Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-03 / 181. szám
fiai HECrtl 1971. AUGUSZTUS 3., KEDD Nem lesz nagy a sár .' Tovább korszerűsítik az I idén az abonyi utakat, utcákat. A 900 méter hosszú Bicskei út kiépítését már megkezdték. Ez a munka mintegy 2 millió forintba kerül. A lakosság jelentős anyagi támogatás^ nyújt a kivitelezéshez. A járdákat 12 utcában korszerűsítik, 3 és fél kilométernyi hosszan. A lakosság ehhez 350 ezer forint értékű társadalmi munkával és méterenként 20 forint készpénzzel járul hozzá. Az anyag szállításában a helybeli termelőszövetkezetek is részt vesznek. Lámpaláz — Kapd már be te nyomorult, a főnökömet várom vacsorára! (Zsoldos rajza) Értékes lelet A dobosi járás egyik kis községében történt. Az étteremben ebédre várva üldögélünk, amikor mellettünk egy vendég indulatosan odahívja a pincért s megkérdi: — Mondja, mikor sütötték ezt a pogácsát? — Nem tudom kérem, még csak négy éve vagyok itt . . . MIRE JÓ A „REPI"? ' A vállalathoz vendég érkezett. Nem olyan rettenetes magas vendég — de a „fővállalattól” jött, jár neki a trakta. Pattan a titkárnő, vállalati büfé, húsz zsemle, kiló téliszalámik, vaj — „tessék sietni, mert kikapok ...” Kikapott. A zsemle nem volt egészen friss, indulás azonnal a szaküzletbe, ha nincs bent a kocsi, kérjen taxit — de azt hittem, már el is indult... A vendég friss zsemlét ropogtatott, a főnök megnyugodott, a taxit kifizették, a büfében elejtett megjegyzést a titkárnő személyes sértésnek vette. Ott ugyanis ezt kérdezte valaki a várakozók közül: „Mondja, meg is rágja helyettük?” A trakta, a bőkezű vendéglátás gyakran téma a dolgozók körében — nagyon jól tudják, hogy a főnök sofőrje miért teszi be a rézbográcsot a kocsi hátuljába, s az ad- mmisztrátorlányok miért lót- nak-fútnak apró fehér köténykében, s miért hozza a motoros küldönc a kicirkalmozott, tudj’ isten mivel megpakolt szendvicseket... Gyakori beszédtéma, oly annyira, hogy a nehézkes reprezentációt a köznyelv egyszerűen „repi”-re kurtította, s míg a reprezentáció szóval több dolgot is kifejezhetünk — a „repi” teljesen egyértelmű. Udvariasság helyeit Egészen természetes, hogy minden vezetőnek, partnerekkel tárgyaló, üzletekkel foglalkozó embernek legyen reprezentációja — egy-egy üveg itala, valami rágni- és szívni- valója, hiszen oldottabb, könnyebb úgy a beszélgetés. Ez tulajdonképpen az udvariasság egyik megnyilvánulása is — valamivel meg tudjuk kínálni a hozzánk érkezett vendéget. Új szolgáltatás! Az alább felsorolt szaküzleteink a profiljukba tartozó cikkekre előjegyzést, megrendelést vesznek fel Elfogadunk határidőre szóló megrendeléseket is. Ezek a szaküzleteink: TABLAUVEG Vili., Lévai O. u. 7. Tel.: 130-611 FÜRDŐSZOBA-BERENDEZÉS VII., Majakovszkij 49. Tel.: 221—817 FÜRDŐSZOBA-BERENDEZÉS VII. , Dohány u. 23. Tel.: 410-671 MŰSZAKI ÁRU IX., Ollói út 61. Tel.: 144-460 AZ OGV GUMIÁRU-TERMÉKEI Vili., József krt. 33. Tel.: 340-713 HENGEREIT ÉS HÚZOTTARU IV. , István tér 4. Tel.: 293—013 SZERSZÁM IX., Ollói út 61. Tel.: 141-409 ZÁR ÉS LAKAT VIII. , Népszínház u. 30. Tel.: 141-274 A HUNGÁRIA MŰANYAGGYÁR TERMÉKEI V. , Bajcsy-Zsilinszky út 62. Tel.: 310-567 SZÍNESFÉM IX. , Ollói út 89/c. KAZAN ÉS RADIATOR VII., Garay u. 1. KERITÉSFONAT XIII., Váci út 49. KERÍTÉS ÉS KAPU VII., Thököly út 9-11. ÜVEGÁRU XL, Schönherz Z. u. 29. Tel.: CSAVARÁRU VI. , BajcsZ-Zsilinszky út 63. Tel.: FŐZŐ-, FŰTŐ- ÉS HŰTŐKÉSZÜLÉKEK Vili., Rákóczi út 19, Tel.: BORÁSZATI FELSZERELÉSEK V., Tolbuhin krt. 12. Tel.: DEXION-SALGÓ VAZÉPITÖ ELEMEK VII. , Landler J. u. 28. Tel.: BOLTJAINK A MAGANVASARLÓKTÓL ÉS A KOZULETEKTŐL EGYARÁNT MEGBÍZÁST VESZNEK FEL! BUDAPEST Ezt az égvilágon senki sem vitatja, a kapcsolatszerzésnek, kapcsolattartásnak nagy szerepe van — hiszen a jó személyes kontaktusokkal rendelkező vezető sokat segíthet a vállalatának. A kapcsolatszerzés, -tartás egyik kelléke a reprezentáció — kelléke és nem formája, ahogy néhány helyen mind gyakrabban tapasztalni ... Olvastam vállalatvezetőről, aki az j egyik — s nemcsak egyik — alapanyagszállító partner cég képviselőjét úgy megvendégelte, hogy arra még Lucullus is büszke lett volna. A lakodalmi bőség több mint tízezer forintjába került a vendégszerető vállalatnak. Az emberek, persze, hogy morognak, nekik aztán egyáltalán nem volt mindegy, hogy nyereségükből hány forintnyi csúszik le a vendég torkán ... Valóban kamatozik? A vezető azonnal visszavágott: igaz, hogy a társvállalat képviselőjének jól tartása felemésztett néhány darab ezrest — de éppen ezzel sikerült elérni, hogy azt a bizonyos alapanyagot, késedelem nélkül, és valamivel olcsóbban kapják. Így tehát a ráfordított összeg bőségesen kamatozik, az ügyes manőverrel nemnogy csökkenne, növekedni fog a nyereség... Nem kétlem, ezeket az előnyöket a tejben-vajban fü- rösztéssel lehetett kicsikarni, — de ez a ravaszdi módszer mégis valahol sántít. Nagyon sántít... Mert ha a lagzi fejében valóban olcsóbban adta az árut, — ez azt jelenti, hogy saját vállalata dolgozóinak a zsebéből húzott ki forintokat — az is igaz viszont, hogy ezeknek a forintoknak egy része a másik cégnél nyereségként jelentkezik. Magyarán szólva, önmagunkat károsítjuk meg, mert végül is a mienk az az üzem is, ahonnan elrayaszkod- ták a forintokat, meg" a másik is, ahol lecsapódott... Az egész dolog sehogyan sem egyezik a szocialista morállal — .célja a nyilvánvaló lekenyerezés, de használhatjuk a durvább szót is: megvesztegetés — és az udvariassághoz már régen semmi köze. Hoci- nesze, legközelebb te jössz, komám ... A csárda felé... Az emberek számolnak és egyáltalán nem tetszik nekik, ha túlságosan gyakran a szőlőhegy vagy a csárda felé fordul a kocsikaraván. Azt ugyanis igen nehéz lenne megmagyarázni nekik, hogy pusztán vállalati érdekből — az ő érdekükben — rotyogtaíja a tűz a pincepörköltet... Jól emlékszem, nem is olyan régen volt, amikor jószerint még a kávét is a maga zsebéből fizette a középszintű vezető, ha vendégét egy feketére invitálta. Ez a másik oldal, a túlzott puritánság. Kell a repi. Addig, amíg udvarias gesztus, tárgyalási „kellék” — s nem a lekenyerezés eszköze... (d. konya) Gázipari szakközépiskola Nagykanizsa a magyar olajipari szakemberképzés központja újabb iskolával gazdagodik. Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt támogatásával itt hozzák létre az ország első gázipari szakközépiskoláját. Az iskola előreláthatóan a következő évben nyílik meg és első évfolyaméra az egész országból vesznek majd fel növendékeket. Kis párduc született Üjabb kicsinnyel gazdagodott az Állatkert. Stixnek, az öreg fekete párducnak unokája született. A kis párduc, amely a Serengeti nevet kapta, édesanyjával együtt egészséges. A fiatal mama nagy szeretettel gondozza bébijét, amely igen élénk és jó étvágyú. _______________ KO RSZERŰBB A TALKUMBÁNYA Az ország egyetlen talkum- bányája Felsőcsatáron az idén mintegy 15 ezer tonna talku- mot ad a népgazdaságnak. A kibányászott laza szerkezetű, zsíros tapintású talkum őrölve a növényvédő szerek nélkülözhetetlen alapanyaga, de felhasználja a kozmetikai, a papíripar és más iparág is. A megnövekedett igényeknek megfelelően korszerűsítették az üzemet. Rozsdamarta Zsámbék A felirat tíz centiméterről jól olvasható. Viszont egy jó meteorológus tíz méterről is leolvashatja, hogy az utóbbi évben hányszor esett eső Zsámbékon. A rozsdafoltokról mindez megállapítható a szakértő szemnek. De a tábla arra szolgál, hogy megtudja az idevetődő, hol, melyik községben jár... Foto: Urbáa JEGYZET A számításba mégis hiba esett „Számításában nem lesz hiba, ha irodagépeit az Iroda- géptechnilMi Vállalat javítja!” (Központ, Budapest V. kerület, Bécsi utca 8—10. T.: 182—980.) Így szól az imponáló, rajzos hirdetés, amelynek nyomán a villanyírógépet „amtott” kezekbe helyezték. Azaz... Vásároltak négy villany írógépet, mert nagyon megiköny- nyíti a munkát, éppen csak hozzá kell érni a billentyűkhöz. vége az örökös csuklófájásnak ... De a négy vil- lanyírógépből kettő egy szempillantás alatt elromlott. Ekkor íródott az első lével a hatásos hirdetést feladó vállalatnak, hogy javítsák meg a beteg gépeket. Ez még márciusban történt. Válasz: egy hang sem. Ezek után telefonon kérték a vállalatot. Hosz- szú idő után jött egy szerelő, aki megállapította, hogy a fogaskerék törött, s ha lesz megfelelő alkatrészük, majd jönnek és megcsinálják. Itt . van augusztus, nemsokára lehullnak a levelek, eltűnik a nyár. Ami eredmény született, annyi csupán, hogy a hibás írógépeket felvitték a javító vállalathoz, hátha ott gyorsabban megcsinálják... Elvégre tegyen meg az ember mindent a jó kapcsolatért. De hát ez a jó kapcsolat nagyon egyoldalú. Az Iroda- gáp technikai Vállalat mindenesetre feladja hatásos hirdetéseit. Nincs ebben a számításban valami hiba? K. Zs. Vegyen Magost BB-től Őszintén sajnálom azokat az ingerlékeny embertársaimat, akik minden apróságon felháborodnak, jóllehet az ügy nem is érinti közelebbről őket. A minap is megkérdezték, mi a véleményem arról, hogy Pelé, a labdarúgás koronázatlan királya nadrágot árul. Az illető magyar állampolgár, aki a kérdést mellemnek szögezte, felháborodva idézett a sportláp felháborodott cikkéből: „Pelé, a világ elvitathatatlanul legjobb labdarúgója lemondta a válogatottságot, de arra van ideje, hogy filmezzen, a táncdalénekesek babérjaira törjön, s eladja fényképét, nevét különböző reklámokhoz. Számunkra különösen az volt furcsa, hogy férfi manökenként ruhát is árul.” Szóval a magyar sportlápnak ez bizony furcsa, sőt kifejezetten rosszallja, hogy Pelé király reklámképpen mosolyog, s vadonatúj öltönyéről így nyilatkozik: „Ha én mondom önnek, elhiheti: Diolon ruhában más az élet.” Bizony, ott más az élet, ezt tudomásul kell venni. Ezt próbáltam magya- rázgatni felháborodott ismerősömnek, ha már egyszer véleményemet kérte, végtére is mondani kellett valamit az ügyről. Ha az ember ilyen távoli és ráadásul piti dolgokról értesül, nem kell mindjárt a plafonon lenni, Pelé király öntrónfosztása miatt inkább a brazil szurkolók feje fájjon, nem igaz? Ehelyett nálunk a hazai ügyekre kell figyelni, bár ilyen gusztustalanságra szép hazánkban nemigen kerülhet sor. Hazaérve kinyitottam az újságot, és miután kényelembe helyeztem magam, megakadt a szemem egy bekezdésen. A cikk ugyan nem Pelé királyról szólt, hanem egy császárról, a „Császárról”, gondolom, már ennyiből is kitalálhatja bárki, hogy Albert Flóriánról van szó. Nagy érdeklődéssel fogtam bele az olvasásba, hiszen amióta Flóri keveset mutatkozik a pályán, már-már elfelejtették őt a hálátlan szurkolók, akik pedig annak idején az égbe emelték. Tempora mutantur, no de lássuk csak, mit írnak róla. Azt írják, hogy Albert minden ellenkező híreszteléssel szemben marad a Fradiban, innen kíván majd nyugdíjba menni. Igazán szép ez a klubhűség, egészen meghatódtam tőle, ám nézzük tovább. Albert tehát marad, de mit fog csinálni, ha az a szigorú edző bácsi nem lesz hajlandó beállítani őt az első csapatba? Akkor sem történik nagyobb baj, mert a középcsatár, aki erre is gondolt, így felel: „Nem fogok unatkozni. Feleségem hamarosan gebines boltot kap a Filmmúzeumnál. A cégtáblán zöld-fehér mezőben egy kilences lesz. Oda is besegíthetek.” Alighanem más is olvasta ezeket a kivételesen őszinte szavakat, azért mondom gyorsan, hogy a felháborodásra hajlamosak,, mielőtt elvesztenék a fejüket, számoljanak fegyelmezetten tízezerig, az ingerlékenyebbek esetleg húszezerig — félreértés ne essék, nem a gebines bolt várható jövedelmére célzok —, és meglátják, hogy nincs okuk rosszallásra. Jó, a gebines bolt cégtábláján zöld-fehér mezőben egy kilences lesz, na és. Igaz, a cégtáblán szereplő kilences szám viselője annak idején szintén pályázott táncdaléneke- si babérokra, el is készült egy lemeze, akárcsak Petének, de eszébe sem jutott öltönyt reklámozni, mint Pelé királynak, mert nálunk ismerik az ízlés határait, ilyen elő nem fordulhat. Efelett tűnődtem éppen, amikor a rádióból váratlanul érdekes dolgokat kezdtek el mondani. Hogy két táncdal- énekes azért nem vállal nyárra fellépést, mert más elfoglaltsága akadt. Lúngossütő boltot nyitott BB. Most látom, hogy ez így megint félreérthető, jobb volna BBB-t írni, ugyanis nem Brigitte Bardot az ügy szereplője, hanem Bakácsi Béla és Bencze Márta. Azt mondta a rádió, hogy rosszallja ezt a lépésüket, gúnyolódik, különösen azért, mert a két ismert énekes állítólag csak pénzét adta a bolthoz, ezenfelül ismert mosolyát, minthogy a lán- gosokat fizetett alkalmazott süti. Elképzelem, hogy ezen megint menynyi felháborodásra hajlamos ember háborodott fel, holott természetesen nincs igazuk. Mert tessék, csak ezúttal fegyelmezetten harmincezerig számolni, hát nem megtehetné a két népszerű táncdalénekes, hogy holmi öltönyök reklámozásával keressen külön pénzt? Ok azonban tudják, hogy ez csúnya dolog. Arról nem is szólva, hogy a dolgok ezúttal is összefüggnek és sok kérdést más megvilágításban láthat bárki, ha nem háborodik fel első hallásra minden apró-cseprő ügy miatt, hanem szép nyugodtan végiggondolja. Mert ugye, a táncdalfesztivál elődöntőinek mozgalmas korszakát éljük. Van, • akinek tetszik egy-egy bemutatott 6zám (becsszóra, találkoztam ilyennel is), mások ismét felháborodnak, hogy miért bosz- szantják dallamtalan bárgyúságokkal a televízió nézőit és a rádió hallgatóit. Tegyék szívükre a kezüket és őszintén mondják meg: nem volna mindannyiunk számára jó, ha még több táncdalénekes nyitna lángossütő boltot? Még azt sem bánnánk, ha némelyikük nadrágot reklámozna, némán. Hát így kell nézni a dolgokat, összefüggéseikben. Arkus József
