Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-28 / 228. szám

4 "s&£írim> 1JHÍ. SZEPTEMBER %, KEDD TV-FIGYELŐ Szombat este. A műsor­szerkezet jól idomult az igé­nyekhez és időpontokhoz. Ko­rábban mindenkit érdeklő filmvígjáték, később a keve­seknek szóló színházi közve­títés került sorra. Nagy siker volt a moziban a Van, aki forrón szereti cí­mű amerikai vígjáték. Ha be­szélhetünk ilyenről, mintegy „nemzeti karaktert” tükrözött felületes, de bevált ötletek­ben bővelkedő humorával. Kiváló mesterember, Billy Wilder rendezte, s a megfele­lő sztárokat választotta fő­szerepekül. A harmincas évek szeszcsempész gengszter valóságát revűszerű komé­diába oldotta; humorában sem­mi intellektuális megcsavant- ság, itt minden önmagát jelen­ti. A szomorú emlékű Marilyn Monroe nyíltan viseli kihívó érzékiségét és butaságát, a jeles komikuspár, a férfiesz­ménynek is megjárja Tony Curtis és a mindig póruljáró Jack Lemmon tudása teljé­ben bohóckodik, egyszóval minden a legjobb anyagból készült. Mulatni is lehet raj­ta, s nem érdemes többet kí­vánni egy filmtől, mint ami­re vállalkozott. Dicséretesen bővül a szín- darabválaszték a nyíltan poli­kőzelítve alakjához. Nem csu­pán a rothadó császári állam- gépezet, az intrikus manipu­lációk kritikáját adta, de meg­mutatta a hatalmas szellem alakító erejét — éppen egy különös alanyon, azon a kül­ügyi tisztviselőn, aki tiszté­nél fogva hatolt be életébe. (Horváth Sándor alakítása most is kitűnő.) A rendezés pátosztalan, de nem mentes a fölösleges kitérőiktől. Jól idé­zi a kor levegőjét, a színészek pontosan illeszkednek az el­képzelésbe. Báisti, Kállai en­gedelmesen statisztál, Gábor Miklós sem próbál Netásek- ből mefisztói figurát formálni. Ma este Rajkint látjuk a Humoristák klubjában, majd egy nepáli útifilm első részét, a Nyitott könyvben pedig Mol­nár Zoltán novellagyűjtemé­nyét mutatják be. Szerdán Jo­gi esetek címmel közérdekű sorozat indul: célja: a törvé­nyek, rendeletek érthetőbbé tétele mindenki számára. Es­ti ínyencség Harold Pintérnek, a modern angol dráma jeles képviselőjének, Az étellift cí­mű egyfelvonásosa. A csütör­tök egy érdekes riportfilm napja: a Soroksári út 160, a munkaerő-vándorlással fog­lalkozik, egy egyetemisták ál­tal lefolytatott vizsgálódás tükrében. Péntek fő eseménye a finn népi eposz, a Kalevala körszínházi előadása, mely Finnországban is sikert ara­tott. Lehotay-Horváth György Meghal! KÁDÁR MIKLÓS Dr. Kádár Miklós egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem büntetőjogi tanszékének vezetője élété­nek 67. évében hosszas szen­vedés után elhunyt. Az Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem saját halottjának tekin­ti. Temetéséről később intéz­kednek. Kazinczyra emlékeznek Sátoraljaújhelyen nagysza­bású rendezvénysorozattal emlékeznek meg Kazinczy Ferenc halálának 140. évfor­dulójáról. A nagy magyar nyelvújító Sárospatakon diá- koskodott, s Széphalmon töl­tötte legtermékenyebb éveit. A kis faluból járt át dolgoz­ni a sátoraljaújhelyi levél­tárba. OKTOBER 4-TOL 6-IC Vácra figyelnek Európa gyógypedagógusai tizáló színművekkel. S ha ezt a mostanit, a Makinpot urat, nem is tartjuk a szerző, Peter Weiss különösebben si­került munkájának, érde­kessé teszi a magyarul jól hangzó szöveg (Görgey Gábor fordítása), a rendezés koráb­bi avantgarde stílusokait ügye­sen ötvöző-bemutató jellege, s az a groteszk játékstílus, melybe jól beletalál Horesnyi László, az örök-megcsúfolt j kisember kálváriáját szomo­rú bakkecske módjára végig- ; ugrándozó főhős. Az Irodalmi j Színpad bemutatóit mindig ! szívesen látjuk a képernyőn, | s talán nem minősül kötöz- j ködösnek, ha megjegyezzük: ! bármennyire kedveljük a ki- j tűnő Kerényi Imrét, a rende- ; tói kör bővítése is hasznos volna. ÚJ taninte'zetet is avatnak Vasárnap este. örömmel javítjuk ki önmagunkat: A hét rövid idő elteltével magára látszik találni. Hisszük, hogy a jó értelemben vett politizá­lás érdekessége, nagyvonalúsá­ga és főleg frissesége a legfőbb szövetséges ebben. Már a megelőzően látott úti­film Losoncéi Pál koreai láto­gatásáról eleget tett a fris­seség nem mellőzhető köve­telményének. De este való­ban e hét eseményeiről kap­tunk változatos képet. A szín­vonal, persze, a munkatársa­kon múlik. Hadd emeljük ki ezúttal a londoni tudósítót, Sugár Andrást, aki képben- szóban egyaránt lendületes, ugyanakkor alapos és érde­kes információt adott a dol­lárválság angliai hullámai­ról, s közben olyan, számunk­ra különösen érdekes személyt Is megszólaltatott, mint lord Balogh Tamás professzor, az egykori munkáspárti pénz­ügyi tanácsadó. A műsor befe­jezése is jól sikerült: a Dél- Amerikából éppen megérke­zett Tímár Mátyást kapták mikrofonvégre... Az esemé­nyeket ugyan nem lehet meg­rendelni, de ha megfelelő agili­tással és a legjobb közreműkö­dőkre építik a műsort, A hét vérbeli tv-produkcióvá fog fejlődni. Ezután el is várjuk tőle. Széchenyi meggyilkoltatá­sa. Széchenyit sokan léptet­ték fel drámai hősként. Szabó György tv-filmje, melyet Haj- dufy Miklós rendezett, a ha­lála rejtélyes körülményeit feltáró okmányokra támasz­kodva, ezúttal a fonákjáról ábrázolta emberi tragédiá­ját. Mintegy hátlapjáról vi­lágította át pusztulásának tör­ténetét, lélektani agyafúrtsá­gok, mocsaras intrikák felől TÁRSALGÓ ÉS ELŐCSARNOK AZ ÜJ INTÉZETBEN. (Dr. Boross Endre felvétele) Az október 4-től rendezendő nemzetközi szakmai konfe­renciára szóló meghívót már a nyár derekán szétküldték Európa legnevezetesebb gyógy­pedagógiai intézeteibe. Üj tanintézet avatóünnepségére is invitálták ebben azokat, akik életüket a siketnéma-ok- tatás és a hallássérültek gyó­gyításának szolgálatába állí­tották. Szeptember 15 volt a jelentkezés határideje. Sorra jöttek a válaszok Svájcból, a Szovjetunióból, az NDK-ból, az NSZK-ból, Lengyelország­ból, Romániából és Csehszlo­vákiából: „Ott leszünk a ta­lálkozón!" 169 ÉVE Vác nem első ízben vállalt úttörő szerepet a hazai gyógy­pedagógiai oktatás történeté­ben. A Március 15. tér. 6. számú — műemlék — épület oldalán tábla figyelmeztet ar­ra, hogy 1802-ben itt talált otthonra az első magyar si- ketnéma-intézet. A város ma ismert legrégibb háza eredetileg két kis kö­zépkori épületből állt, amely­ben a török kiűzése után a püspöki lakást helyezték el. Később a Nemes Ifjak Collé- giuma lett. 1783-tól katonai célokat szolgált; két évtized­del később a siketnémák ott­hona, s 169 éve tölti be nemes hivatását. Az udvaron áll az alapító Cházár András mellszobra. Tavasztól késő őszig virág nyílik a szobor talapzata kö­rül. A hálás utódok és a ta­nítványok őrzik, ápolják em­lékét. AZ ALAPÍTÓ EMLE'KÉRE 1902 óta hagyomány, hogy szeptember végén, vagy októ­ber elején műsoros ünnepi vacsorát rendeznek az inté­zet dísztermében, a neves alapító tiszteletére. Tavaly Angyal József, az intézet igazgatója volt az ünnepi szó­nok. Több mint negyedszá­zad óta tölti be szép hivatá­sát. Szakkönyvek sora, szak­mai cikkek százai tették ismertté nevét. Az elmúlt két és fél évti­zed alatt beutazta Európa számos országát, felkereste a leghíresebb rokonintézeteket. Így érkezett az NDK-ban tett látogatása során Eberswald- ba, ahol 12 év óta működik a hallássérültek kisegítő is­kolája és nevelőotthona. Kon­tinensünkön az első hely, ahol a siket gyermekeket szétválasztják az úgyneve­zett hallásmaradványosoktól, vagyis a pedagógiailag hasz­nosítható hallásfokkal rendel­kezőktől. A szétválasztás mind a két kategóriába tar­tozóknak előnyös. A JAVASLAT MÁR VALÓSÁG Angyal József 1968 tava­szán tett javaslatot hazai vi­szonylatban, hasonló intézet létrehozására. A Művelődés- ügyi Minisztérium, a Pest megyei és a helyi tanács se­gítségével azóta felépült a Csikós József utcában. Ti­zenhétmillió forintba került. Az új intézetben a leg­korszerűbb technikai eszkö­zök teszik lehetővé, hogy — félszáz gyógypedagógus és al­kalmazott fáradságos ember­baráti munkája eredménye­ként — a növendékek az életbe kilépve hasznos, érté­kes tagjai legyenek társadal­munknak. Papp Rezső WK-kőnyvespoíc REMETEKAN Pálfalvi Nándor Remetekan című új könyvének műfaját nehéz meghatározni. Nem re­gény, nem ismeretterjesztő írás, nem is csupán kibőví­tett, kiszínezett forgatókönyv. Cselekménye néhány mon­datban összefoglalható: A ter­mészetrajongó vadász, a ta­nár úr megpillantja a nagy­vadat, a Remetekant. Megy utána, űzi, kutatja, elveszti szem elől, újra ráakad, míg végül is leteríti. Eközben az írónak lehe­tősége mindig bemutatni az erdőt, hazánk jellegzetesebb vadjait, szót ejteni életmód­jukról, szokásaikról. S a va­dász figurája révén megraj­zolni ember és természet har­monikus egységét. Mert Pálfalvi könyvében erre, a nem minden ellent­mondás nélküli feladatra vál­lalkozott. A vadászat nem mészárlás — határolja el ma­gát egyik oldalról az orvva­dászoktól, a vadállomány pusztítóitól. Nem is egysze­rűen vadőri tevékenység: biz­tosítani a vadállomány egyen­súlyát. Még csak nem is vir- tusság, kivagyiság. A vadász a vadászat szép­ségéért járja az erdőt, bújja a sűrűt, keresi fel a termé­szet legmeghittebb zugait. Nemes kedvtelés, szenvedély, megszállottság — ez a vadá­szat! — vallják a könyv vér­beli vadászfigurái, a tanár úr, az erdész, s az íjjal cserké­szük kicsi, de szinte fanatikus csoportja. A Remetekan aktuális Elhunyt Gorku Géza Gorka Géza Kossuth-díjas, érdemes művész, Munkácsy^ díjjal kitüntetett kerámikus művész, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának és a Magyar Képzőművészek Szövetsé­gének tagja 77 éves korában elhunyt. Az elhunytat a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja és a Magyar Képzőművészele Szövetsége saját halottjának tekinti. Temetéséről később intéz­kednek. Gorka Géza kerámikus művész halálával a magyar kulturális életet vagy vesz­teség érte. Majdnem fél év­százados alkotói munkássá­gával egyik irányítója és meghatározója volt a magyar képzőművészet alakulásának. Nagytapolcsányban született 1894-ben. Képzőművészeti tanulmányai után fazelcassá- got, majd Németországban szobrászatot tanult. 1927 óta Nógrádverőcén élt, itt bonta­kozott ki művészete, itt szü­lettek ismert müvei. A népi fazekasművészet gazdag ha­gyományalt a korszerű for- maigényekkel és a modem technika adta lehetőségekkel ötvözte. Kialakult sajátos, egyéni stílusának fő eszköze a szűkszavú formálás mellett a felületkialakítás, a sokféle máztechnika, virtuóz alkal­mazása, melynek utolérhe­tetlen mestere lett és amely- lyel iskolát teremtett. Mun­kásságának elismerését bi­zonyítja Munkácsy- és Kos- suth-díja, érdemes művészi kitüntetése. Élete és mun­kássága a magyar képzőmű­vészetnek mindig elevenen ható tényezője marad. Vezető propagandisták tanfolyama Tegnap kezdődött a szak- szervezeti politikai tömegok­tatás vezető propagandistái­nak háromnapos év eleji fel­készítése a Csepel Vas- és Fémművek Munkásotthoná­ban. A mintegy százhúsz me­gyei részvevő hétfő délelőtt Kovács István SZMT-titkár előadását hallgatta meg A magyar szakszervezetek idő­szerű feladatairól; délután Pest megye gazdasági helyze­téről tartott beszámolót Gabá- nyi Lajos, a Pest megyei párt­bizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője. Mint