Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-21 / 222. szám
4 “‘"^fírissp 1971. SZEPTEMBER 81.. RET»!» TV-FIGYELŐ Hogyäii szórakoztassunk? Természetes feladatának tesz eleget a tévé, amikor színházban vagy moziban már lefutott produkciókat tűz műsorára. Pénteken és szombaton két és fél közvetítésnek lehettünk tanúi. A „fél” közvetítés jelzőt a Szentendrei Teátrum méltán sikeres produkciójára értem — ezt ugyanis a kísérleti (2.) műsor sugározta, méghozzá egy időben Az oroszlán ugrani készül című filmmel. A Tömegkommunikációs Kutató- központ most készül fel a második program „nézettségének” és hatásának leméréséré, de adatok nélkül is sejthető: Szentendrét igencsak kevesen idézték ezúttal képernyőre, holott a két kedves, régi játék, a Comico-tragoedia és a Pikko hertzeg és Jutka Perzsi előadása a legnagyobb nyilvánosságot is megérdemli. (Reméljük, találkozunk velük az első műsorban is.) Révész György filmjét nem lehet unalomban elmarasztalni, sikere a moziban mégis mérsékelt volt. Ennek okát ama vaskos szólás fejezi ki a legtalálóbban, mely két ló egyszerre való megülésének nehézségeit ecseteli. A rendező ugyanis egyszerre kacsintott az átlagnézőre és az igényes értelmiségire. Kalandfilmet készített, de ugyanakkor a kalandfilm paródiáját. Az eredmény: didaktikus kalandfilm, mely mozaikokra hull szét. A parodisztikus szándékot értjük, de túlságosan kiagyaltalak érezzük, a kalandos fordulatokat élveznénk, de nem hagynak időt rá; ötlet ötlet sarkára hág, s a hatáshullámok kioltják egymást. A nyári főszezonban bűncselekmények elkövetésének céljára gondosan kiürített színhelyek nem csupán hihetetlenek, az iróniát sem érezzük mögöttük. A felhőtlen szórakoztatás kitűnő példája volt viszont a szombati -közvetítés a Madách Színházból. Soribe elpusztíthatatlan vígjátékéból, az Egy pohár vízből Sakkmatt címen írt zenés játékot Mészöly Dezső (zeneszerző Fényes Szabolcs). A fiatal Kerényi Imre egyik legjobb rendezését láttuk az előadásban, mely fölényes humorral játszadozott udvari intrikákkal, szerelemmel és politikával. Az igénytelen tartalmat a maga nemében rendkívül igényes színészi játék avatta színházi élménnyé. Tol- nay Klári és Gábor Miklós nemcsak a darabban vetélkedett — egymást múlták felül bravúrokban, elmúlt színpadi korszakok, volt modorosságok Stílus-antológiáját mutatva be a nézőnek. Gábor súlyos szerepek szünetében szinte fürdeni látszott a féktelen csikó- vidámságban. az avitt fogások mutogatásának élvezetében. Remetekan Apu (aki civilben tanár bácsi) oly szépeket mond természetről és vadászatról kislányának, hogy egyenesen tollbamandhatná házi dolgozatnak: a lányka bizonnyal jelest kapna érte. A műsorszerkesztés viszont feltétlenül jelest érdemel, amiért a filmet eszményi időpontban, vasárnap délután tűzte (másodszor) műsorra. Gondos konfliktusmentessége illet az ebéd utáni megbocsátó-ejtőző hangulathoz, a cselekmény menetét időnkénti elszenderedésünk sem zavarta, bármikor neszeltünk fel, ugyanott tartottak (a kant még nem ejtették el). S mire a vén magányos terítékre került, mi is rájöttünk tévedésünkre: nem oktatófilmet láttunk a vadászati világkiállítás alkalmából, hanem a pedagóguspálya ravaszul álcázott hírverését. Mert aki a Bárány Frigyes alakította hős csatangolását türelemmel végigkísérte, mintha