Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-01 / 180. szám

Hízhatnak a kocák üzemkészen szeretnék át­adni a jövő év első felében a ceglédi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet épülő sertés­telepén a nevelő és a tenyésztő épületeket. 1973-ban a telep már 36 ezer mázsa sertéshús átadására akar szerződést kötni. A tenyésztő- és a hiz­lalóteleppel egyidőben évi 2 ezer vagonos teljesítőképes­ségű tákarmányszárító, illetve keverőüzem készül. JASZKARAI CITERASOK A HORTOBÁGYON Augusztus 8-án, a hortobá­gyi híres csárdában szerepel a jászkarajenői citerazene- kar és a menyecskekórus. A fellépésre igen lelkesein ké­szülődik az együttes. Ügy tervezik, egyórás műsort ad­nak. Meghívást kaptak Haj- diiszoboszlóra is, a bányász­üdülőbe, ahol harmincperces műsorral szórakoztatják a nyaraló, pihenő bányászokat. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xv A CEGLEPI JÁRÁS ES CE6U ÉVFOLYAM, 180. SZÄM 1971. AUGUSZTUS 1., VASÁRNAP CS1BEHUS KELLENE Igazán piac most a piac Csak a minőség kifogásolható Vágóhidat létesít, Albertir- sán, a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet. A tervek szerint, jövőre, baromfifeldol­gozással is foglalkoznak. Még ebben az évben saját vágású sertéshússal látják el Albert- irsa, Dánszentmiklós és Mike- buda lakosságát. — Milyen a piaci felhozatal, mennyire segíti a lakosság el­látását, és hogyan alakulnak a piaci árak? — tettük fel a kér. dést a vásárlók nevében a ke­reskedelmi felügyelőnek. — A zöldség-gyümölcs ellá­tásról elsősorban a helyi és a járás közös gazdaságainak kell, illetve kellene gondoskodni. Nem is annyira az áruhiány okoz gondot, inkább a minő­ség. A termelőszövetkezetek nem törődnek eléggé az áru minőségével. — A zöldség, és gyümölcs- féléket nem osztályozzák, a vásárlót ömlesztett áruval kí­nálják. Szóval, nincs kirakatuk ezeknek az elárusítóhelyeknek. Ez az oka, hogy míg a tsz- standok ládáiban több napos, fonnyadt árut találunk, addig a magánárusok pultjain na­ponta friss áruból válogathat­MINIBEN A BÁBÁK Vegyes játék - Hátatoknak Búcsújáró agg anyóka „Vegyes játékkészítő” — ez áll azon az iparengedélyen, melyet Hopp Ferencné őriz, 30 éve, a szoba falán. A 72 éves asszony egyedüli műve­lője ennek a mesterségnek Cegléden. A szoba nagy asztalán pi­ros, kék,, rózsaszín, -viaszos- vászon-darabok, pántlikák, gyöngyök. Ezekből készül a magyaros, a modern, a pólyás és Vv-nenyecsk - baba. Az egy.^^zéken arasznyi széles műbőr övék, tenyérnyi réz­csatokkal ékesítve. A baba már nem kelendő búcsúfia, kell valami modem kiegészí­tő is, hogy árusítója ne po­tyára verje fel a sátrat a fa­lusi búcsúkon. Csinál hát nyuszit, meg mókust is, újab­ban uzsonnástáskákat, par­tedlit, zsinórral díszítve, fel­irattal: „A mama kedvence.” Ez most Hopp néni sátrának legkelendőbb portékája. Sok munka van vele, mire kicif­ÁLLAMI VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK! GALVANIZALAST, horganyzást, kadmiumozást, rezezést, matt és fényes nikkelezést VÁLLALUNK dobban és állófürdőben, nagy mennyiségben is. KÉZISZERSZÁMGYÁR RESZELÖGYÁREGYSÉGE Kecskemét, Szolnoki út 20. Telefon: 12-790, 904-es m.á. Telex: 4628. Ügyintéző: Pócs rázza, zsinórral, szegővel, még kis állatképet is ragaszt az elejére, de viszik, mint a cukrot. — Harminc éve járom a búcsúkat — meséli az idős asszony. — Női szabó a mes­terségem. Jó is volt az egy darabig, de aztán, ahogy jöt­tek a gyerekek egymás után, nem tudtam pontos időre vál­lalni munkát, így elmaradtak a kuncsaftok. Tíz gyerekem született, játékra nem tellett, én csináltam nekik. A játé­kok szaporodtak, a gyerekek elhaltak. Három él közülük. — Kiváltottam az iparenge­délyt, és jártaim a búcsúkat. A vásárt nem szeretem, ott inkább esznek, isznak a né­pek, meg elsősorban ruhát vesznek. A búcsú, az jó. Plá­ne, mikor fizetésnap utánra esik a falu ünnepe. Veszik a legények a széles övét, meg a babát a leányzóknak. Ott jó a búcsú, ahol a falu messzi esik a várostól. Az ilyen he­lyekre én viszem a divatot. A lányoknak is ki kellene talál­nom már valamit. Az állat­figuráim állják a sarat. Vet­ték harminc évvel ezelőtt is, most is. A babáknál vigyázni kell. Nem kell a rhagyáros baba ? Beöltözteteih ' őket minibe meg nadrágkosztümbe, ezen már nem múlik... — Gyorsan fáradok már. Nemcsak a munkában. Ah­hoz, hogy jó helyet fogjak ki egy-egy búcsún, este kell el­indulnom. Nem mindegy ám, útba esik-e a népeknek a sát­ram. Fontos, hogy az aján- dékisátor előtt kelljen előbb elsétálniuk, mert kínálhatom én a portékám, ha teli van a kezük fakanállal, léggömb­bel, mézeskalács szívvel! Er­re is kell vigyázni. — Amíg dolgozni tudok, meg búcsú lesz a falukban, nem kell Hopp nénit félte­ni... Csatári Ilona Cegléden nem csíp Általános ellenőrzés után A napokban az egyik orszá­gos lapban jelent meg a hír, hogy a Pest megyei KÖJÁL ellenőrei „Csípős hurka” nevű konzervet találtak a megye számos boltjában, amely fo­gyasztásra alkalmatlannak bi­zonyult. A konzervkedvelők meg­nyugtatására közük a városi tanács ellenőrei: a napokban minden élelmiszert árusító boltot ellenőriztek, de — mint később kiderült — ilyen nevű konzerv árusításával nem is foglalkoznak a ceglédi boltok. Egyéb hurkakonzervek, ame­lyek forgalomban vannak, nyugodtan vásárolhatók. Feleannyi fürdőző A nyár eleje nem kényez­tette el a víz- és a napimádó­kat. A ceglédi strandon pél­dául, júniusban, épp feleannyi fürdőző járt, mint az előző év júniusában. Az idei szezon ed­dig legforgalmasabb napja jú­lius 18-a volt: ekkor 1200 ven­dég lubickolt a nűs vizű me­dencében. Még egyszer sem fordult elő, hogy a ruhatár valamennyi szekrénye, polca foglalt lett volna és ki kellett volna tenni a „megteli” táb­lát. nak a vevők. Sokat jelent, ha például a paprika, paradicsom nem sárosán, homokosán kí­nálja magát. Az árak eléggé ingadoz­nak, mert hullámzó a fel­hozatal. A baromfiellátásra is ez jel­lemző. A helyi gazdaságik egy-egy piaci napon 26—30 fo. rinbért adják a rántani való csirkét, ha van. Ha nincs, a háziassizonyok kénytelenek 35- ért is megvenni. Ezen a gon­don kellene sürgősen enyhíte­ni: egy egész nap nyitva tartó vágott baromfi bolt kellene, de azt egyelőre egyik tsz sem vállalja. Cs. I. Nem lesz nagy a sár Tovább korszerűsítik az idén az abonyi utakat, utcákat. A 900 méter hosszú Bicskei út kiépítését már megkezdték. Ez a munka mintegy 2 millió fo­rintba kerül. A lakosság jelen­tős anyagi támogatást nyújt a kivitelezéshez. A járdákat 12 utcában kor­szerűsítik, 3 és fél kilométer­nyi hosszan. A lakosság ehhez 350 ezer forint értékű társa­dalmi .munkával, és méteren­ként 20 forint készpénzzel já­rul hozzá. Az anyag szállításá­ban a helybeli termelőszövet­kezetek is részt vesznek. A ceglédi Körösi úti malomba naponta újabb és újabb búzaszállítmányok érkeznek. Az idei búza minősége sokkal jobb a tavalyiénál, 83 kilogramm a hektolitersúlya. A gabonát színekben és a szabadban tárolják. Foto: Apáti-Tóth Sándor IGYEKVŐ BOLTOSOK TELJESÍTMÉNYEK SZÁZ SZÁZALÉKON TÚL A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat szocialista brigádjai­nak munkaversenye igen eredményes az idén. Féléves tevékenységük értékelésekor megállapító i.—:, hogy szinte valamennyi brigád teljesítet­te, amit vállalt, ha lehet, még jobban, mint ígérte. A válla­lat így, féléves munkatervét, 110 százalékra tudta teljesí­teni. A vállalásokat csaknem 50 százalékkal teljesítetté túl a ceglédi Mizsei úti 134-es bolt brigádja, a Rákóczi úti húsbolt brigádja. Jóval a vál­lalás felett teljesített a tanács­házi önkiszolgáló bolt és a „citromházban” levő tanbolt. Elkészült a szárító Elkészült az abonyi Ságvárl Termelőszövetkezet szárító­üzeme, amely óránként két vagon gabonát vagy egy yta- gon kukoricát szárít. A pró­baüzemelést még a gabona­betakarítás idején megkezdik a közös gazdaságban. FOLDSANC A HATARBAN Új út épül csárdát csárdáig Modern gépek, korszerű szállások Földből hordott sánc vonul Cegléd határában. Nem a ter­mészet alkotta, hanem ember és gép hordta. Két év sem kell hozzá, út lesz a földkígyóból, s akkor majd az M—4-es ne­vet viseli. Budapest határától, az 50-es kilométerkőig, a régi nyomon halad, azt korszerűsí­tik. A Romantilaa csárdától, Kecskés csárdáig, már új út épül. Cegléden, a Jászberényi úti felüljáró városon túli olda­lán van a központi építésveze­tőség. Valóságos kis faház- £alu, a lehető legkorszerűbb módon megépítve, s ellátva gázfűtéssel, hideg-meleg víz­zel, Irodáiban telefonnal, s más fontos műszaki berende­zésekkel. Ha épp nincs a tere­pen. itt találni, irodájában. Farkas László építésvezető mérnököt. — Milyen munka folyik most a szakaszán? — A ceglédi részen föld­munkát végzünk. A gépek napi két és fél, háromezer köbméter földet mpzgatnak meg. A 18-ik és az 50-ik kilo­méterkő közötti útszakaszon sok gép segít: négy betonke­verő, három dózer, tizenkét henger, hát rakodógép, hat­vannégy billenős és tucatnyi „fixes” gépkocsi, az aszfalt­keverő telep és még sok más gép van munkában. A szaka­szon dolgozó 480 tagú mun­kásgárdából 280-an kubikosok, 110-en gépkezelők. Munkás- szálláson laknak legtöbben, megfelelő körülmények kö­zött. — Van-e jellemzője az út­építésnek? — Igen. Elsősorban az, hogy az út úgy épül, mint a maj­dani M—4-es autópályájának egyik sávja. Hét méter széles lesz, plusz a festett sáv, meg a padkarész. A másik jellem­ző: egy géptelep. Az országban ilyen egyetlen van, ez a pilisi, olasz típusú Marini-féle ke­verőtelep. Napi 2 ezer torma betont kever, újszerű műkö­dési elv alapján. Tíztonnás Skodák és Tátrák hordják az építkezés helyére innét az anyagot. — Mennyi építőanyag kell egy méternyi út építéséhez? — Kiszámíthatjuk. Kavics, beton, kavicsaszfalt, kötőréteg, aszfaltbeton: szóval, úgy 14.2 tonnányi. Egy kilométeres út­szakasz építési költsége 5—6 millió forint. Nem kis összeg, hát még, ha arra is figyel ak ember, hogy az ország vala­mennyi főútvonalán építenek, korszerűsítenek mostanában. Építőanyag, s az útépítéshez munkaerő és gép van elég. A gépek és a munkakörülmé­nyek maguk szelektálják a munkásgárdát: aki nem dol­gozik pontosan és lelkiismere­tesen, aki nem győzi a gép kö­vetelte iramot, időben és anyagiakban hátráltatja az építést. Az ilyen általában nem is marad, inkább munka­helyet változtat. — Mikorra tervezik az út átadását? — A határidő 1972. október 31. lenne. Persze, a pontossá­gon és az igyekezeten túl, még sok mástól is függ, hogy ezt a dátumot tudjuk-e tartani, vagy „elcsúszik” néhány hó­nappal az M—4-es e szakaszá­nak átadása. Az országos fő­útvonal korszerűsítésén a Be­tonútépítő Vállalaton, cégün­kön kívül még más vállalatok is dolgoznak, azokban a me­gyékben, melyeken az út át­halad. Nekünk még Pilisen és Üllőn, a belterületen lesz ké­sőbb egy kis munkánk, ugyan­is ott először a csatornázást végzik el, utána korszerűsít­jük az útnak a falun áthaladó szakaszát. E. K. MEGNYÍLT A % B m Nyitva déli 12 órától reggel 5 óráig, szerdán szünnap-ns A rí EL VARJUK KEDVES VENDÉGEINKET! RA RA rsAc a PUN CE Magyar-Szovjet Barátság Mg. Tsz. j—" Barátság Pince étterem - eszpresszó - bár w 0 Cegléd, Reggel u. 2-4.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom