Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-05 / 209. szám
rm Uta ci 1971. SZEPTEMBER 5., VASÁRNAP zMírlttp Kőből fes’ékek Örményország műemlékeit az építészeti formák és a díszítés eredetisége jellemzi. Az ókori mesterek ecsetvonásai művésziességükkel és technikájukkal még ma is bámulatba ejtik a festészet kedvelőit. A századok majdnem nyomtalanul múltak el a örmény kolostorok és templomok falfestményei fölött. A színek még ma is olyanok, mint több száz évvel ezelőtt. Nemrég az örmény Helyiipar Tervező Állami Egyetem vegyi laboratóriumának munkatársai megállapították, hogy az ókor művészei Örményország köveiből készítették festékeiket. A laboratórium munkatársait örmény művészek kérték fel a régóta ismeretlen recept megfejtésére. A laboratórium szakembereinek feltűnt, hogy az Örményországban alkalmazott kiváló építőkő — a sok színű tufa, valameny- nyi ókori építmény alapanyaga — tökéletesen ellenáll az időjárásnak. A különféle lelőhelyekről származó vulkáni tufaminták laboratórumi vizsgálata után húszféle, festékanyagok előállítására alkalmas követ választottak ki. A belőlük előállított új festékeket három éven át természetes körülmények, valamint ..mesterséges időjárás” viszonyai között vizsgálták. Zuhogó eső, fűző nap és több száz fokos hőmérséklet sem vették el a festékek természetes színét. Kooperáció a magasiégkörben 196(i-ban íriák alá a közös francia—szovjet űrkutatási szerződést, amelynek értelmében a hetvenes évtizedben együttes kutatóprogramot végeznek a világűrben és az atmoszféra felső rétegében. A programok közül néhányat már végre is hajtottak. A legtöbb esetben szovjet hordozórakétákkal állítottak pályára francia gyártmányú vagy műszerezésű mesterséges holdakat. Nemrégiben fejezték be a közös Omega tervet, amely során a Föld mágneses konjugációs pontjaiban végezték a felső légköri kutatásokat a szovjet és a francia tudósok. A szimultán méréseket egy Archangelszk környéki bázison és az Indiai- óceánban francia fennhatóság alatt álló Kerguelen-sziget eken v égezték. Ezt a két állomást ugyanis két mágneses konjugációs pont köti össze. A Föld mágneses erővonalainak egyike Kerguelen-sziget- ről indul ki. Az erővonal Földünktől számított legtávolabbi pontja 5 ezer kilométerre eltávolodva nyúlik be az ionoszférá- ba. Itt a Nap és a kozmikus sugárzás hatására mágneses anomáliák keletkeznek, amelyek zavarjak a rádió-összeköttetést, sarki lényt keltenek, és olyan röntgensugárzást idéznek elő, amely eltorzítja a Föld mágneses terét. Ha most tovább szemléljük az előbb modellezett mágneses erővonalakat, úgy azt látjuk, hogy a vonal másik vége Archangelszk területére esik. Ily módon egy óriási méretű híd keletkezik, amelynek vonalán a Föld erőterébe kerülnek azok a nagy energiájú részecskék, amelyeknek vizsgálata a kozmoszban lejátszódó» folyamatokra enged következtetni. Mivel a légkör megakadályozza c részecskék Föld-felszínre jutását, a kutatók tudományos mérőműszerekkel ellátott hatalmas ballonokat (aerosztátokat) küldenek a kozmikus jövevények felé. A mérés így a zavaró tényezők kiiktatásával megy végbe. A légkör fölé emelkedő aerosztátok alkotta ív a görög Omega betűre emlékeztet. Innen kapta nevét a sikerrel zárult közös francia—szovjet kuiatóprogram, amely csak egy lépcsőfoka a hatvanas években megkezdett űrkooperációnak a két nagyhatalom között. > fi». .... . Francia aerosztátok felbocsátás előtt Kőolaj- és földgázkutatás — nagy mélységben Energiatermelésünkben az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a szénhidrogének szerepe. Energiamérlegünket korábban a kőolaj és földgáz néhány százalékos részesedése mellett a kőszén döntő fölénye jellemezte. lf)70-ben a szénhidrogének mennyisége elérte az összes energia 42 százalékát. A IV. ötéves terv pedig az arányok megfordítását tűzte ki célul: 1975- re a kőolaj és földgáz 55 százalékát szolgáltatja az ország energia-felhasználásának. Még többet mondanak a távlati célkitűzések: a szén- hidrogének 1980-ban 63 százalékkal, 1985-ben 69 százalékkal szerepelnek energia- gazdálkodásunkban. Energiatermelésünkben azonban a szénhidrogének szerepének növelése — főleg a kőolaj vonatkozásában — elsősorban nem a hazai lelőhelyekre, hanem a Szovjetunióból importált olajra épül. Kőolaíinomítóink kapacitása ma is mintegy háromszorosa hazai kőolajtermelésünknek. A szükségletek kielégítésére épült a Barátság I. kőolaj- vezeték, amelyet az új nyírségi olajfinomító-óriással egy időben épülő Barátság II. vezeték követ. Kazánk IFedékcs medencéi A kőolaj és földgáz világ- viszonylatban az üledékes kőzetekhez kötődik, mert ezek likacsai, repedései alkalmasak a szénhidrogének tárolására, de a kiindulásul szolgáló szerves anyag keletkezés szempontjából is az üledékekhez kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy a szénhidrogénkutatásra elsősorban az üledékes kőzetekből felépülő Nagy hőmérsékleten is működő geofizikai szondák készülnek a Kőolaj- és Földgázbányászati Ipari Kutató Laboratórium műhelyeiben. Ezek adnak információt a nagy mélységű fúrásokkal elért kőzetrétegekről. területek alkalmasak. Hazánk 93 ezer négyzetkilométernyi területének legnagyobb részét, több mint 91 ezer négyzetkilométert, üledékek építik fel. A hazai föld tehát a kutatás szempontjából perspektivikus. Ezek a jobbára ősi tengerekből lerakodott üledékek a kristályos alap felett változó vastagságban települnek. A hazai föld egyharmadán az üledékvastagság nem haladja meg az ezer métert, mintegy 20— 20 százalék az 1—2, 2—3, illetve a 3—5 ezer m vastag üledékkel kitöltött területek aránya és csupán 3 százalékot jelentenek azok az üledékes medencék, amelyek 5 km-nél mélyebbek. Kiiönleges nyomd; é; hőmérséklet A fúrások mélyítése során a szakemberek egyre több műszaki problémával találkoztak. Ezek — mint kiderült —, abból adódtak, hogy a .ha-i zni .fejd,.mélyén minő a nyomás, mind a hőmérséklet lényegesen nagyobb, mint általában a föld többi helyén. A mélyben uralkodó óriási nyomás néhány katasztrofális erejű kitöréssel is felhívta magára a figyelmet. A mérések arra mutattak, hogy amíg világviszonylatban a nyomás lefelé haladva 10 méterenként 1 atmoszférával nő, addig a nyomásnövekedés nálunk ezt 30 százalékkal túllépi. A nyomás ellensúlyozására szolgál az az iszap is, amelyik a fúrólyukban a fúrás alatt cirkulál. A hazai föld nagy mélybeli nyomásviszonyai miatt igen nagy fajsúlyú iszapokat kell előállítani, ugyanakkor a nagy fajsúlyú, sok nehéz adalékot tartalmazó emulziók a fúrás egyéb követelményei miatt rosszak, nehéz a szivattyúzásuk, köny- nyen leülepednek stb. A hazai föld extrém hőmérsékletet is produkál; míg álHolt tenger lesz a Balti-tenger? A Nemzetközi Tengerkutató Tanács jelentése szerint súlyos veszély fenyegeti a Balti-tenger mélyebb vizeiben lelhető élővilágot. A tengerbe nagy mennyiségű szennyezőanyag kerül a partjainál működő ipari üzemekből, amelyek közül a legtöbb kárt a finn és a svéd papírgyárak okozzák, de sokat ártanak Koppenhága és Malmö ipari üzemei is. A mély víz oxigéntartalma olyan mértékben csökken, hogy — amennyiben a folyamat nem áll meg — a Balti-tengerben olyan élet nélküli óceánsivatagok'’ keletkeznek, mint amilyenek a Fekete-tengerben már találhatók. Tizenöt év alatt megháromszorozódott a tenger mélyének foszfátkoncentrációja — s a jelenlegi becslések szerint 400 ezer tonna foszfát található ott. Ez a mennyiség az ipari üzemek szennyezőanyagai miatt évenként kb. 16 ezer tonnával növekszik. A Balti-tenger vizének DDT-tartalma is tízszerese az Északi-tenger vizének, s a szakemberek véleménye szerint ennek hatására bizonyos halfajok szaporodóképessége máris jelentősen csökkent. Mivel a Balti-tenger egy részébe higany került, az e területen fogott halak fogyasztását is be kellett egy időre tiltani. Bár a skandináv államok üzemei mindent megtesznek, hogy csökkentsék az ipari üzemek szennyezőanyagainak növekedését, kevés remény van arra, hogy a Balti-tengerben az élet pusztulását már meg lehessen akadályozni. Cinkkohásza t A cink a fémfelhasználásban világviszonylatban a vas és a réz után — az ólommal együtt — a harmadik helyen áll. A cink durva kristályos, kékesfehér színű nehéz fém. Kémiailag aktív, tehát a hidrogénnel nem vegyül. Nagy hőmérsékleten kékes fénnyel ég el, és 300 C fok felett kezd oxidálódni. A cinkércet flotálással dúsítják, így kapják a cinkszínport, amelyet kohósítással dolgoznak fel fémcinkké. A nyerskohó cink-termelés kb. felét vas- és acéláruk horganyzására használják, de sok cinket hasznosítanak az ötvözet készítésére is. Képünk egy üzbeszgisztáni cinkgyár csarnokát ábrázolja. Egymáshoz nem hasonlító vízcseppek Évszázadok óta a víz egyes tulajdonságai olyan mércéül szolgálnak, amely nélkül a modern tudományok sok fogalma értelmetlenné válna, így pl. 1 C° századrésze a víz fagyás- és forráspontja közötti hőmérséklet-különbségnek. 1 liter víz tömegének súlya 1 kilogramm. Az 1 kg víz hőmérsékletének egy fokkal való emeléséhez szükséges hőmeny- nyiség a kilogrammkalória. Az emberiség már régtől fogva használja jellemzésre: „Mint két csepp víz hasonlít egymÁsra’’. Sokáig azt hittük, hogy mindent tudunk a vízről, és már semmi meglepőt nem vártunk tőle. Közismert volt már régóta, hogy egy vízmolekula két hidrogén- és egy oxigénatomból áll. Mindenki tudja a képletét is: 11:0. Mégis nemrégiben szovjet tudósok felfedezték a szupersűrű vizet. Kísérleteik során desztillált vízgőzt hűtöttek kvarckristályból készült hajszálvékony csövekben és az így kapott víz csodálatos tulajdonságokkal tűnt fel. Fajsúlya más- félszerese a közönséges víznek, a természetben gyakorlatilag nem fagy meg, forráspontja 500 C° hőmérséklet körül lián. Mi a titka ennek a közönséges vízből nyert különleges víznek? A felfedezők véleménye szerint a szupersűrű vízben a két hidrogénatomhoz több — páros számú — oxigénatom kapcsolódik. A molekulák növekedése következtében növekszik az anyag fajsúlya és nagyobb a viszkozitása. Az oxigénatomok rendkívül nagy erővel kötődnek egymáshoz, ezért igen magas hőmérsékleten sem bomlik fel. Csak igen alacsony —40—50 C° hőmérsékleten sűrűsödik „üvegesedik” — meg és válik szilárd testté. Egyelőre titok, hogy korábban miért nem találkoztak a víznek ezzel az alakjával, bár a kutatók a régi tudományos irodalomba» most keresik nyomait. Feltételezik, hogy a szupersűrű víz segítségével telelnek át a földben a búzaszemek és nem fagynak meg a rovarok. A biológusok előtt régóta ismert jelenség egyes állatfajok áttelelése, amikor anyagcseréjük gyakorlatilag megszűnik, 0 C° alá lehűlnek és testszöveteik mégsem ron- csolódnak el. Lehetséges az is — vélik egyes kutatók —, hogy az emberi testszövetek kiszáradása, ráncosodása összefüggésben van a víz polimerizációjával, mivel szervezetünk 70f,/o-a víz. Mindezekre a kérdésekre feltehetően választ kapunk, ha sikerül a kísérletekhez szükséges mennyiségű szupersűrű vizet előállítani. tálában a földkéregben lefelé haladva 100 méterenként 3 C-fokkal nő a hőmérséklet, nálunk ennek a többszöröse sem ritka. Világátlag alapján 2 ezer m mélységben 60 C-fokra számíthatnánk, mégis nálunk Algyőn 90 C-fokos olaj ömlik a csőből. A 200 C-fok feletti kritikusan magas hőmérsékletre világviszonylatban csak 6 ezer méternél mélyebben kell számítani, nálunk a mai 3—4 ezer méter mély kutakban találkozunk ilyen magas hő- mérsékleti értékekkel. Ez a hőmérséklet nemcsak a fúróiszap szempontjából káros, hanem a fúrólyuk acélcsővel való bélelését is megnehezíti. A béléscsövet rögzítő cement ugyanis nem köt meg magas hőmérsékleten. Ezért különleges cementtípusokat kell kikísérletezni. A nagy hőmérséklet tönkreteszi a fúrólyukba lebocsátott elektromos szondákat, mérőműszereket is, amelyek nélkül az •átfúrt rétégéit tulajdonsáéi nem ismerhetők meg. Tehat sepci&Hs níeoíiztifai ' szondákat kell gyártanunk. Nagyméretű kutatómunka Tekintettel a magyar medence speciális viszonyaira — a hazai mélykutatás előfeltételeként nagyarányú kutatómunka indult meg a fenti problémák megoldására. Nem véletlen, hogy a fúróiszap-kutatás céljából a KGST keretében éppen Magyarországon hozzák létre a nemzetközi iszaplaboratóriumot. Élen járunk a 200 C-fok fölötti hőmérsékleten alkalmas cementféleségek és hasonló hőmérsékleten működő geofizikai műszerek kutatása terén is. E kutatások biztosítják azt, hogy a hazai föld ma még nem kutatott mélységei egykor kőolajat, földgázt adhassanak a népgazdaság számára. .1. Á. Táplálkozásunk jövője Vajon bekövetkezik-e az a korszak, amikor táplálékunkat tabletták és cseppek formájában vesszük magunkhoz? Ez a feltevés minden alapot nélkülöz. Ételeink sülve vagy főve kerülnek fogyasztásra, s a vegyipar ma már eljutott odáig, hogy mesterséges úton olyan tápanyagokat állítson elő, amelyek a természetestől meg sem különböztethetők. Nincs semmi akadálya, hogy tápanyagok cseppfolyós vagy szilárd formában kerüljenek előállításra: az ipái- pl. elő tud állítani olyan mesterséges rostos anyagot, amely teljesen hasonló a hús rostjaihoz, így a ..vegyi karaj” élvezésekor nem kell lemondani a rágásról sem. Ugyanez vonatkozik a szagokra és ízekre: nagy választék áll ma már rendelkezésre szintetikus ízesítésre, mert hiszen szagok és ízek nélkül mit sem ér az evés. Ásványi anyag — mész, foszfor, kálium, vas stb. — , tartalmú élelmiszer ma már növények nélkül is előállítható az emberi szervezet szükségleteinek fedezésére, ugyanez vonatkozik a legtöbb vitaminra is, amelyet ma már szintetikus úton olcsóbban és tisztább formában lehet előállítani. Megoldhatatlan ma még a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok mesterséges gyártása: ez a mesterséges táplálkozás legnagyobb, megoldásra váró, feladata a következő időkben. De ha rendelkezésre fog állni j megfelelő — igen nagy meny- nyiségű — energia, pl. atomenergia, úgy lehetségessé válik egyszerű alapanyagokból az emberi szervezet számára szükséges minden tápanyag előállítása. Ez az alapanyag a mészkő lesz, amely planétánkat hatalmas területeken, helyenként ezerméteres vastagságban borítja. Ha egyszer sikerül a gyakorlatban felhasználható módon — és megfelelő áron — szintetikus úton, nagy energiák felhasználásával — fehérjéket előállítani, Afrika, Ázsia és Latin-Ameri- ka milliós tömegei számára szűnik meg az állandó éhezés. Akadhatnak, akik azt mondják, hogy a „vegyi koszt” sohasem fogja pótolni a természetes táplálékot, és káros lesz. Ezek azonban nem veszik figyelembe, hogy az, amit ma „természetes” tápláléknak nevezünk, ugyancsak a természet „vegykonyhájában” készült — s nem azzal a céllal és szándékkal, hogy emberi táplálékul szolgáljon. A tehéntej a „borjúnak „készül”, nem az embernek, a burgonyában vagy a gabonaneműekben levő keményítő is eredetileg az illető növény táptartaléka. Jelenlegi kilátásaink szerint 2100 körül az emberiség már nem szorul a lassan növekvő növényekre, s nem lesz kiszolgáltatva az időjárás szeszélyeinek. TT
