Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-15 / 217. szám

rr.sT «£G»e» 'kMí,rlap 1971. SZEPTEMBER 15., SZERDA KÉSIK AZ ÉPÍTKEZÉS - 700 EZRES KÁR Avatás októberben? Egy mázsa lucemaszéna 120—130 forintba kerül. Egy mázsa lucernaliszt viszont 260 forintba. Ez az árkülönbség, no meg a gazdaság kalapácsos darálója adta az ötletet a zsámboki Petőfi Termelőszö­vetkezet vezetőinek, hogy lu- eernaliszt gyártásával foglal­kozzanak. A hideg levegős szá­rítás után a kalapácsos dará­ló# megőrölték a lucemaszé- nát, s egy mázsából 90—92 ki­logramm lucernalisztet készí­tettek. A lucernaliszt önkölt­sége — mivel komplex gép­sorral takarítják be a zöldter­mést — 56 forint. Jó üzlet így a lisztkészítés, s a lisztet az állatállomány is szívesebben fogyasztja. A JOBB MINŐSÉGÉRT A hideg levegős szárítás utáni lucernaliszt azonban nem volt tökéletes minőségű, ezért a tsz-ben elhatározták, hogy meleg levegős szárítót és őrlőüzemet építenek. Négy és fél millió forintot szántak az üzem építésére, s úgy ter­vezték, három év alatt megté­rül, hiszen gazdaságos a ter­melése. Az üzem a tervek szerint — így mondták a tsz-ben — jú­nius elsején kezdett volna dol­gozni. Aztán a Galga menti TÖVÁL miatt augusztus 1-re (!) módosították az átadási ha­táridőt. Szabó Imre főagronómus és Csepeli János üzemgazdász most azt mondják: — Félünk, hogy még a ku­koricánkat sem tudjuk az új üzemben szárítani. A techno­lógiai berendezések ugyan készen vannak már, de mit ér az* ha nincs teteje az épület­nek és a villanyszerelők sem tudnak dolgozni a vezetéke­kén. SZÁMOLJUNK EGYÜTT ' Az elkeseredés indokolt. Számoljunk együtt: a gazda­ság úgy tervezte, hogy lucer- haterületének harmadik és negyedik termését már ebben az üzemben dolgozzák fel. A harmadik kaszálás hozama 228 holdról átlagosan nyolc má­zsa széna. Az összes termés te­hát 1824 mázsa. Ez lisztté őröl­ve 474 ezer forintot jelentene a gazdaságnak. Ha szénaként adják el, csupán a felét kap­ják érte. A veszteség • tehát 237 ezer forint. A negyedik kaszálás termését is ebben az üzemben szerették volna fel­dolgozni. Ekkor már az új te­lepítések is teremnek, így 550 holdról átlagosan 5 mázsát vágnak le.-Rövid szorzás, és kiderül, hogy 2750 mázsa szé­nát értékesíthetnének 260 fo­rintjával, 715 ezer • forintért. Az üzem viszont még nem működik és előreláthatólag nem dolgozik a negyedik ka­szálás idején sem, ezért a vesz­teség megintcsak jelentős, 357 ezer forint. Még egy össze­adás és kiderül, hogy az épít­kezés elcsúszása a gaedaság- nak 694 ezer forintjába ke­rül. CSAK JEGYZŐKÖNYVBEN Varjú Mihály építésvezető­vel telefonon beszéltünk. íme a diskurzus: — Miért késik a zsámbéki meleg levegős szárító és őrlő­üzem felépítése? — A végső határidőnk de­cember 15. Tulajdonképpen nem késünk. Egyébként is egy négy és fél milliós beruházást nem lebet néhány hónap alatt megvalósítani. — Akkor a tsz vezetői mi­ből következtettek arra, hogy júniusban üzembe helyezhe­tik? — Volt róla szó, hogy ha­marább átadjuk, de nem si­került. — A szerződést nem módo­sították? — Nem, csak jegyzőkönyv­ben rögzítettük, hogy hama­rább elkészülüitk. A tégla­hiány meg a viták a tervező MEZÖBER-rel hátráltatták a munkát. — Végül is mikor lesz tető alatt a szárító és őrlőüzem? — Október közepén befejez­zük a munkát, de a szárító szeptember közepére tető alá kerül, hogy a kukoricát már itt száríthassa a gazdaság. Ezt az ígéretet nem rögzí­tettük jegyzőkönyvben, de re­méljük, ha a szárító avatására indulunk, a dolgozó gépeket láthatjuk fedél alatt, s nem a szerződést, melyben a de­cember 15-i határidő szere­pel. .. M. Kovács Attila Levendula és mandula a „szíklasíVatag" helyén FELÉPÜL A BALATON ELSŐ MŰVÉSZTELEPE „Felöltöztetik” és bevonják az idegenforgalomba a Bala- ton-part „fehér foltját”: az északi partvidék Tihanytól Révfülöpig húzódó 20 kilomé­teres szakaszát Ezen a vidé­ken letarolták az erdőket, és szabad utat nyitottak az eróziónak, amely nagymérvű talájpusz- títást okozott A nagyszabású munka első lépéseként megkezdték a „sziklasivatag” feltöltését. A területre őszibarack-, man­dula- és c! gánymaggyf ákat, valamint levendulát telepí­tettek. A növénykultúrák meg­honosításával egyidejűleg a Balatonudvárihoz tartozó Ki- lián-telepen magánnyaralók­ból álló víkendtelep kialakí- tását is megkezdték. Ennek közelében kap majd helyet a magyar képzőművészek első ba­latoni művésztelepe. Zán.kán már felépültek az új víkendtelep első házsorai. Ugyanott építik fel — 300 mil­lió forintos költséggel — az ország legnagyobb úttörő- üdülő-városát. Megkülönböztetett módion fejlesztik'a festői szépségű és idegenforgalmi szempontból különösen jó adottságú Rév­fülöpöt, elsősorban azzal a céllal, hogy tehermentesítsék a már túlzsúfolt Badacsonyt. 1975-ig évi tízezer vendég fogadásának és ellátásának feltételeit teremtik meg Rév­fülöpön. Gyógyító iszap Nem reumások a velencei-tavi öregek A velencei-tavi halászok és nádaratók öt százaléka szen­ved csak a hasonló „vizes” foglalkozásoknál népbeteg­ségnek számító reumában — állapították meg hosszú évek megfigyelései alapján a Velencei-tó környéki kör­zeti orvosok. A tó partján 500 idős ember él,' s közülük — mint már évekkel ezelőtt fel­tűnt az orvosoknak — na­gyon kevés az ízületi, reu­matikus betegségben szen­vedők száma. A vizsgálatok, kutatások nyomán kiderült, hogy az idős halászok és nádvágók rendszeresen gyógyítják ön­magukat. A'Velencei-tó fel­melegített iszapjával pakol­ják be ízületeiket A tó iszap­ját megvizsgálták, s megálla­pították, hogy gyógyhatása magas kénhidrogén tartalmá­nak tulajdonítható. A népi gyógymód terjed, a nyara­lók közül is egyre többen próbálják ki az iszapkúrát. Bővítik Diósgyőr új lakótelepét Tovább bővítik Diósgyőrött az úgynevezett Bulgárföldön a néhány évvel ezelőtt elkészült új lakótelepet. Nyugati részén — a megszűnt perecesi kis­vasút nyomvonala mentén — házgyári panelekből hatszáz- egy lakást és egy kétszáz sze­mélyes óvodát építenek. A központi fűtéses, összkomfor­tos lakásokban az eddiginél jóval nagyobb, úgynevezett-la­kókonyhákat alakítanak ki. Az új lakóházak alapozását kedden kezdték meg. Bagdadi vásár Október 1 és 21 között nyolcadszor rendezik meg a bagdadi nemzetközi vásárt, amely a közel-keleti kereske­delem egyik fontos fóruma. A HUNGEXPO rendezésében a magyar kiállítók ezúttal má­sodszor mutatják be az ipar és a mezőgazdaság termékeit a vásáron. 550 négyzetméteres fedett- és a magyar pavilon melletti 25Ö négyzetméteres nyitott területen 13 külkeres­kedelmi vállalat népszerűsíti a különféle árukat. A berek vúmszedöi A ^Kis-Balatonröl eltávoz­tak a berek legfalánkabb ha­lászmadarai, a kárókatonák, vagy más néven kormoránok. A vidéken az idén népes ál lomány, mintegy 500 kárókato­na töltött néhány hónapot. Az ügyes halászmadarak nagy „vámot” szedtek a Kis-Balaton egyébként is szegényes halál­lományából. Naponta a test­súlyuknak megfelelő halmeny- nyiséget, egyenként csaknem két kilót fogyasztottak. A ma­dársereg napi táplálékát csak­nem ezer kilóra becsülik. Alufóliában A győri Keksz- és Ostyagyár az újabb piacszerzés érdekében csztéti- kusabb és higiéni- kusabb új csoma­goló módszert al­kalmaz. Az úgyne­vezett alufóliás védőcsomagolás­sal a termékek so­káig megőrzik frisseségüket, za­matokat. Az alu­fólia a fénytől és .párától is megvé­di a termékeket. Az idén 50—60 vagon új csoma­golású készít­ményt szállítanak a kereskedelem­nek. Ugyan meddig még? A statisztikát böngészem: a I teljes kiskereskedelmi forga­lom tavaly 14 százalékkal, a szövetkezeti szektorban 17 szá­zalékkal növekedett. Az élelmi, szer—iparcikk forgalom 48:52 arányban alakult. A kereske­delmi dolgozók száma a forga­lomnál jóval kisebb mérték­ben, csak hat százalékkal gya­rapodott. Ez utolsó adatöt azért citáltam, hogy lássuk, nem könnyű a pult másik ol­dalán sem. De, ne sértődjék meg egyetlen becsületes ke­reskedő sem, ha most a felso­rolást egy most elkészült ta­nulmány néhány számával megtoldom. Százból- tizenhét szabálytalanság Az Országos Kereskedelmi Felügyelőség az elmúlt eszten­dő során több mint huszon­négyezer vizsgálatot végzett az ország egész területén. En­nek az eredménye, hogy száz esetből átlagban tizenhét he­lyen tártak fel szabálytalansá­got; összesen 4153 esetben. Milyen okokra vezethető vissza 1... A „dobogó” legfel­ső csúcsán a „saját zsebre” el­követett árdrágítás kerül, több mint 23 százalékkal, ezt követi a hamis mérés, mintegy húsz százalékkal, és „bronzérmes” a minőségrontók igen tekinté­lyes tábora, majd 19 százalék­kal. Ne feledjük ki a felsoro­lásból a hamisan számolókat sem, ugyanis minden nyolca­dik vizsgálatra jutott belőlük is egy!... A fogyasztók megkárosítása 1 — bűntett! Ezért nagyon lé­nyeges, a felelősségrevonás is. Ahol az ellenőrzések során hiányosságot tapasztaltak, mindenütt megtették a kellő lépéseket. Több mint kétezer­ötszáz esetben vetettek ki pénzbüntetést, együttes össze­gük meghaladja az 1,4 millió forintot. A vállalat felelősség­re vonását 500 alkalommal ja­vasolta a főfelügyelőség. Ter­mészetesen a vizsgálat alapján az árdrágításból, illetve a mi- nőségrontásból származó több­letbevételt elvonták, ez több mint négymillió forint. Mind­ezek mellett elgondolkodtató, hogy csak 45 esetben történt büntetőfeljelentés. Hiszen a fogyasztók megkárosítói ellen nem csupán az anyagi fegyel­mezés módszereivel kellene élni. Ide kívánkozik viszont az a tény, hogy a megkárosított vevőknek — ahol vissza lehe­tett keresni, hogy ki vásárol­ta az árut — az ellenőrök kez­deményezésére 840 ezer forin­tot1 visszatérítettek, a kereske­delmi vállalatok. Kérem a panaszkönyvet... A tanulmánykötet, külön fejezetben, beszámol a panasz­irodához érkezett bejelenté­sekről is. 1970-ben 3770 (há­romezer-hétszázhetven) pa­nasz érkezett. Feltűnő, hogy minden második észrevétel iparcikkel kapcsolatos, az élel­miszerek húsz százalékkal sze­repelnek, a vendéglátás és a ruházat „holtversenyben” 15— 15 százalékkal képviselteti magát. A számszerűségnél azonban sokkal több tanulságot rejte­A Földön élni veszélyes Bevallom őszintén, jómagam is nagy lel­kesedéssel és odaadással, szájtáti izgalommal olvasom azokat a sci-fiket, azaz: korántsem fantasztikus könyveket, amelyekben • embeij utazik az űrbe. Utazik, aztán leszáll valami távoli naprendszer még távolabbi - bolygóján, ott számtalan és elképzelhetetlen veszély fe­nyegeti, van, aki meg is hal, de a többség, kü­lönösen a főhős, az asztronauta és az ő aszt­ronautikája mindenképpen makkegészségesen érkezik vissza a Földre. Olvasom, olvasom, megintcsak olvasom ezeket a könyveket, s aztán arra jövök rá, hogy néhány veszélyes helyzeten, néhány konkrétan is megfogalma­zott veszélyen túl voltaképpen nyugodt és gondtalan az ilyen űrhajós élete. A Földről irányítják, mindent kiszámolnak neki előre, amit nem, azt kiszámolja neki az űrhajón levő számítógép. Leszáll — mondjuk — a Centaur Alfájára, szkafanderben mászkál, sugárpiszitoly vain a kezében, és bár földöntúli, de nem föld feletti, nagyon is alfa-lényekkel találkozik — különösebb meglepetés nem éri. Azt kapja, amiért megy, amire felkészült. De itt a Földön, kérem .... Én csak egy egyszerű földlakó vagyok, s ha belegondolok, hogy mennyi veszély fenye­get engepl egyetlen nap is, sőt egyetlen nap egyetlen órájában is, beleborzong a hátam, és egyszerűen nem értem, miért nem állítottak már nekem szobrot, nekem, a hősi Föld-lakó­nak? Gondolják meg: a kávé, amit iszom, méreg; az étel, amit eszem, növeli a koleszterintartal­mat, tehát méreg; az ital, az alkohol, méreg; természetesen méreg a nikotin is. Ha becsa­pom dühösen az ajtót, mert felbosszantott a feleségem, az duplán, sőt triplán méreg: mé­reg, mert méreg, hogy az embernek olyan fe­lesége van, aki már egymagában is méreg, mert feleség, de méreg azért is, mert a becsa­pott ajtó zajjal jár, s a zajártalom" is méreg. S ha ezt mind végiggondolom, hogy egyetlen pillanat alatt annyi mérget eszik az ember, felmegy a vérnyomásom, ami aztán megint rendkívül veszélyes, mert az ember mindig arra gondol, hogy felmegy a vérnyomása, és attól még jobban felmegy. Méreg a túlzott szerelem is (ezt ugyan az öreg tudósok mondják, de lehet benne azért valami), s méreg a kevés is. Méreg a kipufo­gógáz, amely ordítva omlik az orrod alá a motorkerékpárokból és a teherautókból, s mé­reg végeredményben az injekció is, amit a kórházi ágyon kapsz fájdalomcsillapítónak, miután magadhoz tértél gépkocsikarambolod után. „ Arról már nem is akarok szólni, hogy mi­lyen ólommérgezést kaphat az ember, ha go­lyót kap, különösen ha sorozatban kapja, avagy méreg a gomba, galócában és felhőben egyaránt. Méreg itt, méreg ott: életveszélyes mindenütt. S valamiben még mindenki, de mindenki meghalt végül ezen a Földön. És még soha nem halt meg mindenki egyetlen sci-fi regény titokzatos bolygóján vagy atom­meghajtású űrhajóján. Legalább az író élet­ben maradt! És még azt állítják, hogy a Földön kívüli élet nem való az embernek. És itt a Földön való való? Nyugodtabb lennék, derűsebben te­kintenék a jövő elé, ha -mondjuk a Centaur Alfáján élő nyolcfejű elektrosztatikus lények írnának sci-fit arról, hogy milyen veszélyes az élet a naprendszer egy bolygóján: a Föl­dön. Gyurkó Géza nek az indokok, és ebből nem­csak a kereskedelmi vállalatok okulhatnának, hanem a gyártó cégek is. Tennivalóra sürgető ugyanis, hogy milyen sok a panasz a tartós fogyasztási cikkek minőségére és a garan­ciára. A háztartási gépek so­kasodása automatikusan meg­követeli, hogy ezzel párhuza­mosan fejlődjön a szolgálta­tás is. Sajnos, gyakori jelen­ség, hogy a meglevő rendele­teket sem tartják be sok he­lyütt, és nem tudnak csereké­szüléket sem adni a szervizek­ben. Figyelemébresztő az is, amit az élelmiszer-vizsgalatok mutatnak: 2000 laboratóriumi elemzés 300 minőségi kifogást fedezett feli Országos jelenség az óvatos megrendelés követ­kezménye: az áruhiány is. Akár az üvegvisszaváltás, amely mindenütt szócsatákkal és idegeskedéssel párosul. A vendéglátóiparban a megkáro­sítás „hármasfogata”: az ada­gok,. az' árképzés és a számo­lás. De meddig?,,. Hiszen évek óta visszatérő gondok ezek, és úgy tetszik, csak a tör­vény szigorának mindennapi érvényesítése hozhat gyökeres változást. Ennek, gondolom, a becsületesen dolgozó kereske­delmi és vendéglátóipari al­kalmazottak örülnének a leg­jobban, mert így bizony ártat­lanul is a gyanakvás légköré­ben kénytelenek élni. Éljünk a jogainkkal A közgondolkodásunk sok­szor el is fogadja, hogy az élelmiszerboltban egyes eladók kevesebbet mérnek és többet számolnak, úgy veszik meg a készüléket, hogy már ott sej­tik a hibát, nem szólnak az in­dokolatlan áremelések ellen. Nekünk, vásárlóknak, is töb­bet kellene tenni — és jobban élni jogainkkal. Mert nem le­het mindenki mögött egy el­lenőr és egy vizsgálatot végző ember. , Egyrészt nem szabad a köz­véleménynek elfogadni a vá­sárlói jogok megsértését, más­részt, ha a tanulmányban fel­sorolt okokat nézzük, arra is rá kell jönnünk, hogy az elem­zés a megoldás kulcsát is adja. / 3770 panasz tanulsága sze­rint: 33 százaléknál az okvisz- szavezethető minőségi rekla­mációra (ez egyaránt asztala az iparnak és a kereskedelem­nek (!), 23—25 százaléka fo­gyasztói megkárosítás (ez az üzletek „háza táját” érinti), és 20—22 százaléka áruellátási panasz (erre a kis- és nagyke­reskedelemnek együttesen kell válaszolnia). E három fő indok megoldá­sa, valljuk: nem pénz kérdése. Csak egy kicsit jobban oda kellene figyelni a munkánkra; hol az üzemben, hol az íróasz­tal mellett, hol az eladópult­nál. A fogyasztókat tudatosan megkárosítókról nem beszélek most már, hiszen ez már a bí­róságok dolga, de ami a mienk, abban nem ártana keresni a magunk szerepét... Bán János «

Next

/
Oldalképek
Tartalom