fey) }
