Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-17 / 193. szám

é*t,& 4 megyei kKMop 1971. AUGUSZTUS 17., KEDD Visegrádi színjátszó napok 71 Mátyáskupa a Szövegért „...Segítsék irodalmi értékeink megőrzését44 A most harmadízben sorra került visegrádi színját­szó napok rangját elsősorban nem a bemutatott produk­ciók színvonala adta meg, hanem a szándék, amelyet Fá­bián Zoltán József Attila-díjas író megnyitójában így fo­galmazott meg: „A bemutatók célja, hogy az öntevékeny színjátszás, az irodalmi színpad eszközével szolgálja az Olvasó népért mozgalom törekvéseit, segítse irodalmi ha­gyományaink és mai irodalmi értékeink megőrzését, ápo­lását.” Az előadások színhelye a visegrádi királyi palota pin­cehelyisége volt. Nem kétsé­ges, az évszázados kövek tör­ténelmi ihletettségű hangula­tot teremtve, hozzájárultak az előadások atmoszférájának hi­telesebbé tételéhez. Az is bi­zonyos azonban, hogy a vi­szonylag kicsiny színpad, a nem kielégítő világítás, az öl­tözők és színpadi bejáratok hiánya miatt az együtteseknek mostoha körülményekkel kel­lett megbirkózniuk. A sajátos módon hátrafelé lejtő nézőtér, s a rossz hangerősítés miatt a nézők itt vajmi kevéssé él­vezhették a — némelykor színvonalas — előadásokat. A résztvevő tíz együttes öt ka­tegóriában versenyzett. A Pest megyeiek tehát párviadalban mérhették össze tudásukat a más megyebeliekkel. AZ ELSŐ KATEGÓRIA el­nevezése ez volt: „hagyomá­nyos irodalmi színpad”. A be­mutatott produkciók egyike sem tekinthető azonban ha­gyományosnak. Két Bartók- műsort láthattunk, két telje­sen eltérő alaphangvételű és stílusú előadást. Az első, ame­lyet a hajdúböszörményiek mutattak be, Bartók Béla élet­útját eleveníti fel eredeti do­kumentumok, zenei részletek segítségével. A bármennyire is gazdag irodalmi és zenei anyag bemutatása azonban kissé si­várnak tűnt Egyes életrajzi adatoknak szavalókórussal történt kihangsúlyozása pedig erőltetett volt, és nem oldotta fel az előadás szürkeségét. A Versenytárs, a ceglédi Kossuth Lajos gimnázium és Művelő­dési Központ irodalmi színpa­dának produkciója egészen más jellegű, ök azt kívánták bemutatni, hogy miképp ha­tottak a népdalok, népmesék költőinkre, zeneszerzőinkre. Az ötletben rejlő lehetőségeket azonban nem sikerült kiak­názniuk, s ennek leglényege­sebb oka előadásuk színvona­lának egyenetlensége. A játé­kos kötetlen előadásmódhoz — ez kísérte végig a produkciót — nem mindig illettek az elő­adott irodalmi részletek, s ezért ezek gondolati magva sokszor elsikkadt. Mindenképp dicséretet érdemel azonban az együttes muzikalitásáért. A zsűri végeredményben — „ma­gas hőfokú gondolati páto­szát” értékelve — a hajdúbö­szörményi műsort díjazta. A MÁSODIK KATEGÓ­RIÁBAN színpadi adaptáció­kat láthattunk. A tiszaföldvá- ri együttes Babits Jónás köny­ve című művét adta elő, mo­dem, helyenként moderneske- dő feldolgozásban. A gödöllői Agrártudományi Egyetem diákszínpada Wolfgang Bor­okért Végig a hosszú úton cí­mű novelláját mutatta be, Bí­ró István átdolgozásában és rendezésében. A dramatizáló- nak ügyelnie kellett arra, hogy a novellában érzékeltetett idő­bontás a színpadi változatot ne tegye zavarossá, kuszává. E feladatot „csak részben sike­rült megoldani, így aztán a magas színvonalú színészi tel­jesítmények ellenére — s itt Szabó László és Bácskay Jó­zsef nevét kell megemlíteni — az előadás végül is vegyes be­nyomást keltett. Nem illettek a stilizált díszletek közé a maszkok és jelmezek naturális elemei sem. A vállalkozás fel­tétlenül elismerésre méltó, s a mának szóló mondanivaló színvonalas tolmácsolása ki­érdemelte volna a zsűri díját is. Nem így történt azonban: ébben a kategóriában a bíráló bizottság nem talált díjazás­ra méltót. A SZATIRIKUS PRODUK­CIÓK közül először az eszter­gomiak mutatták be Groteszk Glóbusz Nagycirkusz című misiztéri umj á téicuka t. A játék valóban misztérium volt, leg­alábbis a nézők számára, akik nehezen tudták kihá­mozni az előadás lényegét E talányoeság — úgy tűnik — csak a zsűri számára nem oko­zott fejtörést, mivel ők kü- löndijjal jutalmazták a pro­dukciót. A monoriaK Szöveg című előadása a két nap leg­nagyobb közönségsikerét aratta Nem véletlenül: kitű­nő válogatás, sokszínű iro­dalmi és dokumentációs anyag szerepelt műsorukon, amelyet Szalui Katalin állí­tott össze, s amelyet egy olyan egyenletes teljesítményt nyújtó együttes mutatott be, hogy méltánytalanság lenne a többiekkel szemben, habár­kit név szerint kiemelnénk. Teljesen megérdemelten let­tek kategóriagyőztesek, s megérdemelten nyerték a fő­díjat is, a Mátyás-kupát. A DOKUMENTUMJATÉK kategóriában a Csili Soós Im­re irodalmi színpada, Néző­piac Pest-Budán címmel mu­tatta be műsorát. Az első magyar színjátszó társulat történetét dolgozták fel igen színvonalasan. Az előadás vé­gén ezt éneklik: „Legyünk büszkék rá, hogy színészek vagyunk!” ők büszkék is le­hetnek. Sajnos, a dunakeszi Radnóti Miklós Színpad együt­tese ritkán tapasztalható in­diszpozícióval küzdött. Ez an­nál is inkább sajnálatos, mi­vel ök valósították meg talán egyedül azt a kiírási feltételt, hogy helytörténeti anyagot dolgozzanak fel. „Néhai való jó Mátyás király” — ez volt produkciójuk címe, s benne történelmi dokumentumok alapján az „igazságos” életé­A NÓGRAD MEGYEI AI.T.AMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT augusztus 30-án ács-állványozó átképző tanfolyamot indít Jelentkezés levélben vagy személyesen az alábbi címen: Salgótarján, Munkás út 9. Szakoktatás. Jelentkezési feltételek: jelentkezhetnek mindazok a 18 — 40 év közötti férfiak, akiknek szakmájuk nincs, vagy szakmai átképzésre kívánnak menni, továbbá 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, és egészségileg alkalmasak erre a munkára. A vállalat a tanfolyam idejére kedvezményes bérezést, munkásszállást, üzemi étkezést és hazautazást nyújt. A tanfolyam 6 hónapos, a képesítés megszerzését a munkakönyvbe bejegyezzük, illetve arról megfelelő bizonyítványt adunk. nők egy korszakát jelenítették meg. Ha rövidebb lett volna, több lett volna — állapítottuk meg a hosszúra nyúlt előadás végén. A műsort rendező és összeállító Uray György fel­adata lett volna, hogy Mátyás király szerepében egybefog­ja az előadást. A feladat azon­ban ezúttal meghaladta ere­jét. Kovács Zsuzsa Borbála szerepében emlékezetes ala­kítást nyújtott, kár, hogy a szereplők többsége nem érte el az ő teljesítménye színvo­nalát. A zsűri a Csili műsorát jutalmazta első díjjal, a duna- kesziek dicséretes vállalko­zásukért különdíjban része­sültek. VÉGÜL, A NÉPI HANG­VÉTELŰ műsorok közül elő­ször a szegedi Minerva Irodal­mi Színpad bemutatásában, Mocsár Gábor: özvegyi hű­ség című komédiája került sorra. A népi hangvételt itt néhány vaskos poén, itt-ott naródikius népieskedés jelent­hette; sajnos, nem derült ki egyértelműen, hogy valóban paródiáról vagy csupán hibás rendezői felfogásról van-e szó. A vecsési Jókai-együttes, a Bíró Juli című balladajá- tékkal lépett fel. Kétségtele­nül a legnagyobb múltú, leg­rangosabb és legképzettebb együttes a vecsési éké; apró­lékosan kidolgozott, nagysze­rűen begyakorolt produkciót láthattunk már-már „profi” színvonalon. Simon Edit hi­deg szépsége, Fogarasi László szavak nélkül is roppant ki­fejező játéka élményszerű volt. Mindezt a kategóriadíj odaítélésével a zsűri is érté­kelte. A BEMUTATÓKAT verej- tókes munka, sok gyakorlás előzte meg, a részt vevő fiata­lokat nem a sikerhajhászás, igazi, művészi szenvedély ve­zérelte. Hirschler András TV-FIGYELŐ Világirodalmi Magazin. A negyedszázados fennállá­sát ünneplő Európa Kiadó tiszteletére készült ez a mű­sor: érthető tehát, minél szé­lesebb körből igyekezett vá­logatni. Mégsem éreztük az összeállítást efféle jubileumi alkalomnak, hiszen a Világiro­dalmi Magazin eddig is job­bára ugyanebből a forrásból merített több-kevesebb si­kerrel. Amikor előrebocsát­juk, hogy Szántó Erika dra­maturg és Csevtői Oszkár forgatókönyvíró munkáját gondosnak tartjuk, meg kell jegyeznünk: a dramatizált je­lenetektől nem feltétlenül az irodalom képernyőre alkal­mazását várjuk, hanem meg­lepetéseket, felfedezéseket. Mert itt például a kevésbé ismert Sznyegirjov érdeke­sebb helyzetet teremtett Tennessee Williamsnél, jólle­het a kidolgozásban ő is en­gedett az érzelgősség csábí­tásának. Málnai Levente ren­dezése körültekintő figye­lemmel tapintott rá súlyta­lannak tetsző apróságokra és leginkább a humoros alap­helyzetekben érezte magát otthonosnak. Az alakítások általáhan megfeleltek a le­hetőségeknek. Nyári játék. A korán el­hunyt író, Mihail Sebastian színdarabja többnek ígérke­zett, mint ami lett belőle. Végül is áron alul adta el mélységeket sejtető drámá­ját, mintha kidolgozás köz­ben belefáradt volna. Ami ezt, a részint furcsa, részint nagyon is konvencionális sze­relmi történetet érdekessé tette, az a színészi játék. Kellemes meglepetéssel szol­gált, hogy a filmrendező, Ne­mere László színpadi kere­tek között maradva milyen tapintatos színészvezetőnek bizonyult, szinte alárendelte magát a játéklehetőségek ki­bontakoztatásának. Sokadszor jöttünk rá, hogy Feleki Ka­mill népszerűségének titka az a sajátos kedvesség és vonz- i erő, amit a franciából köl­csönzött charme fejez ki a legmeggyőzőbben. Üjból fel kellett figyelnünk Lehoczki Zsuzsa színészi képességeire, melyek zene és tánc mankója nélkül is érvényesülni tud­tak. Csíkos Gábor fölényt és zavart, lírát és koravén bölcsességet keverő alakítása még hozott valamit a figu­rához. Játékszabály. Az éjszakai előadás a filmtörténet egyik klasszikusát, Jean Renairt mutatta be egy 1939-ben ké­szült, akkor csak néhány na­pig játszott művével. Tudjuk, hogy a korabeli katonai cen­zúra betiltotta, de a furcsa glória ellenére is zavarban van a mai néző: miként tud­ja a stílus elavult vonásai alól az egykori merészséget, a vadregényes cselekmény mögött lappangó támadó gúnyt előbányászni. Felemás érzéssel néztük a filmet: gesz­tusrendszere ma már színpa­dias, némelykor a romlandó elemek jutnak túlsúlyra, de tagadhatatlanul van erő ben­ne. A társadalmi osztályok ellentéte ugyan szerelem- konfliktusokban ölt testet, de a cenzúra mégsem volt túlbuzgó: megérezte benne a vesztébe rohanó Franciaor­szág pusztulásának próféciá­ját. A kegyelmes nr szárnyse­gédje. Igen jól indult az öt­részes szovjet kalandfilmsoro­zat: kiélezett történelmi helyzetek, elfogulatlan ábrá­zolásával, mintha a jelsza­vakká egyszerűsített törté­nelem mélyére kívánna néz­ni, az egyéni konfliktusok bo­nyolultságán lemérni a pol­gárháború kataklizmáját. Ké­sőbb azonban az alkotók mint­ha kifogytak volna lelemé­nyességükből: gyakorta is­métlődő helyzetek a cselek­mény menetét sablonná me­revítették, s ez óhatatlanul lankasztja az érdeklődést. A szocialista történelmi kaland­film terén az igazán jó tel­jesítmény még várat magára, bár néhány elemét ebben a sorozatban már megtaláltuk. Ma későn este a korán el­hunyt Devecseri Gábortól bú­csúzik a tv. Szerdán este Dar­vas József mutatja be szü­lőföldjét, Orosházát. Csütörtö­kön ismét a József Attila Színház lát vendégül, ezúttal egy Goídoni-vígjáték, a Szmir- nai komédiások előadásán. Szerdán és csütörtökön már jelentkezik a kísérleti (2.) műsor, méghozzá színes pro­dukciókkal, amelyek közt cir­kuszprogram, hangverseny, magyar filmmusical egyaránt megtalálható. Lefiotay-Horváth György A Szovjetunióba utazik a Vox Humana kórus Falumúzeum Mikóházán A Heves megyei Múzeumok Igazgatósága Mikófalván meg­vásárolt egy parasztházat, me­lyet berendeztek falumúzeum­nak. A múlt század közepén épült házban kovácsműhely volt, ennek a mesterségnek az eszközeit láthatják a lá­togatók. A képen látható Göböly Gergely és felesége laktak a házban, s most ők a falumúzeum gondnokai. Gö­böly Gergely különben idős koráig dolgozott az öröklött kovácsműhelyben. KISZ-nívódíjas rádió- és tévésorozatok Hétfőn a KISZ Központi Bizottságán dr. Gombár Jó­zsef, a KB titkára nívó­díjban részesítette az elmúlt hónapok országszerte nagy si­kert aratott televízió- és rá­dióműsorainak készítőit: szer­kesztőket, rendezőket, műsor­vezetőket. A nívódíjas műsorokról rö­viden: a „Szóljatok, szép sza­vak” műsoraiban 680 irodal­mi színpad és amatőr színját­szó együttes vett részt mint­egy 15 ezer ifjú műkedvelő­vel, az „Éneklő ifjúság” mű­soraihoz 250 kórus felvételei érkeztek a rádió szerkesztősé­ge címére. Nem maradt le népszerűségében ezektől a „Riporter kerestetik” sem. En­nek a vetélkedőnek több mint 600 versenyzője volt, míg a Váci Mihály szavalóversenyre több mint 500-an neveztek be. Szombaton délután, a rek- kenő hőség ellenére kétórás prólbát tartott a Madách Imre Művelődési Ház emeleti ter­mében a váci Vox Humana kórus. Vasárnap — a nagy út előtt utoljára — fél négytől fél nyolcig, négy órán keresz­tül gyakorolták azokat a mű­sorszámokat, amelyeket a következő napokban, a Szov­jetunióban énékel majd a 70 tagú, neves együttes. Dr. Monord Balázs, a váci városi tanács titkára vezeti az együttest, amely — a Vá­cott már nagy sikerrel ven­dégszerepeit — Gaudeamus nevű tártul egyetemi kórus meghívására ma utazik Szov- jet-Észtországba. Tallinn, Tar­tu és Päkdu lesz három hang­versenyük színhelye. Utána két napot töltenek Leningrád- ban, majd szeptember máso- dikán hozza vissza őket a gép Ferihegyre. Műsorukat hagyományos módon állították össze. Mak­iári József Liszt-díjas karna­gyunk vezetésével bemutat­ják a magyar kórusirodalom klasszikus és modem alkotá­sainak színe-javát. Három művet észt nyelven adnak majd elő s énekelnek a ven­déglátók kórusműveiből is. Olaszországi, NDK-beli, nyugatnémet és osztrák ven­dégszereplések után először utazik a Vox Humana a Szov­jetunióba. Papp Rezső DEBRECEN Sarkadi- emléktábla Márványtáblával jelölte meg a Debreceni Városi Tanács Sarkadi Imre író Debrecen, Hortobágy utca 1. szám alatti szülőházát. Vasárnap délelőtt ünnepséget rendeztek a kis kertes ház előtt az író szü­letésének ötvenedik és halá­lának tizedik évfordulója al­kalmából. PEST MEGYÉBEN: iskolai taneszköz hétmillióért A tanszerellátásról tájé­koztatta a sajtó képviselőit hétfőn délelőtt Bajor Tibor, az ÁPISZ Vállalat igazgató- helyettese. A fővárosi diákok­nak mintegy 6 millió darab füzetre van szükségük. Az úgynevezett spirálfüzetből a tavalyinál jóval több kerül forgalomba. Bár drágábbak, mégis megkedvelték őket, mert minőségileg jobbak. Emellett a boltokban árusít­ják az olcsóbb füzeteket is. Xskolakék csomagolóanyag­ból 10 ezer tonnát és füzet- cimkéből 8 milliót hoznak for­galomba. Növekszik az érdek­lődés a polietilén borítók iránt, ebből is lesz elegendő. Viszont olcsó diákíróasz­talból idén is csak kétezer darabra tudtak szerződést kötni, s ez nem elégíti ki az igényeket. Szeptemberben 500 darabot szállítanak a fővárosi boltok­ba. Körzőből, radírból és fes­tékből importáruval bővítik a választékot. Kitűnő gyártmá­nyokat vásároltak az NDK- ból, a Szovjetunióból és Len­gyelországból. Rajztábla most sem lesz elegendő. Pest megyében az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatra vár a nagy feladat: időben szétosztani a készleteket. Ta­kács László főosztályvezető szerint a boltokban összesen hétmillió forint értékű áru várja az iskolásokat. A leg­kisebb faluban is az iskolával történt előzetes megbeszélés után — az egyéni elgondolá­sokat figyelembe véve — ál­lítják össze a füzetcsomago­kat. Valamennyi iskolaszer­ből, az olcsóbb és a drá­gább bőr- és műanyag táskákból, tolltartókból bőséges a választék. Azokon a helyeken, ahol sport­cikket és játékszert is árusíta­nak a papírüzletben, iskolakö­penyt is lehet majd vásárolni. k. m.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom