Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-13 / 190. szám
2 ‘^/Cívlap 1971. AUGUSZTUS 13.. PÉNTEK Szovjet-indiai közös közlemény Augusztus 18-án i DAMASZKUSZI CSÚCS I A csütörtöki AI Ahram felelős szír forrásokra hivatkozva közölte: augusztus 18- án Damaszkuszban találkozik Szadat egyiptomi, Kadhafi líbiai és Asszad szíriai elnök az Arab Államszövetség alkotmánytervezetének megvitatása végett. A találkozóra Asszad javaslatára az alkománytervezet kihirdetése és a szeptember 1-i népszavazás előtt kerül sor. Tripoli értesülés szerint a népszavazás eredményét mindhárom országban már szeptember 2-án délben nyilvánosságra hozzák. Az AI Gumhurija úgy értesült, hogy a népszavazás,után a három államfő Kairóban tart csúcstalálkozót, s ezen i megalakítják az Arab Köztársaságok Szövetsége Elnöki Tanácsát és megválasztják az államszövetség és a néptanács elnökét. Ami az egyiptomi állandó alkotmányt illeti, erről Szadat elnök javaslatára szeptember 15-re tűzték ki a népszavazást. A damaszkuszi csúcsértekezletet követően Szadat újból összehívja az ASZÚ központi bizottságát és beszámol a közél-keleti válság politikai és katonai fejleményeiről, a nemzetközi erőfeszítések eredményeiről. Gigászi robbantás Négymillió tonna érctartalmú kőzetet mozgattak meg az ukrajnai Krivoj Rog egyik ércbányájában. A gigászi robbantáshoz több mint 30 vasúti kocsi robbanóanyagot és 12 kilométer hosszúságú gyújtózsinórt használtak fel. robbanás 17 másodpercig tartott. A SZOVJETUNIÓBAN Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz 434-es műholdat. AZ APOLLO—15 ŰRHAJÓSAI csütörtökön délelőtt sajtóértekezletet tartottak. SZVARAN SZINGH indiai külügyminiszter csütörtökön háromnapos hivatalos látogatásra Djakartába utazott. (Folytatás az 1. oldalról.) rehajtani, s ebbe a folyamatba tartozott augusztus 13-a is. Emlékezhetünk rá. a határ megerősítését propagandakampány és hisztéria követte nyugaton, fellobbant a „berlini vá'ság” lángba. Csakhogy rövidesen érvényesültek a reális erőviszonyok, s a Brandenburgi Kapunál ugyanolyan határ létesült, mint bárhol másutt. Ez az ideiglenesség, az átmenetiség ellen hatott földrészünkön, elősegítette az európai kibontakozás folyamatát, s jelentős mértékben hozzájárult a feszültség rövid időszakát követő enyhüléshez. E tíz esztendő alatt a demokratikus német állam rohamos fejlődésen ment keresztül, nemzetközi tekintélye ugrásszerűen megnövekedőt t. Ma már harminc országgal vannak diplomáciai kapcsolatai Berlinnek; több mint százzal kereskedik; a nyugati lapok az NDK gazdasági csodájáról cikkeznek. Érik a két német állam ENSZ-felvétele, s néhány nappal ezelőtt a jobb későn, mint soha! — már a bonni kormányhivatalokban is utasítást adtak: az NDK-t hivatalos nevén kell nevezni. Az NSZK által tavaly aláírt moszkvai szerződés, amelyet az európai helyzet fontos elemének tartunk, azáltal, hogy elismerte a kontinen-. sünkön kialakult határokat, tulajdonképpen elismerte a két német állam határait is. A berlini határok rendezése volt annak a másik hosszú mozgásfolyamatnak elindítója is, amely a Nyugat-Berlin- ről folytatott négyhatalmi nagyköveti tárgyalásokhoz vezetett. Ezek tavaly tavasszal indultak meg — természetesen megfelelő előkészítés után —, s a jelek szerint e napokban léptek döntő szakaszukba. Tizenhét hónap alatt huszonhat ülésre került sor, az elmúlt három napban azonban háromra; s hétfőn ismét találkoznak a diplomaták. A nyugat-berlini probléma rendezése — jóllehet, addig még néhányszor alighanem összeülnek a nagykövetek — további jótékony hatást gyakorolhat Európára, konkré- tgn a .biztonsági értekezlet összehívására is. SZÁZ ÉV MÚLVA.. Walter H. Pawley, az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mező- gazdasági Szervezete (FAO) Tanácsadó Irodájának igazgatója szerint 2070-ben a világ, lakosainak száma megközelíti a 36 milliárdot, és bár élelmezésük megoldható, tömeges munkanélküliség, politikai konfliktusok, fokozódó írástudatlanság, a környezet elszennyeződése és szegénység veszedelme fenyeget. A FAO „Ceres” című kiadványában megjelent cikkében Pawley utal arra, hogy a jelenlegi szaporodási arányt tekintetbe véve arra kell számítani, hogy a Föld lakossága 2100-ra 74 milliárdra növekszik. Ázsia, Afrika és Latin- Amerika „szegény” országai lakosságának száma 2070-re valószínűleg eléri a 33 milliárdot, azaz 12-szer több lesz, mint az úgynevezett „gazdag” területeké, amelyek Jakossága 99 év alatt fog növekedni a mostani alig valamivel több mint egy- milliárdról a majdnem három/ Újabb Lindsav-sasszé John Lindsay New York polgármestere kilépett a republikánus pártból és a demokrata párthoz csatlakozott. Lindsay elhatározása politikai megfigyelők szerint, bár nagy visszhangot keltett, egyáltalában nem volt váratlan. 1969-ben, amikor republikánus párti jelöltként kívánta újraválasztatni magát New York polgármesterének tisztségébe, alulmaradt ellenfeleivel szemben. Ezután független jelöltként indult és nyert. Tavaly már Arthur Goldberg demokrata párti jelöltet támogatta a republikánus Rockefellerrel szemben. A demokrata párt köreiben örömmel üdvözölték Lindsay döntését, és máris megkezdődtek a találgatások, vajon' a demokrata párt színeiben indulni' kíván-e az 1972-es elnökválasztásokon. John Lindsay New York népszerű polgármestere Megfigyelők szerint neve feltehetően ott lesz a listán. A párt 1972. július 10-én dönt arról, kit állít csatasorba Nixon ellen — hiszen minden bizonnyal a jelenlegi elnök lesz a republikánusok jelöltje. Mint a hírügynökségi kommentárok megállapítják, a demokrata párti rajthely szokatlanul zsúfolt. Az első helyen Edward Kennedy szenátor és Edmund Muskie szenátor áll. Közvetlenül utánuk Hubert Humprey szenátor, volt alelnök következik. A demokrata párti reménységek között előkelő helyet foglal el George McGovern szenátor, az egyetlen, aki már bejelentette, hogy indulni kíván. Amennyiben a 49 éves Lindsay is csatlakozni kíván a mezőnyhöz, megfigyelők szerint nem lesz könnyű dolga. Karl Liebknecht centenárium Karl Liebknecht száz éve, 1871. augusztus 13-án születeti. Német forradalmi népvezér, a Német Kommunista Párt egyik alapítója volt. A megszületése óta eltelt, forradalmakkal, háborúkkal, ellenforradalmakkal zsúfolt évszázad felét sem érte meg — fiatalon, 47 éves korában ölték meg. Karl Liebknecht, a párizsi kommün évében született. Apja, Wilhelm Liebknecht a világ első proletárdiktatúrájának védelmében került szembe a nagyporosz uralkodóosztály- lyal; fia egyéves volt, amikor édesapját kétévi várfogságra ítélték. Kari kicsi gyerekkorától a szocialista mozgalom levegőjét szívta. Még ismerte Engelst; ifjúmunkás éveinek nagy élménye az úgynevezett szocialistaellenes törvény ellen vívott harc volt. Idősebb kortársai, Karl Kautsky, Eduárd Bernstein, August Bebel, Franz Mehring, Klára Zetkin mellett rövidesen a német munkás- mozgalom nagy reménységeként emlegették. A német munkásvezetők útjai azonban rövidesen elváltak egymástól. A kérlelhetetlen történelem próbára tett minden politikust és irányzatot. A fiatal német monopolkapitalizmus támadó szellemű imperialista körei hevesen követelték részüket a gyarmatbirodalmaktól. A szociáldemokrata vezetők egy része őket támogatta. A Marx és Engels tanításaihoz hűséges csoport élesen szembe szállt az imperialista háború rémével. A fiatal Karl Liebknecht első történelmi tette az volt, hogy segített létrehozni a háborúellenes szocialista munkásifjúsági szervezetet. A „hagyományos eszközökkel” folyó háború, mint utóbb be is bizonyosodott, elsősorban a frontkatonákat, tehát a fiatal férfiakat veszélyeztette — e2 a felismerés adta a szervezkedés alapját. 1907-ben megjelent „Militarizmus és antimilitariz- mus” című — néhány nappal megjelenése után elkobzott — röpirata már egyértelműen szembehelyezkedett áz írhpe- riáHstákat támogató jobboldaliakkal, és bámulatos tisztánlátással mutatta be a mindent átfogó rabló német imperializmus igazi arculatát, a német ifjúság leggonoszabb ellenségét. Másfél évi börtönnel sújtották emiatt. Mire kiszabadult Glatz katonai börtönéből, új körülményeket talált országában. A burzsoázia háborús előkészületei nagyon előrehaladtak, de megerősödött a munkásság ra- dikdlizálódása is. A berlini „vörös Wedding”-ben és Moa- bitban utcai harcok folytak le. 1912-ben a hatalmas, véres tömegtüntetésekkel kísért sztrájkok folytak le a Ruhr-vidéken. A baloldaliak, Karl Liebknecht, Rosa Luxemburg, Franz Mehring, Clara Zetkin, Wilhelm Pieck és mások szüntelenül szervezték az új és új harcokat, és írásaikban rámutattak: a háborút csak osztály- harccal lehet megakadályozni. Munkájuk nem járt sikerrel. Az első világháború 1914-ben kitört. Liebknechtet a hadihitelekről lefolyt első parlamenti szavazásnál még magával sodorta a jobboldali többség, a második szavazásnál azonban — egyedül a birodalmi gyűlés képviselői közül — a hitelek ellen foglalt állást. 1914 novemberi téziseiben lényegében ugyanazt az álláspontot képviselte, mint Oroszországban Lenin: „A legnagyobb ellenség országunkban van” — ezt a címet adta forradalmi iratainak. Németországban ez időtől minden háborúellenes erő őt tekintette vezérének. Behívták katonának, kizárták a szociáldemokrata parlamenti csoportból; mégis a kis, elszánt háborúellenes csoport 1916. május 1-én a német főváros központjában, a Potsdamer Platzon nagy tömeget vonultatott fel. Liebknecht hívta fel az egybegyűlteket háború- ellened tömegharcra. Most már négyévi fegyházra ítélték. Több mint két esztendőt töltött a kegyetlen luckaui fegyházban. A forradalmi tömegmozgalom szabadította ki onnan. Ez időtől Rosa Luxemburggal együtt ö lett a forradalom vezéralakja. 1918. december 30-án és '1919. január 1-én vezetésükkel alakult meg végre Németország Kommunista Pártja, vagy ahogy akkor nevezték, a Spar- tacus-szövetség. Az általuk szerkesztett lap, a Rote Fahne (Vörös Lobogó) kiadta a jelszót: „Minden hatalmat a munkás- és katonatanácsoknak!" Óriási "harcok folytak országszerte. Nem kisebb dologról volt szó, mint, hogy Oroszország mellett, Európa szívében létrejöjjön a második pro- Ictárhatalom. Brémában január 10-e és február 4-e között kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A magyar Tanácsköztársaság hatására Münchenben 1919. április 13-a és május eleje között proletárhatalom jött létre. Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg azonban akkor már nem élt. Tiszti különítményesek gyilkolták meg őket 1919. január 15-én. Haláluk súlyos csapás volt a német forradalomra. Az imperialista burzsoázia ismét felülkerekedett, és megkezdte a felkészülést a második világháborúra. A hitlerizmus gyökerei az 1919-es német ellenforradalomig nyúlnak vissza. Liebknecht mégsem harcolt hiába. Eszméi azóta öt világrészben törtek utat maguknak. Hazájának keleti részén a szocializmust építi pártja eszméinek örökösét, a Német Szocialista Egységpártot követő német nép. Máté György / NYÁRI VÁSÁR MÉG HOLNAP 30-40%-os árengedménnyel kaphatók FÜRDŐRUHÁK, STRANDCIKKEK. SELYEM ÉS PAMUT MÉTERÁRUK. FEHÉRNEMŰK, NŐI, FÉRFI- ÉS GYERMEKKONFEKCIÓ, KÖTÖTTÁRUK, CIPŐK, BŐRDÍSZMŰVEL Nagy választék a PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZAKÜZLETEIBEN Ma: díszfelvonulás Berlinben problémát nem lehet fegyveres úton rendezni. Véleményük szerint szükséges, hogy Kelet-Pakisztánban haladéktalanul intézkedéseket tegyenek a politikai rendezésre és teremtsenek megfelelő feltételeket a menekültek biztonsága és hazatérése számára, ami megfelel az egész pakisztáni nép érdekeinek és a béke védelmének ebben a térségben. Az indiai fél köszönetét mondott a Szovjetuniónak a probléma iránt tanúsított megértéséért. amely kifejeződött Nyikolaj Podgornijnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a pakisztáni köztársasági elnökhöz 1971. április 2-án küldött üzenetében. A felék véleménye szerint minden nemzetközi problémát, beleértve a határvitákat is, békés tárgyalások útján kell rendezni és ezzel kapcsolatban megengedhetetlen az erőszak alkalmazása, vagy a vele való fenyegetés. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtökön Indiában tett hivatalos látogatásáról hazaérkezett Moszkvá- I bä. (Folytatás az 1. oldalról.) diai szerződés senki ellen nem irányul, arra hivatott, hogy a barátság és a jó szomszédi kapcsolatok fejlesztésének tényezője legyen az ENSZ alapokmányának elveivel összhangban. A két ország kormányának meggyőződése, hogy barátsági és együttműködési szerződésük megkötését teljes mértékben helyesli mindenki, aki valóban érdekelt az ázsiai és a világbéke védelmében; meggyőződésük. hogy az összes békeszerető államok kormányánál is teljes mértékű jóváhagyásra talál ez a szerződés. A megbeszélések és a tárgyalások során a felek megelégedéssel állapították meg, hogy India és a Szovjetunió álláspontja a különböző megvitatott kérdésekben azonos, vagy közel áll egymáshoz. Az indiai külügyminiszter közölte, hogy több mint hétmillió menekült Indiába érkezésével nagy teher nehezedett az országra. A két fél a kérdés részletes megvitatása után újra megerősítette szilárd meggyőződését, hogy ezt a
