Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-19 / 195. szám

4 1971. AUGUSZTUS 19., CSÜTÖRTÖK Klubkönyvtár épül Sóskúton Népművelők és népművészek kitüntetése Bizottságának tagja, a Köz­Ma délután 3 órakor avatják a sóskúti új klub- könyvtárat. A budai járásbeli Sóskút a felszabadulás előtt szegény középparaszti község volt. A földosztás a pestközelség, a termőre fordult új gyümölcsö­sök azonban már az ötvenes évek elején gyarapodásnak in­dították a családokat. Terme­lőszövetkezetük azonban, egész az 1968-as, a púsztazámorival való egyesítésig, a leggyen­gébbek közé számított. Azóta a szövetkezeti mezőgazdaság is fellendült. A lélekszám azonban ma is csak kétezer- hatszáz fő, illetve, mióta Pusztazámorral egyesültek, háromezer-háromszáz lakost számlálnak. A falu közepe kedves, régi­es. Öreg házak, árnyas, lom­bos, virágos utcák, időrágta kőszentek. (A külsőbb részek új házsorai többet mondanak a gazdagodásról.) Az ipart csak a szövetkezet — igaz, jól fejlődő — melléküzemági te­vékenysége jelenti. A szlovák nemzetiségi életre az általános iskolában életre keltett nyelv- oktatás is utal. A népművelés centruma mindmáig a községi könyvtár volt. Egy időben, úgy hat éve, hétszáz olvasót szám­láltak, volt, hogy egy eszten­dőben huszonkétezer könyvet kölcsönöztek. De a régi épület elavult, a könyvtár hetenként csak egyszer nyitott ki, csök­kent az olvasókedv. A sóskúti klubkönyvtár ügye tavaly ősszel az egész ország nyilvánossága elé került. A te­levízió Pest megyei, „interpel- lációs” műsorában kifogásolta az egyik, helybevaló felszólaló a télire félbenhagyott, késle­kedő építkezést... Gyakorlatilag tavaly márci­usban kezdte el a községi klubkönyvtár építését a sós­kúti—zámori Tolbuchin Tsz. Az átadást eredetileg tavaly november 7-re tervezték, de a kivitelezést nem tudták ha­táridőre befejezni. Az egyedi terv — egyedi szerkezetet kí­vánt, az ajtókat ablakokat például a toki Egyetértés Ter­melőszövetkezet vállalta el, közbenjárásra... Bonyolította a beruházást az is, hogy az alapozáskor régi pincéket ta­láltak ... (A kivitelezés, szá­mítsunk egy és negyed évet, még mindig nem folyt lassab­ban, mint amilyen tempót épí­tőiparunktól megszoktunk.) A helyi tanács évi kétszáz- harminc-kétszázötvenezer fo­rintos, majd csak évi százöt­venezer forintos községfejlesz­tési alapjából 1960 óta tartalé­kolt a klubkönyvtárra. E cél­ra, tizenkét év alatt, egymillió­nyolcszázezer forintjuk gyűlt össze. Ezenkívül a budai járási pártbizottság százötvenezer, a járási KISZ-bizottság kétszáz­húszezer, berendezésre, könyv- vásárlásra a Művelődésügyi Minisztérium kétszázhúszezer forintot adott. Társadalmi munkával a klubkönyvtárhoz a helyi sóderbánya dolgozói járultak elsősorban hozzá. Az arányos, jól tagolt, mo­dern épület igényességével, méreteivel egyaránt kiemelke­dik a község központjából. Milyen reményeket fűznek az új községi klubkönyvtár megnyitásához ? Peresztegi Ferencné tanács­elnök: — A könyvtár a tervek sze­rint heti négy alkalommal, Gazdag programmal ren­dezik meg a Felső-Galga men­ti agrárnapokat augusztus 19- től 22-ig. Csütörtök este hét órakor kezdődik az ünnepségsoro­zat a galgamácsai művelő­dési házban, amelyet dr. Baskay Tóth Bertalan ország- gyűlési képviselő nyit meg. A Felső-Galga menti ag­rárnapokon részt vevő községek, Aszód, Iklad, Domony, Vácegres, Vác- kisújfalu és