Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-12 / 215. szám

t971. SZEPTEMBER 12., VASÄRNAP «ST H&gybi 'zMériap Árammérők — szalagon A gödöllői Árammérőgyár szereldéjében szalagon készül­nek a különböző árammérők. A lakásokban is megtalálha­tó fogyasztásmérőkből műsza­konként több száz darab ké­szül. Fotó: Urbán JAPÁN KISGÉPEK Szeptember 20—26 között a Városligetben a BNV terüle­tén japán mezőgazdasági kis­gépek bemutatójára kerül sor. A kiállításon egyebek között univerzális kis traktorokat, permetezőket, szőlészeti és kertápolási szerszámokat lát­hatnak az érdeklődők Az egyik japán* gép — négy és fél ló­erős teljesítményű kis vontató — a szántástól kezdve a hó­marásig egész sor műveletet végezhet el a gazdaságokban. Bemutatnak egy kis méretű aggregátort is, amellyel például a hétvégi házak áramellátását lehet megoldani. Első bekezdését idéztük an­nak a komplex vizsgálatnak, amelyet; a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakértői végeztek, s amelynek megvitatásáról egy közelmúlt­beli vb-ülésről adott tudósítá­sunkban mér hírt adtunk. A témakör fontossága, vagyis az, hogy a megyei tanács és a mi­nisztérium közötti összhang ilyen — mondhatni — állo­máshoz érkezett, indokolja azt a beszélgetést, amelyre dr. Pénzes Jánost, a megyei ta­nács illetékes elnökhelyette­sét kérem. A PÓTOLHATATLAN SZŐLŐ Oly sok minden van fölhal­mozva a MÉM dokumentumá­ban, hogy bízvást állítható: jó időre körvonalazza a megye élelmiszer-gazdaságának útját, az irányításbeli módozatokat éppúgy, miként a termesztési tennivalókat Jóllehet — ahogy ezt dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter első helyettese az említett ülésen hangsúlyoz­ta — semmiféle termalésszer- kezeti változtatásra szükség nincsen, éppen a mezőgazda­ság arányainak mai fönntartá­sa ad megannyi tennivalót az állami felügyeletnek, szakigaz­gatásnak is. — Kezdhetjük egy meghök­kentő adattal? Azt olvasom a fölmérésben, hogy tavaly a megyében 2106 hold szőlőt vágtak ki, s csak 33 hóidat te­lepítettekI — Valóban, rendkívül jelen­tős a szőlő-terület csökkenése — mondja az elnökhelyettes. — S a nyilvántartott szőlők egy része is nagyon elhanya­Vita a tanácsrendelet-tervezetről Szombaton délelőtt a Pest megyei Tanács ügyrendi bi­zottsága, valamint jogi- és ál- laimigazgiatási bizottsága együttes ülésen vitatta meg a megyei tanács szervezeti és működési szabályéatának ter­vezetét. A szabályzat megal­kotása a tanácsi tevékenység továbbfejlesztésének jelentős állomása. A szabályzatalkotási lehetőség és kötelezettség a ta­nácsi munkára vonatkozó jogi szabályozás újszerűségét, egy­ben további demokratizálódá­sát is jelenti. / A vitában részt vevők első­sorban annak a véleményük­nek adtak hangot, hogy a me­gyei tanács szervezeti és mű­ködési szabályzata híven tük­rözze Pest megye sajátos hely­zetét, és megfelelő jogi keretül szolgáljon a megvei tanács és szervei hatékonyabb tevékeny­ségéhez. A szervezeti és működési szabályzat tervezetét a közel­jövőben megvitatja a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Tanácsrendeletté akkor válik, amint a megyei tanácsülés megszavazza. Társadalmi összefogással Hozzálátnak Aszód csatornázásához Aszód fejlődését mindeddig nagymértékben gátolta a szennyvízelvezetés elégtelen­sége. Az ipari érdeklődés ki­elégítése, a lakásépítési prog­ram megvalósítása elől a kö­zeljövőben ez az akadály is elháruL Elkészültek a községi szennyvízelvezetés ki­viteli tervei, s folynak a társulás előkészí­tésére irányuló tárgyalások is. Az elgondolás szerint a köz­ségi közműtársulat még ez év­ben megalakul, s 1972-ben megkezdődik az egységes, kor­szerű szennyvízelvezető rendszer és tisztító telep