Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-02 / 206. szám
I •m /r I * várja ma a monori Kossuth isJ\_LC2±CD£tÓS kola tanulóit. Az Üj Élet Tsz a & r nyár folyamán egy vadonatúj televízióval ajándékozta meg a gyerekeket. Az iskola igazgatósága köszönetből a tegnapi évnyitóra meghívta Nagy Andrást, a szövetkezet elnökét is. réterffy felvétele „Egyebek“ HOVÁ LETTEK ÚRIBAN A ZSOKÉK? Az úri Béke Tsz vezetőségi XIII. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM 1971. SZEPTEMBER 2., CSÜTÖRTÖK A JÁRÁSI PÁRT-VB TÁRGYALTA Kisebb területen, több kenyérgabona Az országos átlag körül — Hol vagyunk 1966-tól? SPORTÉLET ECSEREN AMI VAN ÉS AMI NINCS Női foci Egy fecske nem csinál nyarat ták a hozzájuk fűzött reményeket, s annak ellenére, hogy termesztésük a magyar fajtákénál fegyelmezettebb technológiát és több műtrágyát igényel, kifizetődőbbek. Elterjedt a járásban tavaly, tavalyelőtt a kalászosok vegyszeres gyomirtása. Néhány éve még valósággal rá kellett beszélni erre a tsz-eket, a szakembereket, ma már elismerik, hogy a termésátlagok növekedésében a vegyszerezésnek jelentős szerepe van. Ugyanéit lehet elmondani a műtrágyáról is. A kenyérgabona-termesztés további feladatairól szólva a végrehajtó bizottság tagjai hangsúlyozták: a jövőben a termő területeket csak akkor lehet csökkenteni., ha az átlagtermés megfelelő arányban nő. Egyre inkább meglesznek ennek a feltételei a monori járás minden közös gazdaságában. Fogarasi Olga dig a helyiségektől lehetne — sakk-, asztalitenisz-, kézilabda vagy más szakosztály. Miért?! Talán az ecseri fiatalok munkaidő után, szombaton, vasárnap nem mennének el szívesen játszani? Ez nem valószínű, hisz gyakran lapunkban is helyt adunk panaszaiknak: nincs, amivel agyonüssék a községben szalad idejüket. Egy oka van a sivár sportéletnek: nincs egy, vagy több olyan sportember, sportvezető, aki lelke lenne egy-egy szakosztálynak, nincs, aki szervezze azt, önzetlenül, lelkesen. Nincs? Talán még ezen is lehet tűnődni. (d. g.) ülésén éppen az „egyebek -et tárgyalták, amikor betoppantunk. Ritika téma az újságírónak: vajon, mi tartozik az „egyebek”-hez egy tsz-ben? Egy tsz-tag kérte a kilépését — jelentette be a személyzetis. Elengedjék-e vagy sem? Rövidebb vita után úgy döntöttek, minek bonyolítsák a dolgot, máskor is előfordult már, hogy valaki ' kilépett, miért éppen ezt az asszonyt ne engednék elmenni? Mintegy válaszként az első "„egyéb”-re, érkezett a következő bejelentés: egy kislány — Süli Zsuzsa — itt járt a napokban, érdeklődött, eljö- hetne-e jövőre dolgozni? Most végez a mezőgazdasági technikumiban, Űriban lakik a szüleinél. — Csak jöjjön — mondták a vezetőségi tagok —. kell a szakember, az utánpótlás. Ismerjük a szüleit, j óravató emberek, és az sem utolsó szempont, hogy ez a kislány nem a tsz költségén tanult, mégis hozzánk akar jönni dolgozni. Mert hallottunk már olyat is, hogy a tsz kitaníttat valakit, aztán, ha zsebében az oklevél, az illető továbbáll. A műhelyfőnök fizetésének rendezését javasolta ezután egy vezetőségi tag. Dicsérték szaktudását, szorgalmát, felsőfokú technikumot végzett, nem kereshet hát kevesebbet, iránt a szerelők. „Megérdemli a nagyobb fizetést, hányszor volt már, hogy ideges volt, amiért nem ment úgy a munka, ahogyan szerette volna”! — ezt a véleményt egy középkorú asszonytól hallottuk, mosolygott is a javarészt férfiakból álló vezetőség A műA Maglódi Vasipari Vállalat Március 21.' szocialista brigádja ez év januárjában brigádértekezletet tartott. Részlet a jegyzőkönyvből: „Ezen az összejövetelen Dobos István brigádvezető megemlítette, hogy a fóti gyermekvárosból el kellene hozni egy gyermeket, illetve patronálni kellene őt.” A brigád egyetértett a javaslattal. Híre ment az elhatározásnak, s valósággal felbolydult az Ady Endre brigád is. Nyomban rögtönzött értekezletet tartottak ők is, s hasonló határozatot hoztak. ® Az elhatározásokat tett követte. Olyan tett, amiben csak gyönyörködni tudunk, amiről csak az elismerés hangján szólhatunk. Porubszki József - né, a két szocialista brigád bizalmija egy napon vonatra ült és elutazott Fótra. Örömmel fogadták a maglódi küldöttet a fóti nevelők. Rövid tanácskozás után Porubszkiné megállapodott: az egyik első helyfőnök fizetésének felemelését megszavazták. A „zsokék ügye” következett. A zsokék adósságba keveredtek mindketten, s valahogy ki akartak kecmeregni rendezetlen ügyeikből, ezért eljöttek dolgozni az úri tsz-be. Semmi baj se volt velük, végezték a dolgukat, amivel megbízták őket a brigádvezetők, még ki is költöztek Úriba. Állítólag vettek egy lakást Aztán egy szép napon elmaradtak, se hírük, se hamvuk. Azaz: a munkakönyvük ott van a tsz-ban. Állítólag ők is Űriban vannak, csak éppen a flsiz-t kerülik el. Mit csináljanak velük, küldjék el a munkákönyvüfcet? De hová? Legalább üzennének. Amúgy olyan rendes embereknek látszottak. Megnézik, mi lehet a zsokékkal, határozott a vezetőség. F. O. Megállapodás A sülysápi Virágzó Tsz figyelmet keltő megállapodást kötött a Pest-Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalattal. A tsz vállalta, hogy hetven darab 250—300 kilós lengyel import növendékbikát fél év alatt 560—600 kilós súlyra felhizlal. Nemrég harminc darab tbc-mentes bika már megérkezett Sülysápra, a többi érkezését a napokban várják. — Központi fűtéssel szeret* né ellátni az ecseri tanács az új iskolát, az anyagi fedezet előteremtése azonban komoly gondot okoz. osztályt patronálja az egész vállalat, két gyereket pedig külön-külön a két brigád. Részlet a brigádnapló egy néhány nappal későbbi bejegyzéséből: „Lakatos Erika és Senket Marika a két kiszemelt ... Őket patronáljuk... Az első látogatás nyomán ruhafogasokat készítettünk a gyerekek részére, társadalmi munkában. Munkaidő után dolgoztunk. A fogasokat a vállalat autója szállította el Fótra.” © Elkészült a szocialista szerződés ... Itt a tavaszi szünidő. Erika és Marika boldogan érkezik Maglódra. Erika Po- rubszkiéknál, Marika Á. Sze- veréknél tölti a napokat. Csodálatos napok! Utána fájó szívvel hagyják el Maglódot. Itt a nyár, a több mint kéthónapos nyári szünidő. Megismétlődik a jelenet, Erika és Marika ismét utazik Maglódra. Ezúttal minden brigádtag egy-egy hétre magához fogadja az árva kislányokat. Árvák. nincs édesanyjuk, édesapjuk, s lám, most mégis van. Jól érzik magukat az „idegen” környezetben. Idézőjelbe kívánkozik ez a szó, mert a Kispadok Régen minden ház előtt ott volt a kispad. Este, munJui után, vasárnap, ebéd után kiültek oda a ház lakói, meg a vendégek is. ment a tere-fere. Régi szokás volt ez Ecseren. „Bérelt” volt a kispad az udvarlás napjain, ott, ahol eladó lány volt, kedden, meg mint a népi játék mondja, csütörtökön, „szerelemcsütörtök” és szombat estéken. Ott tette a legény a szépet a lánynak, úgy, hogy szem ben, a szomszéd padján üldögélt, mint vendég, a mama. Mikor bekötötték a lány fejét, mikor ő is menyecskesorba lépett, elfoglaKn ismét a család a régi kispadot. Ott is alcadt vendég mindég, valamelyik szomszéd kislány mamája. És ki nem látta szívesen, ha az arra járó idegen is megpihent. Így volt, szép volt. Elmúlt. Csak egy kis időre! Mert mostanában újra megjelennek a kispadok, újra hívogatóan állnak a házak előtt. Az idősebbek, fiatalabbak újra elfoglalják rajta helyüket. Kedves, szép szokás ez, közelebb hozza egymáshoz az embereket. Fekete Gizella HÍREK — Megnyílt Gyomron, a vasútállomásnál a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat új ABC-áruhá- za. — 150 méter hosszú betonjárda készült el augusztus 20- ra Űriban, a Vorosilov utcában. A tanács adta az anya-' got, a munkát pedig két tanácstag, idős Horinka József és Köbli Antal szervezte meg. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Akit nem lehet elítélni, Monor: A kétarcú felderítő, Ve- csés: Mágnás Miska, Úri: A szicíliaiak klánja (16 éven felüli, felemelt helyár). KIÁLLÍTÁS Gyömrő. Rákóczi-kiállítás a Ságvári Endre úttörőházban, nyitva: 9-től 14 óráig. Járási fotókiállítás a művelődési házban, nyitva: 14-től 21 óráig. Hogy telt el a nyár, kérdeztük a sok diák közül egytől, Bartus Istvántól, a monori József Attila gimnázium tanulójától. brigádtagok valóban igyekeznek meleg, barátságos, igazi otthont b'ztosítani nekik. Még a Balatont is meglátják. Mindkét kislány Porubsz- kiékkal együtt utazik a Balatonhoz. Szinte felsikoltanak az örömtől, amikor először tárul eléjük a magyar tenger. Eddig csak fényképen, vagy levelezőlapon látták. Gondtalanul lubickolnak a vízben ... Budapest. Először vannak az Állatkertben, nagyon tetszik nekik minden, a nagy város, az egésznapos kirándulás. Közben a brigádtagok pénzt gyűjtenek, ruhaneműt, cipőt, ajándékokat vesznek. Csokoládé is jut mindennap Erikának és Marikának. A tervek. Erika és Marika gyakran tölt majd egy-egy hétvégét Maglódon. Minden hónapban meglátogatja néhány brigád tag a fóti első osztályt. A két brigád mászókákat, játékokat készít majd a gyermekvárosnak. És még sok mást. Ennyi a történet. Folytatása majd ezután következik. Gér József Az MSZMP monori járási végrehajtó bizottsága az elmúlt héten a gabonatermesztés 1971. évi eredményeiről, a termelés további feladatairól tárgyalt. Dr. Bencsik Mihály, a járási hivatal elnöke az írásos beszámoló szóbeli kiegészítőjeként elmondotta: a járásban csökkent a kenyérgabona vetésterülete. Megvizsgálták: mennyiben befolyásolja ez a felvásárolható kenyérgabona mennyiségét. Mint kiderült, tavaly valóban csökkentették a járás tsz-ei a kenyér- gabona vetésterületét, , 1986-ban 11 ezer 480 hold volt, most 10 ezer 330 holdat vetettek. A felszabadított területeken takarmányt termesztettek. Erre viszont nagy szükség van az állattenyésztés fejlesztése érdekében. Bár csökkent a terület, ugyanakkor a kenyérgabona termésátlagai emelkedtek, így a monori járás tsz-ei felvásárlási illetve éladási kötelezettségüket túl is teljesítették. Az előirányzott kenyérgabona-felvásárlás 945 vagon volt az idei évre, a teljesítés: 1070 vagon. Ha az 1966-os év felvásárlási adatait nézzük, az akkori nagyobb terület ellenére csak 738 vagonnal járult hozzá a monori járás az ország kenyérellátásához. A monori járás termésátlagai az idén az országos átlag körül vannak. A búza átlaga például országosan 16 mázsa holdanként, a monori járásé 15,7 mázsa. Vannak kiemelkedő átlagok is. Ilyen a nyáregyházi Béke — Némi pihenő után dolgozni akartam. Vendéglátó leszek, gondoltam, de lássuk a szakmát! Az Astoria Szálló előtt tébláboltam, aztán bátorságot vettem és benyitottam a munkaügyi osztályra. Kérem tisztelettel, diák vagyok, akad számomra munka? Akad. Az Astoria konyhája és a bisztró árufelhordója lettem. Ínycsiklandó dolgokat hordtam a pultokhoz, kaszinótojást, hidegtálakat, süteményt, parfét. Örök kísértés! Volt ott minden jó. — Egy hónapra szólt a szerződésem, s hogy az letelt, új munkahelyet kerestem. Irány a Balaton, Füred! — És a vándorlegény szerencsével járt? — Igen. Van egészségügyi könyved? — kérdi a Marina Szállóban a főnök. Van. Akkor kispincér leszel. Kispincér kis fizetéssel, nagy borravalóval. Egy hétig voltam a Marinában, aztán átmentem a Ba- ricskai Csárdába. Ott nagyon tetszett a népi motívumokkal díszített edény, abban szolgáltuk fel az ételt. Mázos kan- csóban hordtam a bort az asztalokra. Munka után ott volt a Balaton, összes szépségével. Gyorsan eltelt a nyár... — És eljött a szeptember ... — El. Én már vártam. Szeretek tanulni. — Ha végzel, vendéglátó leszel? — Ó, nem. Én nagyon szeretem az állatokat, a természetet, valahogy ezen a vonalon szeretnék tovább tanulni. Majd... Majd bizony, hiszen az érettségiig még két év van hátra. Fekete Gizella Tsz 20,4 mázsás, a gombai Űj Élet Tsz 18 mázsás, a pilisi Hunyadi Tsz 18,3 mázsás holdanként átlaga és meghaladta a 16 mázsát néhány tizeddel a sülyi Virágzó, az úri Béke és a péteri Rákóczi tsz. Tizenhat mázsa a monori Üj Élet Tsz búzája, holdanként. Tegyük még hozzá, hogy 1966-ban a járási átlag 11,6 mázsa volt,.és akörül mozgott még tavaly is, 12,1 mázsa volt Jól sikerült a rozs is: 9.2 mázsa a járási átlag. Kiemelkedik itt is a gombai tsz 15,1, az Egyesült Ecset—Gyömrő Petőfi Tsz 12.4 és a péteri Rákosai Tsz 11,3 mázsás átlagával. Mennyi termett 1966-ban? Járási átlagban 5,5 mázsa. A termésátlagok növekedésének megvan a magyarázata. Elsősorban: rendkívül elterjedtek a nagy hozamú, intenzív szovjet búzafajták. Jelenleg a monori járás búzaterületének 98 százalékán ezeket termesztik. IgazolMás hasonló kisközség — s talán még több nagyobb község is — méltán irigyelhetné a kis Ecsert, nagyon szép sportkombinátjáért, öt év alatt készült, főbb, mint fél millióba került, öltözők, fürdők, egyéb helyiségek vannak benne, külön gondnoka van, aki őrzi, ápolja az egészet. A tanács az épületre az idén 25 ezer forintot áldoz, lefesteti kívülről, csak hogy elégedettek legyenek a fiatalok, a sportolók. Ez a dolgok szép oldala. Az árnyékos: mindössze egy szakosztály, a labdarúgó működik a községben, s az sem úgy, hogy már jobban ne mehetne. Na, de ez legalább van! Nincs viszont — peNapsütéses, ragyogó délelőtt. A KISTEXT-pálya ülőhelyeit mintegy hatszáz szurkoló népesíti be. Napoznak, nevetgélnek, latolgatják az esélyeket. A mérkőzés fél tizenegykor kezdődik. ★ Nagyon jól festenek a lányok a színes öltözékben. Fiatalok, formásak, kisportoltak, feszül rajtuk a trikó. Mellettem megszólal egy idős szurkoló: „Ha még egyszer fiatal lehetnék!” Ezzel mindenki egyetért. Közben folyik a bemelegítés. A maglódi edző látható nagy igyekezettel forgolódik lányai körül: taktikai utasításait adja. Meg kell hagyni, van lelkesedés, szinte ritkaság ez manapság... •k A maglódi lányok erőteljesebbek, s rögtön támadásba is lendülnek. Nagyon szeretik a labdát. A későbbiek folyamán az is kiderül, hogy a pesti lányok is kedvelik, mert valamennyien ott vannak a közelében egy gomolyban, mint a rögbiben. A pesti lányok valamivel átgondoltabban gurigáznak nincs még ehhez megfelelő erő, technika. Nem úgy a maglódi Leveleki. Ügy küldözgeti vissza a labdát a magasba, hogy egy szurkoló megjegyzi: „Szegény labda!” A pesti lányok összjátéka jobb, s van egy szupersztárjuk: három remekbe szabott dugót zúdít a maglódi kapuba! Deák Évi viszont csak egyet. Igaz, szép fejesből! Pedig Évinek van helyzete bőven, csak elkapkodja. ★ Kertész Károly, a maglódiak sportköri elnöke ott szurkol a mérkőzésen. Csupa szív, lelkesedés és izig-vérig sportember: tárgyilagos, szókimondó. „Még sokat kell fejlődni lányainknak — mondja —, de nem vallottunk szégyent. Segítjük, támogatjuk őket, sajnos, Deák Évinek nincs elöl segítőtársa.” Hát igen, egy fecske nem csinál nyarat! • (hörömpő) — Az üllői általános iskolánál 5000, a II. számú óvodánál 16 000, a bölcsődénél 8000 forint értékű társadalmi munkát végzett az ott dolgozók többsége. Erika és Marika boldogok © Nyári kispincér