Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-09 / 160. szám

HtCfEí 1971. JŰLITTS 9., PÉNTEK Nagygyűlés a csepeli szerszámgépgyárban (Folytatás az i. oldalról.) nak első titkára és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke ,az MSZMP KB székházéban fo­gadták a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnökét. Ludvik Svoboda és kísérete csütörtökön délután ellátoga­tott a Csepel Vas- és Fémmű­vek Szerszámgépgyárába. A csehszlovák vendégekkel ' együtt részt vett a látogatáson Losoncé. Pál az Elnöki Ta­nács elnöke ts felesége, Apró Antal, az MSZMP PB tagja,, az országgyűlés elnöke, dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari . miniszter is. Csató László, a Csepel Vas- és Fém­művek vezérigazgatója tájé­koztatta a testvéri csehszlo­vák nép képviselőit a gyár­óriás munkájáról-. EJzt követő­en Ludvik Svoboda nagygyű­lésen találkozott a szerszám- gépgyár dolgozóival. A nagy­gyűlésen Apró Antal és Lud­vik Svoboda mondott beszé­det. Apró Antal beszéde Losonczá Pál este az Ország­házban fogadást adott Ludvik Svoboda tiszteletére. .Részt vettek a fogadáson: a cseh­szlovák államfő kísérete, a ma­gyar kormány tagjaiba politi­kai, a gazdasági és a kulturá­lis élet sok más vezető szemé­lyiségé. Ott volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képvi­seletek sok vezetője, valamint katonai és légügyi attaséja.' A szívélyes, baráti fogadá­son Losonczi Pál pohárkö&zön- tőt mondott. . A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS ÜLÉSE A Szlovák Nemzeti Tanács csütörtökön megnyílt üléssza­kán többek között néhány vál­tozást hajtott végre a tanács összetételében. A tanács el­nöksége elfogadta dr. Szabó Rudolf írásban beterjesztett lemondását a Szlovák Nemze­ti Tanácsban, valamint a Szö­vetségi Gyűlés Nemzeti Ka­marájában betöltött képvise­lői mandátumáról. A plénum egyidejűleg a tanács elnöksé­gének javaslatára Dobos Lászlót, a CSEMADOK volt elnökét, megfosztotta a Szlo­vák Nemzeti Tanácsban, va­lamint a Parlament Nemzeti Kamarájában viselt képvise­lői tisztségétől. A bolgár laesiizeágj ülés meg választotta az államtanács és a kormánv tagjai í A szocializmus építésében az elmúlt negyedszázad alatt Csehszlovákia dolgozói jelen­tős eredményeket értek el — mondotta többek között Apró Antal. — Éppen ezért, mi ma­gyar dolgozók, nagy aggoda­lommal figyeltük azokat a szo­cializmussal szemben ható po­litikai eseményeket, amelyek az 1968-as és 1989-es években Csehszlovákiában lezajlottak, és amelyek számos vonatko­zásban hasonlítottak az 1956- os magyar ellenforradalmi ese. menyekhez. Bennünket min­den lépésünkben, amellyel Csehszlovákiában a szocialista forradalom erőit segítettük, a szocialista Csehszlovákia né­pei iránti szolidaritás, közös ügyünk, a szocialista országok egységének védelme vezérelt. Mint ismeretes, Csehszlová­kia Kommunista Pártja a kö­zelmúltban tartotta meg XIV. kongresszusát. Mi magyar kommunisták nagyra értékel­jük a kongresszus eredmé­nyeit. azt a körülményt, hogy a csehszlovák párt és társada­lom életében egy nehéz idő­szakot lezárt a kongresszus és a szocialista társadalom továb­bi eredményes építéséhez új . irányvonalat mutatott. Gazdasági együttműködé­sünk jól fejlődik. Méreteit és súlyát az jellemzi, hogy az el­múlt időszakban a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság az ez évi 342 millió rubeles elő­irányzatával — a harmadik helyen áll Magyarországnak a szocialista országokkal bonyo­lított külkereskedelmi forgal­mában. — A Csepel Vas- és Fém­műveknek már hosszú ideje jó kapcsolata van a különböző csehszlovák vállalatokkal. Éván te mintegy 100 millió fo­rint értékben exportálnak a csepeli elvtársak különböző szerszámgépeket, kerékpáro­kat, transzformátorokat, kon­fekcióipari gépeket és más ter­mékeket Csehszlovákiába, ahonnan főleg kohászati alap­anyagokat és félkészterméke­ket vásárolnak. Elmondhatjuk, hogy párt­jaink központi bizottságai kö­zött minden téren jók a politi­kai kapcsolatok. Nagyra érté­keljük Gustáv Hiisák elvtárs törekvését a Csehszlovák Kom­munista Párt vezető szerepé­nek további megerősítéséért, az ország gazdasági fejlődésé­nek meggyorsításáéit és inter­nacionalista kapcsolataink megszilárdításáért folytatott harcban. Apró Antal további sok si- k£rt kivárj, a testvéri- Cseh­szlovákia ...ööígoBó népének és jó erőt, 'egészséget! «további eredményekben gazdag életet Svoboda elnöknek. Csütörtök délután a Bolgár Népköztársaság államtaná­csának és kormányának meg­választásával befej ezt? mun­káiét a nemrég megválasz­tott nemzetgyűlés első ülés­szaka. A huszonegy tagú államta­nácsba — Todor Zsivkovnak, az államtanács már korábban kijelölt elnökének javaslatá­ra — a képviselők egyhangű- i lag első elnökhelyettessé vá­lasztották Rasztju Tricskovot, a BKP Politikai Bizottságának póttagját, a Blagoevgrád me­gyei pártbizottság eddigi első titkárát. A helyettesek között Georgi Andreev képviseli a Bolgár Népi Földműves Szö­vetséget. Szintén elnökhelyet­tes az államtanácsban Peko Takov, a BKP Politikai Bi- ' zottságának póttagja, eddigi belkereskedelmi miniszter,' továbbá Mincso Min cser, a. nemzetgyűlés elnökségének volt titkára és Georgi Dzsa- garoo író, a Bolgár Írószövet­ség elnöke. Az államtanács titkárává Mincso Mmcsevet, a nemzetgyűlés elnökségének volt titkárát választották. A minisztertanács — amely­nek összetételére Sztanko To- dorov kormányainak tett ja­vaslatot — összesen harminc tagból áll. A képviselők az egyik napi­rendi pont keretében határo­zatot hoztak — a miniszterel­nök előterjesztése nyomán — több. minisztérium összevoná­sára és szétválasztására, il­letve " nevének megváltoztatá­sára. Ezenkívül egyes bizott­ságok a minisztertanács ha­tásköréből átkerülnek az ál­lamtanács hatáskörébe. Az új kormányban igen sok az pj név is. Ludvik Svoboda beszéde — Örömmel készültünk az önök országába és már az elpő benyomásaink igazolták vára­kozásainkat — mondotta, majd beszélt a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság népeinek építő munkájáról, az ötéves tervről, amelyet a Szovjet­unióval és a KGST-onszágofc- kal történt együttműködésre alapoztak. Rámutatott: Cseh­szlovákia gazdasági együttmű­ködése a gépipar területén fej­lődik a legdinamikusabban. — Hasonlóképpen sikeresen fejlődnek kapcsolataink, az ál­lami, kormányi, társadalmi szervek vonalán — mondotta, a továbbiakban Ludvik Svoboda, majd így folytatta: — Őszintén kívánjuk, hogy népeink még inkább megis­merjék egymást és közeledje­nek egymáshoz. Várható, hogy már ebben az évben több mint egymillió állampolgá­runk látogat el turistaként Magyarországra. A közvetlen személyes kapcsolatokat szo­cialista országaink további közeledésének, a kölcsönös ba­rátság megszilárdítása fontos formájának tartjuk. A Csehszlovák Köztársaság elnökének beszédét a gyűlés részvevői nagy tetszéssel fo­gadták és hosszasan éltették a magyar és a csehszlovák nép testvéri barátságát. Csató László, a látogatás emlékére a Csepel Művek dol­gozói nevében egy, a szerszám- gépgyárban készített fúrógép makettjét nyújtotta át a cseh­szlovák államfőnek. A gyűlés után a vendégek megtekintették a szerszám- gépgyár több üzemét, közben Ludvik Svoboda barátságosan elbeszélgetett a dolgozókkal munkájukról, életkörülmé­nyeikről. A látogatás végén a csehszlovák elnök elismeréssel nyilatkozott a látottakról: a Csepel Művek nemzetközi vi­szonylatban is elismerésre méltó színvonaláról, csehszlo­vák vállalatokkal való szoros, állandóan fejlődő kapcsolatai­ról, s további sikereket kívánt munkájához. HELSINKI Kedvező SRLT-légkör A csütörtöki munkaülés — a korábbi szokásoknak meg­felelően — a két fél nyilatko­zatainak előterjesztésével kezdődött, ami kitöltötte a ta­lálkozó egyórás hivatalos ré­szét. Megállapodás született technikai szakértői cso­portok felállításáról, amelyek tanulmányozni hiva­tottak egyebek között a raké­taelhárító rakétarendszerek „megegyezésbe foglalhatósá- gának” elveit, a védelmi és a támadó hadászati fegyver- rendszerek kölcsönhatásának kérdését és más, a tárgyalá­sok mostani szakaszán felve­tődő problémákat A hivatalos ülést 45 perces nemhivatalos megbeszélés kö­vette. Megállapodtak abban, hogy a következő találkozót jövő kedden a helsinki ame­rikai nagykövetségen tart­ják. A SALT-tárgyalásokhoz kö­zelálló források szerint a helsinki forduló kedve­ző légkörben indult. A csütörtöki ülést — amely az 1969 őszén megkezdett szov­jet—amerikái tárgyalások 70. találkozója volt — ugyan­olyan tárgyszerű hangvétel jellemezte, mint a két kül­döttségvezető Helsinkibe ér­kezésekor tett nyilatkozatait, amelyeket itt derűlátóknak minősítettek. CASTRO: A NATO lemond - Máltáról? (Folytatás az 1. oldalról.) megindulnak a tárgyalások Anglia és Málta között egy esetleges új szerződésről, és ezek sikerrel járnak. Mivel azonban a nyugati szakértők kevés lehetőséget látnak a meg­állapodásra. igyekeznek olyán új támasz­pont lehetőséget keresni, amely pótolná a NATO szá­mára Máltát. Ez ismét felve­tette Spanyolország NATO- tagságának már többször meg­vitatott kérdését. Kompromisszumos megegye, zés körvonalai bontakoznak ki a máltai kérdésben, miután a .brit kormány a jelek szerint belátta, hogy a nyomás és a NATO-erőkkel való zsarolás politikája nem. vezet célra. A brit külügyminisztériumhoz közelálló körökben csütörtök óta olyan értesüléseket ter­jesztenek, hogy Anglia a közeljövőben több pénzt fog felajánlani Máltának a támaszpontok használatáért. Ezt a híresztelést alátámasz­totta az a csütörtöki kora dél­utáni bejelentés is, hogy az angol kormány Mintoff máltai miniszterelnök követelésére felfüggesztette a 600 tagú lö­vész zászlóalj partra szállítá­sát, amelynek az edddig Mál­tában állomásozó angol csapa­tok egy részét kellett volna váltania. Kuba el akarja kerülni az összeütközéseket az Fidel Castro kubai minisz­terelnök, a Kubai,KP első tit­kára a havannai kikötőben fo­gadta azt a négy halászt, akik negyvenkét napot töltöttek egy amerikai börtönben. Az Egye­sült Államok hatóságai azzal vádolták őket, hogy megsértet­ték az amerikai felségvizeket. Castro a kikötőben tartott nagygyűlésen mondott beszé­dében kijelentette, hogy a ku­bai halászok elleni agresszív cselekedetek az Egyesült Álla­mok Kuba-ellenes politikájá­nak következményei. A miniszterelnök közölte, hogy Kuba el akarja kerülni az ilyen összetűzéseket, ezért halászhajóinak már régebben utasítást adott: tartsák tiszte­letben az amerikai halászok számára fenntartott 19 kilo­méteres partmenti sávot, sót, attól maradjanak 'három kilo­méter távolságra. A négy ha­lász, amikor az amerikai par­ti őrség feltartóztatta őket, öf- venhat kilométerre volt a leg­közelebbi amerikai területtől. A SZER és az olimpiai eszme A klasszikus Rossini víg­opera híres alakja, Don Ba- silio már öltözékével Is el­árulja jfeliemét, ruhája épp­oly sötét, mint a lelke. Azok, akik immár több mint- két évtizede München­ből sugározzák napi huszon­négy órán keresztül rágal- lomáriáikat a szocialista or­szágok felé, és egyben a szo­cialista országok ellen, job­ban ügyelnek a látszatra, mint Don Basilio. De nem sokkal több siker­rel. Eleinte, a hidegháború legélesebb szakaszában talán még sikerült tekintélyesebb számú hallgatót meggyőz­niük arról, hogy a Szabad Európa Rádió ugyan anti- kommunista szervezet, de független testület, és minden szempontból önmaga tartja fenn magát. Az emberek többsége számára azonban már akkor felettébb gyanús volt ez az intézmény, akár hallgatták ezt az adót, akár­csak hallottak áldásosnak nevezhető működéséről. Az elmúlt esztendőkben aztán erről a hatalmassá fej­lesztett Don Basilióról végleg lehullt mindenfajta lepel. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség emlékeztet a két leg­nagyobb csapásra, ami ezt a szervezetet a közelmúltban érte. Az egyik 1971. január­jában történt. Nem kisebb személyiség, mint az Egye­sült Államok szenátora, Ca­se, tárta a világ elé azt a megcáfolhatatlan adatokkal alátámasztott leleplezést, hogy a „független” Szabad Európa nem független és nem európai. A SZER egész óriási költségvetésének ki­lencven százaléka amerikai forrásból származik — mondta Case szenátor — és nem is akármilyen forrásból: a CIA-tól. az USA központi hírszerző ügynökségétől. A másik nagy csapás a SZER- re az volt, hogy Czechowicz, a lengyel felderítés azóta méltán 'világhírű tisztje be­lülről ismerte meg a rága­lomáriák, müncheni szuper­stúdióját. Az ember azt hinné, hogy most. amikor fontos szovjet —amerikai tárgyalások szín­helye Helsinki, amikor je­lentős fejlemények színhelye az európai kontinens, ami­kor politikájában, látványo­san belebukott a nyugatné­met kereszténydemokrata kurzus — végre történik va­lami SZER-ügyben. Sajnos, történt is. Két do­log is. Az egyik: az USA kongresszusa a minap vette át nyíltan a CIA-tól az éter Don Basiliójánák finanszíro­zását. A másik: Brandt kan­cellár újabb esztendőre meg­hosszabbította a SZER mű­ködési engedélyét. Jövőre München az olim­pia színhelye lesz. Falai kö­zött sok-sok nemzet fiai tesznek hitet a barátságról, az együttműködésről. És ugyanebben a városban napi huszonnégy órán át tovább­ra is működik az intézmény, amelynek alapja