ismeretes, a szakszer­vezeti politikai oktatás idén három témával foglalkozik: társadalmunk, a szocialista de­mokratizmus és a világpoliti­ka időszerű kérdéseiveL Önkéntes rendőrök kitüntetése Gödöllőn vasárnap délelőtt a Ganz Árammérő Gyár kul­túrtermében tüntették ki a 10 és 15 éve szolgálatot tel­jesítő önkéntes rendőröket. Az ünnepségen megjelenteket — köztük a város vezetőit — Bolcsik Mihály alhadnagy kö­szöntötte, majd Mihály István alezredes, a kapitányság ve­zetője méltatta az önkéntes rendőrök munkáját. Kommunista műszakban Gödöllőn és a járásban sok olyan önkéntes rendőr van, aki hosszabb ideje teljesít szolgálatot. Így nem csoda, hogy a belügyminiszteri ér­meket, mely a 10 és 15 évi szolgálatért jár, ötvenötén kapták meg, 30 önkéntes rend­őrt pedig a kapitányság ve­zetője jutalmazott. Cs. J. Több mint 15 millió forint Mint azt megírtuk, az előző hét végén kétnapos kommu­nista műszakot tartottak a Csepel Autógyárban. Most kaptuk meg az eredményeket, s eszerint a kommunista mű­szak dolgozóinak elvégzett munkája több, mint 15 millió forint. A gyárban elkészítettek 11 padlóvázat, 30 D 344-es te­hergépkocsit Lefestettek tíz tehergépkocsit, megcsináltak 37 faplatót és 24 hathengeres motort áhítottak össze. Ezen­kívül előkészítettek 14 D 344- est és 502 hengerfejet, össze­sen a két nap alatt 487-en dol­goztak az autógyárban a kö­zelgő KISZ-kongresszus tisz­teletére. PV-tárlat Szentendrén A szentendrei járás több községe után, tegnap Szent­endrén is megnyitották a pol­gári védelem megyei parancs­nokságának vándorkiállítását. Hétfőn délután Hidas Pálnak, a városi tanács elnökének megnyitója után, a tanács kul­túrtermében tekinthették meg az első szentendrei látogatók a pv-tárlatot. A kiállításon 20 tabló és több makett illuszt­rálja a polgári védelem ered­ményeit, a tömegpusztító fegy­verek elleni védekezés mód­szereit, s bemutatnak néhány korszerű védőeszközt is. Az könyv. Nem is elsősorban a vadászati világkiállítás miatt, noha a kiadó (Natura) és nyilván a televízió is nem véletlenül időzítette a meg­jelentetést és a vetítést erre az időre. Az igazi aktuali­tást a természet, az erdő, a hegyvidék, a vízpart nap­jainkban lejátszódó újrafel­fedezése és birtokbavétele adja a könyvnek. A XX. század második felének em­bere városokban él, korom, zaj, szürke falak között. Nem csoda, ha visszavágyik a ter­mészethez. S Pálfalvi köny­ve ebben a szándékában, a természet újra megtalálásá­ban feltétlenül segítségére van. Olvasmányos és tanulságos írás a Remetekan. Gusztusos kiállítású, szép könyv. Kár, hogy a hangulatos illusztrá­ciók a szürke papíron nem érvényesülnek eléggé. P. I. érdeklődők október 1-ig, 9—18 óra között tekinthetik meg Szentendrén az érdekes kiál­lítást, amely a jövő héten to­vább „vándorol” Budaörsre, a Mechanikai Művekbe. Véget ért a Liszt—Bartók zongoraverseny A napok óta nagy érdeklő­déssel kísért Liszt—Bartók zongoraverseny, amelyben a 18 ország fiatal pianistái mér­ték össze tudásukat, vasár­nap este véget ért. A nemzet­közi zsűri — amelyben világ­hírű zongoraművészek és szaktekintélyek foglaltak he­lyet — vasárnap a késő éjsza­kai órákban hozta meg dönté­sét: az első díjat Reiko Matsu- zaki (Japán) és Nyikolaj Szűk (Szovjetunió), a másodikat Elena Szkuratovszkaja (Szov­jetunió), a harmadikat Bara- nyay László (Magyarország) és Etsuko Tazaki (Japán), a ne­gyediket Falvai Sándor és Gyi- mesi László (Magyarország) nyerte. A Fővárosi Tanács különdíját a mezőny legfia­talabb résztvevőjének, Dráfy Kálmánnak ítélte oda. A díjkiosztásra és a győzte­sek ünnepi hangversenyére ma kerül sor az Erkel Szín­házban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom