Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-13 / 163. szám

4 “K^Círlcm 1971. JCLíIUS 13., KEDD Létszámpótlás diákokkal „A zsebemre dolgozom../7 A konzervgyári dolgozok új­ságja írja: „Kár lenne azt hin­ni, hogy csak a fiatalok tart­ják számon a vakáció kezdetét. A konzervgyárak vezetői leg­alább olyan türelmetlenül kér­dezgetik csúcsidőtájt, hogy a diákok mikor jönnek? Nyíltan kimondják: Nem tudom, mit tennénk nyáron diákok nél­kül ...” A Gyümölcs- és Főzelék- konzervgyár dunakeszi gyárá­ban nem változik sokat év­szakonként a muhkáslétszám. A 650 dolgozónak biztosítani tudják a téli foglalkoztatottsá­got, s a szezonban, mikor jú­nius tizediké körül megkezdő­dik, diákokkal pótolják az idénymunkásokat. Két, három évvel ezelőtt sokkal több je­lentkező volt, de most már minden üzem vesz fel tanuló­kat nyári mimikára, ezért ta­valy és idén már nem jelent­keztek elegen. Februárban a dunakesziek a Pest megyei Tanács munka­ügyi osztályának írtak, s ott megszervezték, hogy a fővá­rosi iskolákból is jöjjenek dol­gozni gyerekek. Kétszázötve­net kértek. A helyi tanácshoz áprilisban küldték el igényü­ket: a váci járás iskoláiból 200 diákot vártak. Sokan jöttek előzetes szervezés nélkül is, általában az itt dolgozó szülők gyermekei és a községbeliek. Most átlag havonta 250 diák dolgozik a Dunakeszi Konzerv­gyárban. Sokan csak napokra jönnek, legtöbben két hétre, vagy egy hónapra, nagyon rit­ka az olyan, aki két hónapra köt szerződést. A gyerekeket ugyanoda állítják, ahová a fel­nőtt munkásokat, dolgoznak a gyártásnál (válogatnak, üveg­be, dobozokba raknak befőt­tet), a raktározásnál (csomagol­nak) s a göngyölegelőkészítés­nél (ide érkeznék az üres üve­gek). Normájuk is mint a fel­nőtteké.’ Balesetvédelmi okta­tást kapták, félórás volt, s mi­kor az egyik kislánytól meg­kérdeztem, mit hallott, habo­zás nélkül mondja, „a gyár nem, játszótér”, aztán elbizony­talanodik, s védekezve tovább folytatja: „tőlünk nem kérdez­ték vissza az anyagot..Fi­zetésük 1400 forint körül van, de akad, aki 1800-at is keres­het. Az általános iskolások hat órát dolgoznak, könnyű, egy­szerű munkát kapnak, kerese­tük 800—1100 forint. A szezonbeli létszámhiányt egyre nehezebb nyáron diá­kokkal ellensúlyozni, ha nincs elég fiatal, a felnőtték tizen- kétóráznak. Ősszel azonban 4—5 napos turnusokban fogad­ják a tanulókat, akkor köte­lező jönni, a tíznapos „munka­szabadság” idején. Mihalik Tiborné, a gyár üzemgazdasági osztályának he­lyettes vezetője elcsodálkozik kérdésemen, hogy jön-e olyan fiatal ide, aki később is itt akar dolgozni, érdekli az élel­miszergazdaság. — A gyerekek hozzánk zseb­pénzért jönnek. Ahogy valaki­nek összegyűlt a focira, uta­zásra, ruhára, kerékpárra va­ló, odébb áll. Valamikor — ne­vet — én, mint diák kezdtem itt dolgozni, de az régen volt... © Kovács Zita orkándzsekit, Tóth Edit iskolafelszerelést, Dénes Margit ruhát, Vági Jó­zsef kerékpárt vesz a fizetésé­ből. A gyümölcsüzem hatalmas, párával megtelt csarnokában húsz diák dolgozik. A lányok a málnaberakásnál, a fiúk a „kiszolgálásnál.” Ez azt jelen­ti, hogy a gyümölccsel telt ládákat a lányok elé rakják, akik abból válogatják, rakják az üvegekbe, dobozokba a meggyet, a málnát. A szalagokon szintén meggy fe málna — naponta 10 ezer iveg meggy és 12 ezer doboz nálna kerül innen a raktárak­ig. Zaj van, csúcsidő, minden (ép dolgozik, a lányok a sza­lagoknál ülnek, fura testtar­tásban, ormótlan gumicsiz- hában és fehér köpenyben, amelyen tenyérnyiek a mál­náid tok. Blaskó Éva gimnazista (a képen), Debrecenben tanul, kollégista, nyáron hazajön, szülei dunakesziek, apja laka­tos, anyja betanított munkás. Egy szoba, összkomfortos la­kásuk van, most vettek Tra­bantot, szép nyár elé néznek. Blaskó Éva már tavaly is itt dolgozott, 1800 forintot kere­sett, ruhát, iskolaszereket vett a pénzen, — Fogom a lapátot, a sze­metet az egyik ládába, a ro­hadt málnát a másikba, a jót pedig a konzervdobozba ra­kom. A normám — óránként a 25 d ekésből 90, ami itt van, a 22 dekásból 125, nem lehet lazsálni. Azért jövök ide dol­gozni, mert otthon unatkoz­nék, nekem már csak Debre­cenben vannak barátnőim, in­nen elszakadtam, meg az em­berek, a gyár is érdekel. A szüleimnek havonta ezer fo­rintba kerülök, nem költőméi ezt a pénzt, haza adom, majd édesanyám vesz nekem, ami kell... Nem, az élelmiszer- gazdaság végképp nem érde­kel ... A készáruraktárban a sza­lagokon már dobozok futnak. Négyen az üvegeket rakják, négyen beteszik a dobozba, ketten a gépnél állnak, ket­ten ragasztanak, ketten a sza­lagról veszik le a már megtelt, leragasztott dobozokat. Né­gyen hátul, a csarnok sarká­ban készítik kartonból a do­bozok beosztását, lapokkal osztják sokfelé a belső teret Egy műszak alatt 40 ezer do­boz gyümölcsöt szállíthat a targonca a teherkocsikhoz. Király Erzsébet eddig Du­nád; -árosban lakott a bátyjá­Negyven évvel ez­előtt, 1931 nyarán harmádszor tört be á magyar operett a világ zenei színpad­jaira: Lehár Ferenc és Kálmán Imre után Ábrahám Pál indult meg a világhír út­ján, a Hawai rózsája németországi sike­rével. Ábrahám Pál élet­útja éppen olyan gazdag váratlan for­dulatokban, mint egy operettlibrettó, ha­bár életének a har­madik felvonása, sajnos, egyáltalán nem végződött happy enddel... Ábrahám 1892-ben született Apatinban és gazda­sági pályára szánták szülei; el is végezte a kereskedelmi aka­démiát. Ám jött az első fordulat: az if­jú gazdasági szak­férfiú beiratkozott a Zeneművészeti »Fő­iskolára. Herzfeld Viktor, Siklós Albert és Molnár Géza vol­tak a mesterei. Ko­molyzene ígéreté­nél és a nővérénél, édesany­ja meghalt, apját nem ismeri, csak annyit tud róla, Pécsett él valahol. Király Erzsébetet az állam tartja el, most Fótra jár, a gyermekfelügyelő szak- középiskolába, 16 éves most, és most dolgozik életében elő­ször. A Balatonra megy, oda kell a pénz. — Két hetet dolgozom itt, aztán hazamegyek, Dunaúj­városba, onnan vissza Fótra, újra két hetet dolgozom majd az Izzóban, úgy tudom abla­kot mosni. A zsebemre dolgo­zom, de nem únom a munkát, elszórakozom, van, amikor énekelek magamban vagy elbe­szélgetünk a lányokkal... A vizes rongyon húzza az enyvpapírt, a szalagon elébe jövő dobozra illeszti, kezé­vel utánanyúl, végigsimítja, aztán újra a rongyhoz, újra... © „Nem tudom, mit tennénk nyáron diákok nélkül...” A diákoknak azonban foci, ke­rékpár, ruha kell, nyaralni akarnák, s annak a szülőnek van igaza, aki azt mondja ilyenkor: „keresd meg...” Azon azonban érdemes gon­dolkozni, nem lenne-e hasz­nosabb, ha azok a tanulók nyáron ott tologathatnák a tar­goncát, emelgethetnék a ládá­kat, ahová majdan menni szeretnének szakmunkásként, üzemmérnökként, mérnök­ként. S