Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-26 / 227. szám
1971. SZEPTEMBER 28., VASÄRNAP ■■■■"■■ ■ 1 ■ 1 .................... ““ sSfúriap 7 Gázkitörések a Holdon * r Ä Hold nem annyira inaktív, mint azt eddig feltételezték. Ezt bizonyítják azok a műszereik, amelyeket az Apolló—14 űrhajósai telepítettek a Fra Mauro területére. Február végén két hatalmas gázkitörést jeleztek, amelyek egyikét földrengéshez hasonló talajrengés kísért. Houstonban, ahol az év február 21- éről 22-ére virradóra vették az ionizációt mérő műszer feltűnést keltő jelzéseit, először arra gyanakodtak, hogy a gáz az „Antares” holdkompból szökött fel. De alig 14 órával az első jelzés után bekövetkezett a második gázkitörés. Az ennél keletkezett felhő két órán keresztül éreztette hatását a mérőállomás körzetében. És ugyanakkor jelzett a szeizmo- méter is. A Columbia Egyetem geológia tanszéke tanulmányozza a szeizmikus adatokat. Elképzelhetőnek tartják, hogy a gázkitörés és a holdrengés kapcsolatban állnak egymással — tisztázandó azonban még, hogy a gázkitörések váltják-e ki a talajrengést, vagy a holdrengés következtében tor fel a gáz. Amerikai űrhajósok által a Hold felületének három pontjára telepített szeizmométerek jelzései a szeizmikus aktivitás gyakoriasságának és erejének rendszeres növekedését mutatják abban az időszakban, amikor a Hold keringési pályáján legközelebb kerül a Földhöz. Ilyenkor a Föld vonzóerejének következtében a holdfelület kissé kidomborodik a Föld irányába — hasonlóan ahhoz, hogy a földön a tengerszint megemelkedik a Hold vonzásának hatására. Valószínű, hogy ilyen gravitációs megterhelés hatására törnek fel a gázok a Hold mélyében lévő üregekből. Hidraulikus tárnokkal biztosított bánya. nak és a földgáznak. Bizonyos, hogy mint már jó ideje, a következő években is folyamatosan csökkenni fog a szénfelhasználás részaránya az energiahordozók sorában. A termelendő szén mennyisége azonban még igen . sokáig Papír 500 évre Válogatott, tökéletesen vegytiszta nyersanyagból, és a hagyományosan alkalmazott savak helyett lúgok felhasználásával készítették el Angliában a „világ legtartósabb papírját”, melynek élettartamát 500 évre tervezték. A megrendelt 3600 tonna papír legyártásához új technológiát dolgoztak ki, a minőséget pedig minden eddiginél szigorúbban ellenőriznék a gyártás során. Az 500 éves használódásnak a papír 100 C-fokos vízben 24 napon át való főzése felel meg, a laboratóriumban ekként ellenőrz'k az élettartamot. Természetesen, a képen látható szakító- és nyúláspróba is elmaradhatatlan része a minden szempontra kiterjedő vizsgálatoknak. hető egyedi és központi fűtések szénszükségletének fedezéséről is. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy a meglevő szén- erőmüveinket leszereljük, vagy átalakítsuk, pillanatnyilag (és még valószínű, jó ideig) sokkal gazdaságosabb, ha továbbra is szénnel látjuk el őket. Szénről - szénre Egyetlen kőszenünk, a mecseki fekete szén 5200—6000 kalória fűtőértékű. Igen jól tárolható, nagy és kis meny- nyiségbem egyaránt. A tatai, dorogi, oroszlányi bányákból Szűretelés — új A téli alma, körte szedése és a szőlőszüret mindig nagy munka. Megfelelő szüretelőeszközökkel azonban jelentősen. meggyorsítható, és könnyebben, kevesebb veszteséggel, jobb minőségben elvégezhető. Ott, ahol a magasra nyúló ágakról az almát, körtét létrára állva szedik le, rendszerint az egyszerű vizesvödröket használjuk szedőedénynek. A hullámpapírral kibélelt vödrökben ugyan kevésbé törődik a gyümölcs, mint papírbélés nélkül, de a kiürítéskor csak akkor kerülhető el a gyümölcsök sérülése, h'a nem öntik, hanem egyenként, kézzel átrakják belőlük a gyümölcsöt a gyűjtőedénybe. A gyümölcs Nagyfeszültségű kutatóközpont A világ egyik legjelentősebb nagy feszültségű kutatócentruma épül a Moszkva melletti Isztra városban. A kutatócent- rum nagy feszültségű, gázzal töltött kábelek és 1500 kilovoltos áramátalakító blokkok berendezéseinek kifejlesztésén dolgozik majd. de foglalkozni fog nagy feszültségű készülékek és szigetelések kifejlesztésével, illetve kipróbálásával, és az igen nagy feszültségekkel kapcsolatos jelenségek vizsgálatával is. átrakása viszont hosszadalmas. Ezért jobbak az alul üríthető szedőedények. Ezeknek a fala merev fém vagy műanyag, és az aljukat erős textilanyag zárja ie, ami azonban lenyitható. Így a gyűjtőláda fölé tartott szedőedényből lassan mintegy kifolyatható a gyümölcs, törődés nélkül. Előnyük még ezeknek a szedőedényeknek, hogy nyakba akaszthatok, vagy kis állványra helyezhetők, tehát nein kell kézben tartani és vinni, mint a vödröket. Még kedvezőbb szüreti eredmények érhetők el szedőemelvényekkel. Ezek köny- nyűfém- vázú, rendszerint egy, ritkábban két- vagy több szintes emelvények. A kisebbek csúszótalpon, a nagyobbak kerekeken állnak, ami megkönnyíti a mozgatásukat. A rajtuk álló szedők sokkal nagyobb biztonságban érzik magukat, mint létrán állva, ezenkívül mindkét - kezüket használhatják, mivel nem kell kapaszkodniuk, tehát gyorsabban és könnyebben 'dolgozhatnak. A szedőemelvényekre A szén jelene és jövője a legjobb minőségű, kis nedvesség- és hamutartalmú hazai barnaszén kerül ki. Köny- nyen gyullad, hosszú lánggal ég, de nagy kormozóképességű és porlódásba is hajlamos. A várpalotai nemesített lignit kiváló égési tulajdonságú, kis víztartalmú és hamu- jú, könnyen gyulladó szén, viszonylag nagy — 4100—4500 kalória — fűtőértékkel. A 3100—3800 kalóriás borsodi, ózdi szenek fás szerkezetűek, nagy nedvességtartalommal és kevés hamuval. A nagy nedvességtartalmú ajkai szén a legrégibb keletkezésű hazai barnaszén. A nehezen gyulladó szénfélékhez tartozik, de begyújtás után egyenletesen ég. A ba- linkai és dudari bányák szene könnyen gyullad és hosz- sfcú lánggal ég. öngyulladási és porlódási hajlama miatt rosszul bírja a tárolást. A nógrádi szeneknek (2900— 4300 kalória) háztartási tüzelőberendezésekben való fel- használása — nagy hamujuk miatt — nem gazdaságos. A hazai brikettele bitumen kötőanyaggal készülnek, ezért levegőfelesleggel kell elégetni őket, elkerülendő a túlzott koromképződés. Legjobban cserépkályhában és egyaknás vaskályhában felülről lefelé égethetők el. Kevesen tudják, hogy fűtőértékük kb. 15 százalékkal nagyobb, mint az NDK-brikétté! Ez utóbbi mellett viszont az szól, hogy magas nyomással, kötőanyag nélküli préseléssel készül, így viszonylag alig kormoz. Ezekből a szenekből a fel- szabadulás óta 1970 végéig 562 millió tonnát termelt ki a magyar bányászat. Az importált szeneket kokszolásra, mozdonyok fűtésére, vegyipari célokra stb. használják fel. Több nyug'hti országban az utóbbi tíz év során a szénbányászat válságba került; manapság az ott felhasznált energiahordozóknak túlnyomó többsége olaj és földgáz, de gyors tempóban terjed a nukleáris energia alkalmazása is. A szén jelentőségének csökkenését jól példázza a Ruhr-vidék esete, ahol az 50- es évek végén még 140 bánya működött (330 ezer foglalkoztatottal), ma viszont mindössze 56 termel ki szenet (munkásaik száma alig haladja meg a százezret). Helyünk a világban Mi a helyzet hazánkban? Kétségtelen, hogy a szén nálunk is elvesztette évszázados hegemóniáját, és sok területen átadja helyét az olajazonos szinten marad, figyelembe véve az energiaigény fokozott növekedését. A i távolabbi jövő valószínűleg némi csökkenést hoz a mélyművelésű széntermelésben, amit a külfejtésű bányászat ellensúlyoz majd. Népgazdaságunkban a kitermelendő szélt mennyiségének az eddigi szinten való tartását sokféle szempont indokolja Lehet ugyan, hogy a koksz, mint fűtőanyag iránti igény csökkenni fog, de a vaskohászathoz szükséges koksznak továbbra is rendelkezésre kell állnia méghozzá növekvő mennyiségben. Az sem kétséges, hogy a már meglevő brikettgyáraink szénigényét is még sokáig ki kell elégítenünk. Ugyanakkor gondoskodni kell a más fűtőanyagokkal nem helyettesítutakon gyűjtőládák is helyezhetők el, így közvetlenül ládákba rakhatják a gyümölcsöt. A gyűjtőládák az emelvényekkel együtt mozgathatók, nem kell kézben hordani és emelgetni. A földről elérhető gyümölcsöt közvetlenül ládába szokták szedni. Ezt a munkát ládatartó kis állványokkal lehet megkönnyíteni. Ezek olyan magasak, hogy hajolgató® nélkül a ládába helyezhető a leszedett gyümölcs, és mivel csúszótalpasak vagy keréken állnak, egyszerűen továbbhúzhatók d ládával együtt. A felső részükre fel is lehet állni, és így az esetleg magasabbra nyúló ágakról is leszedhetek segítségükkel a gyümölcséig. A szőlőszüretnél is hasznosak a ládatartó állványok. Az étkezésre szánt szőlőfürtöket ugyanis legjobb ládába szedni. Ehhez a ládákat csúszótalpas állványokra helyezhetik, és ezeken vihetik egyik szőlőtőkétől a másikhoz. A ládákat is igyekeznek korszerűsíteni. Már készítenek műanyag gyümölcsreke- szeket, és az egyik tőkétől a másikig földön húzható műanyag szőlőrekeszeket, sőt nagyobb, bordázattal erősített oldalú műanyag gyűjtő-* ládákat is. Sikerült kialakítani olyan formájú műanyagládákat, amelyek üresen egymásba helyezhetők, viszont ha megteltek, egymásra rakhatók. Még kisebb helyet kívánnak raktározáskor az olyan műanyagládák, amelyek üresen a sarkaiknál szétkapcsolhatók és így laposan egymásra rakhatók. A borszőlő szüreteléséhez is gyártanak műanyagedé* nyékét: vödröket és puttonyokat, a zománcozott, horganyzott bádogvödrök és a faputtonyok helyett. A műanyagedények ugyanis egyszerűbben tisztán tarthatók, és könnyebbek, mint a hagyományos szüretelőedények. Hibakeresés - „möfüllel” A gépjárművek jelenlegi bonyolultsági fokán az egyes szerkezeti részek megbízható működésének ellenőrzése, illetve a hibaforrások megkeresése alkalmas műszerek nélkül nem lehetséges. Helyesebben: a nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek számára sok mindent elárulnak a gépjárművek üzem közbeni zörejei, s az egyszerű „meghallgatás” után máris mondják a diagnózist, de a hibamegállapításnak ez a módja nem lehet csak kevesek kiváltsága. Az akusztikai hibakereső műszer — amilyen a képen is látható — jól áttek'nthető skálára vetíti ki a hangoknak, zörejeknek azon jellemzőit, amelyek rejtett vagy tényleges hibákra utalnak. Az akusztikai hibakeresők egy bizonyos bonyolultsági fokon túl csalt más műszerek méréseivel kiegészítve adnak megbízható diagnózist. Viszonylag egyszerű liangelváltozások kimutatására (szelep-, hn j- tókar-, csapágyhibák stb. esetén) azonban igen alkalmasak, kezelésük egyszerű, a velük való mérés gyors és megbízható. Hordozható (telepes) és hálózathoz csatlakoztatható k,vitelben egyaránt készülnek. A világ legmagasabb épületei A felhőkarcolóiról híres \ New York-i Manhattanon új világrekord születik: két, több mint 400 méter magas toronyház építésének befejezéséhez közelednek. Mindkét építmény 110 emeletes lesz, alapozásuk 20 méter mély. Az építési módnak az érdekessége, hogy a külső falak hordozzák az összterhelést, s az épületek belsejében csupán a felvonóaknák szolgálnak oszlopként. Acélból és vasbetonból már ennél jóval magasabb tornyokat is építettek, de a masszív, lakható építmények sorában ez a két felhőkarcoló lesz a legmagasabb.
