Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-08 / 159. szám
PE$T MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA mim XV. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM JOGOK, KÖTELESSÉGEK Miért kell a vállalatnak ügyrend? Ma már nemcsak a minisztérium közvetlen irányítása alá tagtozó nagyüzemek, de a kisebb létszámú tanácsvállalatok sem végezhetik jól a munkájukat megfelelő ügyrend nélkül. Jó példa erre a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalatának 120 holdas, testes kötete, amely tartalmazza a vállalat belső szervezetét, feladatait, általános szabályait; a belső szervezeti egységek feladatait, kötelezettségét és jogait. Miért kell mindezt Írásban rögzíteni? A vállalat most ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Három jogelődje volt: a Váci Tatarozó és Építő Vállalat, az Észak-Pest megyei Tatarozó és Építő Vállalat és az Észak-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Mostani nevén 1962-től működik. Kezdetben csak helyi jellegű tatarozás;, szakipari munkákat végeztek. A fejlődés következtében a helyi építési feladatokon túl ma már egész Pest megyére kiterjed a tevékenységük. A IV. ötéves terv időszakában a vállalat kapacitása 115 millió forintos évi termelési szintet tűzte ki célul. Fokozottabb mértékben elégíti ki 1971/75-ben a tanácsi építési szükségl eteket és nagyobb részt Vállal a lakásépítésből. 1971. JÜLIUS 8., CSÜTÖRTÖK Helyiséget kaptak Még sincs zöldségbolt Ipolydamásdon Nagy gond Ipolydamásdon a háziasszonyoknak a zöldségvásárlás. 1951-ig két kertészet volt a faluban, s mindkét kertész megélt. A termelőszövetkezet nem termeszt zöldséget, a Szob és Vidéke ÁFÉSZ-nek pedig hiába adott a községi tanács üzlethelyiséget, nem nyitott a faluban zöldségboltot. Most Szobra kell menni zöldségért annak, aki idő vagy hely hiányában nem csinált magának veteményeskertet. Járda épül Ebben az esztendőben hatszáz méter hosszan építenek járdát Kóspallagon — kalákában. Eltemették Lipovniczky Lászlót Az alsővárosi temetőben kedden délután sok száz tanítvány, jóbarát és tisztelő jelenlétében helyezték örök nyugalomra Lipovniczky Lászlót. A siketnéma intézet tanári kara nevében Tuman Imre mondott búcsúztatót, a Vox Humana kórus — melynek sok éven át tagja volt — gyászdallamokkal búcsúzott az elhunyttól. A gyász órái után elhangzott egy javaslat: rendezzenek Lipovniczky-tárlatot. Alig van olyan Duna-részlet, tér, vagy váci épület, amit ne álmodott volna papírjára. A tárlat anyagát képezhetnék a váci családok birtokában levő — s ez alkalomra kölcsönkért — képek, az elhunyt művész otthonában, műtermében őrzött alkotások, a közületek által megvásárolt akvarellek. A borítók, illusztrációk sokasága. Értesülésünk szerint a hó végi megnyitásra tervezett Konfár-kiállítás elmarad. Július 25-től augusztus 15-ig szabad lesz a városi kiállítóterem. Valósuljon meg a régóta esedékes, önálló hipovniczky- tárlat. Méltó lenne a legvá- cibb képzőművész emlékéhez. (V. — P.) Egy munkás élete Gyula bácsi Július 9-én a hagyományos Vasutasnapí ünnepségre kerül sor a Dunakeszi Járműjavítóban. Az ünnepség előtti napokban kerestem fel Csábrá- gi Gyulát, aki az életét a vasút kötelékében töltötte el. — Az idén búcsúztatták el a munkatársak és a vállalat vezetősége. Feledhetetlen búcsúeste volt — mondotta a most már nyugdíjas Gyula bácsi. — Hogyan kezdődött? — 1925. szeptember 1-én Miskolcon a tanonciskolába kerültem, kárpitosszakmát tanulni. A szakma mellett zenét tanultam. Dunakeszire kerültem és itt kárpitosként helyezkedtem el. — Zene, művelődés? — Minden napomhoz hozzáA Dunakanyar Vízművek felvesz «izvezetékszerelőt, gépészt, (villanyszerelő vasipari szakmával), férfi segédmunkásokat, kubikosokat. lefentkezés: Vác, Híradó út 3. Üzemgazdasági osztály. nőtt a zene. A fúvószenekar tagja lettem, nagydobos cintá- nyéros. A kulturális tevékenységemért aranykoszorús jelvényt kaptam. Nyugdíjba vonulásom után sem leszek hűtlen a zenekarhoz. Régen az akkoribén híres Dunakeszi Magyarság színjátszó együttesében szerepeltem. A legkedvesebb szerepem a Csárdáskirálynőből Báni gróf volt. A legszebb élményem 1932-ben volt, amikor Lengyelországban szerepeltünk. — A mynkás hétköznapok? — Soha nem gondoltam arra, hogy elmenjek, életem munkáspályáját a vasútnál kezdtem és ott is fejeztem be. Brigádvezető voltam 1956-tól 60-ig. Az elsők között jelentkeztem az önkéntes véradóknál és azóta rendszeresen adok vért. Szeretem az embereket és érzem, ők is szeretnek. Ez nagyon jó érzés. A nyugodt otthonom, a zene, a munka kiegyensúlyozta életem. Gyula bácsi az ünnepségen majd újra átfutja az elmúlt évtizedek emlékeit és ha könny csillan meg szemében, senki ne vegye zokon. Azt, amit az ember egy életen át szolgált, ahol jól érezte magát, nehéz elhagyni. (S. L.) STRAND ÉPÜL GÖDÖN Az egyre dinamikusabban fejlődő Göd nagyközség tervei között egy strand építése is szerepel. A hárommedencés modern fürdőt négy év múlva veheti birtokába a közönség. Ingyenes jogi tanácsadás Csütörtökön délután 17 órakor lesz a következő ingyenes jogi tanácsadás a Lenin úti párt- és tömegszervezeti székházban. Ez alkalommal dr. Cscnterics Ferenc, a Váci Ügyvédi Munkaközösség tagja ad választ a jogi vonatkozású kérdésekre. FELELŐSSÉG AZ EMBERÉRT Kis üzemek — gondok Üj gépsorok, irodák, üzemépületei műhelyek, szociális létesítmények a nagyobb üzemekben — így a Dunakeszi Gyümölcs- és Fő-elékkonzerv- gyárban, a Mechanikai Laboratórium anyagi telepén, s a többiben —, a váci járásban is. Az itt kötött új kollektív szerződések, a nők helyzetének javítására hozott határozatok mind nagyobb részletességgel szabják meg a munkakörülményeket, a szociális jogokat. A kisebb, vidéki üzemekben többnyire más a helyzet; soknak van a központja városokban vagy a fővárosban; a telepeket gyakran csak azért hozták létre, mert falun könnyebben kapnak munkást, a 20—40—50 dolgozóval termelő üzemekben sokszor nincs pártszervezet, gyenge a szakszervezet. Ez a helyzet náluk korántsem sürgeti annyira a munkakörülmények javítását, mint a nagy üzemekben fellépő hatóerők. Barta István, a Váci Járási Pártbizottság ipari munkatársa: — A jövőben- nagyobb figyelmet fordítunk a járásbeli kis üzemelt állapotára, a munkakörülmények javítására. Jobb kilátások! A verőcei Laboratóriumi Porcelángyárat több évtizede alapították. Három éve még 60 dolgozóval üzemeltek, azóta, hogy a Kőbányai Porcelángyárhoz kerültek, a létszám kétszeresér; nőtt. Laboratóriumi porceláneszközök készítésén kívül rádió- és tele- vizióalkatrészek részmunkáján dolgoznak, többségükben asszonyok. Két műszakban, fizetésük átlag 1450 forint. A fluktuáció nem nagy, a közelben nincs sok munkaalkalom szakképzetlen nők számára. Az üzemek tiszták, rendesek. György Vendelné csomagoló: — Most már kapunk munkaruhát, védőitalt, a vendéglőben való étkezéshez hozzájárul az üzem. Régebben mindez hiányzott. Az épület kívülről azonban elhanyagolt. A hozzávezető út ősztől tavaszig nehezen járható. Bent az üzemben 120 dolgozóra 4 zuhany jut. Az egyik öltözőben, 5x4 méteres Vitorlázórepülők NEMZETKÖZI VERSENY ALAGON Alagon, a kis világbajnokságnak is beillő nemzetközi vitorlázóversenyen, két hétig hét ország: a Szovjetunió, Lengyelország, NDK, Csehszlovákia, Románia, Bulgária és Magyarország legjobbjai vetélkednek egymással. — A magyar csapat tízfős — mondotta Opitz Nándor csapatvezető, aki jómaga is 1949—1969 között többször volt a magyar vitorlázóválogatott tagja. — A versenyzők Stander- és szabad kategóriában indulnak, mind a kettőben. A és B csapattal. Minden csapatban van egy női versenyző is. A verseny július 16-ig tart. Hogy hány fordulót bonyolítunk le — az függ az időjárástól. A mostani versenyen 42 versenyző induL A gépek és a távok? — A szovjet versenyzőknek van csak egyedül üvegszálas gépük, amit ma már a világ nagy versenyein használnak. Előnye óriási, de az ára is. A mi gépeink nem a legújabbak. A táv 500, 300 és 100 ki-> lométer, aki száz kilométer alatt repül, nem értékelik. A magasság 150—4000 méterig — a felső határ fölé menni nem szabad. — Értékelés? — Ügy jó, ha mindennap van feldúló. A legjobb 1000 pontot kap, ettől lefele a többi. A győztes, aki a legrövidebb idő alatt teljesíti a feladatát, és a sebességi pontok adják a végső sorrendet. A magyar csapat átlagos életkora 34 év — elég fiatalnak számít. A gépek között járva mindenki az új üvegszálas gépet nézi. A hangár előtt nagy sürgés-forgás. Sokan kémlelik az eget, és bíznak abban, hogy a szél majd csak eláll. — A következő VB-re ki megy? — Ma még nehéz megmondani — válaszol Opitz Nándor — a legjobb négy magyar versenyző. Ez a mostani verseny is beleszámít az értékelésbe. — Hány Órát repülnek? — Általában három is hét óra között. — Ha nem lehet repülni? — A versenyzők gépeiket csinosítják, és várják a jó időt. — Versenyezni csak szélcsendben és jó tarajos felhők között lehet. Solymosi László helyiségben, 44 szekrényt helyeztek el. Alkonyt Viktor üzemvezető: — A vállalat egyelőre nem szándékozik nagyobb összeget költeni a verőcei telepre. Reménytelenség ? A Pest megyei Építőanyag- és Szerelőipari Vállalat verőcei egységét egy volt téglagyárban rendezték be. Most hidroglóbusokat készítenek itt s hozzájuk való betonlapokat. Az adminisztrátorokkal együtt a létszám 25, köztük néhány nő. Többségük Kóspallagról jár be. Egy műszakban dolgoznak, túlóra nincs, kéthetenként szabad szombat A nők 1700—1800 forintot, a férfiak 2000—3000 között keresnek. Gyakran célprémiumos feladatokat kapnak, 2—3 embernek összesen vagy 2000 forintot helyeznek kilátásba olyankor, úgy másfél hónapos munkára. A tavalyi gazdasági eredmények alapján egyhónapi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak az emberek. A verőcei egység különben a vállalati felszabadulási, majd a kongresszusi munkaversenyben első, illetve második helyezést ért el — tájékoztat Alagi István üzemvezető az új barakkodéban, ahová poros, rendetlen belső utakon, téglahalmon, sárdombon át jutottunk. Igaz, nemrég robbantották fel a volt téglagyári kéményt, de nem valami nagy iramban szállítják el az anyagot... Az emberek a nagy munkadarabokat a szabadban szerelik össze, télen, nyáron, évszaki pótlékot nem kapnak, csak jövőre épül fel előcsarnok. Egy-kát omladozó épületben, régi kemencén felirat: életveszély! A MÉH által bérelt nyitott raktárban nagy rendetlenség, de hát „az illetékes vezetők úgy sem jönnek szemlére.” A telep nincs körülkerítve szinte csábítva a tolvajokat. Csípés Mihály, volt szakszervezeti összekötőjük, 4 munkakörülmények miatt ment el. Stedra Károlyné, áld 1 nyolc éve itt dolgozik, a kós- pallagi termelőszövetkezet egyik kiegészítő üzemében készül könnyebb munkára „a karja, veséje fáj”. Állandó náluk a munkaerőhiány. Évente 18—20 embert vesznek fel, ugyanannyi megy el. Két esztendőnél régebben csak kilencen dolgoznak itt. Tavaly még volt birgádmozgalom, de a munkaerőmozgást nem szüntette. Pártszervezet nincs. Az emberek munkaruhát kapnak, a műhely, az öltöző, a zuhanyozó rendes. A munkásszállás üresen áll, pedig kényelmes, jól fölszerelt. Ott tartózkodásom alatt, hol az udvaron, hol a műhelyben vagy az iroda előtt találkozom egy emberrel: a központ dolgozója. Részegen randalírozik, s elgondolkoztat a frizurája. Ugyanannyit keres, mint a többiek, nem fenyegeti elbocsátás, hiszen szorít a munkaerőhiány. Élő példa a tisztességes dolgozó előtt, így is lehet...? Csak megfizetni — kevés! A környék más kisebb üzemeiben már megtaláljuk a szándékot a berendezések, épületek, munkakörülmények javítására. A szobi kőbányarekonstrukció, a Volán Tröszt 22. Váchartyáni Üzeme fejlesztés előtt áll. Példájukat, gazdasági érdekből is, már most jó volna követni; rossz munkakörülmények közé mind nehezebben kapni munkást, az esetleges fizetéstöbblet egyre kevésbé ellensúlyoz. Ám, a gazdasági szempontokon' kívül és elsősorban az ember iránti felelősség is sürgeti a cselekvést. Padányi Anna * , Arab és portugál vendégek a Szőnyi kórházban Az új váci kórház átadása óta alig múlt el úgy hét, hogy ne járt volna benne néhány érdeklődő külföldi vendég. Néhány napja a Medicor Művek meghívására dr. Maria da Kunicae portugál gyermek- gyógyász látogatott Vácra, Egyiptomból • pedig hat mérnök gyűjtött tapasztalatokat hazájukban épülő kórházak berendezéséhez, munkájuk megszervezéséhez. A vendégeket dr. 'Korona Árpád igazgatóhelyettes, ideg- gyógyász főorvos fogadta. A lisszaboni gyermekfőorvosnőt különösen a gyermekosztály munkája érdekelte, ahol dr. Ferenczy Iván osztályvezető főorvos kalauzolta a kórtermekben; útközben alkalom nyílott tudományos eszmecserére is. Az arab mérnökök a kórház műszaki berendezésére, az építkezés tapasztalataira és a számítóközpontra voltak kíváncsiak. Ferenczy főorvos kitűnő francia tudása révén a portugál vendég gyorsan megismerkedett a gyermekosztály- lyal, ahonnan a szülészetre vitte útja. Dr. Gyurkovics Ferenc adjunktus tájékoztatójából megtudta, hogy a kórház megnyitása óta több mint ezorötszáz kis emberke jött itt világra. Megmutatták a vendégnek a hordozható inkubátort, melyben a koraszülötteket a legnagyobb biztonsággal vihetik a budapesti koraszülött kórházba. H. J. KÖSZÖN1TNYILVÁNÍT AS Ezúton mondok hálás köszönetét mindazoknak, akik drága feleségem, Erdős Ernő- né temetésén részt vettek, együttérzésüket elvtársi, baráti szóval vagy írásban kifejezésre juttattál:. Erdős Ernő A gépek felszállás előtt.
