Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-18 / 220. szám

4 ^fírfíip 1971. SZEPTEMBER 18., SZOMBAT TV-FIGYELŐ söprő eredetiség elmaradása, hanerr a látottak bizonytalan­sága. A cselekmény ugyanis : rendkívül lassan halad előre, a húzások ellenére is hosz- I szobbnak tetszik a szokásos­nál. A színészek hatalmas szüneteket tartanak, értelmet­lenné nyújtják a mondatokat, az alakításokból hiányzik a valódi rotó-banékonyság. Ebben a Hamletben — hiába bi­zonykodik — nemigen talál­ható „valami veszélyes”. A legjobban a végső párbajt megelőző, borongós líraiságú jelenet sikerült Horatióval. A lemondás csuhájába öltözöt­ten, kétséges jövőre készülve megragadott Christopher Plummer embersége — más­kor inkább erőlködni látszott. A szájszinkron kalodája a magyar hangokat is csigatem­póra kényszsrítette, és így sok nemes monológ „kifordult medribül”, hatástalanná vált. Bitskey Tibornak ráadásul saját hangszínével is meg kel­lett birkóznia, s ez nem min­dig sikerült. Laurence Olivier Ha elmondod, letagadom! Mondják, tökéletes bűntény nincsen. Ebben az esetben tö­kéletes bűnöző sincs. Pedig Zsapka Ince, a darabbeli ter­vezőintézet karrierista veze­tője igencsak emlékeztet egy effajta hibátlan intrikusra. Amolyan negatív Berend Iván ő, a félelemébresztés és gáncsoskodás, szellemi tolvaj- lás félelem és gáncs nélküli lovagja. Gáspár Margit szatí­rát írt, s ezen belül elfogad­hatjuk hőse tétellé sűrített fi­guráját. A darab televízióra alakítása sikerültnek mond­ható, néhány filmszerű esz­köz (telefonjáték, interjúsoro­zat) jól élt a műfaj lehetősé­geivel, legfeljebb a többször ismétlődő didaktikus dalolás volt színpadias és erőltetett. Kalmár András rendezése, a Varga Vilmos vezette opera­tőri gárda fényképezése a szórakoztatást foltosabbnak tartotta a gondolatébresztés­nél, bár a tehetséget, talál­mányokat útjából félresöprő törtetést korántsem véljük el­avult problémának. Básti Lajos kellő mérsék­lettel viselte szerepe hiba­jegyzékét, Páger Antal el­nyomott feltalálóját színesen rajzolta meg. Az epizódsze­replők közül Simon Zsuzsát J emeljük ki, akinek néhány másodperc elegendő volt az emberáhrázolásra — s ez nem csupán tehetség, hanem mű­vészi lelkiismeretesség kér­dése (s ezért is érdemes vol­na színészgárdánk rejtett tar­talékaira sűrűbben támasz­kodni !). A szív védelmében, szo­kásunk ellenére vitába kell szállnunk egyik laptársunk­nak az Integrál legutóbbi számáról írt véleményével. A jegyzetíró egyfelől kevesellte a műsor hangnemében az em­berekre való „ráijesztést”, másfelől a képernyőn bemu­tatott testgyakorlatokat kedv­csinálónak minősítette. A magunk részéről úgy ítéljük, hogy a szívbetegségek jel­lemzője a szorongás, a bi­zonytalanságérzés, tehát eny­hén szólva nem volt tanácsos ijesztgetni — ellenkezőleg. A kezelés célja a rehabilitáció, az életbe való visszaillesztés — ezt pedig az önbizalom fej­lesztése. s nem megrendítése szolgálja. A beszélgetésben részt vevő orvosok higgadt tá­jékoztatását, ésszerű érvelt célravezetőbbnek tartjuk. Hamlet. A képernyőn meg­jelenő Shakespearenek a tö­megekhez kell szólnia elsősor­ban. Ellenszenves a sznob szenvelgés, a mindenáron új­szerűt követelő, meghökkentő beállításokat kereső finnyás­ság. Ha igen mérsékelten lel­kesedünk a most bemutatott angol—dán koprodukcióért, annak oka nem a mindent el­filmje és a Kozincev-féle szovjet változat ennél sakkal jobb volt. Ma délután folytatódik Miszlay Gyula Peruról készí­tett útiJBilm-soroziata, továbbá áttekintést kapunk a Veszp­rémben júliusban lebonyolí­tott „nemzetközi éneklő hét­ről”. A könnyű és ízléses szó­rakozás kedvelőinek figyel­mébe ajánljuk az esti színhá­zi közvetítést. Seribe: Egy pohár víz című híres darab­jának Madách Színház-i ze­nés változata, a Sakkmatt az ötletes rendezés, a felszaba­dult színészi játék iskolapél­dája. Vasárnap délután a kí­sérleti adás után fekete-fe­hérben sugározzák a termé­szeti szépségek és a vadászat kedvelőinek szóló Remetekan című tévéfilmet. A Rózsa Sán­dor V. része után a Tévé- lottó című szórakoztató mű­sor könnyíti meg az átmene­tet az éjszakai nyugodalom­hoz. Lehotay-Horváth György KÖNYVESPOLC Dürertől Albee-íg Félezer eszten­dős évfordulóra emlékezett az idén az egyetemes mű­vészettörténet. S ez az ötszáz év nekünk, njagya- roknak különösen közel áll a szí­vünkhöz, hiszen azt a kiemelkedő művészegyénisé­get, aki 1471-ben Nümbergben szü­letett, apja révén magyarországi származásúnak tartjuk nyilván. Ezért is szoktuk szülőhelye után, Ajtósi Dürer Al. bertnek is nevez­ni. Albrecht Dürer természetesen már német, majd olasz hatások alatt érett művész­szé: kora német ízlése és az olasz korai reneszánsz művészet hatása érződik rend­Rézmetszet a Dürer-albumból, 1504-ből: Ádám és Éva WsaaBau tpOIUMT ÖREGEK NAPJA GYÖRGYÉN KIÁLLÍTÁSDÖMPING SZIGET! IRODALMI SÉTA Néhány nap és hivatalosan is itt van az ősz. Bizonyítja ezt az is, hogy utoljára me­hetnek a szentendreiek a kortmioziba, ma és holnap es­te, Az utolsó Leó című színes angol filmet játsszák Mar­cello Mastroianni főszerep­lésével. Túrák, kirándulások, viszont szép számmal lesznek ezen a hét végén. Csak néhányat említhetünk meg azok közül, amelyeket a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat szer­vez Pest megyébe. A Tahi-Ka- licsavölgybe induló gorntoá- szekat dr. Urai Pál vezeti. (Találkozás fél 8-fcor, a szent­endrei HÉV, Császár-fürdői végállomásán.) Két egynapos kirándulás is lesz vasárnap, az egyiken Szentendre—Viseg- rád—Nagyvillám és Eszter­gom nevezetességeivel, a má­sikon pedig Dobogókő, Pomáz és Tata érdekességeivel is» merfcedlhetnek meg a részt­vevők. Akik gyalogtúrára akarnak menni, azok a Bör­zsönyt nézhetik meg: elláto­gatnak a Morgó-patakhoz, Ki­rályrétre, Kisinócra és Vác- ra is. Szombaton félnapos kirándulás lesz, amelynek ke­retében Tökölt, Ráckevét, Taksonyt, Kiskunlacházát és Szihetsz'entmiklóst mutatják be a jelentkezőknek. Az eheti irodalmi séta szín­helye a Margitsziget, a Ca- sinó elől induló sétán 11 órá­tól Marót Miklós ismerteti a sziget irodalmi érdekességeit. Ma művészeti sétát is ren­deznek, amelynek keretében egy újonnan feltárt római fürdőt mutat be dr. Kába Me­Fontos tudnivaló a Mekalor kályhák tulajdonosainak A MEKALOR olajkályho gazdaságosabban működik, ha az égőtérben elhelyez egy, .tőlünk vásárolt TŰZKOSARAT A belső kormozódást csökkenti, az égést egyenletesebbé teszi. Ara: 75 Ft. Utánvéttel vidékre is szállítunk. Kapható a f.TMV.ifril SZAKUZLETEIBEN VEVŐSZOLGÁLATUNK: VII., Rákóczi út 24. Telefon 224-415. linda (találkozás du. 4, Fló­rián tér 4., Lottóház előtt). Gazdag válogatási lehe­tőségük van a képzőművészet kedvelőinek is. A szentendrei művelődési házban vasárnap, fái tizenkettőkor nyitja meg Tóth Antal művészettörténész Iványi Katalin festőművész kiállítását. A nagykőrösi mű­velődési központban Botocs­ka Péter fotókiállítása, va­sárnap zárja kapuit. Vácott pedig ugyanezen a napon nyí­lik meg Gebora László festő­művész kiállítása, a Madách Imre Művelődési Központban. Ha már Vácról szólunk, meg­említjük, hogy az antwerpe­ni festőművész, Angelica Bor­gers kiállítását a Vak Bottyán Múzeumiban lehet megtekinte­ni. Raszter Károly grafikus- művész tárlata, a Kulturá­lis Kapcsolatok Intézetének k iállí tó termében nyílik szom­baton, akárcsak Koba Guruli ötvösművész kiállítása, az Iparművészeti Múzeumiban és az „Irodalom a pódiumon” című bemutató, a Petőfi Mú­zeumban. Ezen a héten sem maradnak el a tárlatvezetések, a vár rejtett emlékeit Theisler György mutatja be vasárnap 11 órakor, a XX. századi fes­tészetünket, a Magyar Nem­zeti Galériáiban, Szabó Katalin ismerteti és ugyanitt, ugyan­ekkor Csengeriné, Nagy Zsu­zsa dr. mutatja be az érdek­lődőknek Munkácsy Mihály és Paál László alkotásait. A Mezőgazdasági Múzeumban délelőtt 11 órakor, a két vi­lágháború előtti mezőgazda­ságról tart előadást dr. Für Lajos. A VVK keretében rendezik meg az I. hajtó Európa-báj- nokságot (minősítő verseny, díjhajtás, akadályhajtás), a verseny vasárnap fejeződik be. Folytatódnak a kutya­versenyek is, szombaton a schnauzereket, az uszkáro­kat, a skót juhászokat és a német juhászokat vezetik a zsűri elé, vasárnap pedig az agarakat, dogokat, doberman- nokat, vizslákat, szettereket és a spánieleket. Szombaton egyébként szórakoztató mun­kakutya-bemutató is lesz a kiállítás lovaspályáján, dél­előtt 10-kor és délután 3-kor. Tápiógyörgyén ma délután rendezik meg az öregek nap­ját, a szórakoztató műsort a művelődési ház művészeti csoportjai adják „Ezüstha- júak” címmel. Az ünnepeite­ket a műsor befejeztével ven-, dégül látják. Vasárnap este ugyanitt, nótaest lasz Horváth István, Szentendrei Klári, Szántai Ildikó, Miklóssy Jó­zsef közreműködésével. Mészáros Sándor Magyar sikerek Münchenben A müncheni nemzetközi ze­nei versenyeken ismét szép magyar sikerek születtek. Ti­zenhét hegedű-zongora szoná­tapár között Bán Ildikó és Vá- radi Katalin nyerte a harma­dik . díjat. A Zeneművészeti Főiskola másodéves operasza­kos hallgatója, Gáti István, az énekverseny legfiatalabb rész­vevője külön díjat nyert. Kutatóház Megkezdték Agáidon a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kutatóházá­nak építését. A 2,5 millió fo­rintba kerülő, nádfedelű há­zacskából tíztagú kutatógár­da őrködik majd a tó „egész­ségi állapota” felett, vizsgál­ja a víz tisztaságát, a tó szinte minden „mozdulatát”. Rendszeresen mérik majd a hullámzás irányát, erősségét, a szél útját és erősségét, vizs­gálják a tó biológiai életét. Könyvmatuzsálemek kalapács alatt Aukció az antikváriumban Már elkészült és kapható az antikváriumokban az a ka­talógus, amelyben 640 cím­szó alatt bemutatják az ok­tóberben ismét megrendezen­dő könyvaukció kínálatát. Az Állami Könyvterjesztő Vál­lalat országos antikvárosz­tálya október 23 és novem­ber 14 között kiállításon so­rakoztatja fel a Múzeum kör­út 21. szám alatti központi antikváriumban azokat a „könyvma' uzsálemeket”, ame­lyek kalapács alá kerülnek a november 20 és 21-én sorra kerülő árverésen. A legdrágább szólókönyv az „Ortelius” kötet lesz, amelyet 1665-ben adtak ki. A kötetben egy sereg portré, sok város­kép és várkép (összesen 100 metszet) található — s 12 ezer forint a kiárusítási ára. Gazdag anyag képviseli az 1848—49-es szabadságharccal kapcsolatos irodalmat. Tán­csics Mihálytól hat korabeli művet kínálnak a gyűjtők­nek. kívül termékeny évein, meg­mutatva természetesen már ekkor is rendkívüli egyénisé­gét. A félévezredes évfordulóhoz és Albrecht Dürer munkássá­gához egyaránt méltó albumot tarthatunk most a kezünkben a Magyar Helikon reprezenta­tív kiadásában. A nagy mes­ter legnevesebb fametszeteit és rézmetszeteit (80 reproduk­ciót) tartalmazza a nagyméretű és remek kivitelű album, amelynek művészeti megfor­málása Szántó Tibor munkáját dicséri. A metszetek sorát Fe­nyő Ivánnak, az album össze­állítójának bevezető tanulmá­nya nyitja meg. E tömör ösz- szefoglalóban a mester élet-' rajzi adatain túl metszeteiről és gondolati indítékairól ka­punk kitűnő műelemzéseket ★ Egyre szélesed óbb és sokré­tűbb az az együttműködés, amely könyvkiadásunkban a szomszédos szocialista orszá­gokkal kialakult. Ennek je­gyében a mi Európa Könyv­kiadónk szovjet, román és csehszlovák kiadókkal közösen több jelentős művet adott ki az elmúlt hetekben. Az uzsgorodi Kárpát Kiadó­val közösen jelentette meg az Európa Alekszandr Borscsa- govszkij TEJÜT című regényét. (Megjegyezzük, hogy az együttműködést min­taszerűen példázza az előállí­tás is. A szedés ugyanis a bu­dapesti Kossuth Nyomda mun­kája, á nyomás és a kötés pe­dig az Ukrán SZSZK-ban ké­szült.) Ami magát e háromré­szes regényt illeti (Enyedi György és Láng Anikó fordítá­sában), az ún. háborús regé­nyek széles skálájú családjá­ból való. Ez a meghatározás azonban korántsem jellemzi e mély emberi rétegekben ját­szódó regény igazi gondolatvi­lágát. Mert ahogyan a mai há­borúk nemcsak a csatatereken zajlanak, ekként Borscsagovsz- kij is azt igyekszik megkeres­ni, hogy mit jelent a hátor­szág, a magukra maradt asszo­nyok, lányok, öregek, katoná­nak alkalmatlan férfiak életé­ben az a roppant katarzis, amit a háború jelent. A második világháború ide­jén játszódó történet ezekbe az emberi sorsokba igyekszik be­pillantást adni, érzékeny tol­lal rajzolva meg o menekülők, kényszerű kitelepülök testi­lelki gyötrelmeit, aggódását saját sorsukért és a közös­ségért. A regény elsősorban ezekkel az emberi rezzenések­kel, a történésen belüli karco- lataival hagy maradandó fem- léket az olvasóban. A magyar—román közös könyvkiadási egyezmény kere­tében megjelent műre, Nikosz Kazantzakisz ZORBÁSZ, A GÖRÖG című regényére aligha kell föl­hívni az olvasó figyelmét Az újgörög irodalom 1957-ben el­hunyt legismertebb és legsok­oldalúbb alkotójának e művét ezrek és ezrek ismerték és sze­rették még a mozivászonról. Most Papp Árpád és Szabó Kálmán fordításában bizonyá­ra ugyanilyen együttérzéssel kíséri végig a magyar olvasó a könyv lapjairól is a sokat szenvedett hős görög hazafi megrázó életútját. A magyar—csehszlovák kö­zös könyvkiadási egyezmény keretében hagyta el a nyom­dát Jiri Satola JÉZUSTARSASAG című regénye, Hubik István fordításában. A kitűnő cseh költő a XVII. század második felébe vezeti olvasóit, az 1620- as fehérhegyi csatavesztés utá­ni időkbe, a Habsburg-elnyo- más korszakába. Számunkra az egyébként igen feszes ívű cselekményen túlmenően az írónak az a korfestó törekvé­se különösen érdekes, amit — ha nem is a legszerencséseb­ben — deheroizálásként emle­getünk. E regényben Sotola becsületes szándékkal és törté­nelmi tények alapján száll szembe olyan korábbi nemzeti illúziókkal, amelyek feleslege­sen igyekeztek megszépíteni egy szomorú korszakot. S az illúziók félredob ása (mint ahogyan a nálunk ismert ha­sonló törekvések • esetében is) mit sem von le. a történelmi múlt igazi értékeiből, sőt talán még jobban aláhúzza a valódi történelemformáló erőknek a kiszolgáltatottságát, lappangó erejét. Az eszmei magaslatú dialógusokban gazdag, színes cselekményszöv&ű regénynek mindenekelőtt ez az újszerű hangja érdemel figyelmet. Könyvkiadásunk újdonságai között tartjuk számon a Ma­gyar Helikon 'Hemingwayso- rozatának 4. kötetét, amely a világhírű író AFRIKAI VADÄSZNAPIA halAl délután című műveit adja közre Szász Imre, illetve Papp Zoltán for­dításában, Sükösd Mihály jegyzeteivel. (A mostani meg­jelenésnek némi felületes idő­szerűséget kölcsönöz éppen a vadászati világkiállítás, amely­re az író fia, Patrick Heming­way is ellátogatott.) A har­mincas éveik első felében szü­letett két munka főként az író eszméi, válságai és útkeresése közelebbi megismerésének szempontjából érdekes szá­munkra. Azt mondják a szak­értők, hogy az Afrikai vadász­AFRIKAI VADÁSZNAtLÓ HALÁL DÉLUTÁN napló mintegy alapkönyv az oroszlán, az orrszarvú, a kudu vadászatának technikai sza­bályzatához, ami valószínűleg igaz is. Ám ez a munka (amelynek műfaját nehéz meghatározni) az író életfel­fogására, világképére, erkölcsi és művészi vélekedéseire veti a legerősebb fényt. Valami hasonló csendül ki a spanyol- országi élményeit, a bikavia­dalok részletes leírását tartal­mazó másik művéből, a Halál délutánból is. S végül az új kiadások kö­zött ugyancsak egy világhírű ismerőst köszönthetünk: EDWARD ALBEE DRÁMÁK kötetében. A színházból, film­ről oly jól ismert, 43 éves amerikai drámaíró nyolc szín­padi művét kapjuk, köztük a Katona József Színházból is­mert Mindent a kertbe és a filmvásznon látott Nem félünk a farkastól című drámáit. A kötet utószavában Osztovits Levente fest képet e „változás állandó feszültségében izzó”, s viszonylag fiatalon is sajátos magaslatokra emelkedő szerző művészi törekvéseiről, sokat vitatott írói, színpadi eszme- és formavilágáról. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom