Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-11 / 214. szám
erst MCCtEI 1971. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT CEGLÉDI VALUTA Kabátok — külföldre TAVASZ SZEPTEMBERBEN A világért sem' szeretnék a hitelrontás vétkébe esni, ezért előrebocsátom: nem a gyárbeliek ízlése, hanem a divathóbort az oka, hogy a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységében enyhén szólva meghökkentő kabátmodel- leket láttam. Százával függnek a folyosókon — szállításra várva — áz említett kabátok. Anyaguk darócszerűen durva, érdes műszálszövet, bélésük a komondor szőréhez hasonló, csapzott műszőrme, színük piszkos barna, üvegzöld vagy lila. — Bérmunkában készítjük, a holland Konersmann cég megrendelésére, valutáért — mondja Szűcs Lajos gyár- igazgató, és hozzáteszi: — Hónapok óta a nyugati cégeknek végzett bérmunkák kötik le gyáregységünk kapacitásának 80 százalékát. Dolgozunk az angol Canda divatcégnek, az osztrákoknak és a nyugatnémet Fel- dinger és Brinkmeyer cégeknek. Ez a legjobb üzlet, ami elképzelhető: anyagráfordítás nélkül, munkával szerezzük a valutát a népgazdaságnak. — Gondolom, ez egyben a gyáregység jó minőségű munkájának elismerését is jelenti. — Szerénytelen legyek? Feltétlenül, hiszen a pesti törzsgyáron kívül az összes vidéki gyáregységek közül egyedül mi végzünk export bérmunkát — A kapacitás többi húsz százalékát — gondolom —, a belföldi megrendelések kötik le. Mi készül a hazai piacra? Milyen lesz a télikabát- divat? — Nincsenek jelentős változások a tavalyihoz képest. Mivel Nyugat-Európában még mindig birkózik egymással a midi és a maxi, a konfekció- ipar divattervezői igyekeztek olyan divatvonalakat -kialakítani, amelyek mentesek a vad túlzásoktól. Ezért a húszon felüli korosztályú nőknek a térdet négy-öt centivel takaró kabátokat készítünk, enyhén karcsúsított szabásvonallal. Az idősebbek kedvéért most is gyártunk egyenes hátú kabátokat, rejtett zsebekkel. Egyáltalán nem rejtjük el viszont a zsebeket a tizenéveseknek szánt, karcsúsított vonalú midikabátokon, és bőven alkalmazzuk a szőrmedíszítést is, hiszen az egészen fiatalok szeretnék követni a legújabb divat szabályait. — Hol tartanak a naptárban? — Még néhány napig a télben. Szeptember végén megkezdjük a jövő érd női tavaszikabátok gyártását! ny. é. ILLÉSEK HÚSZSZOR IS BEVERIK... • l Dubán dobos varázsdobjaí Érlelik a pezsgői A Pécs belvárosa alatt húzódó pincelabirintusban jelenleg 7,5 millió palack pezsgőt érlelnek. A hétiéle Pannónia pezsgőből négy elnyerte a „Kiváló áru” minősítést. A Mecsekvidéki Pincegazdaság Pécsi Pezsgőgyárában különleges csomagolású. háromdecis pezsgősüvegeket készítenek a vadászati világkiállítás vendégei számára. Képünkön: ellenőrzik az érlelés alatt levő pezsgőket. Hosszúhajú zenészek, az Omega, a Metró, a Scampoló, az Atlantis, a Kék csillag együttes tagjai gyakran megfordulnak a József körúti bérház kis műhelyében. Ha „sürgős”, még éjszakai is felcsengetik Dubán Dezső dobkészítő mestert, aki mindig kész a sérült hangszer orvoslására. — Illések évente 20-szor is „beverik” a dobot, s az újra- bőrözés bizony nem késlekedhet ... — mondja az ' ország egyetlen dobkészítő mestere, aki már 13 esztendős korától űzi az ipart. — Nyolcgyermekes család- ■ ban nőttem fel, szüleimnek nem telt hegedűre: így hát faragtam egyet. Ezen tanultam meg a zenei ABC-t. Még tízéves voltam, amikor barátaimmal tánczenekart alakítottunk, amelyben ugyancsak saját gyártmányú hegedűt, bőgőt és cimbalmot pengettünk. A hobby hivatássá vált: az 50 esztendős dobkészítő elsajátította a pengelős hangszerek készítésének fortélyait is. Kis műhelyében az utóbbi 15 esztendő alatt naponta készítette remekbe a zenekarok lelkét, a ritmusfelszereléseket. Évente körülbelül 200 Dubán- dob, nagydob, pergődob, álló tam-tam, fekvő tam-tam, bongó és bongadob talál gazdára. S ma már nemcsak Magyarországon, de szinte valamennyi európai országban márka a Dubán-dob. — A siker titka? Állandóan lépést kell tartani a dobdivattal — mondja. — A dobfelszerelések méretei, hangzásai ugyanis folyton változnak. Egy mai garnitúrán már legalább hat hangot lehet eljátszani. — Biztosított-e az utánpótlás? — A középiskolás ifjú Dubán Dezső már dobolni tanul. Ugyanis, csak a hangszer tökéletes ismerete után válhat jó dobkészítővé — mondja Dubán mester. Érettségi után ifjú Dubán Dezső is a kis műhely „tanulóinak” sorába lép. Négyszáz éves mogyorófák A Veszprém megyei Rezi községben a" monda szerint a török hódítás idején portyázó török katonák mogyorószemeket hullajtottak el, s ezekből fejlődtek azbk a 15 méter magas fák, amelyek a plébánia udvarán állnak. A magasra nőtt mogyorófák a szakértők szerint már négyszáz éve teremnek. A fák — amelyek tenyérnyi nagyságú, szőlőre emlékeztető mogyorófürtöket érlelnek — az idén is mázsányi termést hoztak. Környezetvédelem Tanulmány -gázokellen Az ipari termelés, a mező- gazdasági kemizálás és a közúti forgalom állandó növekedése mindinkább központi témává emeli a környezetvédelmet. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság irányításával szakember kollektíva dolgozza ki a környezetvédelem ipari vonatkozású koncepcióját. A különböző szeny- nyezések és ártalmak elemzésére szakemberekből álló munkacsoportok is alakultak, melyeknek tagjai tanulmányokban összegezik tapasztalataikat, javaslatokat adnak technológiai módosításokra. Külön témában elemzik például a gépjárművek kipufogó gázainak levegőszennyező hatását, részletesen foglalkoznak ezek csökkentésének módszereivel. A tanulmányok összességéből állítják* össze azt a koncepciót, amely útmutatást ad a környezetvédelemhez, az ezzel kapcsolatos kutatásokhoz, technológiai változtatásokbc z. Ahogy a nagykünyvben meg van írva... Ha a szóiásmondásokat, szállóigéket ismertető, magyarázó könyveket lapozgatjuk, nem találjuk nyomát egy szél- tében-hosszában hallható mondásnak, amely így hangzik: „Ahogy az a nagykpnyv- ben meg van írva.” Tudniillik, úgy végzett el valaki egy feladatot, olyan pontosan, szépen, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Aé/nel nyelvterületről A szólás értelmezése tehát világos: az illető dolog a legtökéletesebb előírásoknak is teljesen megfelel. Például lépten-hiyomon alkalmazza a sportnyelv-te: „Ügy wQffl a felső bqj, sarokba á labdát, ahogy áz a nagykönyvben meg van írva!” A szólás eredete azonban már kevésbé deríthető fel, éppen az írásos források hiányában. O. Nagy Gábor és Békés István idevágó és egyébként igen alapos munkái bizonyára azért nem foglalkoznak vele, mert ez a szólás nemrég került nyelvünkbe. (Persze, ez a nemrég ilyen vonatkozásban viszonylagos: annyit jelent, hogy az évszázados múltú saó- lásmondásokhoz képest ifjonc: néhány évtizedet számláló múltja van csupán.) A Nyelvtudományi Intézet közönségszolgálata annyit mindenesetre tud róla, hogy hozzánk német nyelvterületről került át, és hogy ott sem tartozik a régiek közé a „Wie ini Buche steht” (ahogy a könyvben áll) hangzású mondás. Kis változással megtalálható az angolban is és ott is csak egyszerűen a könyvről van szó: In, accordance with the book — vagyis a könyvvel összhangban, egybehangzóan hangzik a mondás angol megfelelője. A könyvből mi csináltunk nagykönyvet. Amit Karinthy tervezett Arra vonatkozóan, hogy'miféle könyvről van szó, több vélemény van. Általában a Bibliát vagy a Koránt sejtik ' mögötte, de természetesen nem vethető el az a feltételezés sem, hogy a francia forradalom ideje után keletkezett mondás a Nagy Enciklopédiát, az emberi tudás általános tárházát példázhatja valamiféle olyán értelmezésben, ahogy Karinthy Frigyes tervezett nagy enciklopédiájához elképzelte: a szavak, a fogalmak alapvető értelmének tisztázása, igazi értelmük megtisztítása a bele- és félremagyarázásoktól. Hogy az emberek között olyan egyetértés jöhessen létre, ahogy az a nagykönyvben meg van írva ... M. T. Ki sér Se fezünk Őszintén szólva már az iskolában sem értettem egészen a dolgot, tehát tulajdonképpen az alapokkal lehet baj nálam. Ha tetszenek még emlékezni, a suliban is mindig kísérleteztünk. Ha jött a fizika- vagy kémiaóra. majdnem biztosra vehette a diák, hogy legalább egy, de inkább két kísérlet szemtanúja, esetleg cselekvő résztvevője lesz. Itt volt például az a bizonyos lakmuszpapír. A tanár azt mondta, hogy most ezíel kísérletezni fogunk, kitesszük lúgos, illetőleg savas kémhatásnak. Egészen pontosan már nem emlékszem, hogy melyik esetben, de az egyikben a lakmuszpapír kék lett, a másikban piros. És a tanár diadalmasan közölte, hogy lám, a kísérlet sikerült, mintha akkor és ő próbálta volna ezt először a világon.. Aztán azok az elektromos kísérletek, ki ne emlékezne rájuk. A tanár dörzsölj gette a fekete ebonitrudat, majd kellő idő után kezdett verejtékezni. Mármint a tanár, később az ebonitrúd, akár a mágnes, papírszeleteket rántott magához. És a tanár megintcsak leplezetlen büszkeséggel kijelentette, hogy a kísérlet sikerült, mintha ez előtte soha senkinek nem sikerült volna, kizárólag neki. Mondom, nekem már akkor gyanús volt eg a szüntelen kísérletezgetés, nem egészen értettem, hogy miért mondják kísérletnek, ha korábban annyi más helyen és annyi más embernek ugyancsak megkéktilt vagy kivörösödött a lakmuszpapír. De hát volt annyi más érthetetlen dolog az iskolában, hogy ezen nem is nagyon törtem a fejem, majd az életben másképpen lesz, gondoltam. Kiderült azonban, hogy csaliugyan az életnek tanultunk az iskolában. Mert alighogy kiléptünk onnan, máris belecsöppentünk a kísérletek tömegébe. Hogy csak a közelmúltból vegyek példákat, ott van mindjárt a mozgólépcső. Amikor végre megépült a metró első szakasza, az állomásokhoz mozgólépcsőket is csináltak. Ez teljesen rendben- levő, mivel a lexikonban is az áll, hogy a mozgólépcső nagy tömegek szintek közötti fel- és (leszállítására használt szalagszerű lépcsős szerkezet. Ennek ellenére a .mozgólépcső nálunk eleinte kísérleti volt, amely természetesen később bevált, minthogy a táncdalfesztivál egyik halhatatlan dalszövegével szólva, „kilencszázpléhben rég” az akkori Divatcsarnokban jómagam is mozgólépcsőztem eleget. Különben, ha megfigyelték, újabban a közlekedés vette át a fő kísérletező szerepét. Kezdődött a KN-nal, vagyis a kalauznélküli közlekedés bevezetésével. Ez nagyszabású kísérlet volt, hosszú hónapókig kísérleti autóbuszok és villamosok jártak. Gondolom, végüt azért mondták ki, hogy sikerült a kísérlet, mert addigra jelentkezők, hiányában amúgy sem lett volna kit ültetni a kalauzt helyekre. És nem azért sikerült, mert másutt már régesrégen kalauz nélkül járnak a tömegközlekedési járművek, s automata osztja a jegyeket. Apropó, jegyosztás. Párhuzamosan a KN-kísérlettel zajlott és tart napjainkban is a jegyautomatáké. Persze, szintén úgy, mintha ez speciális magyar probléma volna, pedig hát másutt már régen kitalálták, hogy olyan ravasz szerkezeteket kell konstruálni, amelyekbe felül bedobják a pénzt, alul kiesik a jegy. Ám ez nagyon bonyolult technikai probléma lehet, mert a kísérlet a ipái napig sem hozott eredményt. Legutóbb ugyan már úgy tűnt, hogy igen, felszereltek néhány jegyosztó automatát, de azóta le is szerelték. A nyilatkozat szerint azért nem vált be a kísérlet, mert az automaták drágák. Elhiszem. Tényleg olcsóbb ennél, ha maga az utas szaladgál jegyekért trafikba és máshová, S ha történetesen lusta vagy feledékeny, akkor az is olcsóbb, ha jön az ellenőr és jól megbünteti. Mindez onnan jutott eszembe, hogy újabb kísérlet kezdődött. Kísérleti közlekedési lámpákat szereltek fel Komáromban és Budapesten olyan nagy forgalmú utakon, ahol sok az autó és kevés a gyalogos, alá át akar menni egyik oldalról a másikra. Nos, ezek a kísérleti lámpák az autóknak mindig zöldet mutatnak, s csak akkor váltanak át. ha gyalogos érkezik, és megnyomja a lámpaoszlopon levő gombot. Tekintve, hogy ilyen lámpákat szét? számmal láttam más országokban, nem kísérleti, hanem bevált jelleggel, eltűnődtem, nálunk ebben mi a , kísérlet. Nem tudok másra gondolni, mint hogy bizonyára velünk, gyalogosokkal kísérleteznek, lesz-e any- nyi sütnivalónk, hogy megnyomjuk a gombot. Hátha csak állunk tátott szájjal a kísérleti lámpák mellett, és eszünkbe se jut, hogy megnyomjuk a gombot. ftemélem, hogy ezen a kísérleten U hamarosan és sikeresen lúllesznük, mé| mielőtt elvörösödne a fejünk, mint a lakmuszpapír. Árkus József MOST ÉRDEMES VÁSÁROLNI VARRÓGÉPET! Valamennyi táska- és állványos varrógép 10 °Jo ELŐLEG befizetése mellett KAPHATÓ a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban: ASZÓDON, NAGYKÖRÖSÖN, CEGLÉDEN, PILISVORÖSVAROTT, 3SSST SZENTENDRÉN. ÉRDEN, VÁCOTT, valamint a megye más helységeiben. FELVESZÜNK: férfi segédmunkást és betanított munkást,-------- női segédmunkást és be tanított munkást, takarítónőket. Érdeklődés: a PEVDI pilisszentiváni bördíszmííiizcmében Pilisszentiván, Bányatelep 14.
