Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-25 / 199. szám

PEST MEC1 kJúrlap 1971. AUGUSZTUS 25., SZERDA Fogytán a kaskavál Itt, a Duna—Tisza közén készül a hazánkban különben, ismeretlen kaskavál. Ezt a különleges sajtcsemegét az arab országokban szívesen vá­sárolják. Az erősen sózott saj­tot különösen a trópusi égöv közelében kedvelik, ahol a nagy hőségben, mint mond­ják, a kaskavál fogyasztása elejét veszi az ember mérhe­tetlen izzadásának: pótolja a szervezet sóhiányát. Cegléden és a járásban, ! az elmúlt években, jelen- | tős mennyiségű juhtejet | vásároltak fel, amelynek I nagyobb részéből Kőröste- tétlenen készült a kaska­vál. Az elmúlt két év alatt a kö­zös gazdaságok csökkentették a juhtenyésztést, így jóval ke­vesebb juhtej került felvásár­lásra. Ezért szüntették meg a kőröstetétleni sajtgyártó üze­met is. Jelenleg a megyében csak a nagykőrösi üzem fog­lalkozik kaskaválgyártással. Az idei szezonban — már­ciustól június végéig — mind­össze 50 ezer liter juhtejet vá­sárolt fel a ceglédi tejüzem, amelyet a nagykőrösi üzemek szállítottak, ahol már korsze­rű gépekkel dolgozzák fel, öt­hat kilós sajtokká. A kaskavál a világpiacon jó minőségű áru, még a híres ementálinál is drá­gább. Ízléses luxuscsoma­golásban kerül forgalom­ba. Hűtőkocsifoban szállítják az átvevő országoknak. Megtalálták Kisfaludot Duna Műhely ’71 Gyűjteményes képzőművészeti kiállítás Vácott Felveszünk lakatos, villanyszerelő, épületbádogos, vízszerelő, asztalos, festő, parkettás, hidegburkoló, kőműves, ács, kubikos, vasbetonszerelő, könnyűgépkezelő, tetőfedő szakmunkásokat, segéd- és betanított munkásokat, rakodókat, raktári segédmunkásokat, karosszérialakatost, autóvillamossági szerelőt, gépkocsivezetőt, gépkocsiszerelőt, útkövezőt azonnali belépésre. Segédmunkásnak 16. évet betöltött fiúk is jelentkezhetnek. Jelentkezni lehet a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán Bp. IX. kér. Viola utca 45. \ tűnőén társult Csíkszentmihá- lyi Róbert nagy művészi érzé­kenységen és magas szakmai kivitelezésen alapuló éremso­rozata. melyek közül a bartóki életművet jellemző, tiszta íor- rásból ivó szarvasa jól példáz­za a Duna-műhely társadal­munk előrehaladásához kap­csolt hitvallását is. örvende­tes, hogy Lőrincz Vitus tűzzo­máncai is lassan elhagyják a tisztes „beidegződések”-et, és az embercsoport kompizíciós megoldásait keresik. A Duna-műhely fejlődésé­nek olyan fázisához érkezett, amikor nem halasztható to­vább a szervezeti élet fokozá­sa. Arra van elsősorban szük­ség, hogy a tájhoz kapcsolt baráti kör szigorú műelemzé­sekben tárja fel az eltérő él­ményekkel és művészi tudás­sal rendelkező festők, szobrá­szok optimális lehetőségeit. Művelődéspolitikai feladat is adódik: a jövőben terjesszük ki a Duna-műhelyt Komáro­mig, Becsig, Mohácsig, Vas­kapuig, s így nemzetközi mé­retű tárlatokon számoljanak be a Dunához kapcsolt, kap­csolódó osztrák, cseh, szlovák, magyar, jugoszláv, román, bol­gár művészek humánumon ala­puló sajátos patriotizmusukról, a Dunán végigringó, városok­nál megálló nagy tárlathajón. Mindaz ma még terv, de hol­nap valóság lehet, hiszen erre mutat, biztat a nagyszerű váci kezdeményezés, a Duna-mü- hely 1971-es gyűjteményes ki­állítása. Losonci Miklós Az idén januárban egyesült a letkési és az ipolytölgyesi termelőszövetkezet. Mint To­man István elnök elmondta, a tavalyi ötmázsás terméssel szemben idén 620 holdjukról 16 mázsás termést takarítottak be. Ez annak is eredménye, hogy az összevont gépparkkal, már az egyesülést megelőzően, jobban elő tudták a talajt ké­szíteni. A 460 holdnyi felülve­tett tavaszi árpából 11 mázsa volt az átlagtermésük. A jó termés eredményeként a Ter­ményforgalmi Vállalatnak 70 vagon igen jó minőségű sör­árpát adtak át, raktáraikban pedig 40 vagon biztosítja vető­mag- és takarmányszükségle­tüket. A letkésiek, ha jéggel érkezett is, jókor kaptak esőt. és az időben elvégzett munká­kon kívül ennek is köszönhető', hogy kukoricából 18 mázsa má­jusi morzsolttal, burgo­nyából pedig 80—100 má­zsa átlagterméssel számol­nak holdanként. Az ősz folyamán, csaknem 100 hold málnásuk mellett, 20 holdon fekete ribizlit telepíte­nek. Régi tervüket, 80 holdnyi Űj orvosi körzetet kér Gyömrő Több a gyerek és az idős ember Gyömrő lakossága tavaly el­érte a 11 ezer 200-at, s ebből 10 ezer 800 volt az állandónak bejelentett lakos. Orvosi ellá­tottságukról készített s terjesz­tett a legutóbbi tanácsülés elé beszámolót dr. Záhonyi Ala­dár, a gyömrői rendelőintézet igazgató főorvosa. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az élveszületések száma Gyomron, az elmúlt évtized folyamán csaknem megkétsze­reződött. Ez egyrészt a lakáshelyzet némi javulásának, más­részt a felemelt időtarta­mú gyermekgondozási se­gélynek köszönhető. A halálozások száma ezzel szemben csak mérsékelten nőtt. A lassulás oka az, hogy a régebben kezelhetetlen, rövid idő alatt halálhoz vezető be­tegségek jó részénél a tudo­mány hatásos gyógymódot adott az orvosok kezébe. Ma a Zenepedagógus a munkásszálláson A Pest megyei Tanács dísz­termében kitüntetéseket . ad­tak át azoknak, akik hosz- Sizabb időn keresztül kiemel­kedő munkát végeztek a nép­művelésben. A kitüntetettek közt volt Marton Klára, a váci zene­iskola fuvolatanára, aki ..Szó. cialista kultúráért” kitünte­tést, oklevelet és pénzjutal­mat kapott alkotmányunk ün­nepe alkalmából. Marton Klára hetedik éve tanít Vácott. Kitűnő pedagó­gus. nagy türelemmel és hi- vatásárzettel oktatja tanítvá­nyait. Az évzáró hangverse­nyek bizonyítják, hogy ala­pos tudást sajátítanak el az órákon. S az is bizonyíték, hogy a legjobbak feljebb ke­rülnek, mint Pusztai Gábor, aki ősztől már a zenei szak- középiskola hallgatója lesz. A kitüntetett pedagógus az iskolán kívüli népművelésből is részt kér. Kezdeményezője volt a váci szakmaközi bizott­ság által patronált zenei klub­nak, ahol munkásokat, irodai dolgozókat, háziasszonyokat és nyugdíjasokat vezetett be a komoly zene rejtelmeibe. S nem könnyű feladatot vál­lalt akkor sem, amikor TIT- előadóként felkereste a mun­kásszállásokat. A napi mun­kában elfáradt emberek szá­mára tartott előadásokat a zene szépségéről. P. betegek évekkel, évtizedekkel élnek tovább, mint a század elején az ugyanebben a beteg­ségben * szenvedä.-Tsde-* akkor fnég kezelhetetlen társaik. Megnőtt tehát az idősek ará­nya, Gyömrő lakosaiból jelen­leg 1800 a hatvan éven felüli,, tíz évvel ezelőtt csak 155! volt. A község népességének — r az öregek számának — állan­dó növekedése, valamint az ál­talánossá vált betegbiztosítás következtében rendkívül nagy feladat hárul a többnyire kor­szerűtlen körülmények között dolgozó 3 körzeti orvosra. A körzeti rendelőket tavaly 78 ezerszer keresték fel a bete­gek, legtöbben az Erzsébet és a Táncsics i teáit. A 3 orvos csaknerrl 2 €zer 900-szor vizs­gált beteget a lakáson. Csaknem 4 ezer 600 bele­get kelleti alaposabb ki­vizsgálásra, szakrendelés­re, félezer beteget pedig sürgősen kórházba külde­ni. A körzeti orvosok mellet', egy-egy körzeti ápolónő műkö­dik. Tavaly körülbelül 13 ezer­szer mentek ki beteghez. Az országos statisztikák sze­rint egy-egy vidéki körzetre, 1953-ban átlagban 3 ezer 444 beteg jutott, 1963-ban 2 ezer 838. A tavalyi gyömrői átlag 3 ezer 751 beteg, magasabb az 1953-as országos átlagnál is! Kevés tehát a három gyömrői körzet! Ha Gyömrő mai. csaknem 12 ezer lakosát 4 körzetre osztanánk, akkor érnénk el a három évvel ezelőtti or­szágos átlagot. s akkor egy orvosi körzetre 2 ezer 780 beteg jutna! A szá­mok. a tények önmagukért beszélnek. A gondok enyhítése nem tűrhet halasztást. Deregán Gábor HANGLEMEZSZTÁROK A TÁNCDALFESZTIVÁLON ’/SSS/SSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/S/SSSSSSSSSSSSS/SS/SSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/S/S*- FESZTIYÁLSZÁMOK HANGLEMEZEN fSSS/YSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSS, Minden szám megjeleni PEPITA KISLEMEZEN Ára: 22 Ft san regisztrálják is ezt a tár­sadalmi folyamatot, másrészt id. Markó Károly a szentend­rei festők, Derkovits Gyula Visegrádiéi Óbudáig terjedő Duna láttatását is folytatják lírai eszközökkel, hiszen a Hajókovácsok izomfeszülései­nek szegénységre korlátozott drámáját a tartalmasabb jelen megszüntette. Egészében a kör szívós fejlődéséről számolhat be a krónikás. Az idősebb nemzedék tagjai közül Pirk János Búzaföldje a legmeggyőzőbb, a sárgák fe­szült kavargásában a nap és föld energiája találkozik ka­lászérlelő állandóságával. Peukert Károly geometrizált renddel építi fel szobabelsőjét tárgyilagos festői előadásmód­ban. Meglepő Dániel Kornél fej­lődése. Az utóbbi esztendők el­mélyülései új formákat ered­ményeztek, színben felszívódj zebegényi- utcákatégtöredék lendületű Fecskék-e'., s ha e krétával írt festői jegyzetek olajképpé gazdagodnak, akkor Dániel Kornél a festői megis­merés új fejezetéhez érkezik. Cs. Nagy András őrzi értékeit, a felület tisztább megoldásai­val lép előre, s az élet minden alapvető élményére maradan­dó festői mondatokat talál, akár Ablak-nál figyeli a nyár­ba pillantó embert, akár erdő­ben sétáló Hazatérők-et ele­mez a festői látomás. A dunai táj sokrétűen jele­nik meg a különböző lelkületű művészek munkásságában. Hock Ferenc a zászlók lelke­sedésével azonos lobogást vesz észre a szigetcsúcsot birtokló fák teret betöltő színujjongá- sában, és Kristóf Jámos a nagy Dunakanyar békéjét hangsú­lyozza mélyzöld hegyek és a tószerűen nyugodt folyam vo- nulatellenpontjaíval, Gaál Im­re fehér fényben pompázó du­nai szigetnél időzik a rá min­dig jellemző elmélyültséggel. A festői kutatás alapossága másképpen jelentkezik a Híd­végi—Mizser művészházaspár­nál. Hídvégi Valéria olyan színáradattal jellemzi Csellós nő-jét, hogy a zene, az or- cheszter minden hangja érző­dik e festői lendületben — Mizser Pál újakra készül ász- szociatív irányú sorozatával, jelenlegi műveiben fő mozza­nat a kísérletező jelleg, e mag­vetés termése a következő esztendőkben érik be minden bizonnyal. (Szegények szaba­dulása, Keletkezés és elmúlás.) A domináns képi anyaghoz ki­Elmúlt időkben alkotóink inkább a Tiszával barátkoz­tak : reggeli gyönyörűségét Bessenyei György figyelte, hullámainak sodrában Petőfi Sándor márciusi viharokat ér­zékelt, Than Mór tiszai halá­szokat pillantott meg holdas éjszakákon. Az első Duna-megszólítónk Ady Endre, aki az országokat átszelő folyam vallomását hallgatta, s a Duna akkor nem tudott boldog népről beszá­molni. A Duna-műhely Vá­cott, Szentendrén, Dunabog- dányban, Zebegényben élő festői, szobrászai eleve azzal a szándékkal társultak, hogy he­lyi hagyományokat őrző fi­gyelemmel európai léptékkel valljanak népről és hazáról. Mindez 1968-ban történt. A csoport emberi-művészi meg­erősödése azóta is tart, bár ’ 'thóst hefn ’állítottak ki, s az alapítók közül a nyá­ron eltemettük a váci tájak érző ismerőjét, Lipovniczky Lászlót és a tárlatára oly lel­kes hévvel készülő kitűnő szobrászt, id. Pál Mihályt. A Duna-műhely 1971-es ki­állításán olyan művek sora­koznak, melyek a táj és az ott élő, munkálkodó ember „meg­szerkesztett” harmóniáját jele­nítik. Boldogabb népek élnek a parton, mint Ady hajdani lá- 1 tomásában, s a művek ponlo­Szabolcs és Tímár községei között megtalálták az íráso emlékekből ismert Kisfalui település nyomát. A faA^á'tá tárjáráskor pusztult el. A fel táráskor lakóházak, szabad ban álló kemencék maradvá nyaira bukkantak. Az egyil lakóházban szokatlanul sói vaseszközt — kulcsot, kési sarlót, ollót és egyéb kézi szer számot — találtak. Ezek kö zött volt egy pénzérme is amelyet III. Béla király vere tett. Ez azt bizonyítja, hogi Kisfalud a XII. század végér még lakott település volt. A kábelgyúr mindig késsen till ■ Egy percig sem álltak a gépek As esti is segített Lelkesen I diós létesítését, csemetefa- gondok miatt, eddig még nem sikerült megvalósítaniuk. A 300-at meghaladó szarvasmar­ha-állományukon kívül kiváló 350-es sertésállományuk is. A következő évben a jelenlegi 600-as birkaállományukat fej­lesztik. Jónevű műszerészüzemük­ben a helybeli asszonyok állít­ható potenciométereket, rádió- és televízió-alkatrészeket ké­szítenek. A szerződés értelmében málnaszüret idején kihal az üzem, mert dolgozói, a többiekkel együtt, az Ipoly menti illatos gjümölcsöt szedik. Ritka az a termelőszövetke­zet, melynek elnöke nem pa­naszkodik az alkatrészhiányra. Mint megtudtuk, régebben : MOM Kábelgyára patronálta í téeszt, és a kialakult jó kap­csolatot továbbra is fenntar­tották, így lett légyen bármi­lyen alkatrészgondjuk, a ká­belgyár azonnal segítségükre siet. Természetes hát, hogy gé­peik ebben a gazdasági évben i még egy óra kényszerszünete ■ sem tartottak, i (u. i.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom