Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-16 / 218. szám
1971. SZEPTEMBER 16., CSÜTÖRTÖK Nemcsak műszaki hiányosság... BALESET TÖRTÉIT EGY KIEGÉSZÍTŐ ÜZEMBEN korabeli, nyilvánvalóan tisztességesen dolgozó asszony. Nem tudja, mire várhat. — Az egyik legjobb dolgozónk volt, kérem. Kapott is kiváló dolgozó oklevelet, meg ötszáz forintot. '— Mégsem találta fontosnak senki, hogy hivatalos küldöttségként, ha mag végleges, hivatalos formában nem is, de emberi és munkaadói kötelességből közölje Tóthnéval, hogy nincs egyedül, hegy nem hagyják sorsára. A tsz- * irodától , és a részlegvezető lakásától két-kát percnyire, az idegösszsroppanás küszöbén sejtelme , sincs róla, mi vár rá. — ' Hát... valamit föltétlenül kitalálunk neki. Pereli Gabriella Hidraulikai kutatók nemzetközi tanácskozása A napokban ért véget Párizsban a Nemzetközi Hidraulikai Kutatásügyi Szövetség XIV. kongresszusa. A kongresszuson a magyar hidraulikusok számos dolgozattal, előadással szerepeltek. A magyar küldöttség- tagjai több alkalommal részt vettek a tudományos kérdések vitájában. A víztárolók feltöltődéséről tárgyaló szeminárium elnöki tisztét a küldöttség vezetője, Bogárdi János akadémikus töltötte be, akit a kongresszus hazánk képviseletében a szövetség végrehajtó bizottságának tagjává választott. KSH-MÉRLEG 1370 millió órai munka hét hónap alatt Az ügyiratból. Feljelentés szabálysértés ügyben. Elkövető: Szecsey Gábor segédüzemvezető, munkahelye Kiskunlacházat Petőfi Tsz kiegészítő üzeme; havi keresete 6000 forint A szabálysértés 1971. június 22-én történt. Tóth Józsefné, a Petőfi Tsz alkalmazottja, munkahelyén, az alágyújtós-készítő üzemben súlyos, csonkulásos balesetet szenvedett. A vizsgálat szerint a balesetet szenvedett baleseti oktatása hiányos volt, a csigás csőprés, amelyen a baleset történt, nem volt kellően biztonságos. A gépen nem volt használati utasítás... A művezető feladata lenne, hogy a beszorult gépet kiszabadítsa, és üzemképessé tegye, azonban gyakran előfordul, hogy a művezető neim található meg a részlegben. Így volt a baleset időpontjában is — mondta jegyzőkönyvbe a balesetet szenvedett Tóth Józsefné. Elhagyatva ?- Tóthék kertes házban laknak. Kint borús az idő, Tóthné mégis leeresztett redőnyök mögött üldögél. Bevezet a nagyon tisztán tartott lakásba. Amikor kérdezem, még szinte vidám. Csak néhány percig tartja magát, azután hirtelen sírva fakad, amint bal keze bekötött csonkját mutatja. Három középső ujját és tenyere egy részét amputálták. — El tetszik hinni, hogy móg'a sarki boltba sem megyek ki azóta? Harmadik hónapja nem tudok másra gondolni, mint, hogy én már örökre így maradok. Rettenetes, hogy még idehaza is tehetetlen vagyok, félkézzel semmit sem tudok kezdeni magammal. A párom már sokszor mondta, hogy ha így folytatom, idieggyógyintézetbe kerülök. De, hát--én mindig dolgoztam, s még csak negyvenhét éves vagyok. Mi lesz velem ezután? — Valamit csak mondtak, hogy segélyt kap, hogy miképpen gondoskodnak a jövőjéről, hogy könnyű munkát adnak? — Amikor a kórházban feküdtem, negyednap behozták a baleseti papírt Azzal jött be az elnök felesége, meg a párttitkár. Azóta csak a munkatársaim látogattak meg. — Messze van a tsz-iroda? — Ugyanebben az utcában. Innen hárompercnyire. — És a részlegvezető? — A másik utcában, lakik. Rég ismerem, azelőtt a tsz- ben bri'gádvezető volt; férjem is ebben, a tsz-ben dolgozott. — Mikor került az alágyújtós üzembe?. — 1969 január másodikétól dolgozom ott. Előbb hagyományos gépeken, aztán ugyanott úgynevezett parázs-gépen. Két asszony szolgált ki egy gépet, váltogattunk: hol egyikünk lapátolt, azaz etette a gépet, hol a másik, mert a két fázis nem egyformán nehéz. Ez a parázs-gép csőalakú alágyújtóst készít. Attól a naptól kezdve tértünk át arra, hogy nem papírhengerbe töltöttük a forgácsot, hanem nyloncsöbe. Azt mondták, ha beválik, ezután így csináljuk. Reggel hatkor kezdtünk. Fél egykor megállt a gép. Csukd le, mondtam a társamnak, majd kitisztítom. Aznap én etettem a gépet, és mindig az etető tisztítja Ezek a gépek gyakran beszorulnak, ha nagyobb forgácsdarab vagy fadarab kerül beléjük. Ilyenkor — naponta néha többször is — áramtalanítottuk és kiszabadítottuk a gépet. Az volt a szokás, hogy aki a gombnál áll, kikapcsolja, aki az etetőnél áll, belenyúl és kitisztítja. Mózesné, a társam, amikor szóltam, kikapcsolta a gépet. És anélkül, hogy szóltam volna, mint szoktuk, hogy „mehet” — visszakapcsolta. Sosem fogom megérteni, hogyan tehette. Pedig aznap négyszer- ötsZör is pucoltuk a gépet. — A részlegvezető mit csinált? — Nem volt ott. De nekünk sosem kellett ehhez részlegvezető. Három ilyen gépből csak egyet nem kellett folyton nyi- togatni, pucolni. Védőrács egyiken sem volt. — Hogyan számolták el a sok leállást? ,— Hogyan? Hát sehogy. Darabbérben dolgoztunk. A keresetünk? Mikor hogy. Felment néha 1600—1800 forintra is, de télen, amikor jobban akad a forgács, mert nedves, csak 1100, 1050 forintot tudtam keresni. — Hogyan folyt le a balesetvédelmi oktatás? — Egy papírról felolvasták a tűzrendészetet, meg hogy nem szabad járó gépbe nyúlni, meg hasonlókat. Meddig tartott? Tán fiz percig; altkor aláírtuk és kész... Különben azt hallom: azóta védőrácsot szereltek a gépekre. Rács: csak most! Szecsey Gábor ágazatvezetőt a telep irodájában találom. — Kérem, hozzám nyolc részleg tartozik, de ezeket a gépeket jól ismerem. Budapesten vettük, a Keripartcl, a Soroksári út 117—119-ben. Ott húsz évig használták, védőrács nélkül, mégsem történt baj. Ócskák? Miért lettek volna ócskák? Jó gépek ezek. Nem voltak balesetveszélyesek. Szerintem • mind a két nő hibás volt. Hogy akkor miért tettünk rájuk utólag védőrácsot? Kijöttek a járástól, mondták,' hogy oldjuk meg. Most mind a négy gépen van védőrács. Ha felnyitják, egyidejűleg áramta- lanítja a gépet. *— Mibe került a védőrács? — Olyan hatszáz forint körjil. — Szeretném megnézni. Kint, tető alatt, de minden csapadéknák alaposan kitéve, nagy zacskókban áll a forgács, az alágyújtós. Nem csoda, ha átnedvesedik és beszorul. A gép olyan mint egy asztal, másfél méternyi sincs, közepén óriási mákdarálóhoz hasonló szerkezet. Aki a csőnél (s egyben az áramtala- nító gombnál) áll, és aki a gépet eteti, vagy tisztítja, egymással szemben, és egymástól legfeljebb fél-egy méternyire áll. A gombot másképp nem lehet lenyomni, csak 'a másikkal szembefordulva. — Gondolkoztak azon, mi lesz Tóthnéval? — Hát... egyelőre nincs döntés... Amíg ki nem hallgatják a részlegvezetőt, a művezetőt, meg Szecsey Imrét, a szövetkezet munkavédelmi felelősét, nem dönthetünk. — Két hónapja vált rokkanttá egy egészséges, javaJEGYZET A TERMELŐSZÖVETKEZETI IRODÁK előszobáiban érdemes lenne egy hétig számolni, -.hányszor hangzik el naponta e mondat: „Az elnököt keresem”. Ijesztően nagy ' számok jönnének ki. A legnagyobb járás egyik termelő- szövetkezetében délfelé kerestem az elnököt (én is őt!), aki elárulta, hogy azon a napon már a hetedik „vendég” vagyok, aki vele akar beszélni. Nyilván a beosztottak, a tagok is keresték, vagy keresték volna, ha a járástól, a megyétől, vállalatoktól és intézményektől éppen nem lettek volna nála. Ma még az sem ritkaság, hogy este, a lakásán keresik az elnököt. Ilyenkőr mondják a tagok: nappal dolgozunk, nem értünk rá az irodára menni. Egy másik szövetkezetben azt mondta egy idős asszony: „Jó ember a mi elnökünk, mindenkit meghallgat”. Hozzá kell tenni, az említett elnök nemcsak meghallgat, hanem amit tud, el is intéz. Nem az az ember, akinek nyitva az ajtaja, de az ablaka is. Más szóval, az egyik fülén be, a másikon ki. Erről az elnökről a A KSH szerint az ipari munkások ez év hét hónapjában összesen 1370 millió órát dolgoztak, egy százalékkal kevesebbet, mint tavaly ilyenkor, ami összefügg a munkáslétszám 1,6 százalékos csökkenésével. A munka márciusban és júniusban volt a legintenzívebb, 211 millió, illetve 201 millió munkaóra teljesítésével. A hét hónap alatt a legtöbb (703 millió órai) munkát a nehéziparban, ebből 428 millió órait a gépiparban végeztek. Bár a munkaórák száma kevesebb volt, mint tavaly ilyenkor, mégis több terméket állítottak elő, mert a munkások egy-egy órai átlagteljesítménye most 7 százalékkal magasabb volt, mint a múlt év azonos időszakában. Néhány ágazatban az átlagot jóval felülA Kenderfonó- és szövőipari vállalatnál nemrégibén felszerelt nagy teljesítményű hálókötőgépeket főképpen halászhálók ' gyártására használják. Csomó nélküli liálókat készítenek vele a szintetikus műanyagszálakból. A jiálók any- nyira tetszetősök, hogy dekorációs anyagként, sőt még lakásfüggönyként is vásárolják. Rendkívül szilárdságuk, tarI járásnál már nem olyan egyértelműen mondták a jó. jelzőt, mint a szövetkezet idős asszonya. Nem rossz ember, csalr nincs ideje tájékozódni, lépést tartani a legfontosabb új- dolgokkal. Rutinból gazdálkodik, nincsenek elképzelései hosszabb távon és így tovább. A járási vezetővel való beszélgetésben’ szóba került, .vajon csak az a jó elnök, akinek mindig és mindenki előtt nyitva áll az ajtaja? Előkerült egy ellenpélda is. Amikor az egyik termelőszövetkezeti elnök kiírta az ajtajára, hogy ügyfeleket csak délelőtt fogad, nagy volt/a felháborodás a tagok között. Nem egy úgy nyilatkozott: a mi elnökünk urat játszik, valamikor a főjegyző írta ki az ajtajára, mikor fogad bennünket. ' MIT TEGYEN HÁT AZ ELNÖK? Ha sem ez, sem az nem jó. Az ismert „tanácsot” köny- nyű elsorolni. Ügy szervezze meg a munkáját, hogy minden fontos dologról tudjon, ami a termelőszövetkezetben történik és ezekre mondjon igent, vagy nemet. Jól informált legyen, politikai és. gazdamúlták. A villatnosipari gépek és készülékek gyártásával foglalkozó munkások 16, a fafeldolgozó ipariak 13, a közlekedési eszközöket gyártók és a nyomdászok 12—12 százalékkal nagyobb .teljesítményt nyújtottak óránként, mint tavaly. Több más iparágban viszont nem érték el az átlagos növekedést, de az elmúlt év első hét hónapjának szintjét így is mindeiihol túlhaladták. A munkások havi átlagkeresete az év eddigi szakában 2022 forint, 4,1 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor. Az átlagkeresetek azonban hayonta kisebb-hagyobb mértékben változnak. Májusban 1989, júniusban 2067, júliusban 2081 forintot keresett átlagosan egy-egy munkás az iparban. tósságuk adta a vállalat szakembereinek . azt az ötletet, hogy kísérletképpen mosózsákokat is készítsenek belőle. Az első mosózsák-sorozat már készen is van. A tisztítóüzemek ilyen zsákban helyezik be a mosógépbe a tisztításra beadott ruhát. Az első sorozatot a fővárosi és szegedi tisztító- üzemekben próbálják ki nagy- üzemileg. b a OK sági kérdésekben, ne szakadjon el/ a tagságtól, és jusson ideje magánéletre, tanulásra, pihenésre, szórakozásra. A lista talán nem is teljes, de ettől még aligha csökken az .elnököket rohamozok száma. Könnyű mondani — de mást mégsem lehet javasolni — ezen az állapoton elsősorban maguk az elnökök változtathatnak. Talán egyetlen szóval lehetne kimondani: munka- megosztás. A munkamegosztással azonban a beosztottak kapják meg mind a két feltételt: az önállóságot és a felelősséget is, mert a rájuk bízott részfeladatokban csak így tudnak intézkedni. Sajnos, van néhány elnök, aki azt véli, csak akkor születik jó döntés, ha a végső igent ő mondja ki. Az egyre sokrétűbbé váló szövetkezeti gazdálkodás miatt erre egy személy képtelen. Tegyük fel, ha ’valamelyik termeltető vállalat kiküldöttje a szerződés alapján termelt növényt, akarja megtekinteni, ehhez egy brigádvezető vagy egy agronómus is elegendő, akkor ne mondja azt, hogy az elnököt keresem. A példa talán A JÓ ELN FÜGGÖNYKÉNT IS Csomó nélküli háló Tréning a Pilisben A Kilimandzsáró és a Móni Kenya megmászására készül a magyar Afrika-expedíció Az első magyar Afrika-ex- peciíció a fekete, földrész legmagasabb hegységének: a Kilimandzsáró 6010 méteres Uhura Peak csúcsának megmászására készül. Tervük szerint a hegység 4200 méteres magasságában, Teleki Sámuel emléktáblát helyeznek majd el, megemlékezésül, hogy . ő volt az első magyar embfer, aki 5000 méteres magasságig feljutott. Ezután megkísérlik az 5200 méteres Mawenzi- csúcs megmászását az 1500 méteres sziklafalon, valamint a Mont Kenya két iker csúcsát másszák meg. A 15 tagú expedíció december elején indul 20 ezer kilométeres útjára. Az alpinisták vezetője és szervezője Orbán Pál, az Egyesült Villamossági Gépgyár elektrotechnikusának irányításával, a pilisi hegyekben, a Magas-Tátrában és a romániai Királykőn készülnek fel az expedícióra. A felvétel az expedíció egy csoportjának edzéséről, a Pilisben lévő Oszolytetőn készült Képünkön: Perge Ferenc és Halmos Péter hegymászás! gyakorlata. A BBC írfílmje a magyar mezőgazdaságról A BBC angol televízió 20— 25 perces tv-filmet szándékozik bemutatni a magyar mezőgazdaságról, a paraszti életformákról. A filmet angol rendező irányításával, a Magyar Televízió készíti. Az első rész forgatását kedden Kecskeméten, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben kezdték meg. Filmszalagra kerül többek között — minden álromantika nélkül — a gazdaság híres lótenyésztő üzemága, a lovak idomítása, versenyre készítése. Bemutatják a magyar kukoricatermesztés módszerét és szemléltetik a termelőszövetkezet melléküzemágait: a gazdaság saját gabonáját feldolgozó malmot, péküzemet, a földművelők, a mai magyar parasztság életét pedig a köz-, művesített tanyaközpontokban, majorokban'veszik filmre. A szomszédos szikrai állami gazdaságban az alföldi szüretet, Kalocsa környékén pedig a fűszerpaprika termész- tését. füzérezését, feldolgozását örökítik meg. Móri napok ' Mór községben október 1—3. között tartják meg az ezerjó hazájának hagyományos ünnepét, a móri napokat. Az ünnepségsorozat fénypontjaként ismét megrendezik a jelmezes szüreti felvonulást. túloz, de sok helyen ilyesmire is elaprózza magát az elnök és így a saját dolgára kevés ide- v je jut. Igaz, ennek az éremnek is két oldala van. Jócskán álcád az instruktorok között is olyan, aki csak akkor érzi magát jól tájékoztatottnaík, ha kérdéseire az elnök ad válaszokat. A MUNKA- ÉS A RE- SZORTFELELÖSSÉGEK megosztása után is marad még az elnöknek annyi teendője, amire még mindig érdemes bizonyos ’ napi időbeosztást csinálni. Nem , kívánhatja egyetlen szövetkezeti tag sem, hogy a nap minden órájában — még a tálcásán is —, bármilyen ügyben rendelkezésükre álljon az elnök. Nem célja e cikknek a napi munka szervezéséhez tanácsot adni: Ezt szövetkezetenként, a tsz- és a vezető apparátus nagysága, a helyi szokások és más összetevők alapján lehet csak megállapítani. Valami 1 rendező elvet azonban a vezetésben ki kell alakítani, hogy ne az ügyeik sodorják a vezetőket, hanem ők vezessék az ügyeket. Az elnök szabadabbá tételében. segíthetnének azok a szervek is, amelyek az elnököket különböző társadalmi funkciókba, igazgatósági tagoknak stl. beválasztják. Vannak elnökök, akik különböző ülésekre, ankétokra járva 3—4 napot is távol vannak hetente, a szövetkezetükben csak „vendégként” látják. Az ilyen utazó elnökök valahol, valamikor feltűntek, az egyes szervek el sem tudják képzelni, hogy az ő választott testületükben az ilyen jónevű elnök ne vegyen részt. A társadalmi megbízatások felülvizsgálása, radikális csökkentése régi téma, de még mindig megoldatlan. MA MAR A SZÖVETKEZETEKBEN egyre több az olyan párttitkár, főkönyvelő, agronómus, vagy más beosztott vezető, aki jól tudná képviselni a szövetkezetét bizonyos választott testületekben, de „otthon” is tárgyalópartnere akárkinek. Nyilván, vaunak ügyek, amiben az elnök, a vezetőség vagy csak a közgyűlés dönthet. Azt sem lehet mondani, hogy egy-egy bér- vagy háztáji vitába az elnök ne szóljon bele, de az idejükre az elnököknek sokkal jobban ,kell vigyázniuk, .mint ahogyan azt jelenleg elég nagy számban teszik. Száz szónak is egy a vége: a kisipari vezetési módszerekkel, a közösség és az elnökök érdekében is, mindenütt, mielőbb szakítani kell. ’ Csikós Balázs m
