Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-07 / 210. szám
rt«r* Micro ’dííriap 1971. SZEPTEMBER 7., KEDD Már nem sokáig hever parkgon Hétvégi birodalom Budaörsön Két kérdésre kértek választ, illetve intézkedést a budaörsi hétvégitelek-tulajdonosok. Budaörs Is Törökbálint között megfigyelhető a fejlődő építkezés: kisebb lakótelep épül a 40-es busz végállomásától nem messzire, s vagy újabb két buszmegállónyival arrébb, a Törökugrató körül egész kis víkendtelep kezd kibontakozni. A kisparcellák tulajdonosai jórészt a fővárosból járnak ki, hogy kiskertgazdálkodással frissítsék fel magukat, s (elsősorban a család számára), s kosárszámra viszik haza a saját termést. Csak a közlekedés ne lenne, vagy ha már van, kényelmesebb lenne! — sóhajtanak a hétvégi házak tulajdonosai. 40-csről 88-asra — Ha a Móricz Zsigmond térről indított, s egyébként kitűnőnek bizonyult járat, a négypercenkint közlekedő 40- es (és 140-es) busz útvonalát csak egy kicsit meghosszabbítanák — semmi baj nem lenne! Most azonban a 40-es buszról át kell szállni a 88-asra — ez kb. négypercenkint jár, az pedig csak húszper- cenkint, és annyira zsúfolt, hogy odafelé is nehéz, visszafelé pedig szinte reménytelen felkapaszkodni rá. M^rt visz- szafelé többen tömörülnek ösz- sze, és megrakodva, kosarakkal kínlódnak, több helyet foglalnak el. Vagyis a felüdülést jelentő hétvége — legvégül ideges kimerültséggel zárul. A 88-as végállomásán méghozzá tető sincs, zuhogó esőben, tűző napban szabadban ácsorog az üdülésre vágyó, és üdülésből megtérő nép. Csak két-három megálló kellene — olyan nagy dolog ez? — kérdezik. A másik amit nem értenek: a Törökugrató alatt elterülő hatalmas terület évek óta parlagon hever. Jóideje hírlik, hogy felparcellázzák, de ők csak annyi változást látnak, hogy az elhanyagolt gyümölcsös maradékát, a kerítést lopkodják, pedig sok száz kis- parcéllára való, ideális terület ez. Vajon, a budaörsi tanácsnak nem kell a pénz? — hangzik a második kérdés. Nem maradt gazdátlan Karlik Andrásnak, a budaörsi községi tanács elnökének tolmácsolom a kérdéseket. — 1968-ban, amikor a gazdaságok a nagyüzemileg nem művelhető területeket átengedték a tanácsoknak — az említett területet is felajánlották. A tanács azonban úgy találta, hogy ezt — az előbb az Édesipari Vállalat, később a Kertészeti Kutatóintézet tulajdonát képező —, területet meg lehet művelni nagyüzemi módszerekkel is. Ezért parcellázásra csak egy kisebb földcsík került; ez utóbbit egy új, s az előző, kacskaringós utat kiegyenesítő út vágta le a kérdéses nagy területből. Ez a hosszúkás, 1 és fél hold- nyi sáv valóban alkalmatlan a nagyüzemi művelésre, fel is osztottuk tíz kisparcellára, el is adtuk. Később a MÉM az egész területet kivonta a nagyüzemi művelésből. Ily módon ez év elején mégis átadták a területet, s mi azonnal meg is kezdtük a parcellázást. 700 kérés érkezett a 246 (egyenkint 200 négyszögöles) telekre vonatkozóan. Nem volt könnyű a döntés. És aki már kapott, de közbejött akadályok miatt lemondott, a telekvételről, már annak a telke is gazdára talált, jelentkezési időrend szerinti sorszám alapján. Gazdátlanul maradt telek tehát ma már egy sincs. — Mi kell még ahhoz, hogy a tulajdonosok birtokukba kerüljenek? — Csak a telekkönyvi eljárás van hátra. Ezután közvetlenül velünk köthetik meg az adásvételi szerződést, ugyanis — az új tanácstörvény szerinti gazdaságosságot i t szem előtt tartva — kiikhttuk az ügyletből az OTP-t. Cétségtelenül munkatöbblet, de ott kell takarékoskodnunk, ahol lehet. Milyen áron adták el a telkeket? • — Fekvés szerint 60—80— 100 forintért négyszögölét. — Együtt jár-e a vétel, művelési kötelezettséggel? — Kertművelés címén értékesítettük a telkeket, de semmiféle időbeli megkötöttség ninc.%— különben úgyis többnyire gyümölcsfatelepítés céljával veszik a telekeket. Hozzáteszem, hogy enyhítünk az eddigi építési megkötöttségen: nem tíz, hanem harminc négyzetméteres felső alapterület- határt szabunk meg az itt építhető szerszámkamrák méretéül, ez a méret pihenésre, több tagú családnak is módot nyújt. Ezenkívül felparcelláztunk a Kamaraerdőnél ás 105 telket, s hogy újabb kérdéseket ne hagyjunk nyitva, itt elmondom, hogy a Kertészeti Kutató Intézet volt e terület tulajdonosa is, s az átadás feltétele az volt, hogy alkalmazottainak juttassunk ott hetven telket. Ezeket is kiosztottuk már. — Milyen fokú és formájú közművesítést terveznek? — Felvetődött az elő-közművesítés, azaz a közműve- sítve értékesítés elgondolása is, ezt azonban elvetettük, abból a meggondolásból, hogy kispénzű emberek vesznek mifelénk telket (s nem a Balatonnál, vagy a Dunakanyar reprezentatív helyein) — a négyszögölenkénti árat megdrágító előközművesítést emiatt itt nem láttuk indokoltnak. Két kutat fúrunk, hogy — ha ivóvizet nem is —, permetezésre, locsolásra szolgáló vizet nyerhessenek a telektulajdonosok. Később pedig — ha nem is a legközelebbi jövőben — társulásos alapon, a tanács segítségével szeretnénk megoldani e hétvégi telkek közművesítését. Csak az űj telepig — A busz-panasszal kapcsolatos válasz? — A mostani ötéves tervben szerepel az út korszerűsítése, forduló és váró létesítése, amelyek nélkül nem módosítható a meglevő buszjárat útvonala. Ha ez megvalósult, a 40- es buszt meghosszabbítjuk, de csak egy megállóval. — Nem fér bele még kettő? Az igény alaposnak és logikusnak látszik. — Az ötéves terv időszakában, 620 lakással gyarapodó, kétezer lakásos lakótelep, valamint a Mechanikai Művek építette, két darab kétszintes házból álló kolónia, s az öt darab, egyenkint 8-lakásos KISZ-ház: lényegében egy új település lesz. A 40-es járatát eddig akarjuk meghosszabbítani. Ha pedig a legújabb telektulajdonosok is építkeznek, — a 88-as járatot kétszeresére sűrítjük. Jó a kapcsolatunk a BKV-val, ezt a tervünket is megbeszéltük már velük. ★ Az újságíró hozzáfűzi, hogy bármily kimerítő és világos in formációt kapott is a sokáig parlangon hagyott területet illetően —, a 40-es busz útvonalának meghosszabbítására vonatkozó válasz kevéstfé megnyugtató. És nem is egészen érthető. A kérést tekintetbe kellene venni. Nagyon sokat ront' az egészséges, a hétvégi munkálkodással töltött kikapcsolódás hatásán, ha oda-vissza tülekedve, idegesen, összezsúfolva kell közlekednie a hétvégi telkek immár szépen felszaporodott számú tulajdonosainak. Igaza van a tanácselnöknek: a kispénzűek hétvégi telkei ezek. Vagyis alig van közöttük autótulajdonos. Hogyan kezdi a munkát hétfőn az, aki már vasárnap este kóstolót kap a közlekedés kínjaiból, az egymásttaposó tolakodásból? Nem kellene sok • csak még két buszmegálló! Pereli Gabriella KÉTMÉTERES HULLÁMOK Virágporral töltődik a Balaton Véget ért a tó idei nyíltvízi tudományos programja A Balatonon, ahol évek óta több tudományág képviselőiből alakult munkaközösség folytat kutatásokat, véget ért az idei nyíltvízi tudományos program. A vizsgálatok tavaszig a laboratóriumokban folytatódnak. Feldolgozzák a regisztráló műszerek adatait. A tófenék feltöltődésében több tényező is szerepet játszik. A Zala folyó hordalékán kívül a hullámzás és az áramlás, sőt a virágpor is tetemes mennyiségű üledéket képez. A hímcsírasejt a legmaradandóbb növényi anyag, amely a koncentrált lúgoknak és savaknak is ellenáll, vízbe kerülve pedig évmilliókig is képes konzerválódni. A folyó évi iszaphozama a tó egész területére elosztva 0,03 milliméter, ez természetesen nem terül el egyenletesen. Érdekes vizsgálatokat folytatnak az iszap mozgásának és vándorlásának megállapítására. A mérések szerint jól megfigyelhető a víznek és a lebegő anyagoknak a körforgása Keszthely, Balatonfeny- ves és Szigliget körzetében. A víz lengésének hatására — mint a mérések tanúsítják — Balatonkenese és Keszthely között gyakran több mint egyméteres szintkülönbségek is kialakulnak. A tihanyi szorosban az áramlás maximális sebességét másodpercenként 1,4 méterben állapították meg. ' A regisztráló műszerek feljegyeztek csaknem 2 méter magas hullámzást is. A Balaton a viharok hatására szembetűnő változásokat. mutat.1 Megismerésükhöz még ■ hosszas kutatómunkára lesz szükség. Az eddigi vizsgálatok eredményeit máris hasznosítják a gyakorlatban, a hajók tervezésénél, a kikötők elhelyezésénél, és a partok védelménél. A huszonhatodik olajkút Ortaháza, a kis Zala megyei község egyre fontosabb szerepet tölt be az ország energia- gazdálkodásában. A zalai olajkutatók 1964-ben kísérleti fúrást folytattak a falu határában és kisebb olajnyomokat észleltek. Akkor azzal vonultak el a kutatók Ortaházáról, hogy néhány éven belül visz- szatémek, s átvizsgálják a szénhidrogének tárolására alkalmasnak látszó területet. így is történt. Az első jelentős olaj- nyomra 1969-ben bukkantak, s attól kezdve egymás után mélyítik az olajat és földgázt adó kutakat. Az intenzívebb kutatómunka megkezdése óta befejezték a huszonhatodik kút fúrását. A kutak közül 15 teljes egészében elltészült. Ezekből 10 ad jó minőségű kőolajat és földgázt. Hét kútnál rétegtani vizsgálatokat folytatnak. A geológusok a fúrási adatok birtokában további 4—5 termelő kútra számítanak. Az ortaházi szénhidrogénlelőhely első kútjait bekapcsolták a termelésbe. Öntőgéptornyok A Dunai Vasműben épülő folyamatos acélöntőműnél előrehaladtak az alapozási és szerelési munkákkal. A 26. számú Építőipari Vállalat dolgozói elkészítették mindkét öntőgép alapjait, s most a kisegítő gépek alapjáinak betonozásán dolgoznak. A Ganz-MÁVAG szakemberei összeszerelték a 280 tonna teherbírású szovjet óriás darut, amelynek teherpróbáit most készítik elő. Az 1. számú öntőgép 25 méter magas állványzatának vasszerkezetei most érkeznek a Szovjetunióból. Egy-egy öntőgéptorony vasszerkezete 1200 tonna súlyú. Sürgős üzpnet (Hídvégi János rajza) Épül az ország leghosszabb vasúti alapija Épül a Godisa—Abaligct közötti vasúti alagút A Budapest—Pécs vonalon, Godisa és Abaliget között 660 méter hosszú 1 vasúti alagút épül, amely már a felsővezetékes szerelvények közlekedésére is alkalmas. Az új alagút építését az ezen a szakaszon lévő nagy szintkülönbség és az ebből eredő sebességcsökkenés tette szükségessé. Az új alagút és a pálya elkészülte után ezen a szakaszon Is 120 km-es sebességgel roboghatnak majd a vonatok. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzete 1972-ben adja át a vasútépítőik részére az elkészült szakaszt. Negyvenötezer köbméter földet mozgatnak meg és több mint 15 ezer köbméter falazóanyagot és betont építenek be az új alagútba. Exportálják a „bodza vérét" A mindenütt előforduló, értéktelennek tartott vad gyümölcsünk — a bodza — keresett termék lett: értékes festőanyagot készítenek belőle. Az Erdei Termékek Vállalaté az érdem, hogy „felfedezte*’ a bodzalé kitűnő tulajdonságait: szép színét, kellemes aromáját. Az elmúlt hetek porán több | mint húsz vagon bodzát gyűjtöttek be a Duna és a Dráva mentén, a mecseki és a völgység! tájakon. A feketére érett vadgyümölcsöt — az Erdei Termékek Vállalat és a siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz kooperációjában — a termelőszövetkezet txjrkombinát- jában dolgozták fel: 120 ezer liter rubinpiros levet sajtoltak ki. A legjobb minőségű természetes festőié ez, használata feleslegessé teszi a szintetikus anyagok alkalmazását a szörpgyártásban és a konzerviparban. Az Erdei Termékek Vállalat részben maga hajgnósít- ja, részben külföldé szállítja a „bodza vérét”. Ászait szilva - külföldre A Somogy megyei Zákány községben működő szövetkezeti aszaló üzembe befutottak az első kékszilva szállítmányok. A következőkben naponta 80 mázsát tartósítanak belőle a nedvesség kivonásával. A telepen 3 műszakban dolgoznak, s így a mindössze kéthetes idény alatt mintegy 50 tonna szilvát aszalnak. Nagyobb részét exportálják. A pándi kastély asszonya JELENBEN és mifelénk élő kastélyúrnőkről már évtizedek óta nem jelenik meg sem regény, sem riport, pedig a régieknél, néhol sokkal izgalmasabban érdekes életet élők vannak mostanság. Nézzük csak példának okáért a pándi kastély „nagyasszonyát”. Előbb azonban annyit a kastélyról, hogy még hat esztendővel ezelőtt is Palló Imréé, az Opera nyugalmazott igazgatójáé volt. Ide járt sok-sok éven át már akkor is, amikor még nem igazgatója, de nagyhírű énekese volt a dalszínháznak, próbák és előadások fáradalmait kipihenni, a kastélynak ugyan nem is túl tágas, de annál nagyobb, szép parkban álló épületbe. S ha otthon volt, gyakran vendégeskedtek nála pályatársai, meg mások is, de soha ebben a kastélyban nem volt akkora vendégsereg, mint amióta a művész ingatlanát átengedte a Nagykátai Járási Tanácsnak. Azóta Szathmáry Béláné gondoskodik benne az állandó vendégekről. Harminc ember fér el az átalakított épületben. Kezdetben csupa idős tüdőbeteg asszony és férfi lett a pándi kastély lakója. Magukra maradt, beteg emberek. Szathmáryné munkájában fér: je, az újonnan alakult tbc-s szociális otthon vezetője, meg négy rendkívül szorgalmas, lelkiismeretes falubeli asz- szony, szakképzetlen gondozónő támogatta. No, meg a technikai segédszemélyzet. Egyedül Szathmáryné képzett ápolónő, de ahhoz az áldozat^ munkához, amit végzett és különösen, amit most végez, egyedül erős, jó szív, sok türelem, emberszeretet adhat csak képesítést. Ez sem hiányzik belőle. MÁSKÉNT harminc öreg, nagybeteg ember ellátását, ápolását aligha irányíthatta volna, most pedig még kevésbé végezhetné el még szomorúbb, és nehezebb munkáját. A tüdőbeteg öregek szociális otthona a tavasszal megszűnt Pándon. Az intézmény átalakult, fiatalok kerültek a házba, hivatalos nyelvezettel szólva: az egészségügyi gyermekotthonok túlkorosai: Csupa gyógyíthatatlan Pest megyei illetőségű elmebeteg, többségük 20—23 éves. Eddig gyermekotthonokban éldegéltek, holott elvileg csak 18 éves koruk betöltéséig maradhatnának ott. Ám ahová vitték volna őket, olyan intézmény nem volt. Gyógyíthatatlanok, tehát gyógyintézetben nincs helyük. A gyermekotthonokban pedig helyükre sok-sok új beutalt várakozott. Csaladjukhoz sem kerülhetnek vissza, otthon ki gondozná őket, ki ügyelne fel rájuk a nap 24 órájában, mert felügyelet nélkül jóformán egy percre sem maradhatnak. — A 23 éves Évikét innen vitték haza a szülei, mert nagyon szeretik szegénykét — mondja Szathmáryné. — Aztán két hét múlva sírva hozták vissza, mert gondozásával nem tudtak megbirkózni. Testi funkcióin uralkodni képtelen, úgy kell bánni vele, akár a csecsemővel. De nemcsak Évikével, több társával szintén. Legtöbb beszélni sem tud és amelyik mégis, az is hebegve, zavarosan fűzi egybe a szavakat. Van, amelyik, ha szólnak hozzá megérti, de nem felél, hiányzik a beszédképessége. Sokuknak nemcsak elméje, teste, is nyomorék. Erzsiké, mióta csak él, két évtizednél is hosz- szabb ideje, állandóan lehunyt szemmel, mozdulatlanul feküdt az ágyban. — Pisti meg Marika sem állt a lábára, mi tanítottuk őket járni. Most Erzsikén a sor. Két oldalt támogatva még, de már saját lábán megy délben az ebédlőbe — újságolja j nagyon boldogan az otthon vezetője. DICSÉRI A GONDOZÓNŐKET, hogy milyen odaadással látják el nehéz feladatukat. A takarítónőket, akik egész nap sepernek, sikálnak a nékik különösen sok munkát adó gondozottak után. Ragyog is a ház a tisztaságtól Hát a mosónők? Reggeltől estig fáradhatatlanul mosnak, vasalnak, kisebb fajta Patyolat nem győzné, .annyi ebben a házban a mos- nivaló. És a szakácsnőknek milyen nagy mennyiséget kell főzniük a jó étvágyú „gyermekeknek”, és nemcsak sokat, de ízeset is főznek. Nem győzi dicsérni Szathmáryné a beosztottjait, arról viszont hallgat, hogy neki reggeltől reggelig tart a szolgálata. Sokszor álmából verik fel, *ha valamelyik gondozottra — hárman is vannak ilyenek — rájön a dühöngés.; Nyugtató injekciót egyedül ő adhat, hiszen az egyetlen szakképzett nővér. BESZÉLGETÉSÜNK KÖZBEN egyszerre csak olyan lesz az arca, mint a kisdedet tartó anyaszobroké: — Szeretem őket, olyan hálásak, ha szeretetet kapnak ... Vannak ennek a szomorú kastélynak boldog lakói is. Akik dolgoznak és szeretetet osztogathatnak benne. Ez teszi boldoggá Szathmárynét is. Szokoly Endre
