Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-09 / 212. szám

res» wer, re i ^MtrSap 1971. SZEPTEMBER 9., CSÜTÖRTÖK SZAKMA, SZAKSZERŰSÉG És a kereskedelsns kultúra? Bemegy az ember az üzlet­be. Kér tíz deka párizsit. A fehér köpenyes eladó1 kézzel rakja papírba az előre szeletelt árut.-— Nem lehetne villával? — jegyzem meg csendesen. S máris elindítottam a körülöt­tem állók és az eladók vitáját. — Miért, maga nem kézzel nyúl majd hozzá? Az én ke­zem sokkal tisztább, mint a kedves vásárlóé! Ä cipőboltban udvarias, ked­ves az eladó. Középkorú asz- szony. Már az ötödik pár pa­pucsot próbálgatom. Egyiken a dísz nem tetszik, a másikban mintha hátracsúszna a lábam, a harmadik kicsi. Köszönöm, nem kérem — indulok kifelé. — Miért, hozok másikat! — készségeskedik a türelmes el­adó. S valóban, a tizenkettedik pár éppen megfelel. Igazán örvendetes, hogy ná­lunk is árulják a polipackos te­jet (bár néha kifolyik), az elő­re csomagolt juhtúrót, a mű­anyag tégelybe töltött krém­sajtot. Hogy a pulóvereket nylonzacskóban kínálják, cipő­jét némelyik gyár cégjelzéses műanyag tasakbah forgalmaz­za. A Luxus Áruház díszdo­bozt, az Aranypók mintás pa- pírtasakot mellékel áruihoz. Kevésbé örvendetes, hogy lakkcipőmnek kótnapi hordás után berepedt az oldala, haris­nyámon felvétel előtt kétcentis fehér varrást vettem észre. Elő a blokkot, szaladok vissza az üzletbe. A cipőt nézegetik, for­gatják, aztán szó nélkül visz- szaveszik. Kapok egy csere­utalványt, amivel járkálhatok vissza hetekig az üzletbe, míg végre érkezik olyan cipő, ame­lyik tetszik. S akkor a pénztá­ros még szemrehányóan meg is jegyzi — Oh, utalvánnyal li­get? Ä harisnyám kicserélése már sokkal bonyolultabb. Az eladó az osztályvezetőhöz, ő az áru­ház helyettes vezetőjéhez irá­nyított. Közben pergő kereszt- kérdésekkel vallatnak: — Biz­tos, hogy nálunk vette? — Igen, itt a blokk. — Nem a kedves vevő tépte el és varrta meg ilyen otrombán? — Nem, nem, tessék elhinni. — Ki volt az eladó? Miért nem bontotta fel mindjárt a harisnyát? El­veszik a blokkot, úgy kérde­zik: Mennyibe is került? Majd­nem jól felelek, csak ötven fil­lért tévedtem. Aztán alig fél­órás tortúra után kicserélik a harisnyát. — De ez aztán jó legyen! — fenyegetnek meg — többet nem áll módunkban ki­cserélni. S biztonság okáért a blokkot se adják nekem. Hogy . mindkét esetben a ve­vőé a fő bosszúság? A jövés­menés, a blokkelőkeresés, a bi- zonygatás izgalma. — lü törő­dik ezzel? Hogy legalább any- nyit elvárnánk; elnézést kór. Mi az oka, hogy a kereske­dők jó része nem tud a ve­vőiekéi bánni? Egyebek közt az is, hogy az eladók többségé­nek nem ez a tanult szakmá­ja. Ahhoz, hogy valaki áruházi eladó legyen — bár vannak ki­váló kereskedelmi szakisko­láink — elég a nyolc általános. Sokan azt hitték, könnyű pá­lyát választanak, s csalódásu­kat aztán a vevő „keserüli” meg. A jó kereskedők viszont több megbecsülést, elismerést érdemelnének — anyagiakban is. Kádár Márta CSARNOKBAN ES SZABADTÉRÉN Rádiótelefonok, buszok Nagy magyar választék a plovdivi vásáron A szeptember 19—28 kö­zött megrendezésre kerülő plovdivi vásárra minden ed­diginél nagyobb mennyiségű magyar árut küldenek a HUNGEXPO rendezésében a külkereskedelmi vállalatok. A magyar árut az 1200 négyzet- méteres alapterületű önálló pavilonban láthatják majd az érdeklődők, a nagyobb gépipari termékeket, járműve­ket pedig az 500 négyzetméte­res szabadtéri kiállítási terü­leten mutatják be. A BUDA VOX magnetofo­nokkal és rádiótelefonokkal szerepel, a CHEMOLIMPEX anyagában megtalálhatók a külföldön is egyre népszerűbb magyar fotócikkek és fotó­vegyszerek, a CHEMOKOMP- LEX ajánlata pedig: vegyipari és gyógyszeripari gépek. Az ELEKTROIMPEX működés közben állítja ki az ipari te­levíziós berendezéseket és kü­lönféle üzemi jelzőszerkeze­teket. A szabadtéri kiállítási részen tekinthetik majd meg a látogatók a magyar autóbu­szokat és garázsipari felszere­léseket EGY EMBER MUNKÁJA Válasz eszperantóul Tíz év alatt egy könyvtár világhírű lett Nagy hazai és nemzetközi összefogással jött létre tíz évvel ezelőtt Szegeden a Ma­gyarországi Eszperantó Múze­um és Könyvtár, amely mint' corpus separatum, azaz kü- löngy űj temény, a Somogyi Könyvtárban nyert elhelye­zést. A kutatók és olvasók kéré­sére, társadalmi támogatás­sal, közel háromszáz oldalas kézi katalógus jelent meg 1967-ben, akkori állományá­ról. A szakkönyvtár később, széles körű tudományos, po­litikai, közművelődési és tá­jékoztató munkájáért állami támogatásban részesült, hogy vásárlással is gyarapodhas­son. 1967 óta állománya meg­háromszorozódott. össze­gyűjtött, különböző esz­perantó folyóiratainak száma meghaladja a négyszáz évfolyamot. Ez az eszperantó gyűjtemény jelenleg világviszonylatban az első tíz között áll. Az országos kölcsönzés mellett, öt világrész negy­venhat országával tartanak tudományos kapcsolatot, va­lóságos információs és adat- szolgáltató központ szerepét töltik be. Nemcsak könyvtá­rak, intézetek, hanem .a világ minden részéből kutfetók és érdeklődők fordulnak a sze­gedi magyar eszperantó könyvtárhoz a legkülönbö­zőbb információ- és adatké­relmekkel. A tájékoztatás a magyarok részére magyarul, vagy eszperantóul történik, a külföldiek számára főkéit eszperantóul, de oroszul, né­metül és franciául is, A tájékoztatást, feltárást, gyűjtést, folyóirat- és könyv- beszerzést, az összes ügyvitelt, egé­szen a gépelésig, egyetlen ember, Farkas Ernő egye­temi nyelvtanár végzi, és­pedig egyelőre társadalmi munkában. Tevékenysége, s annak ered­ménye, hogy magánszorga­lomból tíz év alatt egy világ­hírű könyvtárat hozott létre, szinte példátlanul egyedülálló. p. a. SPORTOLÓ NAGYSÁGOK, NAGYSÁGOS SPORTOLÓK Kiborult a kocsiból a császár Őszi készülődés Búcsúznak a gólyák... ..vív.v. ......v«,w*w. • -m&m&si ■ .. útra készülődnek a fecskék Foito: MII és XJrbán Tamás A történelmi stadion zöld gyepén különös emberek gyü­lekeznek: sportoló nagyságok, nagyságos sportolók. A képze­letbeli stadion nevezetes „gla­diátorai” királyok, hadvezérek, tudósok, államfők, művészek. Csupán kitartó úszással... Julius Caesarról tudjuk, hogy kiváló úszó volt, s egyip­tomi hadjáratai során egyszer csupán kitartó úszással men­tette meg az életét. Kevésbé sportszerű követelmények kö­zött, de olimpiai bajnokságot TEFU Értesítjük fuvaroztatóinkat, hogy a közismerten gazdaságos 10 tonnás pótkocsis szerelvényeinken távolsági fuvarozást vállalunk az ország bármely helységébe. Megrendelés telefonon vagy személyesen: Vác, Törökhegyi út 4., telefon: 81—29. Gödöllő, Dózsa György u. 65., telefon: 115. Cegléd, Külső Körösi út., telefon: 303. Nagykőrös, Sirató dűlő, telefon: 46. VOLÁN 1. SZ. VÁLLALAT „nyert” a szörnyen hiú Néró császár. A kocsiversenyzés volt kedvenc sportága. El is indult a császár, annak rendje és módja szerint, ki is borult ko­csijából, mégis ő győzött. Az ellenfelek annyira félték Né­rótól — és joggal —, hogy összegabalyították az istrángo­kat, össze-vissza járatták a lo­vakat, amíg a császár vissza nem mászott a gyeplő mellé. Tamerlánról, a XIV. század­ban élt mongol uralkodóról je­gyezték fel, hogy amikor be­fejeződött a kán új városának felépítése, fia született. A kán az örömhírről éppen egy nehéz sakkjátszma megnyerésekor értesült. Örömében a várost is, fiát is a sakkfigurákról ne­vezte el. Az előbbit Shah- rucki-nak, az utóbbit pedig Shahruck-neik. Wesselényi Miklósról, az ár­vízi hajósról mindenki tudta, hogy nagyszerű sportember és kora legjobb vívófa. Emellett keményöklű férfi is volt. 1822- ben, amikor Angliában járt, fogadásból kiütéssel legyőzött egy profi ökölvívót is. Széchenyi „Csónakdája” Széchenyi István szenvedé­lyes turista volt: gyalog bejár­ta csaknem egész Szicíliát. Na­ponta 20—40 kilométert is megtett. (Messina városától Palermóig például 23 napig tartott az út!) Byron angol költő példájára ő is átúszta az Európát Kis-Ázsiától elválasz­tó Boszporuszt. Desdemona ne­vű csónakjával fel-alá csatan­golt a Dunán. Ö alapította az első „Csónakdát”, a Lánchíd- nál '■— Clark Ádámmal, a híd építőjével együtt. A Lánchíd avatásakor itt még evezósver- senyt is rendeztek. Három együttes indult. A hidat építő magyar munkások, az angol munkások és az itt táborozó olasz katonák ültek a csóna­kokban. A magyarok győztek, pedig az angolok csónakját a sportembernek is kiváló Clark Ádám maga kormányozta. A verseny olyan izgalmas volt, hogy még az Akadémia tudó­sai is abbahagyták fontos ta­nácskozásukat, s az ablakból szurkoltak az evezősöknek. Bohr, a futballkapus V. Gusztáv svéd király, ha elindult egy-egy teniszverse­nyen, egyszerűen csak Mister G. volt a neve. Gyakran hívott meg magához játszani híres versenyzőket, s végtelenül megsértődött, ha úgy látta, hogy a bajnokok „lefeküdtek”. A ma élő államfők sorában is találunk országos bajnoko­kat. Vrho Kekkonnen, a finn állam elnöke 1924-ben 185 centiméterrel nyerte a magas­ugrást. 149 centit ugrott hely­ből, ami ma is szép teljesít­mény. Niels Bohr, a híres belga atomfizikus nemcsak kiváló tudós volt: fiatal korában első osztályú futballcsapat kapuját védte. M. T. Jósvafő, Béke-barlang Tizenkettedik éve a föld alatti szanatóriumban A két éve gyógybarlanggá minősített jósvafői Béke-bar­langban az idén tizenkettedik alkalommal vesznek részt klírrvaterápiás gyógykúrán az asztmatikus és légzőszervi megbetegedésben szenvedők. A csaknem százhetven