Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-20 / 196. szám

mi ec ^tívlav im. ArGirszTtns 20.. päxthc ,1“ Minden jó, ha jó a vege I HAJNAL NYUGAT-BERLÍNBEN A megbeszéléseket hétfőn folytatják Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagy­követe a Nyugat-Berlinről szóló négyhatal­mi tanácskozások szünetében nyilatkozott a sajtónak. edégedett-e az eredménnyel, azt válaszolta: „elégedett so­hasem vagyok, de örülök’’. Jean Sauvaynargv.es bonni francia nagykövet szerint a csütörtök hajnalig tartó ülésen „nagy haladást értek el”. Pjotr Abraszimov, a Szov­jetunió berlini nagykövete röviden, de velősen any- nyit mondott: „Minden jó, ha jó a vége!” Kenneth Rush, az Egyesült Államok, Sir Roger Jackling, Nagy-Britannia és Jean Sau- vagnargues, Franciaország bonni nagykövete csütörtökön délelőtt tájékoztatta Klaus Schütz nyugat-beriini kor­mányzó polgármestert a Nyu­gat-Berlinről folyó négyha­talmi tárgyalások állásáról. Arab fókusz: Damaszkusz összesen három órát tanács­koztak szerdán este Damasz- kuszban a kikiáltás előtt álló arab államszövetség tagorszá­gainak elnökei. Szadat egyiptomi. Asszad szíriai és Kadhafi líbiai elnök első találkozója 90 perces volt, s ezen csak ők. kíséretük nél­kül, vettek részt. Mint Ajubi szíriai alelnök, a csúcsértekez­let hivatalos szóvivőié elmon­dotta, a három elnök változ­tatás nélkül jóváhagyta a kon­föderáció alkotmányának szá­mos cikkelyét. A második 90 percben már plenáris ülést tartottak a kül­döttségek. Ajubi közlése sze­rint ekkor folytatódott az al­kotmánytervezet fölötti vita. Szó esett még az arab világ helyzetéről, s — mint megfi­gyelők széles körben feltéte­lezik — Jordánia és a haladó arab országok erősen megrom­lott viszonyáról. Azt azonban, hogy a Szí­riái—Jordániái válság ügye tényleges napirendi pont lett volna. Ajubi cáfolta. Szadat egyiptomi. Asszad szíriai és Kadhafi líbiai elnök csütörtökön folytatta tanács­kozásait Damaszkuszban. A Reuter mértékadó forrá­sai szerint a három elnök szer­dán este egyórás — a nyilvá­nosságtól teljesen elzárt — megbeszélést tartott Jasszer Arafattal, a palesztin gerilla- mozgalom vezetőjével. Szadat, Asszad és Kadhafi szerdán táviratot kapott Ni­meri elnöktől, aki velük együtt aláírója volt a konföderációs törekvéseket megalapozó tri- poli chartának. A Szudáni el­nök sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nem utazhatott Damaszkuszba: reményét fe­jezte ki egyszersmind, hogy a csúcstalálkozó beváltja az VIETNAM Hétköznap és ünnepnap •• A távírógépekből élőkígyózó szalagok Vietnammal kapcso­latban tegnap „rutinjelenté- seket” közöltek. A népi erők ■változatlan hevességgel tá­madták az amerikai—saigoni rezsim „északi védelmi vona­lát”, Washington pedig a le­hető legpusztítóbb módon, a B—52-es szupergépek sző­nyegbombázásaival igyeke­zett ellensúlyozni a szabad­ságharcos-támadások erejét — ezúttal is sikertelenül. Ha tehát a nyugati hírügy­nökségek jelentéseit nézzük, Vietnamban szürke hétköz­nap volt és ez a szürke hét­köznap, sajnos, vért, halált, pusztulást jelentett. A valóságban azonban Viet­namban ünnep volt, olyan év­forduló, amely nemcsak a vissza-, hanem az előrepillan- tást is megkönnyíti; olyan dá­tum, amely nagyszerű tanul­ságokkal terhes, akár az ész, akár a szív mérlegén mére­tik meg. Huszonhat esztendeje, 1945. augusztus 19-én tört ki ebben a sokat szenvedett távol-ke­leti országban az a felkelés, amelyet a történelemköny­vek augusztusi forradalom­ként emlegetnek és amelyre nemcsak a múlt. hanem a je­len és a jövő szempontjából is érdemes emlékeznünk. Vietnamot a múlt század harmadik harmadában a franciák gyarmatosították. A nép, a kommunisták, Ho Si Minh vezetésével egyetlen percig sem tűrte az idegen igát. Amikor a második vi­lágháború során a japán im­perializmus előnyomuló csa­patai szállták meg az orszá­got, a harc fokozott erővel folytatódott az új elnyomó ellen, A világháború végén a meg­gyengült Franciaország úgy tett, mintha elismerné a füg­getlenségi liga, a legendás Viert Minh érdemeit a japá­nok kitakarodásában és kény­telen volt eltűrni azt is, hogy ez a nagyszerű népfront 1945. augusztus 19-én átve­gye a gyakorlati hatalmat. De az imperializmus, a ko- lonializmus soha nem tanul semmit. Párizs csak arra várt, hogy legalább valamennyire kiheverje a háborús vérvesz­teséget, aztán haladéktalanul megszegte szerződését Hanoi­val, és elküldte expedíciós elit hadtestét Vietnamba. Hosszú harc kezdődött, amely­nek végén Dien Bien Phunál egy népi felszabadító sereg először aratott végleges, el­söprő győzelmet egy kolonia- lista nagyhatalom fegyveres ereje ellen. Ekkor nyomult be az ame­rikai imperializmus a fran­cia helyébe, ekkor döntött úgy Washington, hogy meg­fosztja győzelme gyümölcsei­től a vietnami népet. Az ame­rikai hadsereg összehasonlít­hatatlanul erősebb, mint a francia — gondolták Washing- tanban —. de a vietnami nép még erősebbnek bizonyult: a világ legerősebb imperialis­ta hadserege politikailag, er­kölcsileg és katonailag viha­ros gyorsasággal közeledik a maga Dien Bien Phujához... Vietnamban a vér, a pusz­tulás hétköznapjairól tanús­kodtak a hadijelentések. De Vietnamban ünnep volt, mert 26 évvel ezelőtti dátum nem­csak a harc, hanem a diadal folyamatosságának záloga is. arabok hozzáfűzött reményeit. Nimeri a „jelenlegi szudáni helyzetet” jelölte meg távol- maradása okául. A damaszkuszi csúcstalálko­zó befejeztével Szadat Dzsid­ádba, Fejszál szaudi uralkodó­hoz repül. El-Kholi szerint az elnök fölhasználja majd az al­kalmat, hogy az iszlám szent helyeit — Mekkát és Medinát — felkeresse. Fa! lehetőleg azonban nem ez a közvetlen oka Szadat szaud-arábiai útjá­nak. Sokkal inkább a közve­títő misszió, amelyet Egyiptom és Szaud-Arábia együttesen fejt ki a jordániai válság meg­oldására Ezt látszik igazolni, hogy szerdán Damaszkuszba érkezett Fejszál megbízottja, Omar Szákkaf külügyi állam- minászter. aki a fent említett Szabri El-Kholi társaságában utazta végig a jordániai ügy­ben érintett arab fővárosokat. Szakkal „fontos” üzenetet hozott Szadatnak Fejszál­tól, s rövid megbeszélést tartott az egyiptomi el­nökkel. Figyelmet érdemel egyéb­ként, hogy Szadat Szíriával kapcsolatban is „hagyományt” szakított meg: egyiptomi el­nök 1961 óta nem kereste fel Damaszkuszi.. VALLETTA ZÁSZLÓFELVONÁS Málta fővárosában, Val­lettában csütörtökön délelőtt ünnepélyes külsőségek kö­zött levonták Nagy-Britan­nia, az Egyesült Államok. Olaszország, Görögország és Törökország zászlóit a NA­TO dél-európai haditenge­részeti parancsnokságának homlokzatáról. A parancs­nokság 18 évig állomásozott a szigeten, jóllehet Málta sohasem volt a szervezet tagja. A NATO szóvivője nem volt hajlandó kommentálni azokat a híreket, amelyek szerint a parancsnokság már meg is kezdte a kiköl­tözést s a katonák család­tagjai is felkészültek a szi­get elhagyására. A NATO illetékesei mind ez ideig nem döntöttek ab­ban a kérdésben, hova he­lyezik át a Máltán meg­szüntetett parancsnokságot. \ i ü ............ ^ i I siim i 2 Mint tegnapi számunkban már hírt adtunk róla, a Moszkva melletti Csillag- városban felállították a kozmosz hősi halált halt úttö­rője, Jurij Gagarin szobrát. Gagarin-szobor Tokiói penkoringó Dollárkonferencia Brüsszelben Nagy érdeklődés kíséri a Közös Piac tagországai pénz­ügyminisztereinek csütörtökön Brüsszelben összeült konferen­ciáját, amelyen erős össze­csapást várnak a francia és a nyugatnémet álláspont között. Franciaország már hivatalosan bejelentette, hogy nem haj­landó a frank paritásán vál­toztatni, ugyanakkor a közös piaci országoknak kettős valu­tapiacot javasol, vagyis a nemzetközi kereskedelemben érvényben maradnának a Nemzetközi Valuta Alap sza­bályai, a rögzített árfolyamnak rendszere, míg a tőkemozgások piacán, a valutaárfolyamok a napi kereslet-kínálat szerint szabadon változnának. Nyu­gatnémet részről ugyanakkor azt szorgalmazzák, hogy a kö­zös piaci országok összehan­goltan „lebegtessék” valutái­kat, elsősorban a dollárhoz ké­pest. A nemzetközi pénzvilág ér­deklődésének másik gyújtó­pontja Tokió. Mint a TASZSZ Nfetv York-i tudósítója meg­állapítja, a Nixon által bejelentett rendkívüli gazdasági intéz­kedések egyik fő célja, hogy nagy csapást mérje­nek az amerikai monopó­liumok külföldi verseny­társaira. Az új gazdaságpolitika a Tá­Szovjet hadihajók érkeztek baráti látogatásra a koppenhágai kikötőbe. vol-Kelet és Délkelet-Ázsia azon országait sújtja első­sorban, amelyek az Egyesült Államokat tekintik legfőbb külkereskedelmi partnerük­nek. így Dél-Korea exportjá­nak 47 százalékát, a Fülöp- szigetek 42 százalékát, Tajvan 37 százalékát és Hongkong 36 százalékát irányítja az Egye­sült Államokba. Ezeket az or­szágokat komolyan sújtja a Nixon által bejelentett tízszá­zalékos importvámemelés. Az intézkedés leginkább azonban Japánt sújtja, amelyet az utób­bi években az amerikai mono­póliumok fő versenytársuknak tekintenek. Japán exportjának mintegy egyharmada irányul az Egye­sült Államokba. A két ország külkereskedelmi forgalmának mérlege a múlt évben 1200 millió dolláros többlettel zá­rult Japán számára és ez év első felében a többlet már 1380 millió dollár volt. Az amerikai kormány már rég­óta korlátozni akarja az olyan japáni árucikkek importját, mint az acél. tranzisztoros rá­diók, televíziók, textíliák. Ugyanakkor azt követeli Ja­pántól, hogy tárja szélesre a kapukat az amerikai áruk előtt Az Egyesült Államok a japáni valuta, a jen felérté­kelését követeli és washingto­ni hivatalos személyiségek — mint erről a New York Times hírt adott —, céloztak arra, hogy az importáruk vámjának tízszázalékos emelését nem szüntetik meg mindaddig, amíg a külföldi partnerek — első­sorban Japán — nem hajta­nak végre felértékelést. Az UP! hongkongi jelentése szerint az ottani valutapiacon megszűnt a jen eladása, mivel olyan hírek terjedtek el, hogy a japáni valutát 12 százalék­kal felértékelik. A tokiói tőzsdén csütörtö­kön pánikszerűen kínálták eladásra a részvényeket a jen felértékelésével kap­csolatban keringő hírek miatt. A Kyodo japáni hírügynök­ség jelentette, hogy a washing­toni japán nagykövetség hi­vatalosan tiltakozott az ame­rikai pénzügyi és külügymi­nisztériumnál az importra amerikai részről kivetett tíz- százalékos többletvám miatt. A kanadai kormány szerdai négyórás ülésén bejelentették, hogy Benson pénzügyminisz­ter vezetésével kanadai kül­döttség utazik Washingtonba. A delegáció szeretné elérni, hogy a kanadai árukra né al­kalmazzák az importvám tíz­százalékos növelését MÁR MOST VÁSÁROLJON GYERMEKÉNEK iskolaruhái, köpenyt, cipőt, táskát, tornafelszerelést a PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZAKŰZLETEIBEN A négy nagyha­talom Nyugal-Ber- linről folyó ta­nácskozás-soro­zatának 32. ülése, amely Abraszimov szovjet nagykövet elnökletével szer­dán reggel kezdő­dött, az egykori Szövetséges Ellen­őrző Tanács nyu­gat-berlini épüle­tében, csütörtökön hajnalban 1 óra­kor ért véget. A maratoni ülés — a berlini szov­jet nagykövetsé­gen töltött ebéd­időt is beleértve — 14 óra hosszat tartott. Ez volt a 17 hónát) óta folyó nagyköveti szintű négyha­talmi tárgyalások eddig leg­hosszabb ülése. Kenneth Rush, az Egyesült Államok bonni nagykövete csütörtökön hajnalban, a volt szövetséges ellenőrző tanács épületéből távozóban közölte az újságíróikkal, hogy a meg­beszéléseket hétfőn folytatják. Hozzáfűzte, a nagykövetek bizonyo­sak akarnak lenni afelől, hogy „erős megállapodást” érnek el, amely minden érdekelt fél számára kielégítő, amelyet tá­mogat a négy nagyhatalom, a német nép és a berliniek. Közölte még, hogy a szerdai maratoni ülésen „igen kemé­nyen dolgoztak”, majd újság­íróknak arra a kérdésére, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom