Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-23 / 172. szám

rest uterei KJCírltm 1371. JŰLIUS 23., FENTEK Nyaralók szőlőhegye .Velencei-tavi pályázat A Fejér megyei Tanács, a Velencei-tavi Intéző Bizott­ság, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium pályázatot hirdet a Velencei­tó térségében felépíthető sző­lő-agyi nyaralók terveinek el­készítésére. Alapvető követel­mény, hogy a nyaralóépület beilleszkedjen a velencei sző­lőhegyi tájba. A pályázati ki­írást már átvehetik az érdek­lődők az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium gaz­dasági hivatalában, s a kész terveket legkésőbb október 18-ig kell elküldeni a Velen­cei-tavi Intéző Bizottságnak. A legjobb munkák díjazására és megvásárlására összesen 220 000 forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság legké­sőbb riovember 8-ig kihirdeti a pályázat eredményét. Hiányoznak a nyolcas, tizes anyák Minden nyáron visszatér a hűséges idénykombájnos — Pont rólam ír? Én nem is vagyok tsz-tag, csali afféle idénykombájnos — mondja Ötvös Sándor. — Nem baj, hiszen nyolc éve itt vagy közöttünk, minden aratásnál. Már leltárba vagy véve — viccelődnek vele és magunkra hagynak. A ceglédberceli Egyetértés Termelőszövetkezet búzatábláin javában tart a betakarítás. Négy kombájn falja a táblát, öt-hat centis, gyönyörű tarlót hagyva maga után. Szólnék, de a han­gomat egy most forduló Sz—4- es nyomja el. Ötvös Sándorra néznek, szemünk találkozik. A ikombájn már ürít, mikor megfordulunk és a közeli fás, bokros pihenőhely felé bállá­NYÁREGYHÁZI NÉPVISELET Foto: Pcterffy gunk. Látom rajta, hogy fá­radt. Leheveredünk a fűbe. Nézem poros, izzadtság szán­totta sovány arcát. Negyven­éves. Tiszthelyettes a hadse­regben. A felesége is dolgozik, összkomfortos lakás, tv, mosó­gép, hűtőszekrény, mindenük megvan. Ketten ötezer forint körül keresnek. Hirtelen jobb kérdés nem jut eszembe. — Miért csinálja? — Hívnak, és szívesen jö­vök. Egész évben szellemi munkát végzek, nekem ez pi­henést jelent. Aktív pihenést. — A munkahelyén mit szól­nak a társai? — Többen vállalnák hasonló munkát, nem vagyok különle­ges eset. A feletteseim elen­gednek. Megértik, hogy szük­ség van ránk itt is. — Mennyi időt tölt a tsz- ben? — Egy hónapot, míg tart az aratás. — Aratott már kézzel? — Megkóstoltam már a ka­szát édesapám mellett. Első kaszás volt a ceglédi gazdák­nál. Kisgyermek voltam, mi­kor már segítenem kellett ne­ki. Kötelet csináltunk, tereget­tünk, és a gereblyézés is a gyermekekre várt abban az időben. Sokszor ketten húztuk a „nagybőgőt” a tarlón. — Hol és mikor tanult meg kombájnt vezetni? — Harmincéves voltam, mi­kor beiratkoztam a ceglédi mezőgazdasági technikumba, levelező tagozatra. Itt tanul­tam meg a vezetést, és az Egyetértésben váltam gyakor­lott vezetővé, régi, idős kom- bájnosok keze alatt. Ben hard Józseftől, Kenéz Mihálytól kü­lönösen sokat tanultam. — Mikor elvégezte, miért nem jött át a mezőgazdaság­ba? — Sajnos, élég későn végez­tem. Harmincnégy éves vol­tam, és akkor már a honvéd­ségnél megállapodtam. De a nyári hónapra nagyon szívesen jöttem, mikor hívtak. És jól jött a pénz, mert abban az idő­ben építkeztem. — Elégedett a gépével? — Jobban kellene ellátni a gépeket tartalékalkatrészek­kel, mert vannak olyan alkat­részek, amelyeket nem tudunk pótolni. A nyolcas-tizes anyák, különböző ékszíjak egyáltalán nincsenek. Egy gépleáílás pe­dig több nappal meghosszab­bítja a betakarítást, mely nagy szemveszteséggel jár. Ha ez bekövetkezik, akkor a jó öreg kézi kaszát kell leakasztani a szögről. Illés István MOTOROS-TALÁLKOZO Győr város alapításának hétszáz éves évfordulója alkal­mából a Magyar Természetba­rát Szövetség országos moto­ros bizottsága és a Győr-Sop­ron megyei Természetbarát Szövetség túramotoros találko­zót rendez a győri camping- ben. Ennek keretében a „700 éves Győr” vándorserleg ki­írásával július 23—25-ig a győ­ri campingből kiindulva első ízben rendezik meg a túramo­toros tájékozódási versenyt ve­gyes kategóriájú motorok há­romfős csapatai részére. A részvevők Győr város és kör­nyéke megismerése, történelmi nevezetességeinek megtekinté­se mellett túra keretében Pan­nonhalmát is felkereshetik. A találkozó ideje alatt a cam- pingbsn műszaki tanácsadás és szervizszolgálat működül. A dunántúli tájegységi talál­kozóra a szervezett túramoto­rosokon kívül minden érdek­lődőt várnak. iltíromcser tftíafotjyasaió Könyörgő arc a pénztárablaknál A pilisi Luther téren talál­ható a Pilis és Vidéke ÁFÉSZ gázlerakata. A cseretelep 1965 óta működik. Jelenlegi veze­tője Major Istvánná, aki egy éve látja el itt feladatát. — Mozgalmas nap volt a mai — mondja. — Ilyenkor, amikor van gáz, szinte meg­állás nélkül dolgozunk. Délután 6 órára, éppen ka­puzárásra értem oda. De mert Majorosné a szomszédban la­kik, módunk volt beszélgetni. Máris zörgetnek a kapun. Az utcán gyerekek kiabálnak, csengetnek, a pénztárfülke ab­lakában pedig könyörgő férfi­arc jelenik meg: — Tudom, hogy későn jöt­tem, de a feleségem fekvő beteg, én Pesten dolgozom, és csak ilyenkor, zárás után tu­dok jönni. Sajnos, a szomszé­dokat nem küldhetem el gázért. Kérem, szolgáljon ki. Majomé nem teheti, hiszen akkor az utcán várakozó ve­vőket is mind ki kellene szol­gálnia, — Kevesen veszik tudomá­sul, hogy délelőtt 9-től 10-ig, délután pedig 3-tól 6 óráig tartanak nyitva. Mivel a cseretelep itt van a lakásunk mellett, tudják, hogy otthon vagyok, s ezért sem lenne a kiszolgálásnak se vége, se hossza. Ha megtenném, nekem egy perc szabad időm sem maradna. Sajnos, a községben B. E e 230 literes hűtőszekrény: a lakás hűtött éléskamrája Kipróbált és jól bevált ma­gyar alkatrészekkel készül. A 16 literes mélyhűtőrészben —12 °C alatti hőmérséklet. Hő- szigetelése a legkorszerűbb. A belseje nem nedvesedik és nem rozsdásodik. Csendesen működik, hosszú élettartamú, csekély áramot fo gyászt Az élelmiszerek elhelyezésére a mélyhűtőrekesz, zöldség- és gyümölcs- tároló tálak, valamint hat rakodópolc szol­gál. Belső világítása a mágneszáras ajtó nyitásával működik. 2 évi garancia % letes szervizellátásáról gondos­kodunk. Ara: 5680 Ft Gyártja a Hűtőgépgyár mindenki ismer, s nagyon so­kan meg is haragszanak rám. — Honnan kapja Pilis a gázt? — Szajolról, a kőolajveze­ték vállalat töltőüzeméből, hetente egyszer, szerdán szál­lítanak 320 gázpalackot. En­nek a gázmennyiségnek kel­lene kielégítenie Pilis, Mo- nori-erdő és Nyáregyháza igé­nyeit. Nyáregyházára egyéb­ként minden szállításkor, kü­lön gépkocsival, mintegy 60 palackot szállítunk. — És ez elég? — Sajnos, nem. A három községnek csaknem három­ezer gázfogyasztója van. — Van-e a gázlerakat veze­tőjének valamilyen kérése? — Igen. Nagyon kérném, hogy a lakosság 14 éven aluli gyermekeket ne küldjön gázért. Tilos. Az egyéb óvórendszabályokra itt, az udvaron táblák figyelmez­tetnek. Mindenki elolvashatja, mire kell ügyelnie. Rendelle­nességre még nem volt példa. A cseretelep vezetéséhez vizsga is szükséges. Majomé nemrég vizsgázott Várpalotán — jelesre. Feladatát ez a mi­nősítés idehaza is jellemzi, csak a délutáni nyitvartartást kellene talán meghosszabbí­tani! M. E. Monoron nem - Cegléden igen? Félreértések elkerülése végett, először is idézném egy nyilatkozat egy mon­datát: „Hangsúlyozom, hogy a balesetbiztosítás nem kötelező”. Tóth János igazgató, a MÁV Budapes­ti Igazgatóságának vezetője írta alá. És most következ­zék a történet. Nem az el­ső, sajnos. De most már jó lenne, hogy az utolsó le­gyen. Babári József, Monor, Bercsényi utcai lakos, jú­lius 12-én a reggeli 8.13 órakor induló vonattal Ceg­lédre szeretett volna utaz­ni. A monori vasútállomá­son két jegyet kért, bizto­sítás nélkül, mert éppen csak annyi pénz volt nála. A pénztárosnő kereken ki­jelentette, hogy ő nem ad jegyet, csak biztosítással, s mondandója végére pontot téve becsapta az ablakot. A vonat közben beállt. Babári felszállt jegy nélkül — mert mit tehetett? A ka­lauznak elmondta ugyan, hogy járt, a bírságolási jegyzőkönyv mégis megszü­letett, a szokásos pénzbün­tetéssel. Babári József most már kíváncsi volt, hogy Cegléden vajon adnak-e Je­gyet biztosítás nélkül? Ad­tak. A jegyekre előzőleg rá­ragasztották a biztosítási bélyeget, de a pénztárosnő egyetlen nyisszantással le­vágta róla. Babári József nem haj­landó kifizetni a büntetést. Nem az ő h'bája, hogy jegy nélkül kellett felszállnia. Nem az ő hibája, hogy az érvényes rendelkezéseket a monori vasútállomáson fi­gyelmen kívül hagyják. K. Zs. E. POUANSZKIJ KAPITULÁCIÓ Feküdtem a dí­ványon és ciga­rettáztam. Fentről ütemes kopogás hallatszott. Nem értem, miért nem lehet azt felfogni, hogy az ő padló­juk az én meny- nyezetem másik oldala? Kopognak a padlójukon, ugyanakkor dön­getik a mennye­zetemet. IdegesítőI Nekem is kopog­nom kell, külön­ben még azt ta­lálják gondolni, hogy megijedtem tőlük. Fogtam a part­vist és megzör­gettem fölöttem a falat. A válasz né­hány fonnál erő­sebben visszhang­zott. Fent dühösen népi táncba kezd­tek. Én sem ma­radtam adós. A mennyezeten nem tudtam táncolni, viszont cserébe felütöttem a Filo­zófiai Kislexikont, felmásztam a szekrény tetejére és elszavaltam a jelenségek egyete­mes kapcsolatáról szóló cikkelyt. Fentről — szom­szédaim működé­sének eredménye­képpen — hosszas csörgésbe kezdett egy vekker. Nem maradt más hátra, mint bekapcsolni a „Neva” márkájú villanyborotvá­mat, s a partvis segítségével a pla­fon közelébe tol­ni. Fölöttem a vá­laszrendszabály foganatosítása cél­jából hosszas fut- kosás kezdődött. Végül felhangzott a csúfolódó „Csend honol a rogozsi városkapu fö­lött ...” E lemez után én is áttér­tem a lírára. Tu­domásukra hoz­tam, hogy „Alusz­nak a sötét dim- bok ..remeg­nek a falak. A rövid lírai in­termezzo után szomszédaim fém- edénygurigázó att­rakciója követke­zett. Fegyvertársra leltem a teljes erejéből dolgozó csillárra akasztott porszívómmal. Fö­löttem rákazdtek a volgai hajó von­tatók dalára. Két szólamban! Én meg teljes hang­erőre kapcsoltam a rádiót. Fent ugatni kez­dett egy kutya. Nekem nincs ku­tyám, magamnak kellett ugatnom. Nagyobb expressz- sivitással csinál­hattam, mint a szomszédok ku­tyája, mert őt ha­marosan kizárták az előadásból, mint olyan sze­replőt, aki a rábí­zott feladattal nem tud megbir­kózni. Kis csend kö­vetkezett. Álltam a szek­rényen, fülemet a mennyezethez szo­rítva. Hirtelen dobhártyarepesz­tő berregés — s én áldozatként buktam alá a szekrényről. Üzembe lépett a motorbicikli. Rohangálni kezd­tem a szobában. Ott már semmi megfelelő nem akadt a kezem ügyébe! Ekkor magnetofonom­mal leszaladtam a legközelebbi épít­kezésre. Szalagra vettem a cölöpve­rést kísérő zöreje­ket. Szomszédaim er­re nem számítot­tak. Motorjuk ber­regése lantszóra szelídült a modern ipar lehengerlő nagyzenekara mellett. Hamarosan ka­pituláltak: abla­kom előtt meg-, lengették a fehér törülközőt. (Fordította: Saiga Attila)

Next

/
Oldalképek
Tartalom