pontosan az olimpiai eszme ellenpólusa: a gyűlölködés és az uszítás. A német kommunisták a demokratikus jogokért Ar NKP válasza a CBU-CSU-nak A CDU-CSU interpellációt nyújtott be a bonni Bundes­tagban, amelyben — az „al­kotmányvédő hivatal” egy tit-, ke» jelentésére támaszkodva — kétségbe igyekszik vonni az NKP legalitását, s a kormányt a párt betiltásá­ra akarja bírni. A Német Kommunista Párt elnökségének nevében Georg Polikeit, az elnökség tagja, csütörtökön sajtókonferencián válaszolt a CDU-CSU akció­jára. Arra a vádra, amely szerint az NKP meg akarja dönteni a rendszert, Polikeit azt vála­szolta, hogy a Német Kom­munista Pártnak — ellentét­ben a CDU-CSU-val — nincs oka rá, hogy osztályjellegét és céljait elködösítse. Az NKP éppen védelmezi, nem pedig támadja az NSZK alkotmányában biz- 1 tosított demokratikus jo­gokat. Védelmezi az alkotmánynak azt a megállapítását, hogy az NSZK-nak demokratikus jog­államnak kell lennie. Polikeit felszólította a bon­ni kormányt, teljesítse köte­lességét, és gondoskodjon ar­ról, hogy az NKP elleni alkot­mányellenes fenyegetések megszűnjenek. RESTON KINABAN James Reston, a New York Times alelnöke csütörtökön Hong ICongból jövet a Kínai Népköztársaságba érkezett. Az újságíró felesége társasá­gában mintegy három hetet szándékozik Kínában tölteni. A New York Times szerkesz­tőségének ő a harmadik tag­ja, aki az áprilisban megin­dult kínai „pingpong-diplo­mácia” alapján ellátogat Kí­nába. Reston kifejezte azt a re­ményét, hogy nyilatkozatot kaphat kínai vezetőktől, köz­tük Mao Ce-íung-tól. Kérni fogja, hogy engedélyezzék a New York Timesnek állandó pekingi tudósító kiküldését. Az amerikai újságíró kö­zölte azt is, hogy kínai tar­tózkodása alatt a VDK diplo­máciai képviseletétől vízumot kér, hogy a VDK-ba látogas­son. SANTIAGO A chiiei rézeladás állami kézben A chilei kormány ellenőrzés alá vette az ország égész réz­termelésének eladását: a Co- delco nevű állami testület szerződést kötött az El Teni- ente bányatársasággal. E megállapodás értelmében a Codelco veszi át az El Teni­ente réztermelésének eladá­sát. Az El Teniente, a világ leg­jelentősebb föld alatti rézbá­nyájának termelése 1970-ben 191 000 tonna volt. A Codelco áprilisban már átvette az Anaconda csoport ellenőrzését. Kenyatta közvetít? A „The People” című Ugan­da! napilap csütörtökön szer­kesztőségi cikkben fordult Jo- mo Kenyatta kenyai elnökhöz, hogy vállaljon közvetítő sze­repet az Uganda és Tanzánia között kialakult feszült hely­zet megoldása érdekében, és tegyen erőfeszítéseket, hogy megóvják az összeomlástól a Kenyát, Ugandát és Tanzániát tömörítő kelet-afrikai közössé­get NYU G AT-BERLIN Hass SÍ* Ifi n fi csk a aá s A négy nagyhatalom nagy­követeinek csütörtöki, 23. megbeszélése a nyugat-berlini kérdésről hat és fél órát tar­tott. Az ülést 10 óra 30 perc­kor kezdték meg, majd ebéd­szünet közbeiktatása után folytatták, és 17 órakor fejez­ték be. Ily módon ez volt a leghosszabb tanácskozás ta­valy november óta. Az ülés után kiadott közle­mény szerint a nagykövetek) megállapodtak abbém, hogy ta. nácskozásaikat július 16-án folytatják. Addig is a szakér­tők tartanak konzultációkat. A csütörtöki ülés lefolyásáról közelebbi részleteket nem kö­zöltek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom