Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-22 / 223. szám
Vándorteknőc Különös turista ballagott a minap Cegléd egyik fontos útvonalán. Érdeklődve szemlélte a forgalmat, örült az őszi napsütésnek, s a járdáról lelépegetve, óvatosan tekinthetett körül, úgy indult a túlsó oldalra. Tevékenységére, jelenlétére fel sem figyeltek volna talán, ha a nézelődő kis túrázó ember lett volna — nem pedig egy szépen fejlett teknősbéka. A vándorteknőc ráérősen vonult a városban. Vajon hová igyekezett? Széltől védett, vízközeli, téli szálláshelyet keresett! Vagy megszökött valahonnét? Az utca népe megmosolyogta a kis páncélos utazót. Talán akadt, aki meghívta télre, kerti albérlőnek. Csoportosan a világkiállításra PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 223. SZÄM 1971. SZEPTEMBER 22., SZERDA Fegyelmezetlenség az oka BALESETEK, „KOCCANÁSOS TALÁLKOZÓK“ A rossz gumiköpeny is veszélyes ' A ceglédi üzemektől, vállalatoktól, a járás termelőszövetkezeteiből, a vadásztársaságoktól csoportosan indultak látogatók a vadászati világ- kiállításra, az elmúlt napokban. A különbuszok több száz embert vittek Budapestre, mert sokan éltek a kedvezményes utazási lehetőséggel. Az elmúlt héten 13 közúti balesettel szaporodott a Járási és Városi Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti alosztályának statisztikája. Ha ösz- szehasonlítást teszünk a nyári idény legnagyobb gépkocsiforgalmának hetével, nem tapasztalhatunk jelentős változást: a hűvösebbre forduló időjárás Pirosodik Megjelent a piacon és a boltokban a piros paradicsompaprika, mely nemcsak a piac kedvelt csemegéje, hanem a MÉK-telepnek is, ahol ezekben a napokban folyik az átvétele. A minap Abonyból és Nagykőrösről érkezett belőle naa paprika gyobb szállítmány. Jél kerestek a diákok, ugyanis az elmúlt héten ők szeletelték és csomagolták a telep udvarán a paradicsompaprikát. Most — munkáskéz hiányában — a telep a Nagykőrösi Konzervgyárnak szállítja további feldolgozásra a terményt. miatt csökkent ugyan a közúti forgalom, szeptember 12-től 19-ig mégsem volt kevesebb baleset. Különös, hogy tavaly is szeptemberben történt a legtöbb baleset a járás és a város közútjain. A tizenhárom baleset közül kettő halálos, három súlyos, két könnyű sérüléssel végződött. Hat gépkocsi vezetője sérülés nélkül úszta meg a gondatlanságból figyelmetlenségből eredő, úgynevezett „koccanásos találkozót”. A vizsgálat során kiderült, hogy most is a gyorshajtás, a szabálytalan előzés okozta a balesetek közül a legtöbbet. Figyelmetlenség miatt vesztette életét az a motoros, aki későn vette észre az egyébként szabályosan haladó, kivilágított lovas kocsit. Fékezni már nem tudott. A motorkerékpáros a helyszínen szörnyethalt. A másik halálos kimenetelű balesetnél — a baleset okának kivizsgálása még nem fejeződött be — egy autóbusz gázolta halálra az előtte haladó, kerékpárját toló gyalogost. A közlekedésrendészeti alosztály vezetője arra hívja fel a közúti forgalomban részt vevő gépjárművezetők figyelmét, hogy ősszel, amikor korábban sötétedik és az utakat síkossá teszi a reggel, illetve az este leszálló köd és nyirok, fokozott figyelemmel, nagyobb gondossággal vezessék járművüket. Ami pedig a legfontosabb: a futóművek gumiköpenyeit, ha erre szükség van, cseréljék ki, hogy a veszélyessé váló utakon biztonságosabban közlekedhessenek. Cs. I. Készül a fosztókerék Jól ismerik a nyársapáti Aranyhoinok Termelőszövetkezet műszaki gumiárut gyártó részlegét az ország különböző mező- gazdasági gépgyárai, a tsz-üzem rendelő és vásárló partnerei. Keresett termékük a kukoricafosztó gép fosztókereke, melyből tetemes mennyiséget gyártanak. Foto: Apáti-Tóth Sándor LABDARÚGÁS A MEDOSZ VARATLAN VERESEGE A Ceglédi MEDOSZ labda- [ rugói a területi bajnokság első három fordulójában győztek, rajtjuk tehát jól sikerült. A következő három mérkőzéssel azonban felsültek: kétszer otthonában, egyszer idegenben kapott ki a csapat. Péteri—Ceglédi MEDOSZ 2:1 (1:0). Cegléd, bedei pálya, 200 néző. MEDOSZ: Horváth — Kádár I., Kozma, Boldizsár dr., Vass, Öze, Kovács, Darázs, Milus, Fodor Kádár II, (Telek). GóUövő: Milus. A lelkes Péteri megérdemelten szerezte meg a győzelmet. A ceglédiek nagyon sokat támadtak, több gólhelyzetet is kidolgoztak, de azok kihasználása egy kivétellel, nem sikerült. A gólok védelmi hibákból estek. Jók: Kádár I., Darázs. U. L. VALÓBAN BIZTONSÁGOT AD Több mint hárommilliót fizettek a károsultaknak Villám sújtotta, leégett a háza, felrobbant a gázpalackja — gyakran olvasunk az újságokban szerencsétlenül járt családokról, akikre a váratlan csapás tragédiát és anyagi gondokat zúdított. A lapokban szereplő tudósítások szenvedő alanyai, ha biztosítva voltak, tekintélyes pénzösszeget kaptak az Állami Biztosítótól. Ez évben eddig 1789 személyi kárról érkezett bejelentés az Állami Biztosító ceglédi fiókjához. E hónap közepéig mintegy másfél millió forintnyi összeget fizettek ki a károsultaknak. Egyéni vagyonkárról eddig 1088 bejelentést tettek, a károsultak részére 1 millió 600 ezer forintot folyósítottak. A város és a járás területéről ebben az évben 60ö-an jelentettek be jégkárt. Ezeknek felmérése, illetve értékelése még nem fejeződött be. SILVANUS, FORTUNA, VADÁSZ Minipalack-gyűjtők örömére Vadássilalok, vitrinben A hét elején a Kossuth Szálló pálmakertjében találkozót tartottak az ÁFÉSZ, a Róna Vendéglátó Vállalat és a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat szakemberei. A találkozón Szendrődi Sándor, a Magyar Likőripari Vállalat főosztály- vezetője tartott előadást a szeszesitalokról, azok fogyasztásáról és arról, hogy a bolArcok, percek, érzések „Kosaras nap“ a rendelőintézetben PÉNTEK, KOSARAS NAP. A piacozók hangos hada „megszállja” a város minden pontját Az SZTK-rendelőintézet folyosóján is több a beteg a szokásosnál. A kép, ami a belépőt fogadja: zsúfoltság, sápadt arcok, törtfényű tekintetek, gipszkezek-lábak, kínt és türelmetlenséget űző mozdulatok. A padok volt fehérsége elnyeli a világosságot. Akinek nem jutott hely, kosarakon gubbaszt, falnak támaszkodik. Elhasznált, meleg a levegő. Halk suttogás, mormogás. A monoton hangokból néha sóhaj, nyöszörgés, jajszissze- nés röppen. Fáradt mocorgás, csoszogás. Itt, bent, lelassul a múló pillanat. Nehézkesen vergődik tovább az óra mutatója. A betegek, a fájdalom leláncolt foglyai, görcsösen tördelik a gyógyulást hozó idő perceit. ★ — vasárnap délután a sógoréknál voltunk, Pista komámmal. Kínáltak bort, persze, hogy kínáltak. De én nem ittam, bárki elhiheti. Ha motorral vagyok, tolhatják elém az italt, nem nézek rá. A koma. az öblögetett. Sötétedett. Mondom a kedves rokonoknak, hogy indulunk. Nem mentem én gyorsan. Csakhát, ez a Pista ingott a hátam mögött, nehéz volt az egyensúlyt tartani. Megállhat- tam volna, utólag könnyen bölcs az ember. Szóval, amikor odaértünk a kanyarhoz, hátba bökött a cimbora. Én meg visszanéztem, hogy mi a nyavalya lelte. Ez volt a baj. Lefutott az első kerekem az útpadkáról, megpördült a motor. Itt tértem magamhoz, az asztalon. Agyrázkódás, bordatörés. Nyolc hete járok már ide kezelésre. A kopaszodó férfi kimegy az ajtóhoz, rágyújt. ★ A nővérke kidugja a fejét az ajtón: — Kérem a huszonkettes, huszonhármas és a huszonné- gyes női betegeket! Felriad a szundikálásból egy idős bácsi. A bejárathoz tolakszik. — Mit akar, a nők közé menne? — ripakodnak rá. — Nekem már mindegy — legyint az öreg. ★ A laboratórium előtt fiatal férfi toporog. Hirtelen kivágódik az ajtó. Karcsú, szőke nő toppan elő, ragyogó képpel. A férfi nyakába ugrik. — Most már biztos! Érted? Biztos! — Mit mondtak? — Hogy tényleg.. Sietnek kifelé, egymást átkarolva. A MENTÖSZIRÉNA sikon- gására megrezzen az ablak. Ajtócsapkodás. Gyors lépések. Mentősök. Hordágy. Eszméletlen fiú. A homlokán vér. „Utat!” „Mi történt?” „Biztos, taleset.” „Mennek ezek, mint az őrültek.” Orvosok futnak egyik szobából a másikba. A padokon döbbenten ülnek az emberek. Megszólal egy pufók, piros képű asszony. — Szóval, ott hagytam abba, hogy én a hagymát előbb megpirítom, paprikát teszek rá... ★ Röntgen-felvételt himbál kezében a fiú. A fény felé emeli, nézegeti. A koponya csontképe jelenik meg a filmen. — Ez te vagy? — csapja vállon a társa. — Naná! önarckép — 3971- ből. ★ SOVÁNY ARC, kínok véste barázdákkal. Az ötven év körüli férfi szótlanul ül, komoran néz maga elé. Szólítják. Feláll. Válla oldalra billen. Jobb kabátujja üresen libben. Bemegy. Valaki sut- sogva mondja: — Pedig ügyes kezű ember volt. Olyan ezermester. Megcsinált az mindent. De a vonat... Kohlmayer Ad ám tokban, vendéglátó helyeken mit ajánlhatnak a vendégnek, a vásárlónak. A Likőripari Vállalat a minipalackok gyűjtőinek hamarosan örömet ókoz: a Fortuna, a Vadász és a Silvanus nevű italokat, amelyeket a vadászati világkiállításra hoztak forgalomba, minipalackok- ban árusítani fogják, valóban „kortyonként”, kedves ajándéknak szánva. Díszdobozos, szívópoharakkal ellátott Hu- bertus-üveg kerül hamarosan a boltokba, és kutyás díszdobozokat is ajándékozhatnak majd, olcsó áron. Örömhír a coca cala-pár- tiaknak: az üdítőital gyártását megkétszerezik a korszerű automatákkal felszerelt üzemben. A megyei középiskolás bajnokságon, a ceglédi Kossuth Gimnázium—Ceglédi ITSK találkozóján, a gimnázium női csapata 39:25 arányban győzött. Csütörtökön a nagykőrösi gimnazista láhyok csapata lesz az ellenfelük. Megyei női kézilabda Remek győzelem a rangadón A bajnokságban veretlen, nagy fölénnyel vezető Ceglédi Építők Solymáron, a helyi csapat ellen mérkőzött. Az első és a második helyezett találkozója nagy arányú ceglédi győzelmet hozott, az Építők már csak papíron vesztheti el a bajnokságot. Lényegében a hátralevő bajnoki mérkőzések már az osztályozóra való felkészülést szolgálják. Ceglédi Építők—Solymár 9:3 (7:0). Cegléd: Kókai Nagy — Orosz, Kiss, Pecznik, Csendes J.-né, Csendes Gy.-né, Bálint. Csere: Tóth, Dobos. Góllövők: Bálint (3), Orosz (2), Kiss (2), Pecznik (2). Az első félidőben a hazaiak a remekül játszó Építőkkel szemben tehetetleneknek bizonyultak. A csapat nagy küzdőkedvvel, sok mozgásos támadójátékot játszott, de kitűnően védekeztek is a lányok. Az első játékrészben a solymáriak gólt sem tudtak elérni. Szünet után már kiegyenlítettebbé vált a játék. A ceglédi csapat jól játszott, ilyen arányban is megérdemelten szerezte meg a győzelmet a rangadón. Kapusuk, K. Nagy, a nyolc büntetőből hetet kivédett. Rém, rom, rím Először is elmondom, hogyan jutott eszembe e furcsa cím. Álldogáltam a Kossuth Ferenc utca és a Széchenyi út sarkán. Ott, a Zöldfához címzett toroköblögetőnél. Puff! Csatt! Jaj! Valakinek a fejére pottyant egy tégla. Amikor magamhoz tértem, akkor jöttem rá, hogy én voltam az áldozat. Azóta, ha meglátom a romokat, rémes rímeket nyöszörgők kínomban: Tégla esett a fejére, s boldog gyászt hozott nejére. Ügy kezdődött a dolog, még Noé apánk cucliskorában, hogy állt ott, a sarkon, egy ház. Egyszer aztán megrohanták. Leszedték a tetejét, kiemelték az ajtaját-ablakát, beszakították a falait. Ha így megy, gondoltuk, napok alatt eltüntetik a romokat. Nem ment így. / Hull a tégla még, la! S a város egyik legforgalmasabb pontján ott rémít a háborús mementó: BOMBATALÁLAT UTÁN. Sok gyerek jár-kel arra, közelben az iskolák. Gyanútlanul lépkednek a lurkók a rom mellett. Látom inogni a falat, s torkomon akad a falat Kiáltani kell: S. O. S! S. O. S! S. O. S! Mert ami itt történhet: Sérülés! Orrtörés! Sántaság! Serény Omlasztók Seregei! Siessetek Oda Sürgősen! A minap kiszállt a kocsijából egy külföldi Kíváncsian szemlélődött. Azt hitte, középkori várrom került felszínre, valamilyen ásatás nyomán. Javasolta, hogy tervezzék bele Cegléd címerébe ezt az ősi nevezetességet. öngyilkossági kísérlet is történt már ott Az életunt a legbiztosabb módszert választotta. A járdán sétált, gondolván, a rom pillanatok alatt eltemeti. Ki ott állsz, rád zuhan a ménkű gerenda, s nem marad utánad csak egy bús legenda. Sokan tudósokhoz fordultak, hogy tán földrengés pusztított errefelé. A történészek meg úgy vélik, a tatárdúlás második félideje kezdődött. Esténként titokzatos hangok hallatszanak a romok közül. Így mereng egy tégla: „Egyszer még majd engem is fejre ejtenek”. A falak eképpen diskurálnak: „Bedőltünk nekik. Elhittük, hogy hamar lebontatunk. De nem falazunk tovább, hadd lássák az emberek e hanyagságot!” Járókelő érkezik. Mint aki forró kását nyelt, ugrálni kezd. Lábában a szög, most miatta nyög. A romokon búslakodván, nyilvánosság előtt is megkérdezem: Lesz még itt soká rom? A választ úgy várom! S nagy merészen még ezt is hozzáteszem: Legyen az én nevem Jeromos, ha eltűnik a ház, e romos! Kohhnayer Adám
