Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-19 / 221. szám
A Földvári tér rejtelmei nyomában... Az új szabvány miatt késik a gáz Nem épül játszótér ElBlliiür ................... VÁ C I MAPlfl A P I 5 T MEGYf) HUÍAP KÜLÖNKIADÁSA xv. Évfolyam, 221. szám 1971. SZEPTEMBER 19., VASÁRNAP Ezt is betemetik Gyimesi felv. Az elmúlt vasárnap jelent meg lapunkban „A Földvári tér rejtelmei" című írás, melynek végén megígértük, hogy illetékesektől választ kérünk arra, hogy mikor tűnnek el a gödrök és az árkok, mikor pusztítják ki a gazt, hol épül játszótér az új lakótelepen? Az illetékes, aki kérdéseinkre válaszolt: Hajas József, a Váci Városi Tanács építési és közlekedési osztályának főmérnöke. — Miért tart ilyen hosz- szú ideig a gázvezetékek szerelése, mikorra várható az árkok betemetése? — Mint ismeretes, a répce- laki gázrobbanás után új gázszabványt vezettek be hazánkban. Korábban a gázvezetékek hegesztési varratait öt osztályba sorolták, s ebből négyet elfogadtak. Az új szabvány szerint csak három varrat fogadható el. A váci vezetékek nagy részét még az új szabvány előtt hegesztették. Következésképp több helyütt újra kellett hegeszteni a vezetékeket, újbóli tömörségi és nyomáspróbának vetették alá, és ismét röntgenezték a varratokat Az első ütemben készült gázvezeték műszaki átadása megtörtént A távolsági és helyi vezeték összekapcsolására épülő gázfogadó-átadó állomás már épül a dukai út mentén. Itt csökkentik majd a gáznyomást a belső hálózat követelményeire. Egyébként a város belső vezetékrendszerét a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat saját vállaJatfejlesztési alapjából építi. A távolsági vezetéket a siófoki Kőolajvezeték Vállalat fekteti le a budapesti körvezetéktől a Dukai úti átadóig.) További késedelmet okozott az, hogy a távolsági vezetéket azokon a helyeken, ahol műtárgyakkal (úttal, híddal, vasúttal) találkozik, nem hazai, hanem import húzott csőből kellett készíteniük. Ennek szállítása is elhúzódott. (Egy angol szállítmány például két hónapig utazott.) Egyébként most jó ütemben haladnak a munkákkal, s'a fűtési szezon kezdetéig befejezik. Utána kezdődhet a parkosítás. Ez a Földvári téri házak kivitelezőjére; a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatra vár. Ok fogják eltüntetni a dudvaer- dőt. — Hol épül játszótér? — Sehol. Nem szerepel, a Földvári tér terveiben, mert nincs rá hely. Itt ugyanis az a cél, hogy rpinél kisebb közműköltséggel épüljenek a lakások. Egyébként az a véleményünk, hogy a vásártéren, a ligetben és a Hétkápolna alatt van mód és lehetőség a játékra — válaszolta a főmérnök. Bányász Hédi Vác az úttörő Tevéhh gépesítik a vendéglátóipar elszámolásúi December végéig átállnak az új rendszerre Varró József, a Dunakanyar Vendéglátóipari Vállalat főkönyvelője nyugdíjba készül. Szeptember végén tölti be a hatvanadik életévét. Amikor született, a könyökvédős könyvelők állva, ferde tetejű asztalokra helyezett vastag könyvekbe írták a számsorokai. Mikor megszervezte a váci vendéglátóipar számadását, már önálló kar ton 1 apókra könyveltek. S ma? Varró József a leglelkesebb szószólója, a számok, adatok gépi rögzítésének. A Duna jobb parti és a ceglédi vendéglátóipari vállalatokat megelőzve, Vác az úttörő e korszerűsítésben. Dr. Zöld Endre, a Gyermekélelmezési Vállalat főkönyvelője segítette az új rendszerű adatgyűjtés meghonosítását. Az ő vállalata már régebben áttért erre a formára. Vác — érthetően — bizalmatlansággal vegyes óvatossággal várta az első eredményeket — ma mind többen esküsznek a gépesítésre a Lenin úti központban. A gépesítés, ha segíti is a munkaerőgondok enyhítését, nem nélkülözheti , az emberi gondolkodást, szervezőkészséget. . A váci központban gondosan előkészítik azokat a számt^'-'-zatokat, amelyeket - KA Dohány utc~' tó gépközpont já1 -.piálnak a csodálatos masinákba. Mit csinálnak, miben segítenek ezek a gépek? Régebben öt-hat hét kellett olyan kimutatások elkészítéséhez, melyeket a gépek 10—14 nap alatt produkálnak. Fillémyi pontossággal rögzíti az egyes vendéglők, cukrászdák forgalmát, költségét, nyereségét. Megbízható képet ad a készletekről, jelzi, ha valahol sürgős intézkedésre van szükség. Július elsején tértek át a forgalom gépesített könyvelésére. A sor az álló- és fogyóeszközökkel folytatódik. Év végén már a munkabér-elszámolás is gépi úton történik, s 1972 januárjától 'a Dunakanyar Vendéglátóipari Vállalat egész számvitelét az okos gépek végzik. Hasonló gépesítés — főleg a részmunkáknál — eddig is segítette már a posta, a húsipar s a Magyar Nemzeti Bank munkáját. Ilyen átfogó gépesítésről eddig még nem értesültünk s ez is a vendéglátók bátor kezdeményezésének a dicsérete. \ (P. R.) ftii délelőtt nyílik Gsbora László tárlata Ma délelőtt 11 órakor Józsa Kálmán, a járási hivatal elnökhelyettese nyitja meg Ge- bera László sződligeti festőművész kiállítását a váci Cifra-kerti képtárban. Bevezetőt mond Mikes István festőművész, a Képzőművészeti Alkotócsoport vezetője. A tárlat kedd kivételével október 10-ig tekinthető meg, délelőtt 11 és délután öt óra között. Napló nélkül Galgagyőrk Olvasóink többsége bizonyára tudja, hogy a Pest megyei Hírlap melléklete, a Váci Napló Vácott és a váci járásban jelenik meg. Azt is biztosan sokan hallották, hogy már több mint egy éve a járáshoz csatolták Galgagyőrk községet is Csak a postának kerülte el mindez a' figyelmét. A község lakóinak többszöri kérése ellenére, a mai napig sem kapható Galgagyörkön a Váci Napló. Orvosi ügyelet Holnaptól kezdve a Köztársaság úti (a 302-es telefonon hívható) központi rendelőintézetben az alábbi orvosok tartanak éjszakai ügy eletet: Hétfőn: dr. Kreiner Lenke, kedden: dr. Pap Miklós, szerdán: dr. Gulyás Zoltán, csütörtökön: dr. Hampó Ferenc, pénteken: dr. Szorg István, szombaton és vasárnap: dr. Ruzicska Béla. A beosztásban hét' közben változás történhet. Veszélyesebb az olajkályba! Hogyan keletkeznek a tüzek? Bizony, már jólesik, ha esténként egy ' kicsit befűtünk. A legtöbb helyen, már megvették a téli Utödiot. Ezért kértük meg Örkény István őrnagyot, a váci tűzrendészed parancsnokságon, hogy néhány tanáccsal lássa el a Napló melegedő olvasóit. — Hogyan előzhetjük meg a fűtésből eredő tűzeseteket? — Kezdjük talán a tüzelőanyag tárolásától. Nagyon sok helyen áttértek az Utóbbi időben az olajtüzelésre. Az olajjal való fűtés nagyon kényelmes, de a tűzveszély is fokozódik. Hogy elkerüljük a nem kívánatos baleseteket, arra hívom fel a figyelmet, hogy egyszerre csak 40 liter olajat szabad tárolni a lakásban. Nagyobb mennyiségű tüzelőolajat csak a lakáson kívül — pincében és padláson —, tűzálló anyagból készített épületben, vagy földbe- süllyesztett tartályban szabad elhelyezni. A nagy hidegben megdermedt olajat kályha fölött, vagy annak közelében szigorúan tilos melegíteni. Tüzet okozhat a nagyobb mennyiségben tárolt szén is. öngyulladásra elsősorban a magyar barna szén és az elporladt német brikett hajlamos, ezért kísérjük figyelemmel a szén hőmérsékletét. Vizsgáljuk meg a kémények állapotát is. Ha a kéményt régen tisztították, a lerakodott kátrány könnyen meggyullad és tüzet okoz. Ajánlatos ezt kéményseprővel kiégettetni. — A lakáson belül milyen óvórendszabályok érvényesek? — A fűtés megkezdése előtt vizsgáljuk meg a kályhákat. A legveszélyesebb az olajkályha. Az illesztéseknél ellenőrizzük a tömítéseket! Ezek csak az olajjal szemben ellenálló, éghetetlen anyagból készülhetnek. Arra is ügyelni kell, hogy a tűztérben nincs-e olyan nyílás, ahol elfolyik a tüzelőanyag. Begyújtani, a tüzelőolajat más. hevesebben égő anyaggal hígítani (például benzin, petróleum) nem szabad! A kályhától legalább egy méter távolságra kell helyezni minden éghető anyagot. Különösen nagy fokú elővigyázatosság szükséges, ha gyerekágyat, vagy más fekvőalkalmatosságot raknak a fűtőtest közelébe. Csak a szabványos, gyárilag készített olajkályhákat szabad használni. Tavaly a legtöbb tűzesetet a kontárok által készített, okozták. — A tűzoltóság hogyan igyekszik megelőzni a fűtéssel kapcsolatos tűzeseteket? — önkéntes tűzoltóink a következő hónapban szemlét tartanak minden lakásban, s felhívják a figyelmet az esetleges tűzveszélyre, figyelmeztetnek a hiányosságokra. Ezért kérjük, hogy fogadják, szívesen őket. Ha azonban valaki figyelmeztetésük ellenére a megszabott határidőre sem számolja föl a tűzveszélyt, módunk van a pénzbüntetésre is. ötezer forintig terjedő pénzbüntetéssel sújtható az, aki nem tartja be a tűzrendészed előírásokat. Ha tűz keletkezik, és ennek oka a súlyos gondatlanság, az Állami Biztosító sem téríti meg a kárt. —ás. SZERENCSE FEL... Halottak lelett A KORAÖSZI NAPSUGÁR alig hatol át a, sűrűre nőtt ágon-gazom, mely szinte áthatolhatatlan kerítésként védi az elhagyott bányakömyéket, alig fedi fel ap emberi szemnek 40 éves titkát, melyet egy bef alazott aknabejánat zár el a világ elől. A Naszály kos- di, lankás oldalán, nem mesz- sze a bányaépületek köveiből épített erdészházaktól, már alig ' felfedézhetően terül' el az egykori francia tulajdonban lévő bányatelep. Hatalmasan magas csilletartó oszlopai egykor a váci vasútállomásig álltak, állandó kör- forgásisal szállítva a vagonokig a jó minőségű, fekete szenet, s vissza az üres csilléket. Ma már csak az oszloptartó betontuskók állnak ki .a földből, elfeketedett, erős csavarszárakat nyújtva az ég felé. Pár nap múlva lesz negyven éve annak, hogy a bánya megszűnt, tárnáit elöntötte a víz, és a 150 méteres 'mélységben 30 mé.eres vízszemfe- dő alatt hat kosdi bányász alussza övök álmát... Hauszmann József ma 71 (éves, Nagy Lajos 74 éves, "mindketten. vájárok voltak a kosdi bányában. Azon a napon is — mint rendesen — együtt szálltak ki a felvonóból a műszak után, délután két órakor... Így beszélnek: — A délután 2-től 10-ig, tar- tó műszakban esett meg a baj — kezdi Hauszmann József, aki 12 évet húzott le a „fekete falak”-között. — Rájuk tört a víz, olyan hirtelen, mintha az ég szakadt volna le összes felhőivel. Sweitcz bányamérnök erőszakossága indította el a szerencsétlenséget. Az ő hajcsárkodása. Már korábban is betört a víz a tárnába. Az akkori mérnök megkerülte ezt a vízzel elárasztott területet és új úton, lassan, a vízzel elöntött terület alá fúrtuk magunkat. 25 méterre voltunk alatta a víznek. Az általunk már elhagyott tárnarészt tel enyomták vízzel. Ezzel a további kísérletezésnek is elejét vették. Ám, jött az új bányamérnök, a Sweitc^ kiszívatta a vizet az elárasztott területről, és újőszi utak mellett E zernyi színben pompázik az ősz, s a robogó kocsi önkéntelenül lelassul, hogy utasai gyönyörködhessenek a tájban. Az enyhén lejtős dombok lankáin már sárgulnák a kukoricatáblák, és aranyszínűkre bronzszín árnyékot vet a aombieiőn zörrenő fiatal tölgyes. Hajnalban már pára ragyogja be az útmenti árkok mereáekjét. A borzongo ágak között elő-előtűnnek az elhagyott fészkek, lakói — az énekes -madarak —, költöznek már. Messzire, ahová szeptember is készül a sugárzó nyár és kacagással teli jó kedv után. Az utak mellett, fekete szemével reád néz a bodzabokor, és a ralagonya tüzes kacsintással ácsingózik a szőlőtőkék relé. A kis állomás mögött, a tangazdaság hatalmas tábláin viroslik már a saszla. és mézédes levét duzzadtan kínálja az ezerjó. Milliárd édes emlő. Csókját és csurrantó nektárját ígéri mozduló kezed nyomán. Ho-hót csak csínján a vágyakozással -r három pusxas is őrzi a szőlőt! Mókus Tóni bácsi a parancsnok, s mellette két fiatalember járja a írut- uaudvari táblákat. Kruva Jani néha lovon, de általában csak vasparipán, azaz — motorbiciklin. — Kell a motor, kérem — világosít fel Tóni bácsi —. mert a lopók is motorizálták magukat. Még eddig nem volt baj, de nagyon a sarkunkon kell állnunk. Minden kocsi — még az autóbuszok is! — megállna az országúton, aztán neki a szőlőnek, ám, a puska láttán — ránt egyet a fegyveren, és gázt adnak a motornak... Mi is gázt adunk, és elsuhanunk a csörögi dombok alatt, ahol a ritkás háztáji szőlők között már szüretelők járnak. Az útkaparók verik a diót. Egy-egy szem rikkantva perdül a kerekek alá és roppanva lapul a betonra. Olajos nyomot hagyv/nk magunk után. s a kocsi suhaná- sa felriaszt egy bóbiskoló varjút. Röppenése után sokáig kering a gally, lehullajt- va utolsó, sárguló levelét is. A vácrátóti határban szorgos , gépek sürögnek. Műtrágyát szórnak és szántanak. Lánctalpuk nyomán porfelhő úszik, lassan-lassan ködössé vonja a távolt, és a sűrűn sorakozó vöröshere-bog- lyákat, a tarló rövidre vágott sörényét. Vontatók, szekerek fordulnak a boglyák mellé, s a villák ágai között dús lombú szénahalmok magasodnak gyorsan a kocsikon. * nap lassan elhomályo- sül, és szaporán vonuló felhők mögül csak néha tekint alá. Friss szél kerül elő valahonnan, s cibálva hajt maga előtt egy ördögszekeret. Felettünk por kerekedik, akár egy füstoszlop, s az utakon, utak meUett. most már végérvényesen itt az ősz. Csankó Lajos bői termelés alá vette ezt -a veszélyes tárnát... , — Itt dolgozott a déJutános műszak — folytatja tovább az elbeszélést Nagy Lajos —, amikor mindaz bekövetkezett, amire ép ésszel mindenki számított. Akkor még nem voltak célszerű fejtőgépek, robbantással és ,csákányozással termeltük ki a szenet. A mérnök parancsa szerint addig nem szánhattak felszínre, amíg a rendes mennyiségen felül nem termeltek a déliutá- nos műszakban dolgozó bányászok. És nem szálltak felszínre. Egy kivételével valamennyi ottmaradt a víz alatt, ott vannak mind a hatan mai napig is a 150 méter mélységben, 30 méter magas víz alatt. 1931. SZEPTEMBER 28-ÄN, este fél nyolckor búgott fel a bánya vészjelzőkürtje. Az este sötétjében, mint megannyi szentjánosbogár fénye, úgy viliódzott a sok bányászlámpa. De hiába volt a rohanás és a megfeszített munka, a végnélkül! szivaty- tyúzás, a vizet nem tudták leapasztani, és a búvárok sem tudták felhozni a hat bányász holttestét. A fejük felett lévő, vízzel teli tárnarész, óriás víztömegével egy robbanás erejétől leszakadt, és elpusztította őket. A hetedik bányászt, aki megmenekült, az segítette vissza az életbe, hogy talicskájával, melyen a szenet tolta ki éppen messzebb és magasabb ponton járt, és a zúduló víz ereje kihajította egy olyan járatra, ahonnan a szivattyú csövébe kapaszkodva eljutott az akna felvonójához. Palmann Lajos, a megmenekült bányász is meghalt azóta... A KOSDI BANYA 6400 ka- lóriás szenet adott. A pécsi bánya után az egyik legjobb szenet. 250 kosdi szolgálta ki ezt a bánvát, 250 ember kenyerét vette el Sweitcz bányamérnök, amikor kíméletlen munkamódszerével előidézte a szerencsétlenséget. Miatta nem láthatták viszont többé a napvilágot s családiu- kat Farkas Jenő. Fehér Pál, Kovács János, Tomann Ferenc és Dóczi-fivérek, a kosdi bánva vájárjai. Rájuk emlékezzünk. Karmos Jenő 1
