Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-03 / 207. szám
4 1971. SZEPTEMBER 3., PENTEK A váci piac — francia szemmel Megnyílt o hatodik nemzetközi aadio-visuai fesztivál Ebben az esztendőben hatodszor rendezi meg a váci Dunakanyar Fotoklub nemzetközi audio-visual fesztiválját. A fesztiválokat annak idején azzal a szándékkal hívták életre, hogy a fotóművészet fejlődő új ágúnak, a hangosított diasorozatoknak közönséget és elismerést szerezzenek. Éjidig 14 ország fotósai küldték él műveiket — Mexikótól Malaysiáig — összesen százat: 27 magyar szerző szerepelt 46 művel, 30 külföldi 54 művel, a fesztivál trófeáját eddig háromszor külföldi, egyszer magyar szerző nyerte el. Az idei fesztilvált tegnap délután dr. Monori Balázs, a váci városi tanács vb-tit- kára nyitotta meg, majd a rendező bizottság két tagja, dr. Gerendás Mihály Kos- suth-díjas biokémikus professzor, az Aescula Fotoklub és Kocsis Iván, a Dunakanyar Fotóklub elnöke mutatták be sorozataikat. Gerendás professzor a tavaly is nagy sikert aratott Barangolás a mikrokozmoszban című sorozatot vetítette, melyet különböző vegyszerek színes mikrofelvételeiből állított ösz- sze. Berczely A. Károly szép versére Kocsis Iván Szentendréről készített sorozatát mutatta be. A tegnap esti versenyvetítésen a nyolc külföldi résztvevő közül a tavaly itt járt francia Solange Daubinet kisasszony és Bemard Sancunak a váci piacról készített soroGondolkodó szék, zatát, az NSZK-ban élő Heinz Kiesler Rab című munkáját, Döbrösi Pál Kép és ritmus címet viselő versenyművét és Werner György Vác című képsorát látták a vendégek. Ma délelőtt 10 órakor az AV-sorozatok és diaporámálc vetítési problémáiról tart előadást dr. Gerendás Mihály és Tóth János. A verseny vetítés délután 5 órakor kezdődik, két nyugatnémet és két magyar szerző sorozatát láthatják az érdeklődők. Fiatalokról Második szezonját kezdi a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának ifjúsági klubja ma esti ünnepélyes megnyitójával. A KISZ-szervezet rendezésében Nekem megbocsássatok címmel, zenés irodalmi ■ fiataloknak összeállítást mutatnak be, fiatalokról — fiataloknak. A műsorban neves fővárosi művészek lépnek fel, köztük Mikes Lilla előadóművésznő, Dénes Margit zeneszerző, Fodor Tamás és Verdes Tamás színművészek. r- / Uj tanév — A gödöllői járásban tanévkezdéskor két új, modem iskolát avattak. Veresegyházon tegnap reggel 12 tantermes, míg Túrán 8 tantermes új iskolában kezdődött el az 1971 —72-es tanév. A veresegyházi avatón az egész község ünnepelt, hiszen a 14 millió uj iskolában forintos beruházásból 4 millió forintot takarítottak meg társadalmi munkával. Felső képünk a túrái iskoláról készült Az álsó képen: foglalkozás a veresegyházi iskola kérni aelőadój ában. Foto: Urbán Tamás huíélia és csalikor só... Plaketteket is Népművészeti kiállítás a budai Várban Tízéves a magyarországi eszperantó könyvtár Tízéves a szegedi Somogyi Veres Péter teremtő nyugtalansággal hiányolta egyszer a magyar képzőművészet sajátos karakterét, melynek történelmünkben végighúzódó létét a budai Várban rendezett népművészeti kiállítás most újra bebizonyította. Lenyűgöző gazdagsággal állunk szemben. E minden tárgyra kiterjesztett szépség mesetájjá alakította a szegény ember otthonát, aki butéliákra, kancsókra, mángorlóiéra álmodta életét. Ez az etikus tartás adja népművészetünk hitelét, — a faragó pásztor, hímező asszony szorgos széptevése lágyította a keserűséget. Lakodalmas fazék, miska- kancsó, madárrajzú kanta, faragott furdancs, vésett méh- kaptár egyaránt méltó idézet a hazai tájat és életmódot összefoglaló művészi formákból. A mezőkövesdi, somogyi, erdélyi ácsolt ládákban azonos az érzés, ha némi szín- és díszítési többletet érzékelünk is a felső-magyarországi mintákban, de ez a különbség csupán külsőség, nem jelöl zninőségkülönbözetet. A történelem tanúsága szerint a természeti gazdálkodás a feudalizmus bizonyos időművészet arról vall, hogy a pontjára jellemző —, a népművészet arról vall, hogy a körülmények miatt nálunk ez a jelleg elhúzódott, az ipar és kereskedelem késedelmei következtében a tárgykészítés továbbra is naturális közegben történt, azzal a módosulással, hogy a használati célkitűzés egyúttal művészi eszményt is jelentett —, s e kétfős sajátság, a társadalmi elmaradás és az ízlés kifinomultsága jellemzi azt a gazdag hagyatékot, melyet a budai Várban kitűnően rendezett kiállítás reprezentál. Ami a kézbe került — körtefa törzse, ökörszarv — abból széktámla, sóíartó és egyéb fett, derűnövelő formázással. Duhaj jókedv hatja át a néprajzi produktumokat. Meseórákkal ajándékozta meg a aép önmagát, minden pillanata ünnep lett, amikor subát vett föl, amikor mintázott tükörbe nézett, amikor csalikorsóból ivott, mert minden bo- kályból, kupából az általa teremtett szépség tekintett rá. Sok ismeretlen, névvel nem jelölt dolmánykészítő céhlegény és pásztor fáradozott a természettől kölcsönzött és azt fokozó maradandó tárgyakért, sok falusi Hamlet ült az 1778- ban készült békéscsabai gondolkodó széken, töprengve sorsról és teendőkről. A buté- liákon sajátos epigrammaköltészet virágzott, derűs életfilozófia. Az 1877-es hódmezővásárhelyi pálinkáskerámiára ez vaui írva: „Mit nézel emberke, látod, hogy szentlecke”. Magvasabb eszmét tartalmaz Varga Mihály műve Szentesről; aki a közhangulatot és szíve hűségét kanyarifetta színes betűkkel 1876-iban: „Éljen Kosutt meg a Haza Mindaz ki az negyvennyolezatt tartja az Isten éltesse”. A népművészet fáradhatatlan posta, üzenetet hoz a múlt áramlataiból, jelezve, hogy éppen az igazolja egész népünk jövőjének létjogosultságát, hogy derűs szívvel vészelte át a megpróbáltatásokat. Természetesen azért járunk moziba, hogy szórakozzunk, hogy kikapcsolódjunk, hogy két órára megszabaduljunk mindennapi gondjainktól, hogy olyan dolgokat lássunk, halljunk — esetleg átéljünk —, amelyek „megszerzéséhez” már fantáziánk sem mindig elegendő. Tehát végső soron kedvtelésből váltunk mozijegyet, egyfajta kielégülést keresve. Milyen kielégülést? Játékos kielégülést, mert nemcsak gyermekkorunkban szeretünk játszani, hanem mindaddig, amíg meg nem halunk. Ezért aztán sakkozunk barkochbázunk és — moziba járunk olyan filmekhez, amelyek játékot kínálnak. Statisztika bizonyítja ezt. Pest megye mozilátogatói közül az elmúlt félévben a legtöbben a Félszemű seriff című amerikai, vadnyugati filmet nézték meg — a látogatottság 87 százalékos volt Itt a nézők a kalanddal és a veszéllyel játszottak. A második helyre A feketeszakáll szelleme című film került, előadásainak kihasználtsága 84,5 százalékos volt A nézőszám sorrendjében így következett egymás után a többi film: Folytassa doktor (67 százalék), Egy kínai viszontagságai (65 százalék), Bostoni fojtogató (52 százalék). A megye nézői tehát az izgalmas kalandfü- meket részesítik előnyben; esetleg a szerelem látványos és színes feldolgozását (Rómeó és Julia: 43 százalék). A szakemberek, főleg a kritikusok, szemére vetik a nézőknek, hogy csupán játszani ülnek be a moziba; bírálják a rendezőket hogy igyekeznek a nézők efféle kívánságait kielégíteni. A kritikusoknak abban igazuk van, hogy az könyvtár keretében működő magyarországi eszperantó múzeum és könyvtár, amelyet Farkas Ernő szegedi egyetemi tanár hozott létre. Az érdekes szakkönyvtár 2500 kötetből, valamint sok száz folyóirat- évfolyamból áll és a világ hasonló intézményei között az első tíz között említhető. Az eszperantó múzeumban az írásos emlékek mellett plaketíteeimlített filmek egyáltalán nem bizonyítják a film művészetvoltát Pedig a film művészet. De nem lehet igaza senkinek, aki azt a közönséget bírálja, amely előszeretettel nézi meg ezeket a nem művészi filmeket. Egyszerű lenne a közönséget műveletlennek titulálni, mindenkit, aki még nem nőtt fel a filmművészethez, csak a szórakoztató filmiparhoz. Kényelmes lenne azt várni, hogy a közönség egyszer majdcsak felnő, méghozzá úgy, hogy közben szidjuk és kényszerítjük: inkább váltson jegyet az elmélyültebb társadalmi mondani valójú, gondolat- ébresztő filmekhez, amelyek ráadásul olyan formában — olyan filmnyelven — készültek, amelyek élvezetéhez elengedhetetlen a magas fokú vizuális kultúra és gyakorlat Mindezt még nem szerezhették meg az emberek. Igen sok néző az ilyen súlyos gondola- tiságú és modern formanyelvű filmeknél feszeng, mert nem érti. Ki — vagy mi — a hibás, ha nem érti? Nem tudom. Csak azt tudom, hogy ma még az emberek többsége olyan körülmények között dolgozik és él, hogy saját súlyos gondjainak bűvös köréből nem tud kitörni. Keményen küzdenie kell, hogy megfelelő színvonalon éljen. Mindenki energiájának csaknem teljes mennyiségét arra áldozza, hogy megfelelő körülményeket, „életteret” alakítson ki saját magának és családjának. Kevés embernek jut ezenfelül még arra is ideje — népművelők bizonyítják —, hogy kedvteléseinek, hobbyjainak is éljen. Kevés a szabad id " A szabadidő-helyzet azonban két, emlékzászlókat és egyéb dokumentációs tárgyakat őriznek. A könyvtár országos kölcsönzés mellett öt világrész 46 országának egyetemeivel, kutatóintézetekkel és társintézményekkel tart kapcsolatot. Sokan keresik fel olyan információs kérelmekkel, amelyek a béke-, a munkás- és az eszperantómozgalomra vonatkoznak. állandóan javul — bevezették a szabad szombatokat —, viszont nem mindenki használja ki megfelelően a meignöve- kedett szabad idejét Miért? Azért, mert a legtöbb ember szabad idejében is életkörülményeinek megváltoztatásán, javításán dolgozik — tehát plusz munkát vállal, vagy az otthoni teendőkből jobban kiveszi a részét. Ha pedig megnövekedett idejét pihenéssel, szórakozással tölti el, akkor sem mindig válik alanyává, élvezőjévé a színvonalas kultúrának, mert nem alakítottuk ki benne ezt az igényt — vagy ezt rosszul csináltuk —, és mert szabad Idejére nem marad megfelelő szellemi energiája, a társadalmilag elkötelezett kultúrára. Mert ehhez energia is kell. De többnyire kevés energia marad erre, mert a hétköznapok felemésztik. Sok ember körülményei még olyanok, hogy a semmi energiát sem követelő, rossz értelemben vett, szórakoztató-ipari termékek élvezetére szorítkozhat jóformán. (A dolog másik oldala, hogy könnyebb, kényelmesebb is erre szorítkozni.) De ez nem lehet más csak pótszer, igazi játékos kielégülést sem adhat. Igaz, játszani — szórakozni — mindig fogunk, de játszani is lehet értelmesen, pótszerek nélkül. S ha a közönség egy része nem így teszi — nemcsak ő a hibás érte. Ereje felső határán, erején felül, kevés ember vállalja a további „energialeadást”. A folyamatot azonban érzékeljük. Az anyagi javak fokozatos sokasodása, s a népművelés formáinak korszerűbbé válása az „energiatöbblet” megteremtésének irányában munkál. Berkovits György Losonci Miklós ESZMECSERE Miért járunk moziba? Az osztályismétlő tanuló felvételét nem lehet megtagadni A kettőnél több tárgyból bukott tanulók — mint ismeretes — nem tehetnek javító- vizsgát. A tapasztalatok szerint az egy vagy két tárgyból bukott diákoknak nem sikerül mindig a javítóvizsga. Az említett kategóriákba tartozók tehát kénytelenek osztályt ismételni. A tanévnyitással egyidőben több szülő panasszal' fordult a Művelődésügyi Minisztériumhoz, mert egyes középiskolai igazgatók az osztályismétlésre utasított tanulókat eltanácsolták. A minisztérium illetékeseitől kapott tájékoztatás szerint az érvényben lévő rendtartás előírja, hogy az az iskola, amelyben a tanulót osztályismétlésre utasították, az ismétlő tanuló felvételét nem tagadhatja meg. Ebből következik — mondották —, hogy az eltanácsolás megengedhetetlen, ellentétes a rendtartással. FIGYELJE a VASÉRT ajándékakciójában részt vevő szaküzletek, áruházak kirakatait! Ezekben minden KOMFORT gáztűzhelyhez ingyen adunk sorozat- színes díszítésű ZOMÁNCOZOTT EDÉNYT Vaséi;/* A KOMFORT gáztűzhely OTP-hitelre Is kapható.
