Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-15 / 192. szám

MST Hicrti 1971. AUGUSZTUS 15., VASÁRNAP Fájdalomcsillapítás — minirádióval A beteg testrészből az agy­ba futó ideg impulzusoknak egy zavaró rádióadóval való megszakításával igen erős fájdalmat is csillapítani lehet. A fájó testtájékhoz lehetőleg közel két elektródát, valamint egy elemes miniatűr rádióve­vőt ültetnek be. Fájdalom ese­tén a páciensnek csak egy rádióadó antennáját kell a beépített rádióstimulátor fölé tartania. A stimulátorból ki­induló impulzusok erősen csillapítják az idegek fájda­lomjelzéseit és a fájdalmat a beteg testtájékon könnyű bi­zsergés váltja fel. Az amerikai Duke University kutatói ál­tal kifejlesztett készüléket már több betegen kipróbál­ták. Manapság már közhelyszerű a számítástechnika szükség- szerűségéről beszélnünk. Nemcsak a tudományos életben nél­külözhetetlen, ahol nem egy probléma megoldását éppen a nagy sebességű számítás tette lehetővé, nemcsak a látványos és számunkra jószerével elérhetetlen űrkutatásban nélkülözhetet­len, hanem egyre inkább az a hazai kereskedelemtől (a készle­tek nyilvántartása, a könyvelés) az állami igazgatásig szinte minden területen. Megszűnik a malária Az arab országok és Török­ország közös intézkedéseket tesznek a malária teljes meg­szüntetésére. Az Egészségügyi Világszervezet és az érdekelt országok egészségügyi minisz­tériumainak terve szerint a Közel-Kelet országaiban a következő öt évben teljesen megszűnik ez a betegség. A maláriában megbetegedettek száma ebben a térségben az utóbbi tíz évben a koráb­biaknak már csupán töredéke VOlt.: Spontán kezdeményezés Az első lépések tulajdon­képpen spontánnak nevezhető kezdeményezések voltak. Így született meg az Elektronikus Mérőműszerek Gyárának (EMG) 830-as típusú közepes teljesítményű gépe vagy az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetének TPA típusú kis számítógépe, amelyet most a már harmadik generációs TPAI számítógép gyártása kö­vetett. Ezzel párhuzamosan a peri­fériák fejlesztése és gyártása is elkezdődött. Ezek azok a be­rendezések, amelyeken keresz­tül a gép a „külvilággal” a kapcsolatot tartja. Különösen lyukszalagtechnikai beren­dezések készültek így az Elekt­romechanikai és Finommecha­nikai Kutató Intézetben (EF- KI) és a Magyar Optikai Mű­vekben (MOM). Francia ajánlat Rövidesen azonban világos­sá vált, hogy hatékony számí­tástechnikai bázis központi kezdeményezés, koordináció és támogatás nélkül nem képzel­hető el. Az is nyilvánvaló lett, hogy célszerűtlen volna ha­zánknak, egy kis országnak, teljes önállóságra törekednie. Ezért élünk a nemzetközi munkamegosztás adta lehető­ségekkel. így fogadtuk el a francia ajánlatot számi tó-li- cenc vásárlására, amely egyéb­ként összhangban van kormá­nyunk általános licencvásár­lás! programjával. A francia partnerek ajánlották azt a kis számítógépet, amelyre Ma­gyarországnak leginkább szük­ségé van. A francia CII 1010-es gép­hez, mint központi egységhez a későbbiekben az ún. Fez 3-as fix. tárcsás tároló licencét vettük meg, biztosítva ezzel egy megfelelő külső, háttér­memóriát. A cél természetesen komplett számítógép előállítá­sa szalaglyukasztóval és -ol­vasóval, sornyomtatóval, eset­leg mágnesszalagos és sok más perifériával. Kooperáció A „számítástechnikai prog­ram” nagysága az átlagost meghaladó fejlődési ütemet követel és eleve a vállalatok közötti kooperációra épül. így a székesfehérvári Videoton mintegy ipari fővállalkozóként foglalkozik a 1010-es számító­gép gyártásával, amelyhez pl. az EMG és több gyár kooperá­cióval kapcsolódik. Már ez év­ben a Videoton gyár több szá­mítógépet gyárt a felhasználó részére. A lyukszalag perifériák egy részét az EFKI (amely időköz­ben a Videoton Fejlesztő In­tézetévé lett) fejlesztette ki, és végső, ipari gyártásra a MOM tette alkalmassá az egyrészt másodpercenként 300 vagy 1000 karakter sebességű olva­sót (karakteren egy betűt, egy számot vagy pedig valamilyen egyéb jelet értve), másrészt pedig a másodpercenként 30 karakter sebességű lyukasztót. A Villamos Automatikai In­tézet (VILATI) Prepámat és Prepádat néven kifejlesztett adatelőkészítőjébe (amely az írógéppel írt ún. alfanume­rikus szöveget lyukszalagra „feszi át”) is a MOM készít lyukasztót és olvasót. Ezek a lyukszalagtechnikai berendezések már eddig is szép karriert futottak be. 1969 óta máig több millió rubel ér­tékben adtunk el belőlük a Szovjetuniónak, ahol többek között a szovjet építőipar szá­mítástechnikai programját megvalósító rendszerekbe ke­rülnek. Ebben az anyagelőké­szítéstől az építési folyamat utolsó fázisáig minden mozza­natot átfog az új számítógé­pes technológia. II. ö. A plazmakutatást az utóbbi években világszerte, így a Szovjetunióban is fellendítette az a körülmény, hogy a szabá­lyozott termonukleáris reakció megvalósításában a plazma igen fontos szerephez jutott. (Ismeretes, hogy a Szovjetunió­ban jelentős kísérletek folynak a magfúziós energia szabályo­zott felszabadításával kapcsolatban.) A szabályozott termonuk­leáris reaktorokra a jövőben nagy szerep vár az atomerőmü­vekben termelt villamos energia területén. Melegház az űrben A vízi energia jovoje Egy nemrégiben kiadott ENSZ-jelentés szerint a világon 1966-ban az egy főre eső energiafogyasztás megközelítette az 1,7 t szénnel egyenértékű energiát. Egy, a 2000. évre történő előrejelzés szerint a földgáz és az atomenergia mellett az ez­redfordulóig a vízi erőművek fejlesztésében van a jövő. Föl­dünk számos kontinense: Afrika, Dél-Amerika, Ázsia, de rész­ben még Európa is jelentős energiát hordoz a még kiaknázat­lan folyamokban. Kazahsztánban, az Ili folyónál épült a kapcsagajszki vízi erőmű, amelynek teljesítménye 434 ezer kilowatt lesz. Az erő­művel egy időben épül a 170 km hosszú és 20 kilométer széles mesterséges víztároló, amelyet hatalmas mérete miatt mester­séges tengernek is nevezhetnénk. Tengeralattjáró műanyag testből Részben akrilműgyantából készült tengeralattjárót he­lyeztek üzembe Amerikában. A hét méter hosszú és nyolc tonna súlyú hajóról — me­lyen két kutató és egy gépész kaphat helyet — az átlátszó falak lehetővé teszik a ten­ger mélyének minden oldal­ról való megfigyelését. A hajó merülési mélységének maxi­muma mintegy 300 méter. Üveg + aszfalt Kettős feladatot oldottak meg a rollai egyetem (USA) kutatói: az üveghulladék olcsó felszámolását és jobb autó- út-burkolat kikísérletezését. Az évente eldobott 26 mil­liárd üveg ugyanis rengeteg helyet foglal el az amúgy is egyre emelkedő hulladék- hegyekben. Az egyetemeken három éve folyó kísérletek bebizonyították, hogy a hagyo­mányos aszfaltkeverékbe bele­zúzott üveg tartósabb autó­burkolatot ad az eddiginél, jobban ellenáll a meleg hatá­sának, és nagyobb a teher­bírása, kevésbé csúszik. Az egyetem kísérleti terepén már bemutatták a szakembereknek az új útburkolatot. Folynak kísérletek az elhasználódott és megőrölt gumiabroncsoknak ez aszfaltba való keverésével is, amely a csúszást lenne hi­vatva még jobban csökkente­ni. Vadászfotók — naptáron A vadászélet élvezetes, szép látványt nyújtó pillanatait A jövő közlekedése Lehet, hogy a jövőben a Német Szövetségi Köztársaság lakói már szállítószalagok útján fognak közlekedni városaikban. Egy Mün­chenben röviddel ezelőtt kidolgozott közleke­dési rendszer, a „Transurban” ezt az előbbre- jutási módszert ajánlja a nagyvárosok egyre nehezebb közlekedési problémáinak megoldá­sára. A kb. 1,5 méter széles szállítószalag hozzáérés nélkül lebeg egy légpárnán. Meg­hajtásáról linerális indukciós motorok gon­doskodnak. A székekkel felszerelt szalag óránként 12—18 kilométeres sebességgel ha­lad, s óránként 24 000—36 000 személy szál­lítására lesz képes. Az új tömegszállítási esz­közt egy cső fogja körül, amit éppen úgy le lehet fektetni a földre, mint a föld alá vagy akár állványokra. Az utasokat — jóformán anélkül, hogy ezt egyáltalán észrevennék — a beszállóhelyeken különböző gyorsan forgó ko­rongok juttatják rá az állandó sebességgel haladó szállítószalagra. megörökítő fotók sokszorosí­tott reprodukcióiból készítette el az első, 1972. ért művészeti naptárt a Képzőművészeti Ki­adó — a budapesti vadászati világkiállításra. Az érdekes naptár borítólapján ez a jel­mondat áll: „A vadászat — a vad és a természet védelme!” Érdekessége a kiadványnak, hogy illusztrációihoz kétnyel­vű — magyar és német vál­tozatú — ismertető szöveget illesztettek. Huszonötezer pél­dányban jelentette meg a ki­adó a vadászati naptárt, amely most került forgalomba, s a nagyobb papírüzletekben kap­ható. „Vadjaink” címmel színes, képes levelezőlapok sorozatát is megjelentette a Képzőmű­vészeti Kiadó a közelgő nagy nemzetközt eseményre. A gra­fikákat Muray Róbert készí­tette egyebek közt a muflon­ról, a vércséről, a fácánról, q rókáról, a fogolyról, a dárnj vadról, a gímszarvasról, a vad' disznóról, a halászsasról, az egerészölyvről, a vándorsó­lyomról. FRANCIA-MAGYAR EGYÜTTMŰKÖDÉS: Kisszámítógép-gyárfás hazánkban löbb millió (okos A hosszan tartó űrrepülések megvalósultával szükségessé válik az űrhajósok megfelelő munka- és életkörülményei­nek biztosítása. Eddig már sok olyan szerkezetet próbál­tak ki, amely biztosítja az ember normális életműködé­sét az űrben. Mivel a nagy kalóriatartalmú, tubusban tá­rolt tápanyagok nem képesek teljes mértékben kielégíteni a szervezet szükségleteit, az űr­hajósok természetes élelmi­szert is fogyasztanak. A lég­zést kémiailag aktív, a szén­dioxid gázt és a vízpárát el-, nyelő, valamint oxigént kibo- - csátó anyagok biztosítják. Hogy az űrhajó ne váljék mozgó élelmiszerraktárrá, és vizet, valamint folyékony oxigént tartalmazó tartályha­jóvá, az anyagok úgyszólván teljes mértékű ciklikus fel- használásának megszervezé­se, egy úgynevezett zárt „ko- logilkus” rendszer létrehozása vált szükségessé. Ehhez a rendszerhez tartozik egy űr­béli melegház is, amelynek növényei az ember által ki­választott széndioxidot és más gázokat használják fel növekedésükhöz, és ezen kí­vül élelmiszert is biztosíta­nak. Az űrbéli melegház csak akkor gazdaságos, ha súlya felszálláskor jóval kevesebb, mint amennyit a szükséges zöldségkészlet nyom. Szállítás közben a „kertnek” kis he­lyet kell elfoglalnia, de felál­lítás után maximálisan hasz­nos felülettel kell rendelkez­nie. A hordozható kozmikus melegházak egyik lehetséges változata egy hengeres formá­jú, vékony szerelvényezett műanyagból készült héjszerke­zet, amelynek két rétegét könnyű azsúros műanyag­vázra húzták. A két réteg kö­zött egy harmadik, többszö­rösen összehajtott hártyát húznak keresztül. A harmadik réteg automatikus hermetizá- ló szerkezetként működik, mivel az esetleg merőlegesen becsapódó meteoritok által ütött lyukon kiáramló levegő magával húzza a hártyát, amely egyúttal eltömi a kelet­kezett nyílást. Egy kálső, ugyanilyen anyagból készült; réteg fogja fel a becsapódó mikrometeoritokat is. Felszállásnál a harmonika- szérűén összehajtott héjszer­kezeteket az űrkabin mögötti szekciókban helyezik el. Mi­után kijutottak a megadott pályára, a szekció védőfedelét eltávolítják, míg a levegővel telt hártya „kifújódik” a koz­mikus térségbe. Az űrhajósok ezután felszerelik a zöldség- termelés beindításához szük­séges automatikus szállítósza­lagokat. Minden szállítószalag két könnyű vázrétegből áll, ame­lyeket szintén hártyás réteg­gel vontak be. A felső kere­ten át történik a levegő cse­réje, ezen keresztül hasznosít­ják a növények a széndioxid gázt és regenerálják az oxi­gént, de itt gyülemlik fel a növények által kiválasztott pára is, amely egyszerű tisz­títás után ivóvízként haszno­sítható. Az alsó, fémmel be­vont térfogatot, ahová a gyö­kérrendszer nyúlik le, talaj helyett az emberi szervezet­nek a szükséges anyagokkal kiegészített vízben oldott mel­léktermékeivel átitatott aero­szol árammal fúvatják. A keretek között tartók se­gítségével spirálisan helyez­kednek el a növények, a fia­talok középen, míg az időseb­bek a periférián. A melegház megbízhatóbb működésének biztosítására a növények nö­vekedését kedvezően befolyá­soló mágneses és elektromos erőtereket létrehozó szerkeze­tet is kidolgoztak. A két keret állandóan vál­toztatja egymáshoz viszonyí­tott helyét, ami módot ad az űrhajósoknak, hogy naponta leszedjék a szállítószalag szé­lén az érett zöldséget és a kö­zépen felszabadult helyre úja­kat ültessenek. A hosszú útra induló űrha­jók melegházának alapvető kultúrája a burgonya lesz, amely viszonylag kis területen is nagy termést hoz, és ezen kívül intenzíven növeli az űrhajó légkörének oxigéntar­talmát is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom