Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-14 / 216. szám

6 "“UMírlap 1971. SZEPTEMBER 14., KEDD Küszöbön a szüret / A pincegazdaságok felkészüllek az új termés zavartalan átvételére Több mint 2,6 millió hekto­liter tárolótér és 2,2 millió mázsa feldolgozó kapacitás várja az állami pincegiazda- fágoikban az új termést. A pincegazdaságok min­den előkészületet megtet­tek a szürettel kapcsolatos fel­adatok végrehajtására. Kija­vították, felújították a prése­ket, a gépeket, készen állnak a hordók, a hatalmas tartá­lyok. A várható mennyiség­hez országosan ugyan bőséges a tároló kapacitás, de nem mindig ott áll rendelkezésre, ahol a legnagyobb szükség van rá, ezért „átcsoportosí­tották” az óbort. Az állami pincegazdaságok a szezonban mintegy 700 ezer termelővel állnak kapcsolat­ban. A termés közepesnek, a tavalyinál valamivel jobb­nak ígérkezik, a szőlő minősége azonban jobb. A pezsgő-alapanyagot termesztő etyeki gazdaságban például már most szedtek 16 cukorfokos szőlőt — tavaly 13 fokos volt a legjobb. A szás ráz időjárás — bár közben nem ártott volna a szőlőnek sem egy kis eső — kedvezett a cukrosod ásnak, az érés is élőbhre van ikét-három héttel a szokásosnál. Export az NSZK-ba Ismét élnek a régi minták A KÖNYV 1903-BŐL VALÓ A hegyekkel körülzárt Hol­lóházán az elmúlt években megtalálták az egykori kő­edény- és majolikagyár 1903. évi mintakönyvét. A gyűjte­mény tölbb mint ötven olya# tá ny érdíszí test tartalmaz, amelyeknek motívumait — az élénk színű rózsákat; tulipáno­kat, szegfűket, a régéci virá­gokat és petrezselyemlevele­ket — kézi festéssel alakítot­ták ki. Ezeket a mintákat fes­tette egykor a kőedénytányé- ) rokra Vanek István, aki je­lenleg a hollóházi porcelán­gyár festőüzemének művese-) tője. A régi mintagyűjtemény adta az ötletet a gyár vezetői­nek, hogy az eredeti népi mo­tívumok felhasználásával és variálásával dísztányérokat készítsenek. Vanek István tíz fiatallal ismertette meg a ró­zsák, virágok és madárképek kifekésének művészetét, akik elkészítették a különböző mintáikkal előállított és kéz­zel festett, faira akasztható tá­nyérokat kereskedelmi bemu­tatásra. A munkaigényes és igen szép porcelántermékek nemcsak a hazai, hanem sok külföldi ország szakemberé­nek tetszését is megnyerték. Az első rendelés a Német Szö­vetségi Köztársaságból érke­zett. Mégis vesztegetés Jogszabály nem — az erkölcsi norma tiltja A Legfelsőbb Bíróság ítélete Egy bírósági ügyben mind az aktív, mind a passzív vesz­tegetéssel vádolt terheltek azzal védekeztek: semmiféle jogszabály nem tiltotta, hogy a közület részére árut beszer­ző személy az eladótól juta­lékot fogadjon el. Ebből a védelem azt a jogi követ­keztetést vonta le, hogy a jutalékot fizető, s az azt elfo­gadó vádlottak egyaránt jó­hiszeműen jártak el, és az utóbbiak nerrr szegték meg munkaköri kötelességüket. Arra is hivatkoztak a vád­lottak: j úgy érezték, hogy a gazda­sági mechanizmus nyúj- í tóttá nagyobb gazdasági lehetőségek keretei között megengedett volt magatar­tásuk. A Legfelsőbb Bíróság — amely fellebbezés folytán, foglalkozott az üggyel — íté­letében rámutatott: a véde­lem álláspontja téves. A vád­lottak — elsősorban a veze­tő beosztásúak, de a vállalati beszerző is, aki üzleti tevé­kenysége során szintén válla­lata érdekeit volt köteles kép­viselni — olyan elemi er­kölcsi norma megsértésével szegték meg a munkakörük­ből adódó kötelességüket, ámelynek megtartását tár­sadalmunk minden egyes tagjától elvárja. A vádlottak gazdasági tevékenységében felismerhető korrupció nagy fokban veszélyes. A gazdaságirányítási rend- 6zer közvetlen célja egye­bek között az, hogy a piac szerepe jobban érvényesüljön az árak alakulásában, s a ke- reslet-kínála egyensúlya alap­ján azt az árut termeljék, amely a fogyasztó számára előnyös. A vádlottakéhoz« ha­sonló gazdasági tevékenység viszont azt eredményezi, hogy a kereskedő közület nem azt az árut vásárol­ja meg és viszi piacra, amely a fogyasztó részére kívánatos, hanem azt, emelynek a termelője egyes vezetőket előny- , ben részesít. Az ilyen gazdasági funkcio­nárius tevékenysége nem­csak azért erkölcstelen, mert a saját egyéni érdeket vál­lalatának, szövetkezetének érdeke fölé helyezi, hanem azért is, mert akadályozza a termelő és a kereskedelmi egységek piaci érintkezésé­nek egészséges kibontakozá­sát, a kereslet-kínálat szabá­lyozó szerepének érvényre jutását, s ezen keresztül a termelés és a közellátás he­lyes alakulását, végső soron veszélyezteti azoknak , az alapvető céloknak az elérését, amelyeket a gazdaságirányí­tási rendszer a termelés és a fogyasztás színvonalának eme­lése, az egész népgazdaság továbbfejlődése érdekében maga elé tűzött. A Legfelsőbb Bíróság az alsóbb fokon kirótt bünteté­sen túlmenően elrendelte, hogy a vesztegetéssel szerzett jogtalan vagyoni előnyt — mintegy 10 ezer forintot — az államnak fizessék meg. Utasellátás „Otthonunk: a vonat“ Gasztrofol és „nylonszendvics“’ Önkiszolgáló a Keletiben Dunakeszi bisztrókocsik Az Utasellátó Vállalat 1948- ban alakult öt árudával, két étteremmel, húsz étkezőkocsi- val. A két évvel ezelőtti fel­mérés szerint a vállalat üzlet- hálózata 319 pavilonból, 374 étteremből, vendéglőből, biszt­róból, 70 étkező, illetve büfé­kocsiból áll. Áruforgalma kö­zel másfél milliárd forint. Mégis, arra kértünk választ Tóth László főigazgatótól, va­jon ez a fejlődés lépést tar­tott-e közlekedésünk fejlődé­sével? — Sokat panaszkodnak üzle­teinkben a kultúrálatlan kö­rülményekre és nem veszik fi­gyelembe sajátos helyzetün­ket.: a mi otthonunk a vona­tokon, a hajókon, a MÁ- VAUT-járatokon és a pálya­udvarokon van. A közlekedés fejlődése is főleg a mennyi­ségben jelentkezik, minőség­ben kevésbé — mi pedig csak a közlekedéstől függően fej­lődhetünk. A nagyobb pálya­udvarok éttermeiben elsőren­dű a kiszolgálás, nem lehet panasz ételeinkre, s a tiszta­ságra sem. A „kosaras” áru­sok szikkadt zsemléi már nem aratnak sikert, akárcsak a „res­tik” hangulata. A Mit tesznek a hibák kija­vításáért? \ — Elsősorban igyekszünk alkoholmentessé” tenni biszt­róinkat. Nem szolgálunk ki tömény italokat, külön premi­záljuk az üdítő ital forgalmá­nak növekedését. Volt, ahol megszüntettük a bor, a sör árusítását is — szidtak ben­nünket, mint a bokrot és más­nap már üvegekben vitték fel a vonatra a Kinizsit, a rizlin- get. S aki eddig csak két deci bort ivott, hazamenet kiitta az üvegiet. A másik probUma: hiába harcolunk mi, ha szem­ben velünk az italbolt. Veres­egyházon például tíz méterre tőlünk építi az ÁFÉSZ a pavi­lonját A Az utazás ideje alatt mi­lyen szolgáltatásokat ad az Utasellátó? — Étkezőkocsijainkat foko­zatosan kivonjuk a belföldi forgalomból. Nem kifizető­dőek, s nem is alkalmasak a gyors közlekedésnél a gyors kiszolgálásra. Napi bérlete egy ilyen étkezőkocsinak több mint ezer forint, s öten dolgoznak rajta — közben pedig két, két és fél óra alatt az expressz bárhová elviszi utasát. He­lyette a Dunakeszi Járműja­vító átalakítja az étkezőkocsi­kat bisztrókocsikká: három már forgalomban van, s még további hat kocsit szállít idén a járműjavító. Ennek fenntar­tása lényegesen olcsóbb, gyor­sabb lehet a kiszolgálás és meleg ételeket is árusítunk — jóval olcsóbban, mint eddig az étkezőkocsiban — az úgyne­vezett gasztrofol ételeket, me­lyei!: sikert arattak idén a Ba­latonon. A „kosarasok” szik­kadt szemléi helyett pedig megjelentek a „nylonszend­vicsek”. Ezek vákuumtechni­kai csomagolással készülnek, különleges kenyérrel — hosz- szú. ideig frissek, s nincs lehe­tőség a csalásra sem, hiszen az áru előrecsomagolt. A 1966-ban kezdték meg az automaták felszerelését, az el­ső évben a néhány, szinte kí­sérleti automata 700 ezer forin­tot hozott. Idén már hány „Nyugdíjas liorgászbajnok A Dunai Vas­mű horgászegye­sülete nyugdíjas tagjainak kérésé­re — majdnem százan vannak —, vasárnapra hor­gászversenyt hir­detett. A ragyogó horgászidő elle­nére az öregek kevesen, mind­össze heten jöttek össze a kezdés idejére. Ezért a verseny elma­radt, de ők heten — és a később ér­kezettek is — a partról, illetve la­dikból megkezd­ték a horgászatot. Berkics Józsi bá­csinak, a Dunai Vasmű egyik nyugdíjasának kedvezett a hor- gászszerencse: már az első fél órában 2.20 kilós pontyot fogott. A többiek, dél felé, zsákmány nélkül tértek haza. így a nem hivatalos „nyugdíjas hor­gászbajnok” Du­naújvárosban, Berkics József lett. automatájuk működik az or­• szagban? — Az elmúlt öt év alatt az automata adta nekünk a leg­több fejlesztési lehetőséget, hi­szen kulturált, gyors, állandó­an „nyitva tart”. Most közel négyszáz automatánk műkö­dik az országban és egyre ke­ta. Pest megyében még nem működik automatánk, de meg­fontolandó, hogy a Dunalca- nyar egy-egy nagyobb forgal­mú állomáson és Cegléden mm lenne-e kifizetődő és hasznos szolgáltatás automa­tákkal árusítani. A A negyedik ötéves terv­ben milyen nagyobb beruházá­sok valósulnak meg* az Utasel­látónál? — Megkezdődtek a pályaud­vari rekonstrukciók, s ezekben mi is tevékenyen részt ve­szünk. A Keleti pályaudvaron 12 millió forintért alakítjuk át DUNAKESZI BISZTRÓKOCSI vesebb a panasz üzembizton­ságukat illetően. Mi is panasz­kodunk a munkaerőhiányra, úgy, hogy érdekünk több és több automata felszerelése. Ebben az évben újdonság az Angliából vásárolt tejautoma­az éttermet önkiszolgálóvá, míg a Déliben új éttermünk épül, csakúgy, mint a szolno­ki vasútállomáson és Nyír­egyházán. Ezek a legnagyobb beruházásaink. (tamás) A TÁNCSICSBAN Vízhatlan cipő bőrből 1972 januárjától — az or­szágban elsőnek — a nyíregy­házi cipőgyárban bőrből ké­szült vízhatlan lábbeliket gyártanak. Az új termékhez a Táncsics Bőrgyár olyan bőrt kísérletezett ki, amelyen nem szívódik át a víz. Az eddigi vizsgálati eredmények alapján a gyár 24 órás vízállóságot ga­rantál, továbbá azt is, hogy a bőr nem fehéredik ki a víztől. A kísérleti anyagból 'készített modelleket bemutatták a ke­reskedelemnek, amely az új terméket kedvezően fogadta. Megkezdőditek az üzletkötések Máris ötezer pár szállítására szerződtek, és folyamatosan ér­keznek az újabb megrendelé­sek. Megkezdődött a foglyászat Borsod ínegye aprövadas területein, az utóbbi években védelmet élveztek a „mező- gazdaság ingyenes napszámo­sai”, a foglyok. Nagymértékű vadászata és a mostoha ter­mészeti viszonyok miatt ugyanis félő volt, hogy kive­szik ez a madár a ligetes er­dőkből, a síkvidéki csende- resekiből. A vadászati tila­lom és a tervszerű vadgondo­zás eredményeként az utób­bi években erőteljesen növe­kedett a fogolyállomány. Már mintegy ötvenezerre becsülik számúimt, ezért az idén — négy alkalomra engedélyez­ték vadászatukat. A társasá­gok tagjai élve az engedéllyel, meg is kezdték a foglyászást. Négyes ikerborjak Nem mindennapi érdekes­ségről érkezett hit a Somogy megyei Marcali községből: a helyi Vörös Hajnal Termelő­szövetkezet négyéves, Zsuzsi nevű tehene, négyes ikret el­lett. A négy üszőborjú egész­séges, egyelőre állatorvosok megfigyelése alatt állnak. Tányérszemes cserépkálylia Ma már csak múzeumokban látható sárközi tányérszemes cserépkályhát állítottak fel a gemenci Szarvas csárda nép- művészeti szobájában. A ke­mence és a cserépkályha „öt­vözetének” is mondható fűtő­alkalmatosságot Török Zoltán neves szekszárdi cserépkály­hás építette, a tányérszemes kályha rakásának utolsó mes­tere. ' Filmen is A népszerű pécsi balett­táncosokkal filmen Is talál­kozhat a közönség Eck Imre Liszt-díjas érdemes művész, az együttes művészeti veze­tője koreografálja Palásthy György: Tengertánc című filmjének, Tóth Sándor Liszt­díjas, a pécsi balett igazgatója pedig Keleti Márton: Csalé­tek című filmalkotásának ba- lettbetétját. Mindkét filmben a pécsi balett táncosai szere­pelnek. JEGYZET Nő, férfi, emberpár A nők választójoga alkot­mányos jog és van nő mi­niszterünk. Csakhogy... A jogok mögött szerényen, de súlyában jelentősen,, ott van a kötelességek árnyéka. A nő tehát él a jogaival, il­letve harcol a jogaiért — és harcol a, túlzott kötelessé­gek ellen. Ezek a csehdes, szívós vagy csatazajos küz­delmek az ellenálló férfiak­kal szemben általában a munkahelyen és a családi tűzhely mellett zajlanak. Ha egy nő, jogai elisme­réséért a férje ellen lendül támadásba, milyen jogokat követel? Azonosakat. Azo­nos szabad időt, azonos zseb­pénzt és azonos egyebeket. Ez utóbbi mindig egyedi eset, attól függ, hogy a férj idők folyamán milyen jogo­kat rendszeresített még a maga számára. Ez a harc, jellegénél fog­va, ádá7jabb, mint a munka­helyi. Míg az utóbbinál, győ­zelem esetén, általában nem csökkennek a férfi kollégák azonos jogai, tehát ez de ju­re egyenjogosítás, az előbbi esetben a siker de facto meg­osztja a felek között a csalá­di jogkomplexumot. Meg­jegyzésre méltó, hogyha egy nő a férjétől sikeresen ra­bol jogokat, a maradék férfi­jog zöme harc nélkül hull az ölébe. Nos, a női jogok érvénye­sítésének ádáz tusai után fel­vetődik a kérdés, hogy mint állunk az egyenlő kötelessé­gek frontján. Átfogó statisz­tika birtokában állítom, hogy ebben a kérdésben a férfiak példamutató előzé­kenységgel, levett kalappal állnak félre. A fizikai munkaköröket kivéve elvárjuk a nőktől az egyenértékű munkát. A nők „fiúsítása”, bár nem min­den esetben a munkakapa- c^ás nivellálásának érdeké­ben, nem más, mint az egyenkötelesség elismerése. A munkahelyi jogkötelesség- harc kétsíkú. Otthon bár­melyik eredmény kiharco­lása, akár a pozitív vagy a negatív, a másik győzelmét is jelenti. Egy gyakorló ilyen irány­ban dús tapasztalatokkal rendelkező asszony mesél­te: — Már hosszú idő óta folyt köztem és férjem között az ádáz tusa, hogy vállaljon át valamit a házi munká­ból. ö elmélyülést igénylő hivatására hivatkozott, és rendre visszaverte legelke- seredettebb támadásaimat is. — Amikor az első gyerek megszületett, férjemet mint­ha kicserélték volna. A leg­figyelmesebb, a legszolgá- latkészebb férj lett egészen addig, amíg a szülési szabad­ságom le nem járt. Mit le­het itt csinálni?... Ha már nagyon elegem van a házi munkából, súgok neki egy édes titkot... Nos, taglalva a nőkérdést ilyen oldalról, olyan oldal­ról, komolykodva és derű­sen, tegyünk fel egy kérdést. Vajon törvényszerű-e, hogy a nőnek meg kelljen küzde­nie természetes jogaiért? Törvényszerű-e, hogy a mun­kahelyi főnök kötelezze a nőt alacsonyabb bérért azo­nos munkára és hogy a férj elnézze, amint felesége egye­dül nagytakarít? E dohogások, ha nem is akadémikusak, de ma már semmi esetre sem tipikusak. A mai fiatal házasok, rend­szerünk neveltjei, természe­tesnek veszik a gpndok és szórakozások, a jogok és kö­telességek egyenlő elosztá­sát. A munkahelyeken is mind ritkább a kihasznált nődolgozó. De az a nő, aki vagy adott­ságai, vagy helyzete miatt erre a harcra kényszerül, mint cseppben a tenger, az egyetemes nőnemet sújtó méltánytalanság. Férfitárs, ki ezt az írást ol­vasod, gondolj arra, hol len­nél te, ennek az egész prob­lémának az okozója, ha an­nakidején édesanyád csak akkor járult volna születé­sedhez, ha a kihordást, vagy szoptatást apád Vállalta vol­na?! ... Férje]:, főnökök! Néhány extrém esetet leszámítva, minden nőből asszony, min­den férfiből előbb-utóbb féri lesz. A férj és feleség gyűjtőneve: emberpár. A pár definíciója azonos érté­kű egyedeket határoz meg. Adiatok jogot és vállalja­tok kötelességet. Ügy, ötven százalék erejéig... Deák Gusztáv

Next

/
Oldalképek
Tartalom