nemcsak zsebre dol­goznának, hanem körül is néznének a gyáriban, ahol a két hetet, az egy hónapot el- töltik. És később talán — az Volt egyszer egy muzsikus... Olajbányászok. A jó riport­filmtől mindig izgalmat vá­runk. Élet-adta drámai fe­szültséget, mely a valóság konfliktusait viszi a nyilvá­nosság színpadára. Meg is kaptuk mindezt Kardos Sán­dor rendező, Jeles András operatőr és Wisinger István riporter munkájától, miköz­ben egy szocialista olajfúró­brigád keresztmetszetén át pillanthattunk az algyői olaj­mezők feltáróinak mindenna­pi gondjaiba, A becsületes szolgálat, a bajtársi összefo­gás keresetlen példái mellett a munkakörülmények és a bé­rek elmaradottságára is fel­hívták a figyelmet. Kemény arcokat villantottak elénk, bajban is kitartókét, akik — szükségtelen bizonygatni — több törődést érdemelnek a társadalomtól, mivel nemzeti jövedelmünk közel egy tize­dét nekik köszönhetjük. Hisz- szük, hogy az efajta filmek nem csupán az illetékesek fi­gyelmének szólnak, de ráéb­resztik a kényelmes körülmé­nyek közt élő városi embert is arra az áldozatra, amit ké­nyelméért mások hoznak. Péntek esti bemutató. Vi­lágdivattá vált magányosnak Lenni, s ennek ábrázolása alól hazai irodalmunk se kivétel. Hogy mégsem soroljuk a ma­gyar Beckettek, újmódi Kafkák közé Vészi Endrét, illetve Vá­ratlan találkozások című két­részes tévéjátékát, annak el­sősorban az az oka, hogy a nyersanyagul szolgáló novel­lákban saját világot tudott teremteni, külön bejáratú em­beri sorsokat, melyek nem másolatai külföldi mintáknak. Irónia és részvét, szorongás és életközelség hideg-meleg für­dőjébe mártogatja hőseit az író, viszolygás és megértés kettősségét idézve fel a né­zőben. Elvontabban, de egy életérzést találóbban felvil­lantva nyilatkozott meg ez az első történetben, szokványo­sabb módon, ismertebb ele­mekből építkezve a második­ban. Mihályfi Imre rendező pontosan érzékelte a viliódzó kettősséget, s hogy végül in­kább szomorúság ébredt ben­nünk, mint katarzis: az alap­jában a reménytelennek áb­rázolt sorsok következménye. A színészek közül Bánki Zsu­zsa, Kálmán György, Sinko- vits Imre, Horváth József helytállt, Mensáros László pe­dig ismét bebizonyította: szí­nészeink közül ' tud a leg­sejtelmesebben nézni és hall­gatni. Szerelem a ládában. A nagy tehetségű filmrendező­nek, Makk Károlynak „sze­rencséje van a szerelemmel”. Szerelem című filmje Cannes- ban aratott méltó sikert, most Ludvik Askenazy (Szántó Eri­ka által filmre írt) kisregé­nye, a Szerelem a ládában adott számára alkalmat, hogy elmerüljön az apró dolgok lí­örülni. Budapest kö­zönségétől várom alázatosan az enge­délyt: örülhetek-e teljes szívvel iga­zán?” Nos, a magyar kö­zönség szeretettel fogadta az operettet, mint ahogy siker volt itthon a Történ­nek még csodák, a Mese a Grand Hotel­ben, a 3:1 a szerelem javára, s Júlia és a Fehér hattyú is. Közben azonban Berlint elöntötte a barna téboly, Ábra- hám először Párizs­ba menekül Hitlerék elől, majd Kubában bukkan fel, később pedig New Yorkban ápolják súlyos ideg- összeroppanással. Fé­lig gyógyultan tér Amerikából vissza a németországi Han- nowerbe, ahonnan jó hírek kezdenek érkezni egészségé­ről. Ezekre cáfol rá azonban 1960 máju­sában az eppendorfi egyetemi klinikáról érkezett halálhíre... rájába. Gyermekek halálosan komoly felnőtt játékai figyel­meztetnek: a felnőtt-világ már nem alkalmas rá, hogy ábrándjaikat megvalósítsuk. A rendező némiképp kortala- nította a novellát, szándékos vegyülékét hozta létre szín­helyeknek, jelmezeknek, amit Dobai Sándor operatőr gro­teszk-szürreális fényképezés­sel is megtoldott. Gyermek­rajzok, optikai trükkök is se­gítettek ebben, bár a lírai le­begésből némelykor mégis a földre pottyantunk. A gyer­mekszínészek remek mozga­tása, jeleneteik bája emléke­zetes pillanatokat szerzett. Suttogva és kiabálva... Fel­csillan a szemünk, ha rég várt, kedves ételt tálalnak elénk — de elszontyolodunk, ha íze elvész a sokféle . már­tás, dísz, körítés rengetegé­ben. Ilyesmi történt velünk a Kovács Kaíi-show nézése köz­ben. Mert a műsor elsősorban Szitányi András rendező tra­pézmutatványa volt; min- dent-bele bűvészkedés a ha­táslehetőségekkel. Másodsor­ban Z. Gács György üveg- plasztikáinak megragadó ki­állítását kaptuk (hát ha még színesben látták volna!), har­madjára Roboz Ágnes koreog­ráfiáját élvezhettük. Persze az énekesnő is jelen volt, csak éppen nehezen tudtuk kihá­mozni a tucatnyi paróka alól, Vasárnap délután megnyílt Tápiószecsőn „A Szovjetunió népművészete” című kiállítás, s ezzel kezdetét vette a Tápió menti nyár ’71 keretében meg­rendezett népművészeti hét Tegnap délután Bojtor Imre, Urbán Kati, Krasznai Tamás, Petrőczi Andrásné és a ceglédi népi zenekar közreműködésé­vel népdalestet rendeztek. Ma este Vankóné, Dudás Juló, a híres galgamácsiai népművész életéről szóló film mellett több más follk-filmet is vetítenek. Pénteken a Szovjetunió nép­művészetéről szóló kiállítás magyarázataként Bánlaki Vik­A nagykőrösi levéltár egész anyagát 1950-ben Kecske­métre vitték és az ottani le­véltárban őrzik. Nagykőrös lakossága és tanácsa azóta is sürgeti, hogy az okmányok­ban rögzített múlt hazake­rüljön, ez azonban hely hiá­nyában két évtizeden át nem valósulhatott meg. Miután tavaly a nagykőrösi élelmiszeripari szakközépis­kola új épületbe költözött, a városi bíróság régi épületé­ben addig elfoglalt helyiségei megürültek, azokra a bíró­ságnak nincs szüksége. A vá­rosi tanács ezt az épületrészt felajánlotta levéltár céljai­ra. — A bírósági épületben ren­delkezésre álló helyiségek a nagykőrösi iratok elhelyezé­séhez tágasak — közli velünk dr. Lakatos Ernő, a megyei levéltár igazgatója. — Ezért a megyei levéltár úgy határo­zott, hogy ott Dél-Pest me­gye levéltári központját ala­kítja ki. A nagykőrösi iratok hazaköltöztetése után odake­rül Cegléd város levéltára is. Továbbá a megyei levéltárból szintén nagykőrösi osztá­lyunkon helyezzük el az egész ceglédi járás levéltári anya­gát. És Nagykőrösre viszünk a megyei levéltárból minden duplikátumot, vagyis a két. esetleg több példányban őr­zött okmányok egyik példá­nyát. forgó székekből, miniatűr tán­cosokból azt az eredeti egyé­niséget, aki a „beat-korszak” kezdetén feltűnt. Hiába sut­togott, hasztalan kiabált: el­nyomták a bekevert tapsok, vibráló fények, keresetten dús és pompázatos revűhatások... Kovács Kati ürügyén valóban kápráztató produkciót lát­tunk, de jobban örültünk vol­na egykori önmagának, be­lülről fakadó nyers kiáltásai­nak, melyeket még nem fog­tak pórázra, nem tettek mes­terkéltté. ★ Ma este a drámakedvelők ismét a József Attila Szín­házba „látogathatnak”, Illyés Gyula Malom a Séden című színművének előadására. Szerda délután a debreceni Alföld című folyóirat mutat­kozik be, este pedig a nők helyzetével foglalkozó párt- határozat eredményeit vizs­gálja a Nők fóruma. Csütör­tökön a magyar vasút 125 évé­ről látunk műsort, este Latin- Amerikába utazunk a Moni­torral. Péntek este Székely Júlia A két Madáchné című tévéjátékát mutatják be, mely bizonyos értelemben „perújrafelvétel” a Madách életének alakulásában sors­döntő szerepet játszó nők — a feleség és az anya — megíté­lésében. Lehotay-Horváth György tor néprajzkutató tart, diavetí­téssel egybekötött előadást. A népművészeti hét befejező napján, vasárnap, rendezik a falunapot. Délelőtt az Épület­kerámiái Ipari Vállalat tart termelési tanácskozást, majd délután a szentmártonkátai, a szentlőrinckátai, a maglódi és a tápiószecsői „Röpülj, páva” körök mutatják be műsorukat. Hat órakor értékelik a bemu­tatót, később a körök vezetői szakmai tanácskozáson vesz­nek részt. Este fél nyolckor aratóbált rendeznek. Ezzel ér véget a falunap, illetve a nép- művészeti hét eseménysoroza­ta. — A helyiségeket a levél­tár különleges követelményei szerint kell átépíteni. Ennek, miután aránylag kis költ­séggel megoldható, nincs aka­dálya. Így egy éven belül megkezdheti működését nagy­kőrösi osztályunk. — A könnyen biztosítható tárgyi feltételeknél nehezeb­bek a személyi feltételek. Szakképzett levéltárosok kel­lenek a nagykőrösi levéltár­ba is. Helyben ilyenek nem találhatók, máshonnan oda- költözők részére pedig a vá­rosi tanács nem tud lakást juttatni. Most olyan törté­nelemszakos tanárok jelentke­zését várjuk, akik nagykőrö­si lakosok és a levéltári mun­ka iránt érdeklődnek. Átkép­zésükről természetesen gon­doskodunk. Sz. E. Nagykőrösi ősbemutató Hahó, Öcsi! A Nagykőrösi Nyár 71 kulturális, művészeti prog­ram keretében a „Hahó, öcsi!” című színes magyar film ősbemutatóját tartották tegnap a nagykőrösi Arany János Filmszínházban. Az ősbemutatón részt vettek a film alkotói is. ként kezdte, de má­sodik fordulatként a kamaramuzsika he­lyett hamarosan a tisztviselői pályát választotta, majd fölcsapott tőzsdebi­zományosnak. Ennyi fordulat után már nem volt meglepő, amikor az­tán visszapártolt a zeneművészethez, s ezúttal a könnyű- múzsával a karján tette ezt. Mint ope­rettszerző mutatko­zik be, és az Ope­rettszínház karmes­tere lesz. 1928 és 1938 között a filmzenéken kívül 11 zenés játé­kát játsszák nálunk és a legtöbbet külföl­dön is: Az utolsó Vere- bély-lány, a Szere­tem a feleségem jel­zik az indulást, majd a Zenebona és a Vik­tória a beérkezést. Az utóbbiból való az örökzöld sláger, a Nem történt semmi, csak elválunk csend­ben. S tényleg elvál­tunk: 1931-ben, a Ha­wai rózsája és a Bál a Savoyban külföldi sikere után Ábrahám Berlinbe költözik. Ettől persze a Hawai rózsájának nagy slá­gerét, a My golden Baby-t fütyülik a pesti és vidéki susz­terinasok és zengik a verklik országosan, de Ábrahám azért érezheti, hogy a vil­la a berlini Fasanen- Strassen nem min­den. 1932-ben, a Ha­wai rózsája pesti be­mutatója után így nyilatkozik: „őszin­tén megvallom, a Hawai rózsája sike­reinek mindeddig nem tudtam igazán életet. Tamás Ervin Tápió menti Nyár ’71 MPMÍmmi HÉT SZECSŐN Dél-Pest megye levéltári központja alakul Nagykőrösön HELYBENLAKÓ LEVÉLTÁROS KERESTETIK

Next

/
Oldalképek
Tartalom