belső szózatot hallott volna: eredj tanárnak! Dolgod is akad néha-néha, legfőképp azonban magánszenvedélyeidnek hódolhatsz ... Röviden örömmel néztük Miszlay Gyula perui útáfilm- jét, melynél láttunk már jobbakat, de tájékoztatási értéke megfelelt a kívánalmaknak. A muzsika ifjú követei c. műsorban a rádióból jól ismert Zsoldos Péter műsorvezetői erényeire figyelhettünk fel. Biztonság, kulturáltság és tárgyszerűség tekintetében egyaránt példamutató volt. A hét sok érdekeset nyújtott Balogh Mária vezetésével. Az ENSZ-től hazai postagondjainkig terjedő skála széles, bár a műsorcím még mindig úgy sejteti: maga a műsor még nem találta meg pontos körvonalait. Ma bolgár estet közvetít a televízió, melynek műsorában műkincsek, néptáncok, tájak, művészportré és film között válogathatunk. Szerdán és csütörtökön bőséges tudósítást kaunk a Parlamentből, az országgyűlés ülésszakáról. Szerdán este dr. Germanus Gyula kalandokban sem szűkölködő tudóséletével ismerkedhetünk meg. Csütörtökön Garabuczy Agnes festőművészt mutatja be a Tv galériája, késő este pedig a tanév eleji gondokról lesz szó. A pénteki főműsor már a budapesti művészeti hetekre készült: Szabó György írta, Hajdúfy Miklós rendezte a Széchenyi meggyilkoltatása c. tévéfilmet, mély a „legnagyobb magyar” halálának körülményeit ismeretlen oldalról, dokumentumok alapján világítja meg. Lehotay-Horváth György Ceglédi Ősz — vastapssal CSÜTÖRTÖKÖN BORVERSENY Vasárnap este fél hétkor ünnepélyes keretek kozott nyitotta meg Kürti András, a Ceglédi Városi Tanács elnöke a Kossuth Művelődési Központ színháztermében a Ceglédi ősz idei eseménysorozatát. Az első napon a Debreceni MÁV Fiiharmonikus zenekar és a Debreceni Kodálykor us, Gulyás György érdemes művész vezényletével Kodály Zoltán Psalmus Hun- garricus és a Budavári Te Deum című műveit mutatta be. A műsorban közreműködött á Magyar Állami Operaház négy művésze, László Margit, Lengyel Ildikó, Réti József, Gregor József. A Ceglédi ősz legközelebbi programja a csütörtökön megrendezendő borverseny lesz. A borok vetélkedőjét a Dél- Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége szervezi a VINEX-pincében. Sikeres kezdet, gazdag program A FÓTI RENDEZVÉNYEKEN A korán beköszöntő esti szürkületiben szokatlan fények gyűltek szombaton este Foton. A község két iskolájából és a Gyermekvárosból fáklyás úttörők indultak a Vörösmarty-szoborhoz, ahol már nagyszámú közönség várta a Fóti ősz megnyitó ünnepségét. A községben minden évben megemlékeznek Fáy András reformkori vendégeiről, Vörösmarty Mihály- ról, Kossuth Lajosról, de elsősorban arról a szellemről, amit Fáy baráti köre hirdetett a maga korában. A megnyitón Kónya Lajos Kossuth-dljas költő mondott beszédet, majd Selley Zoltán előadóművész Vörösmarty Fóti dalát és Berda József verseit szavalta. Másnap, vasárnap a Gyermekváros színháztermében a tápiósaecsői népi együttes adta elő nagy sikerrel Röpülj páva című műsorát. A Fóti Ősz további rendezvényed is jó néhány meglepetést tartogatnak. Október 3- án a nemzetközi hírű szobrászművész Németh Kálmán otthonába szervez látogatást az emlékbizottság. A Fáy- présháznál a Csepel Vas- és Fémművek fúvószenekara ad térzenét. A műemléktemplomiban Kovács Endre orgonaművész koncertjére kerül sor. Délután Fóti szüret címmel Bodor Tibor, Selley Zoltán, a KISZ Központi Művészegyüttese és a dunakeszi Radnóti Miklós irodalmi színpad közreműködésével hallhatnak összeállítást a vendégek. Október 7-én, csütörtökön Fóti párbeszéd címmel a Magyar Írók Szövetsége, az MHSZ Országos Elnöksége és a fóti Vörösmarty emlékbizottság tart ankétot a hazafias nevelés kérdéseiről. A Fóti ősz rendezvénysorozatának idei utolsó eseménye október 17-én, hétfőn a Berda József emlékest lesz. Szeptember 25—október 2. Magyar kulturális napok Olaszországban Szeptember 25 — október 2 között az olaszországi Sorren- tóban és Nápolyban magyar kulturális napokat rendeznek: a két olasz város közönsége ízelítőt kap a magyar film-, zene- és képzőművészet legkiválóbb alkotásaiból. A gazdag program néhány érdekessége: Sorrentóban hat magyar játékfilm kerül a közönség elé, köztük Makk Károly „Szerelem”, Fábri Zoltán „Isten hozta, őrnagy úr” című produkciója. Levetítik A fából faragott királyfi, A kékszakállú herceg vára és A csodálatos mandarin magyar tv-változatát is. Szeptember 26-án, a San Francisco palota udvarában ifj. Bartók Béla nyitja meg a „Bartók élete és munkássága” című dökumentumkiálŰ- tást. Másnap a Hotel Tre Montana szalonjában ..Bartók a kortáns magyar képzőművészetben” címmel nyílik tárlat. Ugyanebben az időben a tervek szerint két alkalommal a népszerű Ex Antiquis- együttes ad műsort. Nápolyban hat magyar játékfilm pereg majd a vendéglátó moziban, ugyanakkor bemutatnak egy rajzfilm- és egy rövidfilm-váiogatásit is a helybelieknek. A Pignatelli Múzeumban előreláthatólag szeptember 28-án nagyszabású magyar képzőművészeti kiállítást is rendeznek. Az olaszországi magyar kulturális napok záróünnepségét október 2-án tartják a nápolyi királyi palotában. — Zrínyi-emléktúra. A horvátországi Csáktornyán működő Zrínyi -társaság több napos emléktúrát rendezett, amelynek résztvevői jugoszláv és magyar területeken végigjárták azokat a helyeket, ahol a Zrínyiek éltek és harcoltak. A tizenharmadik ügynök a József Attila Színházban Magasrangú nyomozótíszt, pihenésre, kikapcsolódásra, pe- cázásra, esetleg családi programra készülődés közben, ám egy váratlan gyilkosság eltéríti ettől... Alacsonyabb beosztású nyomozótíszt némi kedves balkezességgel... Műkedvelő (esetleg nyugalmazott) nyomozó mindenkinél nagyobb furfanggal... Nagyvilági vagy alvilági fezőrök... Minden gyanú felett álló közéleti férfiú, esetleg profesz- szor... stb., stb., stb... Az olvasó bizonyára már kitalálta: az Angyal kalandjairól van sző, esetleg a Maig- ret felügyelőről vagy más mai divatos krimitörténetről. Az olvasó némiképpen eltalálta, de némiképpen mégis tévedett. Annyiban van igaza, hogy ezek a sablonok csakugyan onnan ismerősek számára, de ezúttal Berkesi András válogatott össze a krimikelléktárból jól bevált elemeket A tizenharmadik ügynök című darabjához, amelyet az idei évad első bemutatójaként szombat óta játszik a budapesti József Attila Színház. Tegyük mindjárt hozzá, hogy az e műfaj legjobb magyar művelőjének ismert szerző úgy válogatott, hogy a több mint háromórás előadás megfelelt egy hosszabb Maigret- vagy Angyal-kalandnak, sőt, Agatha Christie patinás szelleme is áthatotta a színpad légkörét. Hadd bízzam az olvasóra, hogy ezt erényként értékeli-e. Bizonyos erényeket azonban semmiképpen sem szabad megtagadnunk Berkesi András új színművétől. Mindenekelőtt azt a sikerrel megvalósított szándékot, hogy a műfaj kedvelőinek mai magyar környezetben, sőt mondhatjuk, társadalmi valóságban gyökerező történetet tálal föl. Helyenként ugyan nem több ez egynémely külsőségnél, miszerint a nyomozókat nem főfelügyelő és felügyelő úrnak, hanem ezredes és őrnagy úrnak szólítják, de végülis egészen tanulságos mai lecke kerekedik ki az egészből. No persze megintcsak az adott kereteken és lehetőségeken belül, de nem lebecsülendő törekvéssel mutatva meg, hogyan keveredhetnek tisztességes emberek is a ravasz, újabb és újabb módszerekkel dolgozó ellenséges ügynökök hálójába. Tegyük azt is hozzá: mindezt — a kissé elnyújtott^ laposabb első felvonás után — az illően megtűzdelt izgalmakkal, meglepetésekkel, feszült epizódokkal viszi végig a szerző, végső meglepetését az utolsó percekig tartogatva. (Megjegyzem: így érthető, hogy a közönség nagy része azon vitatkozik a két szünetben, vajon ki a gyilkos. Ha már a közönségnél tartunk, egy párbeszédet szeretnék idézni, ami foszlányaiban az előadás végén, a ruhatárnál jutott a fülemhez. — ... Izgalmas volt. De azért talán mégsem ezzel kellett volna nyitni az évadot — mondta egy középkorú férfi a mellette állónak. — Igen, jobb lett volna a szezon dereka felé... — felelte a másik. — Ámbár, akkor meg, ... mert ez ugye, mégiscsak... — Persze, persze az év végén kell az ilyesmit bemutatni — vágott szavába az első. — Ámbár az év végén viszont ... Közben megkaptam a kabátomat, s nem tartottam illendőnek a hallgatózást. Ezért a beszélgetés befejező gondolatait megintcsak az olvasóra bízom.) Az előadás szereplői — Benedek Árpád rendezésében — tiszteletreméltó fegyelemmel igyekeztek életet lehelni szerepeikbe (főként a színház új tagjaként rokonszenvesen bemutatkozó Bánffy György, valamint Náray Teri, Horváth Gyula, Láng József, Horváth Sándor, Kalló Flórián. Kállai Ilona és mások). Az e szezontól ideszerződött Csákányi Lászlónak ahhoz is volt ereje, készsége (meg lehetősége) is, hogy az író korábbi műveiből, a regény lapjairól jólismert kedves figurából, Salgó Oszkárból valóban sajátos, egyéni karaktert teremtsen újjá. Lőkös Zoltán A Zeneműkiadó Vállalat tájékoztatója: Évi 600 partitúra és 25 könyv Az őszi zenei évad kezdetén, tegnap sajtótájékoztatót tartott Vörösmarty téri új székházában a Zeneműkiadó Vállalat. A zenei élet és a sajtó képviselőit Sarlós László igazgató tájékoztatta a kiadó terveiről, különös tekintettel új sorozatai megindulására. A Zeneműkiadó Vállalat egy évben 600 partitúrát és 25 zenével foglalkozó könyvet ad ki. A kiadó egyik sikeres sorozata a nemrég megindult „Zeneélet”, amelynek őszi újdonságai a következők: Zene Előkészületek a Míkszáth-űnnepségekre A jövő év január 16-án lesz 125 éve annak, hogy Mikszáth Kálmán, a magyar kritikai realista próza nagy mestere megszületett. Balassagyarmat, amelyhez a nagy írót életében sok szál fűzte, készül az évforduló megünneplésére. A városi tanács végrehajtó bizottságának hétfői ülésén elhatározták: amellett, hogy Balassagyarmat bekapcsolódik az országos, illetve megyei Mik- száth-rendezvényekbe — a Palóc Múzeum Mikszáth-szobá- ját új szerzeményekkel gazda] gítják, Beliczky János történész Mikszáth és Balassagyarmat címmel könyvet ír, stb., — a balassagyarmati Horváth Endre Galériában megrendezi a Mikszáth művek illusztrációs kiállítását, valamint a Mikszáth-regények, -elbeszélések alapján készült filmek ünnepi hetét is. A városi tanács Mikszáth-zmlékplakettet szándékozik alapítani az évforduló tiszteletére, amellyel a városfejlesztésben és a közművelésben felmutatott kimagasló szolgálatokat jutalmaznák. Nyitány a Borisz Godunovval Nagy-színház * *1 világhírű társulatának vasárnap esti Borisz Godnnov-előadásával megkezdődtek az idei Budapesti Művészeti Hetek. Az ünnepi esten megjelent Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, továbbá a Politikai Bizottság, a Központi Bizottság s a kormány több tagja. Ott volt V. F. Ku- harszkij, a Szovjetunió művelődésügyi miniszterhelyettese, továbbá V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A képen: jelenet a nagy sikert aratott előadásból. Középen a címszereplő, Alekszandr Ognyivcev. és bábszínpad, Szilágyi Dezső, Breuer János és Passuth Krisztina tollából, valamint Kroó György, A magyar zeneszerzés 25 éve. A sorozaton kívül a következő könyvújdonságok kerülnek hamarosan az üzletekbe: Balassa Imre—Gál György Sándor: Operák könyve (javított, bővített kiadás), Kroó György: Bartók kalauz (1 db 60 perces hanglemezzel), Molnár Antal: Gyakorlati zeneesztétika, Arnold Schönberg: A zeneszerzés alapjai. Rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg Vitányi Iván nemrég^ megjelent kötete a Zenei szépség iránt, amelyben a szerző összegzi a marxista és nem marxista esztéták zenéről vallott nézeteit. A Budapesti Zenei Hetek alkalmából számos olyan partitúrát bocsát ki a kiadó, amelyek a zenei hetek műsorán szerepelnek. A zeneműkiadó egyik fő törekvése — az említett partitúrák kiadásával is —. hogy a mai magyar zene, a kortársi zene, megfelelő propagálóra legyen. B. Gy. Madárvonulás vadvízországban Megkezdődött az őszí madárvonulás a biharugrai „vadvízországban”, ahol összesen kétszáz fajta vízimadár él állandó jelleggel, vagy költözőmadárként ideiglenesen. Búcsúznak a kiskócsagok, a bakcsók és a kanalasgémek. A leglátványosabb a vadkacsák vonulása. Érdekes leletek Á péceli kultúra nyomai a Tiszántúlon A Magyar Tudományos Akadémia régészeti intézetének irányításával háromkötetes topográfia készül Békés megyében. Az első kötet a szeghalmi és a békési járást öleli fel, bemutatja az itt élő népek településeit, szokásait, ősi kultúráját. A terepbejárások azt mutatják: a Körösök völgye régészeti szempontból valóságos kincsesbánya. Szeghalom környékén például pontosan száz régészeti lelőhelyet jegyeztek fel a terepbejárások alkalmával. A 100. lelőhelyen, Szeghalom határában, a Dióér medrében rendkívül értékes leletekre bukkantak. A Dióér medre több réteges településről „vall”. Többek között a Tiszántúlon ritkaság számba menő, az úgynevezett péceli kultúra egykori településnyomaira bukkantak. Tűzhelyfalak, edények, hulladékgödrök kerültek felszínre. Kőeszközök, réztárgyak, orsók, gombok adnak képet az akkori népek életéről, munkájáról. A dióéri ásatást 1972 tavaszán folytatják. — ünnepi hangverseny* nyel nyitják meg szeptember 24-én délután 16 órakor a váci új zeneiskolát. A hangversenyen közreműködnek az iskola tanárai és növendékei, a városi KISZ-kórus és a Vox Humana énekkar.