Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-11 / 214. szám

8 PEST Hton '&CMap 1971. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT NAPIRENDEN a vállalati gazdálkodás Nagy fejlődés előtt áll Pest megye tanácsi ipara: a tervek szerint 1975-ig megkétszere­zik termelésüket a helyiipari üzemek. A vállalati gazdálko­dás kérdéseiről tegnap ta­nácskoztak a megyei tanács ipari osztályának irányítása alá tartozó- vállalatok vezetői. Török Zoltán osztályvezető el­mondta, hogy az első félévi eredmények biztatóak, s min­den lehetőség megvan a kö­zéptávú tervek megvalósításá­ra. Soltész Lajos, a HVDSZ Pest megyei bizottságának tit­kára szóvá tette, hogy a taná­csi vállalatoknál alacsony a szervezettség foka, s nem for­dítanak kellő figyelmet a munkavédelemre. Az első fél­évben 195 baleset történt. A tanácskozás végén Török Zoltán és Soltész Lajos aláír­ták az ipari osztály . és »a szakszervezet 15 pontból álló, 5 éves időtartamra szóló együttműködési szerződését. Példa az összefogásra Pénzt, bútort, gépeket adtak Új óvoda Budaörsön A kicsinyek szeptember 13- án, hétfőn veszik birtokukba Budaörs új óvodáját. A Tavasz utca és a Lenin út sarkán emelkedő modern, emeletes épület büszkesége a nagyköz­ségnek. Tágas, világos termek, für­dőszobák, korszerű kony­ha és központi fűtés szol­gálja a kicsinyek kényel­mét. Százhuszonöt gyermek ellátá­sáról, egész napos foglalkoz­tatásáról gondoskodnak az új intézményben. Az ünnepélyes alapkőletétel­ről tavaly március 20-án be­számoltunk lapunkban. Az óvoda létrehozása szép példá­ja a társadalmi összefogás- | nak. A környező vállalatok, szövetkezetek egymillió fo­rinttal járultak hozzá a kivitelezési költségekhez. A Vízépítő Vállalat 300 ezer j forintot, a Hunguroiruct Kül- j kereskedelmi Vállalat 280 ez- ret, a Budai Járási HTSZ 200 j ezer forintot adott, a Vegyes- | ipari Ktsz 135 ezer forinttal , segített, de nem maradt ki a ' felajánlásból az Őszibarack Szakszövetkezet, a Sasad Tsz, a IV. számú Pest megyei Sü­tőipari Vállalat és az Ipari Szerelvény- és Gépgyár sem. A sok-sok forint mellett' más segiteég is érkezett: a Kosár- és Fonottáru Ktsz 10 darab kis asztalt és 40 darab fotelt küldött a kicsinyeknek, az As­toria Szállótól bútorokat kap­tak, az Előre Szakszövetkezet tv-t és hűtőgépet vásárolt, a Sasad Tsz a pénz mellé por­szívót és gadlókefélőt is adott. Sorolhatnánk még a virá­gokat, függönyöket, a szé­pen festett csempéket vagy a kis kötényeket, amelyeket a szülők varr­tak. A sok-sok ezer forint és az egyéb hasznos segítség, ame­lyet a vállalatok, szövetkeze­tek. kisiparosok és szülők nyújtottak az óvoda létrehozá­sában, azt bizonyítják, hogy Budaörsön a kicsinyek gond­ja közügy. s.i. Ismét Ki» (téksrgck Újjáépítik és megnyitják Fejér megyében a korábban lezárt kis sütödéket. A ta­nács e célra 1,5 millió forint támogatás^ szavazott meg a fogyasztási szövetkezeteknek, amelyek ehhez saját erejük­ből további 2,4 milliót tesz­nek hozzá. .Lepsényben már működik az első ilyen kis sütöde. Világgyőztes magyar véreb Maratoni fogathajtás Budapest-Gödollő között Patrick Hemingway nyilatkozata A üIterjesség, mun kaerüh iány Mit pótol a gép? A Keleti Fény Tsz Lóréven 1952-ben alakult, 18 taggal és hat lóval. Ma — utódjának. — a Duraamenti Termelőszövet­kezetnek papíron 120 tagja van, közülük 16 olyan, akire a növénytermesztésben számít­hatnak. Nekik kell az ezer hol­das gazdaság földjét megmű­velni. Nem csoda, hogy a régi, belterjes gazdálkodás helyét a külterjes növénytermesztés foglalja el. Nem termelnek már zöldséget, hanem olyan növényeket ültetnek, amelyek termesztése gépesíthető, így találták ki például — a talajadottságoknak meg­felelően —, hogy olajlent ültetnek. Bőséggel van bú­zájuk és kukoricájuk is. A község fiataljai, akik hely­ben dolgoznak, vagy az álla­tokkal foglalkoznak, vagy traktort. teherautót ve­zetnek. Néhányuknak a fafel­dolgozóban jut munka, akik­nek pedig nincs elfoglaltságuk a gazdaságban, Ráckevére jár­nak dolgozni. Mindent csinál­SZEPTEMBERBEN Háromezernégyszáz Zsiguli Az idei megrendeléseket jövőre már teljesítik Három hónapja kezdődött a népszerű Zsigulik árusítása. Augusztus végéig több mint öt és fél ezer kocsit vett át és 450y0-at adott ki a megrende­lőknek a Merkur. Négyezer autót a magánvásárlók kap­Egy évig még beválthatók Meddig marad forgalomban a régi 5 forintos és 50 filléres ? Mint ismeretes, a rézből vert 2 forintos, a nikkel 5 és 10 forintos, s korábban az új 50 filléres > pénzérmék kibo­csátásakor néhány régebbi pénzérme bevonásáról is in­tézkedett a Magyar Nemzeti Bank. Mivel a bevonás, il­letve kicserélés időpontja kö­rül gyakran keletkeznek vi­ták, a törvériyes rendelkezé­seket az alábbiakban foglal­juk össze: A régi alpakka 2 forinto­sok 1971. június 30-ig voltak törvényes fizetési eszközök. A korábbi háromféle 2 forin­tos közül most már csak a rézből készült kétforintosok, elfogadása kötelező. A Ma­gyar Nemzeti Bank és az OTP-fiókok, valamint a posta- hivatalok azonban 1972. jú­nius 30-ig még a régi 2 fo­rintosokat is átcserélik. A régi alpakka 5 forinto­sokat 1972. június 30-án vonják ki a forgalomból, addig ezeket az érméket min­denki köteles elfogadni. 1972. június 30. után még egy évig az MÍNB, az OTP és a posta- hivatalok kicserélik a régi 5 forintosokat. A régi 50 filléres, amely­nek előlapja üllőn ülő, kalapácsot tartó férfit áb­rázol, szintén 1972. jú­nius 30-ig marad tör­vényes fizetési eszköz, az azt követő egy éven belül ezt az érmét is átcserélik. Forgalomban marad a másik fajta 50 filléres, amelyen a budapesti Erzsébet-híd rajza látható. tak, ötszáz a taxi-vállalathoz és a Volánhoz került. A szovjet partnerek ismét megerősítették, hogy decem­ber 31-ig átadják az ez évre lekötött 13 000 kocsit. Szep­temberben egyébként 3400 Zsi­guli érkezik. A Merkur intéz­kedett, hogy a legkeresettebb színekből a lehetőségekhez képest többet szállítsanak. Kezdetben szinte kizárólag a világos, a fehér és a homok­színű kocsikat keresték, ma már szívesen veszik a bordót, a sötétkéket és a mélyzöldet is. Az idén még 7000—7500 Zsi­guli kiadásával számolnak. Te­kintve, hogy a jövő évre 21 000 Zsigulit rendelt a Merkur, azok, akik most jelentik az igényüket, 1972-ben meg is kapják a kocsit. Ráckevei pillanatkép elefántcsont faragványokró.1, s három színes filmet mutattak be. Pilismaróton pénteken be­fejeződtek a kiállítás al­kalmából megtartott vér- ebversények, aholis magyar kutya nyerte el a „világgyőztes” címet. Pál János, a Lótenyésztési Főigaz­gatóság vezetője fogadást adott a CSIO nemzetközi lo­vasverseny 10 országból éi'ke­no­nak inkább, mintsem a vénytermesztéssel foglalkozza­nak. • A Dunamente Tsz talán kényszerhelyzetének köszön­heti, hogy a megye egyik leg­jobban gépesített gazdasága. Mivel nincs ember, aki meg­művelje a földet, gépekkel kel­lett pótolniuk a munkáskezet. Általában az az ideális, ha 80 hold megművelésére jut egy traktor-egység, Lóré- ven ez 50 hóid. A növénytermesztői mun­káskéz hiánya. miatt egyre több állatot tartanak, mert gondozó még akad. Most is három új istállót építenek, s hogy takarmányuk is legyen, a dunai ártéren 130 hold legelőt telepítettek, nyáron itt élnek a jószágok. ' Annak ellenére, hogy a nö­vénytermesztésben a külter- jesség dominál, a hozamok nö­velésével igyekeznek a jöve­delmi szintet tartani. Ezért használnak a meg­szokottnál több műtrágyát és gyomirtószert. Biztonsá­gi alapjuk is magasabb az átlagnál, hárommillió fo­rint. A lórévi példa jól szemlélte­ti a mezőgazdaság változásá­nak útját, jellegét, a gépesítés szükségességét. A kertészeti növények termesztését viszont nem lehet megszüntetni, ha­nem idejében kell gondoskodni a termelőszövetkezeteknek megfelelő gépekről és a gépi művelésre alkalmas növény­fajtákról. m. k. a. ezek közül minden ötödiken szarvasbika látható. 1 Ion lonita hadseregtábor­nok, Románia honvédelmi mi­nisztere a kiállítás alkalmából hazánkba látogatott, s Czinege Lajos vezérezredes, honvédel­mi miniszter társaságában megtekintette a kiállítást. Tegnap dr. Jósé Alberto Zamrano, venezuelai külügy­miniszter-helyettes megtekin­tette a kiállítást, és elismerően nyilatkozott róla. Pihenő horgászok a stégen. Foto: Urban Gyalogosokat gázoltak A megengedettnél gyorsab­ban vezette motorját Hatvan és Aszód között Kiss László 18 éves géplakatos és elgá­zolta az út szélén álló özv. Németh Istvánné 53 éves ta­karítónőt és Kása József 25 éves segédmunkást, hatvani lakosokat, özv. Némethné sé­rüléseibe a kórházban bele­halt, Kosa és a jogosítvány nélkül közlekedő gázoló mo­toros súlyos sérülést szenve­dett. Figyelmetlenül vezette bér­autóbuszát Szadán Molnár Sándor 51 éves gépkocsive­zető, s elgázolta az út szélén álló Sztrehocky Sándor 7 éves iskolai tanulót. A kisfiú a kór­házban belehalt sérüléseibe. A gázolót a rendőrség őri­zetbe vette. PEST MEGYEI HÍRLAP a Masyar Szocialista Munkáspár Pest megyei Bizottsága ás a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: DR. LOKOS ZOLTÁN Főszerkesztő- helyei les: SÁGI AGNES Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, Vili.. Somogyi Béla u. I>. 11. em Levélcím: Bp. to. Postaitok 10. Kiadóhivatal: Budapest. Vili.. Blaha Lujza tér S. A szerkesztőség és a kiadóhivatal központi tele fonta: tu-too. iia-2ío. Titkárság: U0—147. előállítja: Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX: 25 064 TerjeszU a álagyar Posta. Elő- űzethető bármely postahivatalnál a kézbesítőknél, a posta hírlap nzleleibeo e* a Posta Központ: Hírlap Irodánál (Bp., V.. -József nádor tér L sz.J. Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint. Az XSZK-ban lakó 61 éves Johann Hufnagel mórágyi szü­letésű „hazánkfia” Mannheimből 2500 km-t gyalogolt, hogy fel­keresse a budapesti vadászati világkiállítást. eett 100 főnyi részvevőjének tiszteletére. A szeptember i‘6— 19. között rendezendő első hajtó Európa-bajnokságra hét országból 17 négyesfogatot ne­veztek be. Magyarország há­rom kocsit indít. A maratoni hajtás 28,5 kilométeres távon a Budapest—Gödöllő útvona­lon nyújt majd ritka látniva­lót. Tegnap a Technika Házában az Országos Erdészeti Egyesület vad ásztürt énét i szakülésén nyolc előadás hangzott el, köztük Huszár Károlyné „Va­dászati motívumok a magyar címerekben” címmel. Hazunk­ban a XV. században kezdtek elterjedni a nemzetségek jel­vényei, amelyeknek számát 40 ezerre becsülik. Közülük 3 ezer címeren vadászati és ha­lászató jelenetek láthatók, s Ernest Hemingwaynak, a világhírű'írónak Afrikában élő fia, Patrick Hemingway pén­teken Budapestre érkezett, és nyilatkozatában elmondotta: — Azért örültem nagyon a meghívásnak, mert amikor még kisfiú voltam, édesapám többször emlí­tette, hogy szeretne Ma­gyarországra látogatni, mivel magyar ismerőseitől és barátaitól nagyon sok jót hal­lott az ország vadállományá­ról. Évek óta Afrikában élek, Tanzániában, abban a vadász­iskolában tanítok, amely szé­les körű nemzetközi összefo­gással, a FAO támogatásával jött létre. E nemzetközi iskola oktatási anyagához értékes trófeagyűj töménnyel járult hozzá Magyarország is. A vi­lágkiállítást rendkívül magas színvonalúnak tartom — fe­jezte be nyilatkozatát Pátriák Hemingway. Mitől fehér a fehér tigris? BUDAPEST SZENZÁCIÓ­JÁRÓL, a vadászati világki­állításon látható fehér tig­ris színének „miértjéről” mondta el dr. Lányi György biológus: A ma ismert fehér tigri­seknek csupán az alapszí­nezete hófehér vagy sár- gásfehér, míg a csíkozásuk rendesen vöröses, csokoládé­barna, feketés szürke vagy fekete. A delhi állatkertből Buda­pestre szállított impozáns méretű, hatéves fehér tig­ris a bengáliai alfajnak nem hófehér, hanem csont alapszínű és barnás csíko- zatú egyede. A fehér tig­riseket nem tekinthetjük kü­lön alfajnak, hanem csupán egyik-másik tigrisalfaj — többségében a bengáliai ki­rálytigrisek — részleges al­bínó példányainak. Az al­binizmus növényekben a klorofillek, állatokban pe­dig a színseiteknek, a pig- mentációnak a hiánya. Az igazi albinó állatok telje­sen • pigment nélküliek, bő­rük halovány, szőrzetük az egész testfelületen hófehér, szemük pedig a szivárvány- hártya színsejtjeinek teljes hiánya miatt vörös színű. A részleges (más szóval: par­ciális) albinizmusnál — és ez tapasztalható a nálunk bemutatott és a ma ismert többi fehér tigrisnél is — a szőrzet alapszíne nem min­dig hófehér. Ám ha a világ- kiállítási példánynál fehé­rebb is, a csíkozat halvá­nyabban vagy sötétebben mindig jól látható s az ál­latok szeme nem vörös. AZ INDIAI TIGRISEK nagymérvű pusztításának eredményeképpen például a bengál- vagy királytigrisek - böl manapság több példány él a világ állatkerjeiben, mint India vadonjaiban. Ezért aránylag nem kevés az a 35 fehér tigrispéldány, amelyet jelenleg a földke­rekségen nyilván tartanak. Az első fehér tigriskölykök, amelyek nem India terüle­tén születtek — szám szerint négyen — az angliai Bristol állatkertjében látták meg a napvilágot 1969-ben. An­gol üzleti körök a fehér tigriskölyköket példányon­ként 100 ezer dollárra ér­tékelték. Ebből talán érzé­kelhető, hogy a VVK-ra el­hozott és fantasztikus ősz-1 szegre biztosított fehér -tig- rispéldány milyen rendkí­vül nagy értékű. "i Tegnap Uganda nemzeti | napja volt a vadászati világ- I kiállításon. Az érdeklődőknek 1 előadást tartottak az ugandai I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom