Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-01 / 205. szám

1371. SZEPTEMBER 1, SZERDA M5#T titcrrt k/Űrtap Nagygyűlés a nemzetközi antifasiszta nap alkalmából Kedden délután, a nemzet­közi antifasiszta nap alkalmá­ból nagygyűlést rendezett a Magyar Partizán Szövetség, a Nácizmus Üldözöttéinek Bi­zottsága, az Országos Béketa­nács és a Magyar Jogász Szö­vetség a vasasszakszs^vezet Koltói Anna utcai székházá­ban. Az esemény résztvevői ál­lásfoglalásban juttatták kife­jezésre, hogy jogos aggoda­lommal szemlélik az újfasisz­ta erők aktivizálását és cse­lekvő szolidaritást vállalnak a világ valamennyi antifasisztá­jával. EREDMÉNYEK - TENNIVALÓK Egy határozat tizenöt hónapja A rendeletek, határozatok fontos szabályozói életünk­nek. Legtöbbjük tartalmát azonban többnyire csak a hi­vatalos szervek, az érdekelt szakemberek ismerik. Van azonban néhány kivétel, né­hány olyan határozat, amely­nek számát épp úgy megje­gyezzük, akár ismerőseink nevét. Ezek közé tartozik az Xetn tudtah róla?! Veszett rókák, felelőtlen emberek Dr. Madár János, a megyei KÖJÁL igazgató főorvosa irat­halmazt mutat fel, friss jelen­téseket, jegyzőkönyveket. Augusztus közepén dr. Ká­rolyi Erzsébet nagykátai járási közegészségügyi felügyelő je­lenti: Tóalmás határáoan a Le­nin Tsz két traktorosa szeliden viselkedő rókát vett észre a szántóföldön, leállították a mo­tort, szerelővasat fogva, utána­eredtek, agyonverték, farkánál fogva felemelték, madzaggal rákötötték az egyik traktorra, aztán egy harmadik társuk is odajött, megsimogatta a szőrét, amit egy arra járó ember szin­tén megcselekedett. Ki tudja, hányán tették volna kezüket a róka tetemére, ha a tsz főme­zőgazdásza munkája során odaérve, észre nem veszi a ró­kát a traktoron, és az embere­ket könnyelműségükre figyel­meztetve, nem értesíti nyom­ban az állatorvost. így került a róka feje az állategészség­ügyi intézetbe, ahol a labora­tóriumi vizsgálat a fertőző ví­rust kimutatta. Ezek után behívták a Kö- JÁL-ba mindazokat, akik a veszett rókát megérintették, és eiőírásszerűen jegyzőkönyvbe vették, amit az esőiről elmond­tak. Mindannyian egybehang­zóan kijelentették, soha nem hallottak, nem is olvastak ar­ról, hogy veszettség létezne, arról pedig még kevésbé, hogy a gyanúsan szeliden viselkedő vadhoz nem szabad kézzel hoz­zányúlni. Pedig az elmúlt esz­tendőkben a sajtó számtalan­szor megírta, a rádió, televízió világgá harsogta, és egyikük sem írástudatlan, nem is sü­ket. Elmaradt őzpűrkölt Dr. Korompay Mária budai járási közegészségügyi felügye­lő csaknem az előző eset nap­ján kelt jelentése még hajme­resztőbb történetről számol be. Egy érdi ember autóján haza­felé igyekezve, kis őzet látott heverni az út mentén. Meg­állt, az állathoz lépett, fején néhány sebet, inkább horzso­lást észlelt, gondolta, autó ütötte el. Karjába vette az őzet, berakta kocsija csomag­tartóiába, hazavitte, nyulai kö­zi» zarta a ketrecbe. Arra gon­dolt, majd csalt meggyógyul, és akkor elengedi. Az állat azonban nem evett. Oka volt rá, nyelőcsöve meg­bénult. önkéntes ápolója vé­gül, ha késve, mégis bejelen­tést tett a községi tanácsnál. Elküldték az őzért a mezőőrt, alá azután hazavitte Tárnok­ra a lakására, mégpedig a va­dász gépkocsiján. Többen is meglátogatták a túl szelid őzi­két, becézgették, simogatták. Látogatói között pesti lakosok is akadtak. Aztán a mezőőr mégiscsak szólt az állatorvos­nak, aki az állat fejét vette, hogy megvizsgáltassa. Az ered­mény: veszett Volt az őz, és ezért szelid. Tetemét csak a vizsgálat után földelték el. Addig meg­nyúzva jégen tartották, hogy esetleg pörköltet készítsenek belőle. Azóta természetesen a két eset valamennyi meggon­dolatlan szereplőjét beoltották, és ezzel elejét vették, hogy ki­törjön rajtuk a veszettség. Dr. Madár Jánost, a KÖJÁL igazgató-főorvosát az orvosi ti­toktartás köti, neveket tehát nem említ. Felindultan beszél azonban ezeknek az emberek­nek veszedelmes könnyelmű­ségéről: — Hogy akadhat ennyi meg­gondolatlan, tudatlan ember, hinni sem mertem volna. Ijesztő ez, hiszen a veszettség rettenetes betegség, gyógyítha­tatlan. A kellő időiben alkal­mazott oltás ugyan elháríthat­ja, csaikhogy nagy fájdalmat okoz. Erre is gondolni kellene az embereknek, akkor talán nem nyúlnának a gyanús ál­latokhoz, különösen most nem, amikor megint járvány a ve­szettség. A szomszédból jatt a járvány A század első harmadáig a veszettséget a kutyák terjesz­tették, és más állatok, sóit, nemegyszer ember is megkap­ta tőlük. Volt olyan esztendő, hogy ezerkétszáz veszett ku­tyát is találtak Magyarorszá­gon. Azután a harmincas évek­ben legelőször Pest megyében, majd az egész országban be­vezették az ebök kötelező ol­tását, és ezzel megszűnt a ve­szettség járványjellege. Sok­szor volt olyan esztendő is, hogy egyetlenegyszer sem for­dult elő. Aztán a második vi­lágháború alaitt Németország­ban á rókák között lobban t fel, és évente minden irányba ha-, ladva 50 kilométeres sebesség­gel terjedt, Hozzánk 1966-ban ért el, és egy évvel később már veszedelmes jelleget öl­tött. Pest megyében 1967-ben 97 esetben volt pozitív a vizsgá­lat eredménye, 77 rókát talált veszettnek. Nyilvánvaló lett, ezúttal a rókák hordozzák a veszedelmet Ekkor a megyei állategészségügyi állomás — később az egész országban, sőt néhol külföldön is bevezetett — védekezőrendszert dolgozott ki, hogy a fertőzött területeken teljesen kiirtsák, másutt meg­ritkítsák a rókát. Valósággal általános mozgósítással, úgy­szólván népfelkelést szervez­tek a rókák ellen, s a küzde­lem sikeresnek bizonyult. 1968- ban már csak 77, 1969-ben csu­pán 10, és 1970-ben mindössze hat állatnál volt kimutatható a veszettség. Főleg rókákon. Az idén azonban augusztus végéig 36 állat — az érdi őzet kivéve csupa róka — bizonyult veszettnek. Vagyis a járvány újra tombol. Mégpedig főleg a váci járásban, de felütötte fe­jét a gödöllőiben és a budai­ban is, sőt, egy-egy eset elő­fordult a monori meg a nagy­kátai járás területén is. Kimu­tatható, hogy Nógrád, Komá­rom és Fejér megve felől szi­várgott át és hatalmasodott el idén a járvány. — Hiába minden erőfeszíté­sünk, ha a szomszédságban nem elég erélyes a védekezés — halljuk dr. Kéri Miklós me­gyei főáílatorvostól. a Pest me­gyei Ál lat egészségügyi Állo­más vezetőjétől, alá a védeke­zőrendszer egyik kidolgozója és átültetője a gyakorlatba. — De talán az is hozzájárul a járvány újabb elhatalmasodá­sához. hogy egyes helyeken az utóbbi évek nagyszerű ered­ményei után elbizakodottság­ból már nem fordították kellő figyelmet a rókairtásra. (■«/iámadá« a rókavárak ellen Vadásztársaságok, állami er­dő- és vadgazdaságok kötele­sek a vadállományt, elsősor­ban a kisebb vadakat veszé­lyeztető dúvad irtására. A1 veszettséggel kapcsolatban még fokozottabb ez a kötele­zettségük. A Pest megyei rend­szer alapján a rókákat puská­val, méreggel, mérges gázzal kell irtaniuk. A gáztámadás a leghatásosabb, de csak tavasz- szal, eilés idején alkalmazha­tó, amikor az anya kölyked mellett a kotorékban búvik meg. Csakhogy a legtöbb koto­rék — ezért rókavár a neve —, hogy lakója szükség esetén el­menekülhessen, gyakran több, egymástól távol levő nyílású. Ezért is nehéz az elgázosítás művelete. A kotorékok felku­tatása sem könnyű. Rendelet írja elő azonban feltérképezé­süket. — De ki tudná ellenőrizni, hogy az idén bemutatott tér­képeken szerepel-e a terület valamennyi rókalyuka? — idézzük dr. Kéri Miklós sza­vait. — Hátha a tavaly elgá- zosítottat kihagyták, mond­ván, hogy oda már nem megy vissza a tulajdonosa. Nem hát, de másik azért beteleped­het. Idén április 22 és május 6 között a megyében 1526 ró­kavár ellen intéztek gáztá­madást. Utána, hogy az ered­ményről . ■ meggyőződjenek, próbaképpen ötvenötöt felás­tak és jóformán mind lakott volt. Találtak bennük 103 kö­lyök, 20 anya róka, 6 vem­hes szuka, 6 kan, 2 borz és három házimacska tetemet. Ebből arra lehet következtetni, hogy a gázosítás ismét hatá­sos lehetett. — Igen, ha minden kotorék sorra került, ami a történtek ■után legalábbis kétes. A mos­tani időszakban különben csak a kilövés lehet hatásos ellenszer. Ez elsősorban a vad­őr dolga lenne. Nem egy tár­saság alkalmaz azonban tel­jesen képzetlen vadőrt, még olyat is, aki a puskát sem tud­ja elsütni. A vadcsapást fel­ismerni, megkülönböztetni még kevésbé tudja. Márpedig meg kell találnia a róka nyomát, járása irányát, idejét és lesbe állva lelőni. Megbízható, jó, hozzáértő vadőrök kellenek mindenhová. Itókafarok az aie4»antennára Ezt az írást már befejezve a kézirat átolvasása közben, tehát „cikkzárta” után tele­fonon érkezett értesítés ró­la, hogy már a harmincha­todik rókáról derült ki a ve­szettség idén. Augusztus 25- én, fényes nappal, Vácegre- sen, a tsz tanyája udvarára betévedt, szeliden viselkedő kölyökrókát agyonvert két tsz-tag. Farkát aztán levágták, játszadoztak vele, szándékuk tulajdonképpen az volt, hogy gépkocsi-tulajdonosnak adják el, divatos dísznek az autó­antennára. További közlés: jelenleg három rókafejet vizsgál az Országos Állategészségügyi In­tézet ijest megye területéről. A járvány tehát a rókák kö­zött egyre nagyobb méreteket ölt. Könnyen átterjedhet más vadakra, sőt a hasznos házi­állatokra is. Irtásuk tehát mindenképpen indokolt és kö­telesség is. De csak óvatosan szabad eljárni, mert a gyil­kos és rettenetes kór könnyen átragadhat a meggondolatlan emberre, aki aztán mást is megfertőzhet. Szokoly Endre 1013-as — teljes nevén a kor­mány 1013/1970. (V. 10.) szá­mú határozata — is, amely a nők gazdasági és szociális helyzetének megjavításáról szól. Nyolcvanezren A határozat megvalósításá­tól természetesen a legtöbbet azok a dolgozó nők remélik, akik ágazatuk termeléséből a legnagyobb arányban veszik ki részüket, és helyzetük is leginkább szorul javításra: a könnyűipar, s ezen belül is a textilipar nődolgozói. A tex­tilipar csaknem 112 ezer dol­gozója közül ugyanis majd­nem 80 ezer a nő. A határozat megjelenése után, az ágazatot illetően a legnagyobb feladat a Köny- nyűipari Minisztériumra és a Textilipari Dolgozók Szakszer­vezetére hárult. , Elsőként — érthető mó­don — főként a könnyeb­ben megoldható feladatok ke­rültek sorra, így például több helyütt felmentették a nagy- családos és az egyedülálló anyákat az éjszakai műszak alól, több vállalat — így például a Pamuttextil Művek — a hasonló helyzetben levő anyáknak különféle pótlé­kokat és egyszeri segélye­ket nyújt a részesedési alap­ból. Máshol — így a Pápai Textilműveknél, a Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál, az Albertfalvai Cérnázóban — a szövődében, a fonodában és más munkahelyeken 20—25 éve gépen dolgozó, nyugdíj előtt álló nőknek kiemelt fi­zetést, részesedést, jutalmat vagy pótlékot adtak, illetve — régi fizetésük meghagyá­sával — könnyebb munka­körbe helyezték őket. Jó né­hány példa van arra is, hogy a vállalatok háztartási gépe­ket szereztek be, s azokat dol­gozóik ingyen Vagy kedvez­ményesen vehetik igénybe. Néhány vállalatnál — pél­dául a Kőbányai Textilmű­veknél a csomagolóüzem gé­pesítésével, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál re­konstrukcióval — sikerült megszüntetni a nők éjszakai műszakját. Más helyeken vi­szont a fizikai munka köny- nyítésére, a zaj- és a légszeny- nyezettség csökentásére tör­téntek intézkedések, a Len­fonó- és Szövőipari Vállalt t, a győri Richards Finom­posztógyár pedig több nőt he­lyezett vezető pozícióba. Kevesebben é'szakai műszakban Mindez természetesen csak a kezdet. A rövid időre szóló elgondolásokat és intézke­déseket most már hosszabb távra szóló terveknek, olyan intézkedéseknek kell követ­niük, amelyek feltételei csak hosszabb idő alatt teremthe­tők meg. Ezek közé tartozik például — mint rendkívül fontos, de korántsem egyetlen feladat — a nőik éjszakai műszakban való foglalkoztatásának fo­kozatos csökkentése. A textil­ipar 80 ezer nődolgozójának 70 százaléka dolgozik ma há­rom műszakban.. A negyedik ötéves tervben a textilruhá­zati iparban megvalósuló nagyszabású rekonstrukció — a termelés emelése mellett — a gépi munka korszerűsí­tését is célul tűzi, s a terme­lékenység emelkedése módot ad arra, hogy csökkenjen az éjszakai műszakban foglal­koztatottak száma is. Az éjjeli műszak általános megszüntetését azonban nem tűzi — nem is tűzheti — cé­lul a textilipar, már csak azért sem, mert a mind kor­szerűbb berendezéseket a lehető legjobban ki kell hasz­nálni. De szólnak már érvek is emellett, amelyeknek igaz­sága könnyen belátható. A számítások szerint, ha a tex­til-ruházati ipar általánosan megszüntetné a harmadik mű­szakot, az ipar értékkiesése megközelítené a húsz száza­lékot, azaz a 4,2 milliárd fo­rintot (ennyit termelnek ma az éjszakai műszakban), s — az exportbevételek elmara­dásáról most nem szólva — nagy mennyiségű importra lenne szükség, vagy pedig 7—8 milliárd forintos újabb beru­házásra. Emellett — ha az éjszakai műszak kiesne — a mostani, heti 42,67 órás mun­kahét 44 órásra növekednék, s az éjszakai pótlék megszű­nése is 10—15 százalékkal (havi 200—260 forinttal), csökkentené a havi bért, vagy késztetné az államkasszát ennek pótlására. Átfogó tanulmány készül Az éjszakai műszakkal kap­csolatban is vannak azonban teendői a vállalatoknak: ilyen mindenekelőtt az éjszakai munka körülményeinek ja­vítása, az egyedülálló és a nagycsaládos anyák számá­ra az éjszakai munka válla­lásának önkéntessé tétele. Olyan ösztönzési és munka- végzési rendszer kidolgozása, amelynek nyomán e műszak­ban- főként férfiak dolgoz­nak majd. A növekvő műsza­ki színvonal mindinkább le­hetővé teszi az úgynevezett csökkentett felügyeletű mű­szakok szervezését is — fő­ként a szintetikus szálakkal dolgozó üzemekben. Annak érdekében, hogy a később születő intézkedések valóban ott segítsenek, ahol az a legfontosabb, a minisz­térium a könnyűiparban dol­gozó nők helyzetét részlete­sen elemző, átfogó tanul­mányt készít. Külön vizsgál­ják azt is,’ hogy a könnyűipar mint ágazat, milyen módon járulhat hozzá a családokban ma főivént a nőkre háruló problémák megoldásához. A nők gazdasági és szociá­lis helyzetének megjavítása-- ra hozott párt- és kormány- ’ határozat végrehajtása tehát nem kampány, hartem állan­dó feladat, amely a miniszté­riumi és a vállalati munka szerves része, s az intézke­dések anyagi és egyéb feltéte­led fokozatosan teremtődnek meg. S. G. Boríték — csomagban A Szentendrei Papírgyár nagycsarnokában csomagol­ják, szállításra előkészítik a különböző méretű levélpapír- csomagokat és a postai borí­tékokat. Foto: Urbán NOVEMBER 2. Útnak inául a barátság vonata Sok esztendős hagyomá­nyokhoz híven, az idén no­vemberben is útnak indul a magyar—szovjet barátság vo­nata, hogy 320 Pest megyei utasa Moszkvában ünnepel­hesse a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordu­lóját. A november 2-től 10-ig tartó utazás iránt máris me- gyeszerte nagy az érdeklődés, különös tekintettel arra, hogy a részvétel jogát nemcsak pénzzel — jó munkával is meg lehet váltani. A vállalatok, termelőszövetkezetek, intéz­mények ugyanis legjobb dol­gozóiknak jutalmul a költsé­gek felét — sok helyütt a tel­jes összegét — fedezik. Gépek óOO millióért Idén először: traktor raktárról Nyilatkozik az AGROKER igazgatója (Folytatás az 1. oldalról.) tudjuk kielégíteni Braud-ku- koricaadapterből az SZK—4-es és az E—512-es kombájnhoz, és ZMAJ kukoricakombájnunk sincs elegendő. Ennek ellenére idén már sokkal jobb a gépel­látás, mint az elmúlt eszten­dőkben volt. Ezt bizonyítja az is, hogy 1971-ben közel 6C0 millió forint értékű gépet adunk el a mezőgazdasági üze­meknek. • És mi lesz jövőre? — Az igényfelmérést már márciusban megkezdtük. Elő­ször tájékoztatót küldtünk a termelőszövetkezeteknek azok­ról a gépekről, amelyek kap­hatók lesznek a következő év­ben. Ezt követően valamennyi gazdaságot személyesen felke­restük, és érdeklődtünk, mi­lyen gépeket szeretnének vá­sárolni 1972-ben. Az adatokat összesítettük. Az igény 420 millió forintos, ami már reáli­sabb, mint amit az előző évek­ben jelezitek a gazdaságok. Ezeket az adatokat, a gazda­ságok gépállományának minő­ségét, a mezőgazdasági terme­lési tendenciák változását fi­gyelembe véve, elkészítettük a megrendelésünket, és elküld­tük az AGROTRÖSZT-höz. Ebben az összesítőben már géptípusonként rendeltük meg az 1972-es készletünket. Most újra végigjárjuk a termelőszö­vetkezeteket, hogy ne csak az igényeket ismerjük, hanem no­vember végéig összegyűjthes- sük a megrendeléseket is. Q Mi a tapasztalatuk, mi­lyen géptípusokat vásárolnak szívesen a gazdaságok? —Idén az összes eladott gép 65 százaléka volt a munkagép. Ismereteink alapján jövőre ke­vesebb munkagépeit és több erőgépet vásárolnak a mező- gazdasági üzemek. Felkészü­lünk arra is, hogy több nö­vényvédő gép szükséges a nagyüzemi gazdálkodáshoz. Idén például az előzetes ren­delések hétszeresét adtuk el ezekből a fontos eszközökből. A Tért hódított-e már az egymenetes munkamódszer? — Egyre több termelőszövet­kezetben vásárolnak nagy tel­jesítményű erőgépeket, hogy egyszerre tudják elvégezni a talaj előkészítését és a vetést. • És az alkatrészellátás? — Kis javulás itt is várható, mert a MEGÉV igyekszik itt­hon a külföldi gépekhez is gyártani pótalkatrészeket. A gépekhez szállítóink nem szí­vesen biztosítják az alkatrészt. Nekünk viszont ennek ellenére meg kell vásárolnunk a mező- gazdasági munkákhoz nélkü­lözhetetlen eszközöket. A sza­kosodással, amely egyre több gazdaságban megvalósul, re­méljük, megoldódik az évek óta tartó krónikus pótalkat­részhiány is. M. K. A. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom