Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-12 / 189. szám
PEST HEGYEI i&Círiem 1971. AUGUSZTUS 12., CSÜTÖRTÖK Kiegyenlíteni és differenciálni Beszélgetés a népművelők bérkorrekciójáról Az elmúlt napúkban — június 1-től visszamenően — bérkorrekcióban részesültek a tanácsi, függetlenített és részfoglalkozású népművelők. Erről kértünk tájékoztatást Hargitai Károlytól, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjétől: Kiket érint a bérkorrekció? — A tanácsi könyvtárak, levéltárak, múzeumok és művelődési házak szakalikalmazot- tait, és a gazdasági, műszaki, adminisztratív, s más dolgozóit, és a részfoglalkozású tanácsi népművelőket, például a művelődési házak megbízott igazgatóit, gondnokait, gazdasági vezetőit, adminisztrátorait. Megyénkben 684 főt; közülük 218 a főfoglalkozású szakalkalmazott, 120 az egyéb munkakörű alkalmazott, 346 pedig a részfoglalkozású dolgozó. Nem érinti e bérkorrekció például a tiszteletdíjas népművelőket. A népművelők bérkorrekcióját a pedagógusok bérrendezésével azonos elvek mozgatták? — A két bérrendezés időbeli egybeesése azért is szerencsés, mert megakadályozza a pedagógusi képesítésű népművelők eláramlását az iskolákba... De a pedagógus-bérrendezéstől eltér a népművelők bérkorrekciója, egyrészt a nagyságrendben, másodsorban abban, hogy a népművelőkét a megyei tanács bérmegtakarításából fedezik. (Ez Pest megyében 6 hónapra 623 ezer forint, ekkora összeg került a célra felosztásra.) A pedagógus-bérrendszer, a besorolás, a nomenklatúra változott, a népművelőknél viszont maradt. Kivételt képeznek a kezdő szakemberek: náluk az egyetemi végzettségűeknél 1900 lórinkban, a főiskolai végzettségűeknél 1750 forintban, a felsőfokú tanítóképzői bizonyítvánnyal rendelkezőknél pedig 1650 forintban állapítottuk meg a kezdő fizetést. Milyen szempontokra ügyeltek? — Részint nivelláltuk az intézménytípusok között mutatkozó aránytalan különbségeket. Eddig például a múzeumoknál 2040, a levéltárakban 2758 forint volt a szakalkalmazottak átlagfizetése. Ezért a levéltári szakalkalmazottaknál most csak átlag 10 százalékkal, a muzeológusoknál viszont 19 százalékkal emeltük a béreket. Ugyancsak nivellálódott a járások közötti fizetéskülönbség- átlag. Eddig például a ceglédi járási — községi — könyvtárakban 1461 forint volt a könyvtárosok átlagfizetése, míg a megyei-községi könyvtárakban 1823 forint... A személyi emeléseknél azonban már a végzettség és az eredmények figyelembe vételével differenciálni igyekeztünk. A bérkorrekciók mértéke? — Személyekre nézve nem kötelezőek, de akik fizetés- emelésben részesültek, azoknál a többlet nem lehetett alacsonyabb tíz százaléknál. A szakalkalmazott népművelőknél átlag 14 százalékos volt az emelés — egy esetben sem kevesebb 200 forintnál —, a többi dolgozónál átlag 10 százalékos. A maximális fizetésemelés: 500 forint. — A népművelők bérkorrekcióját a Művelődésügyi Minisztérium irányelvei alapján a megyei tanács művelődésügyi osztálya, illetve a városi és községi tanácsok végezték a járási hivatalok közreműködésével. A bérkorrekció személy szerinti differenciálásának alapelveit megtárgyalták a közalkalmazottak szakszervezetének megyei bizottságával, a végrehajtásnál mindenhol kikérték a párt- és szakszervezeti vezetés véleményét. P. A. Emlékezés Heltai Jenőre Centenáriumra emlékezik a magyar írótársadalom: száz évvel ezelőtt született Heltai Jenő — a Kossuth-díjjal kitüntetett költő, elbeszélő, drámaíró, aki 1957 óta nyugszik a Kerepesi temetőben. Sírjánál szerdán koszorúzás! ünnepséget rendeztek, amelyen megjelent Heltai Jenő özvegye is. A Magyar Írók Szövetségének képviseletében Hubay Miklós mondott méltatást a szerteágazó munkásságú, gazdag életművű Heltai Jenőről. Heltai síremlékére koszorút helyezett a családdal együtt az Írószövetség, a Magyar Pen Klub, a Színházművészeti Szövetség, a Szépirodalmi Könyvkiadó, s a Szerzői Jogvédő Hivatal is. Visegrád előtt Sportolóinknál, válogatot- tainknál már megszokott, hogy nagy versenyek előtt edzőtáborba vonulnak; rejtekhelyeken biztosítják maguknak a zavartalan felkészülés feltételeit. Meglepetéssel értesültünk arról, hogy a Monori József Attila Gimnázium irodalmi színpada is a felkészülésnek ezt a formáját választotta: táborban „alapoznak” a nagy viadalra, a hét végén Visegrádon lezajló színjátszó napok versenyére. A „rejtekhely” kifejezés nem túlzás ezúttal. A Szelidi- tó partján, távol a civilizáció minden zajától, jó szerével „nomád” körülmények közt táborozik a 15 monori gimnazista, s vezetőjük, Szálai Katalin tanárnő. — Irodalmi színpadunk, 1963-as megalakulása óta, szépen látja el feladatát. Az elért színvonalat csak folyamatos, kemény munkával tarthatjuk meg. A tanév során heti két alkalommal próbálunk. A most következő nagy erőpróba tökéletes fizikai és szellemi erőnlétet követel. Telektulajdonosok, háztulajdonosok, építtetők! Garázsok, gépkocsibejáró-utak és feljáratok burkolásához 40x40x10 cm-es; kerti utak, járdák, nyári konyhák és egyéb helyiségek burkolásához 40x40x6 cm-es beton burkolólapok azonnal elszállíthatok a Budapesti Betonárugyár toköli gyártó telepéről Árukiadás: hétfő-péntek, 8 és 13 óra között. Befizetés a Budapest Környéki TÜZÉP Vállalat minden telepén. Ezért döntöttünk úgy, hogy 10 napig együtt táborozunk, s módszeresen. tervszerűen készülünk a visegrádi találkozóra. Tánc, jóga, helyzetgyakorlat A tanárnő elém teszi e 10 nap órányi részletességgel kidolgozott programját Mutatóba egy nap terve: 7—8-ig: ébresztő, tisztálkodás, reggeli; 8—9: torna; 9—10: „zuhanás-esés”, színpadi helyzet- gyakorlatok; 10—11: versmondás, -elemzés; 11—12: beszédgyakorlat, szövegértelmezés; 12—18: ebéd, fürdésj vacsora; 18—19,30: a novella-adaptációk próbái; 19,30— 20,00: úszás, futás; 20,00— 21,30: szabadfoglalkozás, tánc; 21,30—22,00: jóga (!), takarodó ... — Ne csodálkozzon! — mondja Szalai Katalin, , látva elképedésemet. — Mi a lámpalázat is módszeresen küzdjük le... A színpadon csak úgy lehet valaki teljesen Ura a mozdulatainak, csak akkor képes a szereppel való teljes azonosulásra, ha semmiféle gátlás nem akadályozza ebben. A jóga ezért pótolhatatlan és nélkülözhetetlen. — Nem ró túlságosan nagy megterhelést ez a zsúfolt program a gyerekekre? — Nem. Egyrészt: mint láthatta, bőségesen áll rendelkezésükre szabadidő. Másrészt, s ez a leglényegesebb, szívvel s kedvvel csinálják. Remélem, nem hangzik fellengzősnek: érezzük, hogy nemes célokért dolgozunk, s ez mulandóvá tesz minden fáradtságot, szórakozássá változtatja a munkát. Szenvedéllyel — Melyek e „nemes célok”? — Mi nem a különböző irodalmi versengések díjaiért fáradozunk. Ezek a gyerekek szenvedélyesen szeretik az irodalmat, szeretnének szépen beszélni anyanyelvükön, az irodalmi művek lényegének megértésére és megértetésére törekednek. Senkinek sincs közülünk olyan titkos vágya, hogy egy színházi szakember majd „felfedezi”, s „valódi” színész lehet ... Nincsenek közöttünk sztárok: vannak jobb szavalok és rosszabb szavalok. De mindegyikük tudja, hogy több szorgalommal ő is elérheti a magasabb szintet... — A gyerekek most szünidejüket töltik. De nem megy-e a tanulás rovására „hobbyjuk” a tanév közben? — Irodalmi színpadunknak csak azok lehetnek tagjai, akiknek tanulmányi eredménye 3,5 fölött van. Többségüknek azonban sokkal jobb ennél. Amióta ez a társaság együtt van, egyre javulnak eredményeik. — Beszéljünk az előadandó műsorról... — ... ne beszéljünk róla. Elhatároztuk, hogy ittlétünk alatt nem foglalkozunk a produkcióval. Ügy érezzük, hogy Szöveg című műsorunkat már megfelelően begyakoroltuk, hiszen sokszor szerepeltünk vele más alkalmakkal. Most már csak apróbb csiszolásokat végzünk, egy-egy árnyaltabb hangsúlyt, egészen finom részlet- problémákat beszélünk meg. Azt hiszem, kár lenne „túlgyakorolni” a produkciót, mert gépiessé válhat... „Sok a szöveg“ — Mit rejt e tömör cím: Szöveg? — Nehéz műfaji meghatározást adni. Leginkább talán szatirikus dokumentumjátéknak nevezem. Irodalmi színpadunknak mindig alapelve volt, hogy politikus színházat csináljunk, a minket és a társadalmat érdeklő kérdésekkel foglalkozzunk. Napjainkban gyakran hallható: „Sok a szöveg...” Mi is így érezzük. Nemcsak sok, de felesleges is. — Az esélyek? — A visegrádi színjátszó napokra gondol? Régi dilemmája amatőr színjátszóinknak egy-egy ilyen versengés kapcsán, hogy a közönségnek játsszanak-e vagy a zsűrinek. A tökéletes az lenne, ha nem kellene a kettőt elválasztani egymástól. De hát a zsűrin sok múlik... Vetély- tánsaink is nyilván hasonló alapossággal készülnek az erőpróbára. Számunkra azonban mégsem a jé helyezés az elsőrendű cél: az eddig elért színvonalat szeretnénk túllépni. S ha ez sikerül, s ezt a zsűri is méltányolja, akkor valóban elégedetten foghatunk az új feladatok megvalósításához. Hirschler András Váradi Sándor szobrászművész dámvadszobrot mintáz Százados úti műtermében. A vörösréz lemezből készülő nagyméretű alkotást a Budapesti Vadászati Világkiállításon mutatják majd be. MAR „MAGYAR TORZSGARDA” Utazni kötelező Nyelvszakos egyetemisták féléves külföldi részképzése A magyar egyetemek nyelvszakos hallgatóinak 1967 óta van lehetőségük arra, hogy tanulmányaikat bizonyos idegen nyelvterületen végezhessék. A külföldi egyetemeken folyó képzés a hazai oktatás szerves része: a kint szerzett érdemjegyek bekerülnek az indexbe. A Hallgatók a nyelvtanulás mellett különböző kurzusokon vehetnek részt, és elvégeznek egy szabadon választott speciális nyelvi szemináriumot is, amelynek alapján elkészíthetik szakdolgozataikat. Az ősszel kezdődő tanévtől az eddigi jelentkezés alapján engedélyezett részképzés az orosz és a német szakosok számára egységesen félévessé válik, és kötelező lesz. A le- ningxádi és a moszkvai egyetemek, illetve főiskolák oktatóiból időközben olyan törzsgárdát alakítottak ki, akik idejük jelentős részét kizárólag magyar diákok tanításával töltik. A szovjet felsőoktatási intézményekben a következő tanévtől kezdődően már 300 magyar diák végzi féléves kötelező nyelvi gyakorlatát. Az NDK képviselőivel is tárgyalások folytak, amelyeken kidolgozták a német szakosok részképzésének új programját Lipcse, Halle, Jena, Greifswald és Rostock felső- oktatási intézményeibe 40 magyar hallgató utazik a következő tanévben. A lengyel egyetemekkel történt megállapodás alapján nemcsak nyelvszakos, hanem minden lengyelül tudó magyar egyetemista végezhet tanulmányokat az országban. De utazhatnak bolgár szakos diákok is Bulgáriába, és Olaszországgal is folynak hasonló tárgyalások. Mandulafák, fügeliget A Mecsek déli lejtőjén emelkedő új felsőoktatási intézmény — a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola — mediterrán hangulatú parkkal gazdagodik. A Kertészeti és Parképítő Vállalat munkásai már megkezdték a 32 ezer négyzet- méter területű park kialakítását, amely a maga nemében egyedülálló lesz az országban. A sziklás, meleg hegyoldalra mandulafákat telepítenek, valamint olyan ritka mecseki növényeket, amelyek eredetileg a Balkánfélszigetről és a Földközi-tenger partvidékéről származnak. A park legfőbb ékessége egy viszonylag nagy kitérje, désű fügeliget lesz — az első Magyar- országon. Mint ismeretes: a különleges éghajlatú Mecsekalján sokfelé díszlenek a szabad ég alatt fügecserjék, és ezek évről évre gazdag termést is hoznak. A parképítők legalább kétszáz cserjét ültetnek el a déli fekvésű kertben. A füge hálás növény: dús lombozatot hoz és hosszú ideig él. Könyvtár, múzeum a Nádasdy-várban Kulturális központ lesz a sárvári Nádasdy-vár — határozták el véglegesen a városi tanács szerdal végrehajtó bizottsági ülésén. Évek óta vitáztak a különböző szervek a szép középkori eredetű erőd hasznosításáról. Eközben egyre romlott az állaga, s helyenként veszélybe kerültek a benne lévő értékek. Összeomlással fenyegető zömök tornyát, freskókkal ékesített dísztermét és tízlyukú bejárati hídját gyors „mentőakcióban” felújították. A már készülő rekonstrukciós terv szerint a várban kap helyet a Nádasdy Múzeum, a járási és városi könyvtár és a járási művelődési központ klubja. Festői f környezetben kellemes pihenést nyújt Szentendrén a Pap-szigeti strandfürdő Nyitva- kedd kivételével — 9-től 19 óráig. / Dámvad — vörösrézből „Edzőtáborban”