épí­tése. Az első ütem — a háló­zat és tisztítótelep — mintegy 20 millió forintos költséget igényel. Az anyagi fedezet egy részét az érdekelt helyi intézmények — a HM és az IMI lakótelepe, a fiúnevelő intézet és tanműhelye, vala­mint a községi tanács intéz­ményei — biztosítják. Társadalmi összefogással tehát megoldódik a megye egyik legsúlyosabb gondja. Párhuzamosan folyik a már működő vízműtársulat munká­jának továbbfejlesztése: a Galga-völgy regionális tervé­nek szerves részeként Aszód községet egységes és korszerű vízműhálózattal látják eL golt. Mi a fő gond? Az, hogy az indokolt rekonstrukcióra, telepítésre nem kerül sor. Ez azonban aligha megyei specia­litás, a homoki szőlők jöven­dőjéről van szó általában is. Ha meggondoljuk, hogy az or­szágos borversenyre negyven homoki borminta került be a megyéből, azt kell mondjam: lám, a minőség jó, a minősé­get elismerik. Sajnos, az al­földi termésátlagok figyelem- bevételével az ágazat veszte­séges manapság. A MÉM szak­emberei már foglalkoznak e témával és számunkra kivált­képpen fontos Lenne olyasfajta közgazdasági szabályozók életbe lépése, amelyek ered­ményeként e szőlők jövedel­mezőkké válnának. Azért sok­szoros az érdekeltségünk eb­ben, mert vannak a megyében olyan földek, amelyeken nem is képzelhető el, hogy egyéb növénnyel foglalkozzanak. Mi­vel más kultúrnövény számí­tásba sem jöhet e tájakon, az emberek foglalkoztatásának, illetve megélhetésének gondja is fölmerül. TÉT: A ZÖLDSÉGELLÁTÁS — Es a zöldség? — Szakberkekben köztudott, s a piacon is érezhető, hogy — szintén hasonlatosan az orszá­gos képhez — a zöldségtermő terület csökken, mégpedig év­ről évre. ' Hagyományosan zöldségtermesztő megye va­gyunk, a paradicsom, zöldpap­rika, uborka egyként nagy múltú nálunk, de a bulgárker- tószetek száma is Pest környé­kén volt a legtöbb. Sok össze­tevője van a termőterület visszaesésének: munkaerő, korszerű technológia, közgaz­dasági ösztönzés... Valameny- nyi elégtelen, így csupán ta­valy ezerhéfcszáz holddal ke- vesbedett a zöldséggel beülte­tett földek mennyisége. Mind a főváros, mind a megye ipari centrumainak zöldségellátása a tét, ezért örvendetes, hogy a MÉM-ben a tendencia ellené­ben ható szabályozókat ter­veznek. S főként azt találom szierencsésnek, hogy nem az árak emelése került előtérbe, hanem a műszaki fejlesztés, így a gépesítés támogatása lesz a járható út. A TSZ-EK DINAMIZMUSA — Ha nem is ilyen egyértel­műen, de azért gondok kísérik a szarvasmarha-tenyésztést is. Szilágyi Sándor, a MÉM köz- gazdasági főosztályának veze­tője például fölemlítette, hogy hét termelőszövetkezet teljesen fölszámolta a tehéntartást. — Itt is általános érvényű, tehát országos szabályozók hatnak, nagy a jövedelmezősé­gi bizonytalanság, még ha tud­juk is: akad jócskán tsz, amely gazdaságosan tenyészt szarvas- marhát. Szól azonban a MÉM vizsgálata azokról az erőfeszítésekről is, amelyek eredményeként a termelőszö­vetkezetekben 15 ezer férő­hellyel 44 szakosított tehené­szeti telepet építenek. Közü­lük 26 már elkészült, ami im­pozáns bizonysága a tsz-ek di­namizmusának. Igaz, a beru­házási pénzek egy része más ágazatok bevételéből szárma­zik, dehát másként elképzelni sem tudnánk e fontos állat- tenyésztési telepek létrejöt­tét. Más szóval: a mezőgaz­dasági üzemek gazdálkodási körének bővülése teszi lehető­vé — mint erre egyébként a MÉM jelentése is rámutat — az alaptevékenység fokozását. De tovább megyek: az a szá­munkra mindenképpen örven­detes, s a minisztériumi veze­tés részéről is elismert tény, hogy Pest megye élelmiszer- gazdasága az országos átlagnál nagyobb ütemben fejlődik — nos, ez szintén jórészt a gaz­dálkodás körének említett ki- terjesztésével magyarázható. Mert bár mindeddig gon­dokról faggattam dr. Pénzes Jánost, a MÉM szakértői ter­mészetesen fölvették téma­csokraikba mindazt, ami jó, sőt — nem túlzás állítani — példás lehet akár más megyék számára is. Azon a tényrögzí­tő megállapításon túl, hogy a mezőgazdasági termékek or­szágos forgalmából Pest me­gye hozzávetőleg 8—10 szá­zalékkal részesedik, helyt kap a többi között: a hízott serté­sek fölvásárlása az idén ötven százalékkal lesz több, mint 1970-ben volt. Igaz, e pozití­vum is — a dolgok logikája folytán — sajátos negatívumot eredményez: a Gabona Tröszt megyei vállalata nem képes zavartalanul kielégíteni a ta­karmányigényeket. RENDKÍVÜLI JÓ MÓDSZER — Mi adja meg keretét an­nak a töméntelen tennivaló­nak, amit a megye élelmiszer- gazdaságának fejlesztése meg­követel? Lakonikus rövidséggel föl­sorolható mondjuk, hogy 163 termelőszövetkezet, tíz állami gazdaság, 30 szakszövetkezet — speciálisan több és jobb, mint másütt! —, valamint vagy húszezer holdat birto­koló egyéni és kisegítő gaz­daság található a megyében. Ebből kitetszik, hogy az álla­mi felügyeletnek sokfelé kell figyelnie-ügyelnie, márpedig bármennyire is elismert a me­gyei, városi és járási illetékes osztályok szakgárdája — a községekben baj van. Éppen a vb-íilésen hangzott el — mondja az elnökhelyet­tes —, hogy esetleg célszerű lenne elismert szakemberek bevonása az igazgatási felada­tokba — mellékállásban. Ke­ressük a színvonal emelésé­nek módozatait, de országos intézkedések szükségesek, hogy legalább a nagyközségek­ben meglegyenek a munka feltételei. — Miként ítéli meg a MÉM vizsgálatát? — Rendkívül jó módszer ez a három-négy évente megis­métlődő fölmérés az ágazati politika érvényesítésére. A MÉM és a megyék között egyébként is jó a kapcsolat, rendszeres és kölcsönös infor­mációkon alapul. Mindkét fél részére biztonságot ad, hiszen elvan helyzetbe kerülünk, Hogy mind nekünk, mind a minisztériumi vezetőknek J könnyebb elhatározó lépések­re jutniuk — mondta befeje- í/zésül az elnökhelyettes. Keresztényi Nándor Politika - anyagi erő A munkást az érdekli, mennyi az órabére, hány műszakba keli járnia, a háziasszonyt a paprika ára, a cipő minősége izgatja, a mérnök este ka­lyibát tervez, hogy később neki is legyen kalyibája a Balaton-parton, a vezetőt olcsó telekhez juttatja a má­sik vezető, az elnök nagyobb fizetést szavaztat magá­nak ... — aki csak ilyennek látja gazdasági közéle­tünket, az rögtön összeborzad, ha a politikát és a gaz­daságot együtt említik. Kinek hiányzik a lózung, a szeminárium, a blöff? — dolgozunk, jobban termelünk, jobban keresünk, jobban élünk, és kész! Pedig az eszme, a politika, az ideológia, az etika anyagi erővé válik — frázisjellege ellenére sokan hisz­nek ebben a tartalmas igazságban.. A meggyőződés, a cél ismerete és vállalása, a belső akarás és kontroll, az értelem és érzelem együttes csatasorba állítása megsokszorozza a kar erejét, mozgásba lendíti az agyait: gép, kenyér, találmány születik a „politikából’a po­litizálás valóságosain aranyat ér! Szép ez az elmélet, de miért fordítunk hátat a gya­korlatnak? — vetheti ellenem az olvasó. Vajon e cikk írója nem tudja, hogy’ a „politizálás” szó kimondása­kor a munkásoknak „nagy munka — kevés pénz” realitása jut az eszükbe? Ha valamit nagyon magya­ráznák, akkor az nagyon hálátlan munka, ha öntuda­tukra apellálnak, akkor valami hiba van a főkönyv­ben. .. És: politizálás címszó alatt húzták meg a nad­rágszíjat az ötvenes években, politizálás védjegye alatt hajtottak hatszáz százalékra, keressem csak meg az akkori „munka hősét”, ma trombózissal, bénán fekszik, és az izzó nekibuzdulásnak mi lett a vége, húszmilliárd forint eladhatatlan termék hevert a raktárakban... Hát igen, a gazdaságban sem lehet meggondolatlanul politizálni, a politika nem válhat a prakticitás fedőne­vévé. A vállalaton, a gyáron belüli politika elsődleges feladata, hogy stratégiát, koncepciót adjon a rendszer­nek, összefogjon és differenciáljon, eszközeit ott ves­sék be, ahol valóban szükség van rájuk. Elsődleges a cél meghatározása. Beszéljünk hát egy kicsit a jel- szavákról. A jelszavak idejétmúltak, az emberek immunissá váltak a lózungoktól, egy-egy semmitmondó szöveg el sem jut a tudatukig, de ha el is jut, altkor sem vált ki senkiből gondolatot, nem lelkesít cselekvésre, in­kább bosszant, árt? Pedig a jelszó a stratégia döntő összetevőjének meggyőzésre, cselekvésre ösztönző ál­talánosítása, a cél-részcél kijelölése. Hogyne lenne szükség erre! Erre igien, csakhogy mai jelszavaink többsége nem koncepciók kikristályosodott veitületei, hanem átgondolatlan közhelyek esetleges, rendezetlen tákolmányai. Ezekre valóban nincs szükségünk! Voltak nekünk jó jelszavaink, amelyek a döntő célt határozták meg: „Arccal a vasút felé!”, „Földet vissza nem adunk!” Miért voltak ezek jó jelszavak? Mert konkrétak, egyértelműek, döntő problémát, feladatot megragadok voltak. Hohó, könnyű volt ám akkor jó célt, jelszót kijelölni, amikor minden sokkal egyszerűbb, egyértelműbb volt. De ma, a bonyolult gazdasági rendszerben ezer- és ezer-■ összetevő közül melyiket tűzzük a zászlóra? Igen, ma nehezebb konkrét részcélt, jelszót fogalmazni, ugyanis egyetlen gazdasági összetevő kiemelése nem fogná át egész vágyumkait-3 gényünket. Csakhogy az ezer össze­tevő elemzése után, ezek eredőjéből „végeredmény” születik, s ez már a zászlóra írható. Vállalatainknál ez az elemzés marad el, ezért nem fogalmazódnak konkrét jelszavak, hanem a gondolkozás hiányát lep­lező frázisok! A cikk elején sokak véleményének adtam hangot: sajnálatos módon csökken a politikai aktivitás, tapasz­talható bizonyos befelőfordulás, a rosszul értelmezett „anyagi érdekeltség” sokakat közömbössé tesz közös dolgaink iránt. Ezen változtatni egyszerre gazdasági és politikai kérdés! Néhány mondattal később azonban kiderült, hogy sokan a politizálást azonosítják a .ló­zunggal-szem inári ummal-blöffel”. Gyakran olvasunk ilyen beszámolókat: „A politikai munka új vonásai”, ezekben gyakran minden megta­lálható, csak az új vonások nem. A politikai munka módszerei nem tartottak lépést fejlődésünkkel! A ve­zetők egy részének szótárában csak ilyen fogalmak szerepéinek: ülés, gyűlés, értekezlet, megbeszélés, ta­nácskozás, vita, kongresszus, szimpózium, referátum, hozzászólás, jegyzőkönyvvezető, szavazás. A politikai munka formái — s így gyakran tartalma is — meg­csontosodtak, gátjai a spontán megnyilatkozásoknak, a szabadabb véleménynyilvánításnak. A formalitásoktól terhes politikai munka megújítása szükséges. Tartal­mas ötletek, bátor kezdeményezések kellenek. A sok­színűséget ma is Lenintől tanulhatjuk! Fóti Péter Hídröntgen Mielőtt újra festenék a Lánchidat, a rozsdaréteg eltávo­lításával egy időben a Közúti Gépellátó Vállalat mozgó röntgenlaboratóriumának szakemberei egyelőre szúró­próbaszerűen vizsgálják a híd tartóelemeit. I Á minisztérium és a megye összhangja Mezőgazdasági tennivalókról nyilatkozik dr. Pénzes János, a megyei tanács elnökhelyettese „PEST MEGYE JELENTŐS SZEREPET TÖLT BE AZ OR­SZÁG MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSÉBEN. A MEGYÉNEK KÜLÖNÖSEN A KERTÉSZETI TERMELÉS TERÜLETÉN VAN KIEMELKEDŐ JELENTŐSÉGE, DE FONTOS HELYEI FOGLAL EL AZ ORSZÁG MEGYÉI KÖZÖTT A NÖVÉNY- TERMESZTÉSBEN ÉS AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN IS.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom