Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-18 / 168. szám
4 fei t kl fcCrl 1971. JŰLIUS 18., VASARNAP ÜNNEP SZEGEDEN Megkezdődtek a szabadtéri játékok JÁVOR PIROSKA ÉS ASSZONYI TAMÁS KIÁLLÍTÁSA CEGLÉDEN A SZTEREÓ UTÁN Jön a kvadroiónia öt évvel ezelőtt készült az első sztereofelvétel a Magyar Rádió stúdióiban, ma már a sztereofónia napi 3—4 órát foglal le az URH műsorából. A negyedik ötéves terv az URH-hálczat fejlesztésével lehetőséget teremt a speciális adóhálózat kiépítésére, így a satereorádiózás elterjedésére is. Ezzel párhuzamosan megkezdődött — természetesen nagyon kezdeti stádiumban — a kvadroiónia Szombaton az ünnepi hetek eseményeire, mintegy 15 COO látogató érkezett Szegedre. Külföldi csoportokat fogadtak Csehszlovákiából, a Szovjetunióból és az NSZK-ból, egyéni látogatók különösen Jugoszláviából jöttek sokan, de még londoni, oslói turisták is felkeresték a helyi idegen- forgalmi hivatalt. A közönség a szombat esti előadáson Hacsaturján Spartacus című balettjét tekintette meg a Magyar Állami Operaház együttesének vendégjátékában. A címszerepet Fülöp Viktor Kossuth-díjas kiváló művész táncolta. A szegedi szabadtéri játékok mai programján ismét a Spartacus előadása szerepel. Cegléd nyári kulturális eseménysorozatának jelentős rendezvénye az a kiállítás, amelyet tegnap délben nyitott meg a Kossuth Múzeumban dr. Ikra i Nándor, a Pest megyei múzeumok igazgatója: a Szentendrén élő fiatal művészházaspár, a ceglédi származású Jávor Piroska festő és férje Asszonyi Tamás szobrász alkotásaival ismerkedhetnek meg a látogatók. Dr. Ikvai Nándor megnyitójában méltatta Jávor Piroska művészetét, aki egy történelmi műfaj újjáélesztője, s aki a tűzzománc technikával jegyezte el magát. Játszik a formákkal, együtt él a színekkel. A finom humor és a nőiesen, kedves líra jellemzi alkotásait. Asszonyi Tamás tenyérnyi méretű műveiből önálló világ árad felénk. Tökéletessé érlelt gondolatok kisplasztikái. Jávor Piroska 27 zománcképét és nyolc grafikáját, Asz- szonyi Tamás 7 kisplasztikáját, valamint 55 érmét állították ki. Megjelentetik a Tragédia fakszimiléjét Szabó József, a Balassagyarmaton élő Madáeh-kutató, aki ez idő szerint a Madách-vonat- kozású legteljesebb magán- gyűjteménnyel rendelkezik, a Szépirodalmi Könyvkiadó megbízásából újonnan sajtó alá rendezte Az ember tragédiája szövegét. A jelentős kultúrtörténeti munkához a jeles kutató a Madáeh-kézirat eredetijét használta fel. A nemzeti ereklye fakszimile kiadását 1973-ban, Madách születésének 150., jubileumi évfordulóján jelenteti meg az Akadémia Kiadó. felfedezése is. Ez a sztereónál is modernebb, 4 csatornás és négyhangszórós készülék lesz, amely azzal, hogy a hallgatót a muzsika „középpontjába” állítja, azt az érzést kelti, mintha a zenekar a helyszínen, a szobában szólalna meg. A hazai kísérletek Francia- országgal és Olaszországgal egy időben nálunk indultak meg elsőnek a világon. Játékból Baranya egyik ősi falucskájában — Szebényben — szombaton valósággá vált egy színpompás népi játék. Az ott működő országos hírű népi együttes két fiatal tagja az évszázados hagyományoknak megfelelően tartotta meg a lakodalmát. i A 18 éves Szűcs Teréz, aki I A népművelő falun A kultúra, a műveltség, a " társadalom fontos, produktív erejéhez tartozik, a gazdasági növekedés és a társadalmi haladás egyik alapvető követelménye. Ezért a szocializmus építésének folyamatában annak részeként kell értelmezni a személyiség szocialista formálását, alakítását, a marxista—leninista eszmék meghonosítását a tömegek között. A cél egyértelmű, világos és összhangban áll a társadalom általános fejlődésének igényével. A megvalósítást azonban több ellentmondás gátolja. Az egyik ilyen ellentmondás: művelődési intézményeink korszerűtlensége. A művelődési otthonok jelentős része a régi népművelési koncepciónak megfelelően épült, kisebb termek nélkül és így szakköri és klubfoglalkozások számára, a népművelés új formáinak meghonosítására alkalmatlanok. A két évvel ezelőtti új besorolás értelmében a falusi művelődési házak fele nem felel meg a korszerű követelményeknek. Ez országos átlag. A második ellentmondás: a személyi feltételek hiánya. Az ok: a falusi népművelői munkakörök nem vonzóak. Jellemző erre, hogy országosan ma is huszonöt-harminc százalékos a fluktuáció, ennek következtében a képesítési rendeletnek — amely például egyetemi diplomához köti a függetlenített művelődési ház igazgatói tisztét — nem lehet érvényt szerezni. Két számadat is meggyőzően bizonyítja ezt. Országosan a könyvtárosok több mint felének, a művelődési ház igazgatók több mint kétharmadának nincs megfelelő szakképesítése. 4 z okokat vizsgálva megál- lapítható, hogy a népművelők gyakori cserélődésének több reális oka van. Az egyik: a népművelőkkel szemben támasztott követelmény és felelősség nincs arányban anyagi megbecsülésükkel. Átlagfizetésük kevesebb a pedagógusok fizetésénél, nem is beszélve a falura kerülő műszaki, agrár- és orvosértelmiség kereseti lehetőségéről. A másik: a népművelők a társadalmi rangsorolásban igen alacsony szinten helyezkednek el. Kétségtelen, hogy szakmai tekintélyük — megfelelő képesítésük mellett — elsősorban azzal nőne meg, ha a falu szellemi életében legalább azt az önállóságát megkaphatnák, mint az iskolaigazgatók vagy az orvosok a rm-guk területén. Ez azonban ma még koránt- sincs így. A harmadik: a népművelők munkaköri kötelességei változatlanul körülhatáro- latlanok. Gyakran az irányítószervező munkától kezdve — megfelelő segítőtársak híján — egészen a plakátfestésig terjed a művelődési házak igazgatóinak munkaköre. De vajon reális követelmény-e ez havi kétezer forint körüli fizetésért, ami a pillanatnyi országos átlag? A negyedik: a magasra szabott bevételi tervek a népművelőket gyakran saját igényeikkel szemben is megalkuvásra késztetik. Ebben az esetben egyébként is jelentkezik az a belső ellentmondás: komolyabb bevételt csak nagyobb befektetéssel, esztétikus, jól felszerelt, korszerű intézményekben tud produkálni egy igazgató. Ezek a feltételek azonban csak nagyon kevés helyen találhatók meg. S végül, ami szintén nem elhanyagolható tényező: a népművelők falusi letelepedését nem segítik — tisztelet a kivételnek — a helyi szervek a különböző szociális juttatások révén sem. Tény, hogy a falura költöző értelmiségiek közül a népművelők juthatnak legutoljára lakáshoz, ugyanakkor, amikor a többszörös jövedelmi lehetőségekkel rendelkező orvost kész lakással várják a falvak. Még a pedagógusokat megillető lakásépítési kölcsönből is csak elvétve részesülhetnek. A tiszteletdíjas népművelők " esetében, ha más csoportosításban és más mértékben is, nagyrészt ugyanilyen problémákkal találkozhatunk. Pedig számuk nem jelentéktelen: országosan a művelődési házak vezetőinek közel kétharmada és a könyvtárosoknak több mint kétharmada tiszteletdíjért végzi nagyon fontos munkáját. Nem véletlen, hogy a pedagógusok nem szívesen vállalják a tiszteletdíjas népművelő feladatkörét, mert azzal — néhány száz forintos tiszteletdíjért — olyan gondot és felelősséget vesznek a nyakukba, amely meghatározza egyéni, sőt családi életüket is, mivel falun népművelni igazán csak az esti órákban lehet. Ugyanakkor sem erkölcsi, sem anyagi megbecsülést nem kapnak olyan mértékben — eZ- lenszolgáltatásként —, ami egyáltalán vonzóvá tehetné számukra a falusi kulturális munkát. Annak érdekében, hogy a fiatal népművelők és könyvtárosok szívesebben vállalják a faluhoz kötődő hivatásukat, változtatni kellene társadalmi helyzetükön, megbecsülésükön. Szükséges lenne számukra olyan kedvezmények bevezetése, amelyeket más értelmiségi kategóriákba tartozók kapnak államunktól falusi munkahelyük elfoglalásakor. A társadalmi és gazdasági " fejlődés teremtette új lehetőségek nemcsak az emberrel, hanem annak művelődésével szemben is új követelményeket támasztanak. Ez tény. Az új feladatokat azonban csupán a régi tudás birtokában megoldani már nem lehet. Csak a folyamatos tudásszerzés biztosíthatja, hogy lépést tudjunk tartani a gyors és egyre fokozódó ütemű fejlődéssel. Ehhez azonban megfelelően képzett, munkájukat hivatásnak érző népművelők kellenek. Ez az igény viszont szükségszerűen megköveteli nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésüket, azt, hogy népművelőnek lenni érdemes legyen. Prukner Pál valóság • Mint hetven éve • Tánc a termőág körül • Gyűjtő menyasz- szonycsók most érettségizett a pécsvára- di gimnáziumban és a 23 éves Gyimesi József, akit a vasutasnapon avattak MÁV- tisztté — esküdött hűséget egymásnak. A másfél évtizede alakult népi együttes közreműködésével pontosan úgy rendezték meg a lakodalmat, ahogyan utoljára a most hat- van-hetven éves asszonyok és férfiak. Az eseményre a falu nagyobb része — legalább kétszáz ház népe — hivatalos volt. Sok vendég érkezett a környékből és külföldről is, s igy körülbelül hatszázan voltak szemtanúi ennek a ritka szép népi ünnepnek. Nemcsak a népi együttes tagjai, hanem a lakodalmi vendégsereg pagy része is felöltötte erre az alkalomra a régi — művészien varrott, díszített — népviseletet. Az ünnepségen sorra megelevenedtek az ősi lakodalmas szokások: az úgynevezett termőág feldíszítése és körültáncolása, a vőlegény elbúcsúztatása, a menyasszony kikérése és elbúcsúztatása. A művelődési házban tartott esküvői szertartáson a népi együttes tagjai adtak műsort a fiatal pár és a vendégek tiszteletére. A gazdag vacsorát ugyancsak hagyományos módon rendezték meg: minden ételt és italt tréfás rigmusokkal vezettek be. Ezt követte az ajándékgyűjtő „menyasszonycsók” és a „párnatánc”. Ezeket a szép régi népszokásokat Horváth István, az együttes vezetője gyűjtötte össze az elmúlt másfél évtized alatt az együttes tagjainak közreműködésével. A negyedik nyár Zebcgénybcn... Szőnyi István 1923-tól 1970- ig alkotott itt, alakított ki, s valósított meg fesztészetében a természettel, tájjal egy sajátos, új kapcsolatot. A házban, a műtermekben, a tízholdas kertben az öt éve alapított Szőnyi István Emlékmúzeum, s az emlékmúzeum baráti köre szervezésében negyedik éve nyitja meg kapuit a nyári képzőművészeti szabadiskola. Július tizennyolcadikétól augusztus nyolcadikéig kettő vagy négy hetet töltenek itt a hallgatók. (A részvételi díj két hétre négyszáz, négy hétre hétszáfe forint.) A festő és grafikai, a szobrász és a kerámia tagozatok vezetői Hincz Gyula, Somogyi József, Gorka Géza; Kossuth-díjas, kiváló művészek, a tanárok: Mizser Pál KOMAROMI-ZSOLDOS; IKREK NYARA M©N! és Derkovits-díjas festőművész, Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész, az előadók: D. Fehér Zsuzsa, Körner Éva, Papp Gábor művészettörténészek, László Gyula professzor, Miklós Pál kandidátus és sokan mások. Az idén kétszázan Dr. Végvári Lajos művészet- történész, kandidátus, a Képzőművészeti Főiskola tanszék- vezető tanára, a szabadiskola igazgatója először az új kempingtábort mutatja meg. A vilianyvilágításos faházakat, négy személyre tervezték. Távolabb fürdőépület. Az idén már hallgatóik száma összesen kétszáz — dehat- vanat el kellett utasítaniuk. Négy éve hatvan résztvevővel nyílt az első nyári képzőművészeti szabadiskola Zebe- gényben. Kik jelentkeznek? Van közöttük anya a lányával, aztán egy Amerikából évente visszatérő magyar asszony, tavaly volt egy református lelkész, azután itt a középkorú, évente jelentkező Kutyás Hölgy... De a többség: fiatalok, művészeti gimnazisták, középiskolások, pedagógiai főiskolások, kirakatrendező iskolába járók, dekoratőrök, s az ország különböző részeiből a képzőművészeti szakkörök tagjai. Ceruza, ecset és agyag Takács Zsuzsa az idén érettségizett a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban. Már másodízben jön Zebegénybe, év közben a fővárosi Dési Huber István képzőművész körben dolgozik. Az idén már felvételizett a Képzőművészt! Főiskolán, de még nem tudja, felvették-e. Mindenesetre, ha nem, csak olyan helyre megy állásba, ahol kezében ecsettel, ceruzával tevékenykedhet. S a főiskolára harmincéves koráig még tizenegy alkalommal felvételizhet ... Barátnője, Feuer Johanna, ősszel a Szilágyi gimnázium harmadik osztályába megy. Az ő vágya is a főiskola... A két testvér, Alapfy László másodikos és Alapfy Attila harmadikos gimnazisták, grafikusnak készülnek ... Erdész László a kerámia tagozat hallgatója, Dunaújvárosból jött feleségével. A Dunai Vasmű üzemmérnöke, ősztől levelező építészmérnök-hallgató — de előbb még megvárja, mit mond munkáira Gorka Géza. (De milyen jó lenne, ha ez az országszerte tömegével jelentkező ifjúi szín- és formaszeretet, vizuális szépkeresés, szépalkotó-hajlam azoknál, akik nem kerülnek főiskolára, művészpályára — és ők teszik a többséget —, sem maradna később hobby, vasárnapi fes- tegetés vágy kialvó álom, hanem gyakorlati tevékenységbe terelődne. Ha a néhány képző- és iparművészeti gimnázium példájára szakmai iskolák sokasága gondoskodna arról, hogy a szín- 1 és formaszeretet s hozzáértés bekerüljön a konkrét tárgyalkotásba, és főként az iparba, ahol oly nagy szükség lenne rá — erről beszélgetünk ifjú Koffán Károly festővel, a szabadiskola tanárával, a dunaújvárosi műszála főiskola ipari formatervező tanárával. Élményforrások Mindenesetre, akár művészeti pályára kerülnek később e szimpatikus fiatalok, a zebe_ gényi nyári képzőművészeti szabadiskola hallgatói, akár nem, e tartalmas nyarak — egész életüket gazdagítható élményforrássá válnak majd számukra. De nyár, Duna, hegyek, lombok, fiatalság nem tűrik az örökös komolyságot. Szóljunk tehát befejezésül Tücsökről, a furcsa kis kutyáról. Alakja csak félig valóságos, félig mondái. Minden nyáron megjelenik az iskolában. De mikor az bezárja kapuit, ő is eltűnik Zebegényből. Hol él, lakik, futkározik ősszel, télen, tavasszal, nem tudni. Egy biztos: júliusban ismét megjelenik. P. A. Festett koporsók nyomában Kéthetes tanulmányúton hazánkban tartózkodott a prágai történeti múzeum igazgatónője, dr. Helena Johnova. A régészet csehszlovák doktornőjét elsősorban az ősi temetkezési módok, ezen belül is a festett koporsók érdeklik, amelyekből nem sok található Közép- Európában- Hazánkban két helységben találtak festett koporsókat, Hajdúböszörményben és a Pest megyei Sziget- . szentmíklóson. Dr. Helena' Johnova tanulmányútja során mindkét lelőhelyet felkereste, és meglátogatta a szigetszent- miklósi helytörténeti múzeumot is. COLLEGIUM MUSICUM Miskolc nyári kulturális életének hagyományos zenei eseménye a XIII. században épült avasi református műemléki templomban rendezeti Collegium Musicum hangver? senysorozat. A kitűnő akusz* tikájú templomban a bárok! zene gyöngyszemeit szólaltatják meg a pécsi orgonagyát által 1895-ben beépített hangszeren.