Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-19 / 221. szám
4 res» uic i \ 1971. SZEPTEMBER 19., VASÄRNAP CEGLÉDI OSZ a este Cegléden, a Kossuth művelődési központ színháztermében a debreceni MÁV szimfonikus zenekar, a Magyar Állami Operahiz művészei és a debreceni Kodály-kórus hangversenye előtt Kürti András, a városi tanács elnöke nyitja meg a Ceglédi ősz, immár hagyományos rendezvényeit. Több hónapos művészeti, tudományos és szórakoztató programsorozat kezdődik ezzel, amit nemcsak egy nagymúltú alföldi város, hanem egész Pest megye jelentős eseményének tekinthetünk. A Ceglédi Ősz a térzenétől Nagy László költészetének avatott tolmácsolásáig változatos, igényes művészeti eseményeket ígér. Kohón György festőművész emlékkiállítása például az alföldi festők sorozatos bemutatásának jegyében nyílik meg a múzeumban. Nem ismeretlenek a ceglédi dzsessz-rendezvények, mivel a város nem először lát vendégül hazai és külföldi együtteseket. * A Ceglédi Ősz tudományos rendezvényein elsősorban agrárszakemberek, a Gépipari Tudományos Egyesület helyi csoportjának tagjai, a Dél-Pest megyei népművelők, valamint az orvosok és pedagógusok tanácskoznak. A kultúra azonban nemcsak hangversenyekből, költői estekből, a tudományos eredmények ismeretéből, továbbfejlesztéséből és alkalmazásából áll, hanem — mindezek mellett — életformából, szokásokból és hagyományokból tevődik össze. És a kultúra tágabb fogalomkörébe tartozik az is, hogy mi, hogyan kerül az asztalunkra. Életünk egészében lényeges az étkezési kultúra, hiszen ezzel magunkat is becsüljük, érté- keljük. Szeretettel köszöntjük már csak ezért is a Ceglédi ősznek a szürethez, az őszi betakarításhoz kapcsolódó eseménysorozatát. Nagyon is gyakorlatias programok ezek: a mezőgazdasági termékbemutatón és vásáron a környékbeli szövetkezetek és gazdaságok adnak számot egy esztendő eseményeiről. A szakácsok és cukrászok bemutatóin az alföldi konyhaművészet remekeivel ismerkedhetünk, új ízekkel, ételekkel, süteményekkel, s nem lebecsülendő: a terítés művészetével. A helyi élelmiszerkiskereskedelmi vállalat is bemutatja majd az Alföld különböző tájain készített élelmiszeripari termékeket. Végül borkóstolóval, szürettel kerekedik teljessé és élettelivé a Ceglédi ősz nemcsak kifelé reprezentáló, hanem a résztvevőknek is bensőséges örömet okozó, rokonszenves programsorozata. P. A. Kiállítás Szentendrén Képzőművészeti napló Pest megyei művészek a pécsi biennálén Abraham Balázs rézfúvótanár először a helyes kéztartást állítja be növendékének, Szegletes Jancsinak, akinek ez élete értő' t'ri\mhitanl*n ia. Faburkolat, csillogó fények — felcsendülő muzsika. Megkezdte próbáit a diákzenekar a hangversenyteremben. Őrá után, hazafelé tartanak a kis hegedűsök, háttérben az íj váci „zenede” épülete. Kép, szöveg: Gárdos Rangja van a pécsi tárlatnak, egyre inkább nemzetközi mércével mérhetőek a kiállított műtárgyak, a színvo- nalamel kedés folyamatos — első tetőzése most valósult meg a III. Kisplasztikái Bien- nálé anyagában. Számunkra különösen az örvendetes, hogy a Pest megyei szobrászok nemcsak részt vesznek a kiállításokon, hanem lassan hágyomány lesz, hogy díjakkal is elismerik munkájukat — Asszonyt Tamás után most Csikszentmihályi Róbertét érte magas kitüntetés. Valamennyien számot adnak művészetük jelenlegi állapotáról, s egyre igényesebb terveikből. A mintázófa egyedül id. Pál Mihály kezéből hullott ki, aki nemrégen hunyt el — „Ady”- ja az utolsó üzenet mélységével hat. Fel haszná Ihatatlan szobrászi fantáziájának termő állandósága eredményezte életpályájának szívósan felfelé ívelő vonulatát, mélynek méltó produktuma Ady költői teljességének szobrászi jeflenítése. Korniss Dezső festett, domborításai más természetűek — a festői előrelépéshez szükséges műhely- tanulmányokat végzi a piáikéit közegében, Asszonyi Tamás a fiatalabb nemzedék egyik központi alakja, aki most újra' újított ía és bronz együtteseivel — integrált formái átütőbbek lettek, az egyszerűsítés műveinek esztétikai hatását fokozza. A felvetődött és megfigyelt mozgásokat addig munkálja az árnyalatok iránti hűségével, amíg rá nem bukkan a megoldásra, amely- sokszor nem több mint ablak és szék műalkotáshoz elegendő saillangtalan párbeszéd. Vázlatainak zsúfolt laboratóriu- máiban az ihlet szabatos méréseivel úgy készül a nagy méretű szobrok irányába Asszonyi Tamása hogy a plasztikai terep minden részletét felkutatja az „Emlékmű” indulása, indítása előtt. Csikszentmihályi Róbert — a pécsi biennálé idei, Pest megyei díjasa, maradéktalan energiát tanúsít eszméinek szobrászati kivitelezésében. A gyors belső gazdagodás át- áramliik a különböző méretű iérmefc egységes gondossággal érlelt felületére — a gondolkodás folyamatossága biztosítja munkakedvének őszinte hitelét. Ez a megőrzött Iszobrászi erőnlét a műfaj magaslatra vezető ösvényeit kutatja és szélesíti csapássá, „Ne síj anyám...” Ingoványon innen és túl * Aszód vasútállomásán kilenc vágányon futnak át a szerelvények. A nevelőintézet ablakából idelátni. A növendékek esténként az ablakoknál állnak és bámulnak kifelé. A zárkarendszer a régi javítóintézet hagyatéka. Az alagsorban tömör faajtók, körala- kú lemezzel, melyet elforgatva a cellába látni. K. József két napja lakója a hatos számúnak. Mikor rányitunk, vigyázz- ban áll. Bakancsában — ormótlanul nagy, vézna testéhez képest —, cipőfűző nincsen. K. Józsefet körözte a rendőrség. Nem jött vissza időben szabadságáról. — Miért nem? — Anyám beteg volt. Dolgoztam. — Hol? — Egy termelőszövetkezetben. Hetven forintot kerestem naponta. — Tudtad, hogy keres a rendőrség? — Nem. * — Hogyan kaptak el? — Fürödni mentem a Széchenyibe. Igazoltattak. K. József apjával él egy háztartásban, Budapesten. Szülei elváltak, anyja szanatóriumban fekszik. Betörésért került Aszódra. Átlagban 12 gyerek van szökésben, majdnem mind visz- szakerült — van aki újabb betörés után. Ritka az olyan eset, mikor a, „lelécelt” gúnyosan érkezik és az iratait kéri — betöltötte a 18. életévét, nem lehet itt tartani. Egy évben kétszer van szökési hullám. Először tavasszal, másodszor iskolakezdés előtt, augusztusban. A legsúlyosabb büntetés: nyolc nap elkülönítő. A szököttek kapják. A javítóintézet nem javító többé: kettes számú fiúnevelő és nem az* Igazságügyi Minisztériumhoz, hanem a Művelődésügyihez tartozik. Legtöbben betöréses lopásért, garázdaságért kerülnek Aszódra. Kiskorúak, szemben fényképezni nem szabad őket, az újságban csak nevük kezdőbetűjét írhatják le. A törvények humánusak velük szemben. A bíróság egy / évi nevelőintézetet, szabhat ki, az év letelte után az intézeti tanács dönt —■ visszakerülhet-e a növendék szüleihez. A 18. évet "betöltötték szabadulnak. Sokan azonban megvárják a szakmunkásvizsgát. A végzősöknek minden évben tánctanárnő tanítja az illemet és a társasági táncot. Farsangkor valamelyik pesti leánykollégiumból jönnek lányok az intézet kisbuszával, s egy trió szolgáltat slágereket. A „jav- csis” kamaszok keze remegve keresi a lányok derekát. Az igazgató, Eperjesi Ernő végigkalauzol az intézeten. MŰHELY: Aki Aszódra kerül, 12 szakma közül választhat. A legtöbben esztergályosnak és asztalosnak jelentkeznek. Dolgozni mindenki szeret. A műhelyekben éventer hárommillió forintot termelnek. Készül itt hidraulikus fúrógép, go-kart, közlekedési tábla-garnitúra, konyhaszekrény ... A jelenlegi legnagyobb megrendelés a gyöngyösi új szakmunkásképző iskola műhelyberendezése. A gyerekek szakoktatók irányításával dolgoznak és legtöbben szakmunkásvizsgával sza-* badulnak. A bért az intézet a nevükre sizóló takarékbetétkönyvben őrzi, szabaduláskor a növendékek két-háromezer forintot kapnak. MEZÖGAZDASÄG: 1969 novembere óta a „gazdisok” egybeolvadtak az „iparosokkal”. A „gazdisok” tanulatlaBudap .síi művészeti Iieíek A Bolsoj vasárnapi gálaestje A budapesti művészeti hetek az idén minden eddiginél gazdagabb eseménysorozatot ígér. A főváros színházaiban, koncerttermeiben, múzeumaiban és képtáraiban vasárnaptól .kezdődően maradandó művészi élményt nyújtó rendezvények várják a közönséget. Vasárnap este a Moszkvai Nagy Színház, a Bolsoj világhírű társulata nyitja meg a külföldi friűvósze.gyüttesek és szólisták vendégszereplésének sorát. A gálaest műsorán M.uszorgszkij zenedrámája, a Borisz Godunov szerepel. Hagyomány már, hogy az őszi zenei évadot Bartók műveivel nyitják meg. Ezúttal a Concertót és a Cantata Profanát tűzi műsorára az Állami Hangversenyzenekar szeptember 27-i Erkel színházbeli hangversenyén. A zenekart Ferencsik János vezényli. Rangos zenei eseménynek ígérkezik a nemzetközi Liszt— Bartók zongoraverseny díjnyerteseinek' két hangversenye: szeptember 28-án. hogy mások is haladhassanak rajta — örvendetes művészetének előörsjellege, mely a nyújtózó izmokban az „Ébredés” lélekállapotát vizsgálja körtefa segédletével. Kampfl József mindig sajátosan eredeti alkotásai erős és egyirányú koncentráció révén születnek, és a meghódított mesterségbeli tudás biztonságán . alapúinak. Ezúttal festői hatásokat érlel éremmé, és a „Színház”-! függöny heves ráncaiban, a meghajlás mértékében a dráma hatásának intenzitását mérlegeli. Hiányok is érződtek — Ligeti Erika, ifj. Pál Mihály, Szabó Edit távol maradtak, tehát a Pest megyei mezőny csak részlegesen vonult fel, de így is számot adott a szentendrei és gyömrői szobrászul űhsly egyre színvonalasabb teljesítményéről. Losonczi Miklós Ma délelőtt a szentendrei művelődési házban nyílik meg Iványi Katalin festőművész (a képen jsbbról) kiállítása. (Foto: Gábor) Szeptemberben új, önálló otthonba költözött az ötszáz váci zeneiskolás. Eddig hat különböző helyen folyt az oktatás, de a most birtokba vett kétemeletes, korszerű épületben már minden feltétel biztosított a nyugodt és eredményes munkához. A hétmillió forintos beruházással épült létesítményben tizenhét oktatóhelyiség, négy iroda, művész-szoba és 200 személyes hangversenyterem található. Az országban egyedülálló zeneiskolai hangversenytermet elektroakusztikai felszerelése nagy zenekari hangversenyek megtartására is alkalmassá teszi. A váci zenekedvelők már ebben az évadban látogathatják a Filharmónia itt megrendezendő hangversenysorozatát. A Tanácsköztársaság alatt sok mártírja volt Gödöllőnek is. sokan kerültek börtönbe. Majd 1944-ben a fasizmus szedte áldozatait; emléküket több utcanév őrzi. A bizottság tagjai folytatják munkájukat: megkeresik a munkásmozgalom veteránjait és hangszalagra veszik beszámolóikat. További dokumentumokkal gyarapítjálk majd a helytörténeti múzeum anyagát, elősegítik a munkásmozgalmi naptár összeállítását Csiba József Koba Curulí kiállítása Szombaton az Iparművészeti Múzeum üvegcsamokában ünnepélyesen megnyitották Koba Guruli grúz ötvösművész* a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság érdemes művészének kiállítását. Részt vett a megnyitáson dr. Mihályfi Ernő, az MSZBT elnöke, Nagy Mária, ez MSZBT főtitkára, a társadalmi és a kulturális élet több ismert személyisége. Ott volt V. I. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Itt vek a íőheékzéiiás Bizottság kutatja, gyűjti Gödöllő munkásmozgalmi emlékeit Gödöllő munkásmozgalmi emlékeinek felkutatását még májusban választotta feladatául a városi pártbizottság Vnellett működő munkásmozgalmi archív bizottság. A legutóbbi ülésen megállapították: a bizottság tagjai jó munkát végeztek, tavasz óta számos írásos és fényképes dokumentumot gyűjtöttek. Jóllehet, Gödöllő munkásA zene váci birodalma mozgalmi múltja.igen gazdag, ezt a tényt sokán kétség bevonják a későbbi Horthy-rezidencia piiatt, illetve, ebbő) következtetve: a gödöllőiek „udvarhűségére”. Ez persze egyoldalú beállítás. Hiszen a kastély maga is, két alkalommal „udvarellenes” szerepet töltött be. A szabadságharc idején főhadiszállás volt, s itt ápolták azokat a honvédeket, akik Isasizeg és Mogyoród környékén sebesültek meg a harcokban. 1919-ben pedig innen indult a nagy északi támadásra Stromfeld Aurél.