Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-03 / 207. szám

MONOMlim P E y MÍ,G,y E I H >R LA P K-ÜL ÖNKI AD A jjj$8£? '?■ XIII. ÉVFOLYAM, 207. SZÄM 1071. SZEPTEMBER 3., PÉNTEK Szép fejlődés előtt Monori-erdő Tájékoztató az iskolában „Régi dicsőségünk, hol késel...?" Gondolatok Monor sportjáról Járdát együtt! Lengyel István és Szilágyi István betonoz. KARAJBŐSÉG zott az első napokban. Azóta nincs hvunkaerőhiány. Na­ponta 8—9 ember mindig dol­gozik a kölcsönkapott keve­rő mellett. Reggeltől' estig 100 méter járdát tudnak meg­építeni. Ha kész az egyik oldal, a másik jön majd. S ha az ut­cák lakói igénylik, máshol is építenek járdát eggiitt! Péterífy István csont is van benne, ez egy ki­csit sok, mondják a vásárlók. K. L. Nyelvtanfolyamok Gyomron Angol és német nyelvtanfo­lyam indul Gyomron, a műve­lődési házban. Az oktatás megfelelő számú jelentkező esetén, október elsején kezdő­dik. Jelentkezni lehet ked­den, csütörtökön és pénteken, délután 2 órától 6 óráig, a községi könyvtárban. A moiiori 21 lakásos OTP- ház műszaki átadása a héten befejeződött. ★ öltözőt építenek Maglódon a sportbarátok, a pálya mel­lett, társadalmi munkában. A monori-erdei tantestület keddi tanévnyitó értekezleté­re vendég érkezett: dr. Vecse- rek Lajos, a monori nagyköz­ségi tanács elnöke. A tanács­elnök bemutatta Dallos Kor­nélt, az iskola új igazgatóját, aki a más beosztásba került Pokorny Róbert hivatalát vet­te át. Ezután röviden táj'ákoz- tatta a nevelőket a monori- erdei tervekről. Monorl-erdő biztató jövő előtt áll. Hosszas tanács­kozások után sikerűit — a j jelek szerint — munkaal- i kaimat teremteni hely- 1 ben. Egy budapesti kisipa- ! ri szövetkezet megvásárol- ' ta a régi napközi otthon épületét — Az üllőt felnőtténekkar az idén alakult. A nyári szü­net után újra hozzákezdtek a tanuláshoz, rendszeresen tart­ják ismét a próbákat. Egyelő­re húszán vannak s várják maguk közé az énekelni sze­rető, jó hangú nőket és fér­fiakat. — Ma lehet beiratkozni a gyömrői művelődési házban Hírek az úri Béke Tsz-ből r' A tsz-ben megkezdték a burgonya szedését. Az eddig betakarított termény alap­ján 43—50 mázsás átlagter­mésre számítanak. Ez a meny- nyiség vajamivel kevesebb a tervezettnél. ★ Közepes termés várható a tsz vöröshagymatábláján. A 30 holdnyi vöröshagymát gép­pel duggatták, s most meg­kezdték kombájnnal a szedé­sét. Előzetes A kosárlabda- válogatottak Monoron Szeptember 8-án, szerdán délután, Monoron vendégsze­repel a magyar női és férfi ko­sárlabda-válogatott, a Mono­ri SE 70 éves jubileuma al­kalmából. A mérkőzések a gimnázium pályáján, délután fél 5 órakor kezdődnek. Elő­ször a női csapatok mérkőz­nek egymással, majd a férfi- válogatott bemutatót tart, s ezt követően mérkőzik az MSE csapatával. Várhatóan szerepel a ven­dég férficsapatban a 206 cen­timéter magas Halmos és a 204 centiméter magas Hegedűs is. SZOMBATON Péteri—Monor A két szomszédvár találko­zója nem vasárnap, hanem szombaton lesz, délután 4 órai kezdettel. Az ificsapatok > ta­lálkozója fél 3-kor kezdődik. MAI MŰSOR Mozik Monor: A kétarcú felderítő, Pi­lis. My fair Lady I—II. (dupla helyár), Vecsés: Eper és vér. Nyáregyháza: Bűntény a Via Ve- netón (16 éven felüli). Kiállítás Gyomrő, Rákóczi-kiállítás a Ságvári Endre Uttörőházban, nyit­va: 9-től 14 óráig, járási fotókiál­lítás a művelődési házban, nyitva: 14-től 21 óráig. a sportpályával együtt. Mi­helyt berendezkednek, rögtön megindul a termelés. Ez az „üzlet” természetesen egyúttal gondot is okoz. hiszen szükség lesz az új napközi otthonra, a község azonban így jár job­ban. Az új napközit a tervek szerint jövőre kezdik el épí­teni, az iskola gyakorlókertje helyén, mintegy 800 ezer fo­rint költséggel. Itt kap helyet majd az új konyha is, amely a napközit és az óvodát látja I el. Az elképzelések szerint a ' napközi két nagy teremből áll, elmozdítható közfallal, és így alkalmas lesz közművelési célokra is. Az új sportpálya a tervek szerint az állomással szemben ismét beinduló zemetaníolya- mokra. — Még soha nem volt Ilyen gazdag választék a vecsési TÜZÉP-telepen, mint az idén. A máskor hiánycikknek szá­mító német brikett például magas kúpokban sorakozik. — Nyolc közkút van Gyom­ron és ebből csak három fú- rott. Az egészségügyi kívánal­maknak csak ezek a megfele­lőek. Gyömrő ivóvízgondját csak a tervezett vízmű oldja meg. — Kilenc brigád versenyez a Pilisi Sertéshizlaldában’a Szocialista- brigád címért, kö­zülük 8 már kétszér elnyerte a címet. — ötszáz vagon vetőmag ér­kezett a Monori Maggyárba, az állami gazdaságoktól és a termelőszövetkezetektől. Egy része exportra kerül. — 22 iparengedélyt adtak ki az idén Vecsésen, 13 gyár­ban, üzemben dolgozó szak­munkás pedig megkapta a kis­ipari működési engedélyt, má­sodállásban végeznek javító­szerelő munkát. Vasad kis község, lakói mégsem vándorolnak naponta a fővárosba: megtalálják a számításukat otthon is. Nem­csak a tsz, a tsz-melléküzemek adnak helyi munkalehetőséget, kitelepült most már egy ipari üzem is: az Irodagépgyártó Vállalat egy üzemrésze. A kis üzem a tsz-központ- ban van. nagy beruházással épült, de megéri. Korszerű, minden igényt kielégítő, szo­ciális helyiségekkel ellátott. Hatvanhét dolgozó, ebből: negyvenhét asszony dolgozhat helyben, takaríthatja meg az ide-oda utazgatást. A kis üzemben a RATUS épül meg, a munkához még az ősszel hozzákezdenek. A mo­nori-erdei labdarúgók ezért az iőszi idényben Monoron játsz- szák „hazai” mérkőzéseiket. A Monori-erdő jövőjére nézve rendkívül fontos meleg­víz-feltárási munkák szintén most ősszel indulnak. A kút­fúrók már ebben a hónapban a helyszínre érkeznek, a szál­lásuk a strandon lesz. A hónap végén beindul Mo- nori-erdőn az új óvoda. Már csak a berendezési tárgyak hiányoznak. Gyakran szóvá tettük la­punkban is a település élel­miszer-ellátási gondjait. Most örömmel közölhetjük a ta­nácselnök bejelentése nyo­mán: az üllői ÁFÉSZ az ősz fo­lyamán egy húsboltot nyit. Mint ígérik, a bősé­ges ellátásról saját új mo­nori vágóhídjuk gondos­kodik. A monori-erdei pedagógu­sok magukénak érzik lakóhe­lyük minden örömét, gondját, így kettőzött örömmel fogad­ták a tanácselnök tájékoztatá­sát, látogatását Szalontai Attila Tízezer tömítőgyűrű Gyakori panasz volt az utóbbi időben Sülysápon az, hogy nem mindig lehetett gázt kapni, s a hiánycikkek listájára került a tömítőgyűrű is. Cseri Istvánnéhoz, az ÁFÉSZ telepvezetőjéhez for­dultunk felvilágosításért. Mint mondotta, tudomása, szerint a gázellátás szervezési prob­lémák miatt akadozott. A gázellátó vállalat — ígérete szerint — a jövőben, nagyobb gondot fordít a folyamatos szállításra. Tömítőgyűrűt va­lóban. több mint egy hónapig nem lehetett kapni, most már van. Az. ÁFOR a napokban küldött tízezer darabot a te­lepre. A/20 mechanikus pénztárgé­pek alkatrészeit készítik, az al­katrészeket egészekké szerelik össze. Van munka, hiszen egy ilyen pénztárgép 14 ezer al­katrészből áll. Tervezik az üzem bővítését, hogy hamaro­san legalább száz dolgoztot fog­lalkoztathassanak. A munka rendkívül precíz, nagy pontosságot és figyelmet igényel, de teljesítménybér­ben számolva a betanított munkások így is ezerötszáz fo­rint körül keresnek. Szüksé­gük lenne műszerészre, de munkásokat is várnak. Jegyzet PATKA VAGY PADKA „A patkára 609 méteren rá­hajtani tilos" — valahogy így hívja jel a járművezetők fi­gyelmét Vecsésen, a Bajcsy - Zsilinszky utcában egy öles tábla. Aki nem akarná észre­venni, az is észreveszi, ha másért nem, a „patka” miatt. Ez a „t" betű két dologra fi­gyelmeztet. Mindenekelőtt ar­ra, hogy az iskolai helyesírás- tanításban vannak még — ahogy mondani szokás — hiá­nyosságok, akad még jócskán tennivaló. A másik: nem sza­badna ceruzát, ecsetet azok­nak a kezébe adni, akik nin­csenek tisztában legalább az elemi helyesírási szabályok­kal. Hogy a táblafestő munkáját senki nem nézte meg, nem el­lenőrizte, hát arról már ne is beszéljünk... (<1. £•) Doktor úr, ugye nem fog fájni? A két gyömrői fogorvos ta­valy naponta átlag 40 beteget kezelt. A fogászat forgalma egy év alatt háromszázzal ha­ladta meg a 16 ezret. Két- három éve még Maglód és Ecser is Gyömrőre járt fogat húzafcni, tömetni, kezeltetni. Akkor egy betegre átlagban 12—13 perc jutott. 1969 óta, amióta megépült a maglódi rendelő, sokat javult a hely­zet. Ma már 25 percig foglal­kozhatnak egy-egy beteggel, s ez megyei viszonylatban is jó eredmény. A hét hat munkanapjából egy a gyerekeké, az iskoláso­ké. „Kisfiam, mondd azt, hogy: A!” Az. Erzsébet-telepi gyerekek között feltűnően sok a romlott fogú. Rossz azon a vidéken a víz, fluor­szegény. Példamutató társadalmi munka. Kéri Sándor tanács­tag és az üllői, Kertekaljai utca három lakója, Malik Bé­la, Méhes László és Tóth Ká­roly társadalmi munkában járdát épített 4 ház előtt, mintegy száz méter hosszan. Munkájuk értéke 13 ezer fo­rint. Végigjárva a monori sport- egyeäü'let 70 évét bemutató történeti kiállítást Monoron, a sportszékházban, bőven adódik ok a töprengésre. A kiállítás mindenekelőtt lenyűgöz gaz­dagságával. Régi, a 10-es, 20- as, 30-as évekből származó új­ságcikkek adnak hírt az egy­kori sikerekről, megfakult fo­tók, patinás érmék, ritkaság- számba menő plakátok (az egykori monori Popper-nyom­da termékei) dokumentálják a község egykor oly gazdag sportéletét. Enyhe irigységgel gondolunk a 10-es évek szurkolóira: a labdarúgócsapat 1911—12-ben a vidék legjobb csapata címért küzdött Tatabányával, a 20-as, 30-as években itthon fogad­hatta a Kecskeméti AC-t, a Kecskeméti TE-t, a Szolnoki Példamutató társadalmi munkáról tudósíthatunk Nyár­egyházáról. A tanács és a la­kosság ilyen szép összmunká­ja követendő példa. A Diófa utca járdamegépí­téséhez kevés volt a pénz, csak anyagra elég. Az utca lakosai vállalták, hogy meg­építik társadalmi munkában. Az első 100 méter nagyon ne­hezen ment. A tanácselnök, H. Kovács János is ott dolgo­Tavaly Sülysáp lakossága nem volt túlságosan megelé­gedve a Ceglédi Húsipari Vál­lalattal, illetve a község hús­ellátásával. A panaszok az idén nagyrészt megszűntek. A szállítómunkások igen udva-, riasak, a vállalat a megren­delt árut pontosan és hiányta­lanul leszállítja. A töltelékfé­lék is változatosak, bőven van 28 forintos lecsókolbász és tu­ristaszalámi is. Jellemző a gazdagabb húsellátásra s a hús iránti igényre, hogy az el­múlt hetek egyikén a vállalat kétszer is szállított, összesen mintegy három mázsa sertés­húst a községbe, s ennek nagy része már az érkezés napján elfogyott. Egyedül a karaj iránt nem volt túlságosan nagy kereslet, 44 forint kilójáért, s MÁV-ot, a 40-es években az NBlII-ban játszott... S ta­lán a szemünk káprázik? Igaz lenne, hogy valaha volt Mo- nornak teke-, tenisz-, asztalite­nisz-, vízilabda-, ökölvívó-, birkózócsapala? Az atlétikai, az úszószakosztály sportolói országos versenyeken is szép sikereket értek el, igaz lenne? Igaz! Négy teniszpálya volt a köz­ségben (ma egy sincs), szám­talan tekepálya (ma szintén nincs egy se), a strandon 50x25 méteres úszómedence volt (ké­sőbb betemették, ma kézilab­dapálya van a helyén, kézilab­dacsapat nélkül). Az elmúlt évtizedek során nyolc szakosz­tállyal működött az MSE, ma hárommal: labdarúgó, birkózó, kosárlabda. Sokat szegényedett a monori sportélet. Miért? Er­re próbálunk választ keresni Oláh Gyulával, a kiállítás fő­rendezőjével, szakosztályveze­tőjével. Nehéz a választ meg­találni. — Egy bizonyos — mondja —, nem anyagi oka van. Olyan anyagi támogatást a sport még soha nem kapott Monoron, mint az utóbbi években. A leg­beszédesebb példa a két és fél millióért felépült korszerű sportkombinát. Ma azt, aki sportolni akar, tárt karokkal várják, szerelést adnak neki. öltöző, hideg-meleg vizű fürdő, füves pálya áll a rendelkezés­re. Idegenbe jármű szállítja a csanatot... Régen mi, srácok, boldogok voltunk, ha a nagy­csapat iátékosainak akár csak a közelébe is juthattunk, iga­zi futball-labdába rúgni pedig az álmok álma volt... Vala­hogy belénk nevelődött, hogy szeressük a labdát, az egyesü­letet. A régi, híres monori sportolókat nagy egyesületek hívták, Otró Bandit, Ácsait, Pokomyi, Fehér Károlyt, de ők maradtak. A példa pontos. A kiállítás egyik szép darabja emlékpla­kett: „Klubhűségéért és szív­játékáért Otró Bandinak sze­retettel, 1948. II. 15. Az egye­sület vezetősége." — Igen, a szívjátok. A fia­talok magáért a sportért, a testedzésért, a játékért lelke­sedtek elsősorban, s nem a pénzért. Ma, tisztelet a kevés kivételnek, mintha fordítva volna. Kiveszett volna a mai fia­talokból a játék öröme, az ed­zett, szép emberi test iránti igény? Nem hisszük. — Persze, a gazdagabb sportélethez pályák is kelle­nek. Tekepálya nélkül nem le­het tekézhi, teniszpálya nélkül teniszezni, úszómedence nélkül versenyszerűen úszni, pólózni De miért nincs ökölvívó-, kézilabda-, sakk-, asztalite­nisz-, atlétikai élet, hogy csak néhány példát említsünk? Ezekhez túlságosan nagy anya­gi befektetés nem szükséges. Talán nemcsak a csupa szív sportoló fiatalok, hanem a csu­pa szív, önzetlen, az egyesüle­tüket még ma is szerető volt játékosok, edzők, irányítók hiányoznak! Olyanok, mint Oláh Gyula, aki köztudottan a birkózószakosztály lelke. — Pedig itt élnek közöttünk — mondja Oláh Gyula. Hol vannak? Miért nem hív-j juk őket? Miért nem jönnek maguktól is? Gondolatok ezek, a jubileum kapcsán. A gazdag múlt köte­lez, a jelen lehetőséget ad, se­gít — egy még gazdagabb újabb hetven évhez. HÍREK K. L. Nagy beruházás - modern üzem ÚJ MUNKALEHETŐSÉG VASADON (d. g)

Next

/
Oldalképek
Tartalom