Galgamácsa terményeinek bemutatóját tekintheti meg ezután a közönség. A művelődési házban mun- kás-paraszt-katona találko­zót és műsoros estet rendez­nek, ahol a jó hangulatról a KISZ-isták és a honvédség együttese gondoskodik. négy-négy órát tart nyitva. A klub naponta. Függetlenített klubkönyvtárvezetőt akarunk főállásban alkalmazni. Az új intézménytől várjuk elsősor­ban a könyvtári forgalom, az olvasómozgalom, s az egész községi közművelés — irodal­mi színpad, kórusmozgalom, s ezután életrehívott kultúrtevé- kenységek — fellendülését, de a politikai, mozgalmi élet to­vábbi fellendülését is, hiszen az épület párthelyiséget és KISZ-helyiséget is magában foglal. Természetesen, a klub­könyvtárat ezenkívül más községbeli szervezetek is igé­nyelhetik. Az intézmény, ter­veink szerint, szeptember 1-én kezdené működését. Ahhoz, hogy reményeink valóra vál­janak, bizonyos anyagi támo­gatás, az év hátralevő hónap­jaira havi tizenöt-tizenhatezer forintos póthitel szükséges, jövőre pedig az, hogy költség- vetésünkbe a klubkönyvtár működtetését is beállítsuk. Szabó József, a kivitelező Tolbuchin Tsz elnöke: — Az új klubkönyvtártól mi elsősorban a tervezett növény- termesztői, állattenyésztői, gyümölcskertészeti szakkörök fellendítését várjuk. Padányi Anna Augusztus 20-án Galga-' mácsa lakóit zenés ébresztő köszönti. Délelőtt 11 órakor a sporttelepen ünnepi nagygyű­lést rendeznek Ezen részt vesz­nek és községenként vonul­nak fel a Galga mentének la­kói, ott lesznek a honvédség alakulatai és a sportoló fia­talok is. A nagygyűlést kul­túrműsor követi, népi tánco­sok szerepelnek, szavalatok hangzanak eb A délutánt a galgamácsaiak és meghívott vendégeik a sportpályán tölthetik. Többek között női kispályás labda- rúgó-körtornát rendeznek. Minden község csapata ját­szik minden csapattal kétszer 10 percet, a győztes termé­szetesen díjat kap. A sport­telepen a honvédség fegyve­res gyakorlatokat mutat be. Az alkotmány ünnepének estéjén a galgamácsai mű­velődési házban ünnepi bált rendeznek. Az agrárnapok programja Váckisújfalun folytatódik au­gusztus 21-én. Ide hat termelőszövetkezet kiváló dolgozóit hívják meg baráti találkozóra és tiszteletükre műsort ad­nak. A Felső-Galga menti agrár­napok záróünnepségét 22-én tartják Vácegresen. Egerben befejeződött a vár­beli ásatások egyik legjelen­tősebb és eddig leghosszabb időt igénylő szakasza. Tíz éven át, folyamatos munkával feltárták és konzerválták a vár terüle­tén megtalált középkori székesegyház maradvá­nyait. A román stílusú templom a 12. században épült. A vár­székesegyház felbecsülhetet­len építészeti értékű romjai­nak feltárását, 1961-ben kezd­ték meg. Az időközben előke­rült feljegyzések arra utal­nak, hogy a székesegyház he­lyét a vár területén I. István király jelölte ki, amikor püs­pökségeinek egyikét Egerben megalapította. Az egri vár­székesegyház helyreállított romterületét az alkotmány születésé­nek évfordulóján —■ az Akusztikusok kongresszusa Szerdán az Operaházban ün­nepélyesen megnyitották a Nemzetközi Akusztikai Bizott­ság VII. kongresszusát, 35 or­szágból érkezett több mint 1500 külföldi és nagyszámú ha­zai résztvevővel. Az ünnepélyes megnyitáson jelen volt és az elnökségben foglalt helyet dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese. Megkezdődtek a Georgikon-napok A Georgikon nyári egye­tem befejező eseményeként, tegpap megkezdődtek Keszt­helyen a hagyományos Geor- gikon-napok. A Georgükon-napok tudo­mányos ülése dr. Gergely Ist­ván mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes, „A szaktanácsadás szerepe, je­lentősége a mezőgazdasági termelés fejlesztésében” cí­mű vitaindító előadásával kezdődött meg. Az előadó ki­fejtette, hogy a szaktanács- adás a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésével, az in­tenzív kultúrák elterjedésé­vel, a tudomány és a technika szélesebb körű térhódításá­val kapott létjogosultságot. Hazánkban az elmúlt eszten­dőben 131 állami, szövetke­zeti vállalat és intézmény együttesen 35 000 esetben vég­zett szaktanácsadó tevékeny­séget A tanácsadással több milliárd forinttal sikerült az érdeklődő üzemek termelé­si értékét növelni. Marton Endre a Nemzeti Színház igazgatója Marton Endre Kossuth-díjas kiváló művészt, a Nemzeti Színház főrendezőjét a műve­lődésügyi miniszter a Nemzeti Színház igazgatójává nevezte ki. A Nemzetközi Szemle új szama több tanulmányt kö­zöl a szocialista világ és a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A Szov­jetunió és a tudományos- technikai forradalom, a,.Bul­gáriai változások részletes ismertetése” mellett érdek­lődésre tarthat számot dr. Hi­dasi Gábor cikke, „Kína gaz­dasága a 70-es évek elején” címmel. A szerző a gazdasági tények és számok elemzése alapján ad képet arról, ho­gyan áll most a kínai ipar, mezőgazdaság, és má jellem­államalapító első István­ra is emlékezve — nyit­ják meg a nyilvánosság előtt. A konzervált romterület sza­badtéri előadásokra is alkal­mas. A várszékesegyház res­taurált falai között 300 szemé­lyes szabadtéri színpadot ala­kítottak ki. Augusztus 22—28-a között nemzetközi altajisztikai kon­ferenciát tartanak Szegeden. Mint Ligeti Lajos akadémi­kus, a konferencia elnöke szerdán az újságíróknak el­mondotta, 1958 óta minden évben összegyűlnek az alta­Bensőséges ünnepség zajlott le szerdán a Művelődésügyi Minisztériumban, ahol dr. Or­bán László, a miniszter első helyettese Kiváló népművelő, továbbá a Népművészet mes­tere kitüntetéseket, Simon László, a KISZ KB osztályve­zetője ptedig Ifjú népművész kitüntetéseiket nyújtott át. Az ünnepségen jelen volt Aczél György, az. MSZMP Politikai Szerdán délelőtt 10 órakor a MÁV járműjavító művelő­dési központban rendezett képzőművészeti kiállítás meg­nyitásával kezdetét vette a dunakeszi művészeti napok négynapos rendezvénysoroza­ta. A helyi hivatásos és ama­tőr képzőművészek sereg­szemléjét Barát Endre, a já­rási pártbizottság osztályve­zetője nyitotta meg. Elmond­ta, hogy a művészeti napok megrendezésének célja egy­részt az, hogy a szocialista I zi Kína kereskedelmét. Kü- I lön cikkek foglalkoznak a kínai—japtón és a kínai—ju­goszláv viszonnyal. A folyó­irat teljes terjedelmében köz­li az SZKP és a Francia Kom­munista Párt közös nyilatko­zatát, amely korunk számos elvi jelentőségű problémá­jában foglal állást. A napi- és hetilapoknál jóval részle­tesebben, a rádióban közölt részleteknél is sokkal széles körűbb válogatásban ismer­teti Vértes Éva és P. Szabó József, á Pentagon nyilvános­ságra került titkos dokumen­tumait, s ennek kiegészítése­ként, ugyancsak terjedelmé­ben megtaláljuk e számiban a 7 pjontos vietnami békeja- vaslat szövegét. Két időszerű eseményt ele­mez Garai Róbert és dr. Mar­ton Imre írása: az előbbi a jelenlegi indonéziai helyzet­ről fest körképet, s a most le­zajlott választást ismerteti, az utóbbi — a szerző saját helyszíni tapasztalatai és több éves afrikai tartózkodásának élményanyagára támaszkod­va — Algéria olajcsatáját és az algériai egyetemi oktatá­si reformot mutatja be „Kit szolgáljanak Algéria termé­szeti és szellemi kincsei? — címmel. jisztika művelői. Az idei ta­nácskozásra — amelynek té­mája a török, a mongol, a mandzsu és a tunguz nyelvek történelmi kapcsolatai — 19 országit» T 75 külföldi tudóst várnak. pjontt Bizottság titkára. Kiváló népművelő kitünte­tést húszán kaptáik, köztük Bursits Tiborné, a Csepel Autó­gyár Szakszervezeti Művelő* dési Központjának igazgatója% a Népművészet mestere kitün­tetést nyolcán nyerték el. A KISZ KB, valamint az Ipar- művészeti Tanács 12 fiatalnál* az Ifjú népművész címet ado­mányozta. kultúrát a dolgozók mind szé­lesebb rétegei körében nép­szerűsítsék, másrészt, hogy a község alkotóművészei fó­rumot kapjanak műveik be­mutatására. Többek között Német Kálmán faszobrait, Szuppán Irén faliszőnyegeit és Uhrig Zsigmond festmé­nyeit tekinthették meg a lá­togatók. Újszerű kezdeményezésnek lehetnek tanúi a vendégek a konzervgyárban. Sáfrán Ist­ván és Weisz György kecske­méti, „Ketten-Színiház”-a mu­tatta itt be „Lehet 1—2 évvel több?” című produkcióját. Az újszerűséget nem maga az előadás vagy annak mondani­valója jelentette, hanem a helyszín, a környezet. A kon­zervgyár egyik üzemrészlegé­ben mutatták be műsorukat, a dolgozók dobozokból rög­tönzött ülőhelyekről nézték végig az előadást. A színját­szók hasonló „üzemlátogatá­sára” került sor a járműja­vítónál és a Talajjavító Vál­lalatnál, ahol a szolnoki Kő­tövis együttes mutatta be a Kitörés című, az algyői olaj- robbanás történetét feldol­gozó dokumentumjátékát, a III. sz. Házgyárban, ahol ugyancsak a Két ten-Színház szerepelt, és a Mechanikai La­boratóriumban, ahol a monori színjátszók léntek fel Szöveg című műsorukkal. Délután zenei esemény kö­vetkezett. A Dunakeszi Álla­mi Zeneiskola növendékei ad­tak igen színvonalas hang­versenyt a nagyközségi ta­nács udvarán. A szerdai nap eseménysorozata irodalmi est­tel zárult, melvnek során Nagv László Kossuth-díjas kői tóvei találkozhattak az írod alomszerető dunakesziek. Ma. 15 órakor a főleg tár­sadalmi munkával ékített if- iűsávi nark avatásával folyta­tódik a program. H. A. Népi játékest a várban Az idén harmadik alkalom­mal rendezik meg a diósgyő­ri várban a nyári előadásso­rozatot. Első alkalommal au­gusztus 29-én tartanak elő­adást, Népi játékest címmel. Szeptember 4-ón oratóriumi ősbemutatóra kerül sor. A történelmi falak között Vass Lajos Mathias Rex című mű­vét mutatják be. Mátyás ki­rályt Sinkovits Imre Kossuth- díjas színművész alakítja, míg a mesemondó szerepében Jancsó Adrienn lép feL [/(ázzon repülőgéppel Leningrádba, Moszkvába a november 7-i ünnepségekre! 2980, illetve 2500 Ft, I. osztályú ellátással. Jelentkezni lehet a Cooptourist KFT. Pest megyei Kirendeltségénél: Budapest VII., Baross tér 19. Telefon: 428-999. AUGUSZTUS 19—22: Felső-Galga menti agrárnapok Szabadtéri színpad a várszékesegyházban Megjelent a Nemzetközi Szemle augusztusi száma Nemzetközi altajisztikai konferencia DUNAKESZI MŰVÉSZETI NAPOK Ketten-Szín ház és Kőtövis az üzemekben Részlet a képzőművészeti kiállításról. Foto: Urbán Tizenkét évig gyűjtöttek

Next

/
Oldalképek
Tartalom