Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-22 / 223. szám
6 MST Hfcrci k-Míríap 1971. SZEPTEMBER 22., SZERDA A közös tanács közös tervei Közművesítés — Parcellázás — Üdülőövezet — Lakásépítés Üröm községi közös tanács végrehajtó bizottsága tanácsülésén jóváhagyta Üröm és Pilisborosjenő községek ösz- szevont rendezési tervét, s tanácsrendeletet alkotott a rendezési tervhez készített helyi községrendezés! előírásokról. 1973-IG Ez a terv, a Pest megyed fejlesztési koncepció szerves részeként, meghatározza a két község nagymértékű fejlődését. A Pest megyei Tanács kormányrendelet nyomán határozatba vette (és sorrendbe sorolta), hogy a főváros agglomerációs övezetét alkotó községek távlati rendezési tervei 10/3-ig elkészüljenek. A helyi elképzeléseket összehangoló előkészítő eljárás, a megyei tanáccsal folytatott, számtalan előzetes tárgyalás után a két község összevont rendezési tervét Üröm összevont községi tanácsa hagyta jóvá. Tudni kell, hogy az e rendezési tervekben foglalt fejlesztési elgondolások megvalósítási határideje, anyagi forrásai még nem konkretizálhatok, lévén céljuk a területfejlesztés koncepcionális összehangolása — az utak, közintézmények, közlekedés stb. nagy távlatokban és a környezet egészével összefüggő meghatározása, számolva nemcsak a helyi és környezeti adottságokkal, hanem a várható népességalakulással is. A terv meghatározza a két község ivóvízhálózatának bővítését, a két község központi területrészének kialakítását, az üdülőterületeik és a közintézmények megépítésének egymásutániságát, a hálózati szennyvízcsatorna megoldását, a szükséghez képest elektromos hálózatbővítést, a közvilágítás korszerűsítését, s a belvízlevezetés rendezését. A jövőben szigorúan ellenőrzik az építési övezeteknek megfelelő szabályok betartását. Az ugyancsak övezeti előíráshoz igazodó állattartási korlátozás betartását is ellenőrzik, s érvényesülnie kell a lakó-, illetve üdülőövezeti szabályoknak a zártkertek kialakításánál is. Gondot fordít a közös tanács a műemléki épületek felújítására, illetve állagmegóvására, betartva az Országos Műemléki Felügyelőség irányelveit. ÚJ UTAK, UTCÁK Az igazgatási területek ösz- szevonásával megszűnik a két település közötti igazgatási határvonal. Tanácsrendelet írja elő a területültön levő turistautak, s az azokon elhelyezett, tájékozódást biztosító jelzések megóvását is. A községrendezés folyamán az első ütemben az üres telkek beépítése valósul meg, különös tekintettel az útszabá- lyozási szélességek biztosítására, a tervbeni elképzelések alapján. A második ütemben a két község területén kialakított családiház-parcellák beépítése következik — ezt megelőzi e területek alapközmü- vesítése. Majd — a közművesítés megfelelő fokán — azaz a harmadik ütemben kezdik el Üröm északnyugati részén az új, községi lakóterületek kiépítését. Ütemezéstől eltérően építhetők, a szükségesnek látszó időpontban a közutak, közlétesítmények, közművek. A községi közös tanács rendelkezett a kezelésében levő úthálózat felújításáról, új utak és utcák szabályozásáról, állagmegóvásáról, az élővizek rendezéséről, talajvédelmi létesítmények kialakításáról is. Pilisborosjenő fejlesztésének ’ iránya hétvégi és üdülőterületi jellegű lesz. Összehasonlításul: Üröm község távlati, becsült lakos- száma hatezer főnyi, a hétvégi pihenővendégei száma ugyanekkor ezerötszáz fő — Pilisborosjenő állandó lakossága mintegy háromezer lesz ez időben, viszont itt is ezerötszáz üdülővendégre számítanak. Hogy a fejlesztés megfeleljen az itt ismertetett ará- nyok-meghatározta tendenciának — szükséges a belterületi határmódosítás is. MAXIMÁLISAN 200 NÉGYSZÖGÖL Üj telekméreteket szabtak meg. Eszerint egyedi, vagy csoportos (tömb) -építkezésnél a lakásonkénti maximális teleknagyság 200 négyszögöl lehet, s az előírás értelmében a közintézményeik telepítését lehetőleg egytömbben kell megoldani. Tervbe vették a külterületi lakott helyek, a „vadtelepülések” felszámolását is a későbbiekben, s addig is építési tilalom alá vonják ezeket a helyeket. A felszámolás munkáját fokozatos átköltöztetéssel oldják meg. Fontos elképzelés még a háziipari bedolgozó rendszer fejlesztése. Szorgalmazzák a területfejlesztés kapcsán a káros hatástól mentes üzemek telepítését is. Ezzel mintegy nyolcszáz ingázót mentesíthetnek a bejárás fáradalmaitól. Pereli Gabriella Gesztenyés kirándulók Vas megye egyik jellegzetes tája, a Kőszeg-hegyalja is fel- ölti őszi köntösét. A hervadás beköszöntőt jelzi e vidéken a szelídgesztenye érése, szedése is. Itt találhatók az ország legnagyobb szelídgesztenyései, melyekben nem ritkák a 400— 500 éves faóriások sem. A korán érő ízletes gyümölcs szedését már megkezdték. A gesztenyésekből, melyek jó közepes termést adnak, az idén is több vagonnal szállítanak a fővárosba és a nagyobb vidéki városokba. A tájat ebben az időszakban különösen sok kiránduló keresd fel, mivel a hegyi gesztenyesütés kellemes szórakozást, jó pihenést nyújt a látogatóknak. Mit tudunk a kesztyűről? A kesztyű már régóta olyan megszokott ruhadarabunk lett, hogy bizonyára kevesen gondolkoznak el azon, mikor és miért kezdték viselni. Pedig a kesztyűnek érdekes a története. A legrégibb kesztyűket minden valószínűség szerint Tutenkámen egyiptomi fáraó sírkamrájában találták. A fáraó időszámításunk előtt 1350-ben halt meg. Ez a kesztyű lenvászonból készült és csak az ujjakat védelmezte, ami azt bizonyította, hogy túlnyomórészt ünnepségeken, szertartásokon volt használatos. Igaz, ugyanitt olyan kesztyűt is találtak, amelyet nyíllövészetnél használták tulajdonosaik, és amely a tenyeret is elfedte. Hogy milyen jelentőséget tulajdonítottak abban az időben az etikettnek, ezt a közismert történetnek az alapján is megítélhetjük: az egyik óperzsai király parancsba adta, hogy minden rokonát ki kell végezni, amiért bátorkodtak csupasz kézzel megjelenni színe előtt és nem viseltek kesztyűt, mint ahogyan ez akkoriban szokásos volt. A görögök kizárólag védő funkciót tulajdonítottak a kesztyűnek: Odüsszeusz hazájába visszatérve a kertben bukkant rá atyjára — az apa kesztyűbe bujtatott kézzel tépdeste ki a tüskés gyomokat. A rómaiaknál más funkciója is volt a kesztyűnek: étkezés közben is használták, mivel akkor még nem ismerték a villát. A „kesztyű” szó egy VIII. századbeli angolszász epikai költeményben is előfordul. A kesztyűnek itt kizárólag gyakorlati a rendeltetése: az istállóban végzett munkánál megvédi az ember kezét. A kesztyűviselés csak a XVI. században terjedt el széles körben, amikor megjelentek a bőr cserzésének új módszerei. Azóta a kesztyű nem változott különösebben. Gáztartályok - külföldre is A gázprogram keretében a következő években mind több üzembe és lakásba jut el az egyik legkorszerűbb fűtőanyag: a gáz. A népszerű „tüzelő"’ szállítására az igényeknek megfelelő mennyiségben készít palackot az Alumínium- árugyár. A mintegy 20 éve bevezetett termékből évente több százezer tartályt gyártanak, s most — mivel külföldön is érdeklődnek a hazai tartályok iránt — tovább bővítik kapacitásukat. A gépesítést főleg munkaerőhiány leküzdésére kezdeményezték. Korszerűsítik a hőkezelést is, a jelenlegi elektromos kemencéket gázfűtésűekre cserélik. A korszerűsítésre 1973-ig összesen tízmillió forintot költenek saját fejlesztési alapjukból, s ezektől a beruházásoktól évente több mint 2,5 millió forintos termelésnövekedést várnak. Szarvasbőgés Borsodban is A Borsod megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság több mint százhúszezer hektáros erdőségében megkezdődött a szarvasbőgés. Az utóbbi években folytatott tervszerű vad- gazdálkodás eredményeként az idén a korábbi éveiméi gazdagabb zsákmány ígérkezik. A vadban gazdag Bükk-fennsík- ra, valamint a szekepusztai és a zempléni hegyvidékre megérkeztek az első külföldi vadászok. Az idén tizennyolc vendégvadász jelentette be részvételét, akik huszonhat goiyóérett bikát lőhetnek ki. Lehalászás a „halvarosban" — Cscngrádban a tömörkényi Alkotmány Termelőszövetkezet 1500 holdas tórendszerében kezdték meg elsőnek rz őszi lehalászást. Az idén készült el teljes egészében a hatalmas „halváros” olyan szikes területen, amelyet még legeltetésre sem tudtak használni. A tömörkényi puszta volt egykor a Dél-Alföld legkietlenebb tája, a madarak közül is csak az igénytelen bíbicek keresték fel. Szalagon a Gemenc A szekszárdi Vasipari Vállalat megkezdte a Gemenc nevű olajkályha sorozatgyártását. Az új típus hatásfokát hőcsöves égőtérrel fokozták a tervezők. Az idén összesen 54 ezer darab, különféle olajkályha készül Szekszárdin (ebből mintegy háromezer Gemenc), amelyek egy részéi külföldre exportálják. Őszi virágpompa Borsod megye természeti ritkaságokban bővelkedő tájai között is előkelő helyet foglal el a zempléni hegyvidék. Az úgynevezett „várhegyek”, mint a füzért, a regért és a boldogkői szirtek tájékán, a fenyvesekben, a tölgyerdőkben és a patakmedrek lapályain a botanikusok mintegy ezerháromszáz virágot tartanak nyilván. Az ősz beköszöntésével több olyan virágritkaság nyílik a hűvös éghajlatú vidéken, amelyek hazánkban nagyobbrészt csak itt tenyésznek. \ A boldogkői vár sziklabérceit valósággal elborítja az ékes vasvirág lilarózsaszín szirmú virága. Ez a virág arról ismert, hogy minél kevesebb csapadékot kap, annál dúsabban tenyészik. Az idei aszályos nyár után a szokásosnál is nagyobb tömegB ogyota Benedek, az ifjú és lelkes hírlapíró gyakornok ama bizonyos napon, amikor szerkesztője váratlanul magához rendelte házi telefonon, nem is sejtette, hogy élete fordulóponthoz érkezett. — Na, fiúka — kezdte szelíd leereszkedéssel a főnök —, lenne magának egy testhezálló feladat. Bogyota, mint mondom, lelkes és ambiciózus fiatalember volt, s felcsillanó szemmel, érthető benső izgalommal várta, mi az, amit feladatul szánt neki a szerkesztő. Korához képest meglepő bölcsességgel nem vágott közbe, hallgatva várta a folytatást. — Figyeljen rám, fiúcska — folytatta némi hatásszünet után a szerkesztő. — Ügy tudom; magának, hogy úgy mondjam költői hajlamai vannak. — Igenis, kérem... — re- begte a kérdésre némiképp felibátorodva Bogyota — a lírai műfajban. Már együtt van egy kötetre való... ha erre tetszene gondolni. — Na igen, persze — vágott a fiú szavába a főnök. — Ezért van most szükség magára. — Hónapok óta erre várok, szerkesztő úr! — szakadt ki a boldog lelkendezés, a felcsillanó lehetőség fölötti lel- kesültség Bogyotából. — Hogy teret nyit lírai munkáimnak is a lap. — Akkor itt a vissza nem térő alkalom — vágott megint az alanyi költő áradozáRímes karrier sába a főnök. — Arról van szó... — Szolgálatára, szerkesztő úr... — Arról van tehát szó — ismételte némi türelmetlen nyomatékkai a szerkesztő —, hogy szükség lenne egy bizonyos témájú versre. — Szerelmes, vagy évszak- versre tetszik gondolni? Bő választékot mutatok — kész- ségeskedett Bogyota. — Vagy netán valami hazafiasra? — Nem, nem... — hárította el karmozdulattal is az ajánlatot a főnök. — A feladat nem ilyen egyszerű... De mondja csak: tudna valami olyasmit, ami hm ... bizonyos művészi misszióra hivatott? Szóval, hát... az az igazság, fiúka, a kiadónknak nyakán maradt pár ezer képeslap, amivel Bihácsi. az a dilettáns piktor bebóvlizta a céget. Azoknak kellene valami ügyes, hatásos reklám, hogy túladjunk rajtuk. Érti? Bogyota hirtelen a mennyországból huppant vissza a koszos redakcióba. Mogul á- zottságot érzett, s kiszolgáltatottságot. — Na, szóval, érti, ugye, fiúka? — kérdezte a főnök. — Igenis ... szerkesztő úr. Holmi reklámvers kell. — Eltalálta. Rövid, frappáns, hatásos. — Aztán, hogy némi vigasztalót mondjon: — Tudja, a Hírharang olvasóinak nem kell irodalom. Pláne költészet!... Hiába, ez a kegyetlen valóság. Mi is a piacról élünk. Fél óra múlva Bogyota megint kopogtatott a szerkesztő ajtaján, s felolvasta művét: írni kéne nékem haza, Felteszem a kalapot, Elmegyek a Hírharanghoz, S veszek Bihácsi-lapot. — Bravó!... bravó! — közölte a produkció végén a szerkesztő, miközben elégedetten megveregette Bogyota vállát — Bravó. Maga még viszi valamire, fiúka!... Rövid, frappáns, mozgósító. A mi szakmánknak, tanulja meg, ez a három legfőbb erénye... Mutassa csak ... — s újból átböngészte az irományt, aztán kijelentette: — Holnaptól naponta hozzuk, amíg egyetlen Bihá- csi-lapunk van. Maga meg menjen le a pénztárba, felvesz tíz pengőt. És további munkákra számíthat Majd a hóna alá nyúlok. Ettől fogva Bogyota háziköltővé avanzsált a Hírharangnál. A lapban burjánzani kezdtek a rímes hirdetmények, Begyota egyelőre még vérző szívének ilyenféle csordulásai : Tudja minden modern ember, s maradi, Hogy legjobban szállít doktor Vasadi. Ha költözik, szállíttat: Vasadira számíthat. Még az ünnepi szám nagy keresztrejtvényét is így vezette be a Hírharang: Ne legyen már oly maradi, Fejtse akkor is, ha Ady. Lassan úgy belejött a merkantil költészetbe, hogy azon kapta magát: immár képtelen minden ósdi lírai rímfaragásra, amit korábban oly érze- lemdúsan művelt. A szerelmi émelyeknek befellegzett. Ez a század nem a trubadúroké — vélekedett immár —, hanem az üzletembereké. Azoknak , meg publicitás kell, reklám- nyilvánosság. S miközben tovább írta eme új meg új műveit a Hírharangnak, megnyert valami nagy pályázatot a következő valóban zseniális remekléssel: Még a nap is minden reggel Doxa órát néz, ha felkel. És ezzel a két, szállóigévé vált sorral Bogyota végképp megalapozta jövőjét. Utolérte a minden nagy szellemnek kijáró felíedeztetés. S nem a halála után, ahogy holmi lírai poétáknak dukál, hanem ifjúsága legkellemesebb teljében. Természetesen megvált a Hírharangtól, hogy átvegye az őt megillető tisztet a nagy óracég reklámfőnöki székében. Hálája jeléül a felfedeztetésért, az igazi életpályán való elindítás köszönetéként, a búcsú érzékeny pillanatában átnyújtott a Hírharang szerkesztőjének egy remekbe faragott strófát: Szenzációs lesz a lap. Ez nálunk a létalap. Attól fogva ez lett a Hírharang fejlécének ékessége, mottója. Egészen a csődig. Barna Tibor ben bontott szirmot. Telkibánya környékén, a fenyvesek napsütötte tisztásain kinyílt a kerek levelű kiskör- tiké. A zempléni hegyvidék ezen ritkasága a gyöngyvirághoz hasonló. Fáznak a méhek A szokatlanul hűvös, szeles szeptemberi időjárás nagy károkat okozott a Dráva menti méhészetekben. A méhek a kaptárok 30—35 fokos melegéből most is rendszeresen kirepülnek virágport gyűjteni a hasításokhoz. A külső — tízfokos vagy még annál hidegebb — hőmérséklet azonban hirtelen lehűti őket és ez idézi elő a pusztulásukat. Sok megdermedt méhet találnak a virágok kelyhében. Rossz idők járnak mostanában a méhészetekre. Előbb a csaknem száznapos aszály apasztotta el a nektárt és okozott ínséget a méhcsaládoknál, most pedig a hideg időjárás tizedeli az állományt. Az már bizonyos, hogy jövőre kevesebb mézre lehet számítani. A méhészek, hogy erősítsék az állományt, intenzíven etetnek: Baranyában eddig 25— 30 vagon cukrot helyeztek el a kaptárakban őszi-téli ele- ségül. EGER Csurran a medoc-must Az egri borvidéken megkezdődött a szüret. Az Eger- Gyöngyösvidéki Pincegazdaság egri főpincészetében kedden megindult a feldolgozó gépsor. Az első mustot az egyik legnépszerűbb egri vörösbort adó medoc bogyóiból préselték. A szakemberek szerint a tavalyinál is és az átlagosnál is lényegesen jobb mustot szűrnek, A kedden préselt medoc mustja például 20 cukorfokos volt s a szüret során bevárják azt az időpontot, amíg a medoc általában eléri ezt a minőségi szintet. Az általános szüret előreláthatólag a jövő héten kezdődik az egri borvidéken.