méter hosszú folyosón megközelíthető föld alat­ti szanatóriumban egyéb­ként befejeződtek az idén is megismételt klímavízs- gálatok. A műszeres mérések megál­lapították a legjellemzőbb adatokat. A barlang hőmér­séklete — a külső levegőtől függetlenül — pl'asz tíz fok körül alakul. A korábbi évekhez képest ,nem válto­zott a levegő relatív nedves­ségtartalma, amely kilencven­kilenc—száz százalékos, míg az abszolút víztartalom köb­méterenként megközelíti a tíz grammot. A föld alatti szanatórium klímája a fizikai és kémiai tényezők alapján fejti ki gyó­gyító hatását. A vizsgálatok kimutatták, hogy a levegőbon levő kalcium gyulladásgátló és görcsoldó, míg a mag­nézium nyugtató hatást fejt ki. A savanyú vegyhatás pedig a baktériumok elszaporodását gátolja meg. Az alacsony hő­mérsékletű levegő páratelí- tettsége tisztítja a hurutos légutakat. Hogyan lettem...? M ostohaapám, szegény, aki édesebb volt a legédesehb apánál — hároméves ko­romtól nevelt —, mikor úgy érezte, itt az ideje, feltette nekem az ólet első nagy kérdését: — Mi akarsz leírni, kisfiam? Mire én azt feleltem: — Üjszágíjó... Később apám elvitt legjobb barátjához, Tolnay Simi bácsihoz, a Tolnai Világlapja tu­lajdonosához, vizsgálja meg, van-e tehetsé­gem az íráshoz. Megegyeztek, ha igen, érettsé­gi után felveísz a laphoz. Az öreg behívott magához: — Szóval, újságíró akar lenni, fiatalember? — Igen. — Miért? — Szemlélődő életmódot szeretnék folytat­ni... Akkor nagyon szellemesnek éreztem vála­szomat, célravezetőnek, tömören értelmesnek. Ma már tudom, hogy a már akkor egyre iz­mosodó lustaságomnak volt irodalmi definí­ciója. — Egén... írt eddig már valamit? Van itt valami magánál? — Igen, egy vers. — Mutassa. A következőt olvashatta: VONY1TOK A HALVÁNY HOLDRA .. . Mint komor, ódon teremben Játszi gyermek, engedetlen Vén zongora rozzant húrját Megkoppantja: nem nézve búját. Felverve a kastély csendjét, Ősök, hősök nyugodt rendjét. Ügy felriadt nyugodt csendben v Révedező költő lelkem. Mi volt e vad fájdalom, Mely áthatolt az agyamon És utána sebet ütve ' Kiforgatta a valóm? Még papírra sem vetettem Versemet, s már elfeledtem. Vigyorgva ül lelkemen. Nyúvadt büdös keselyű Horgascsőrű, fafejű. Halld, költőtárs, bús Ady: Megint kikapott a Fradi... Simi bácsi felkapta a fejét, a szemüvege fö­lött megnézett magának, és lágyan így szólt: — Mondja, fiam, az orvos mit mond?. ... Szerette apámat, nem rúgott ki. Adott egy témát. Betörő járt a lakásban, a háziak felfe­dezik. Csináljak belőle novellát. Két hétig írtam. írtam, eltéptem, írtam, el­téptem. Eltéptem. Aztán két hét múlva íel- vittem hozzá: — Majd értesítjük ... Néhány napra rá apám egy dossziét hozott haza. Átadta nekem: — Olvasd el, fiam, és ne veszítsd el a ked­vedet ... A novellám volt benne, és legalább tíz flekk kritika négy-öt szerkesztőtől. Az öreg lelkiis­meretes munkát végzett. Lágy, humanista tónusban, nehogy felizgas­sanak, tíz oldalon közölték velem, hogy — megítélésük szerint — az égvilágon minden lehet belőlem, csak újságíró nem. Így lettem az. Deák Gusztáv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom