Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-08 / 159. szám

I Gázgondok Gjfömrén és lenoron [ Gyömrőn, a Táncsics Mi- i hály utcai gázcseretelep ud- j varán hosszú sor kígyózik. | Kiskocsival, kerékpárral ér­keznek az emberek, hozzák i az üres palackokat cserére. Várják a gázt* türelmetlenül, j Már több mint egy hete, i hogy ismét gondok vannak a gázzal, vannak napok, ami- j kor egyáltalán nem lehet kapni, ha ped g érkezik, pil­lanatok alatt elfogy. , A várakozók közül valaki megszólal: „Beszólok a kis- j ablakon, s megkérdem, mi- j kor lesz..„Jöjjön talán | holnap, talán hoznak. Én sem tudok pontos választ adni.” Szétoszlik a tömeg, viszik haza az üres palackot. ; A gyömrői háziasszonyok : 80 százaléka gázzal főz. | Monoron is magas az j arány, s az utóbbi napokban i Monoron is gond van a gáz­ellátással. Az illetékesek fi­gyelmébe ajánljuk. H. E. Magyar nóta-es t lesz ma este Gyömrőn, a strandkertben. Fellépnek: Vö­rös Sári, Solti Károly és Győ­ri Márta, kísér Oláh Kálmán és népi zen ekara. MOHOB'VUm XIII. ÉVFOLYAM, 159. SZÄM 1971. JÜLIUS 8., CSÜTÖRTÖK Eredményes a gyógyító munka Az MSZMP monori járási végrehajtó bizottságának egyik, a közelmúltban megtartott ülésén a járás egészségügyi ellátását tárgyalták dr. Dikó István járási főorvos előter­jesztése alapján. Sok munkát ad a betegek megfelelő orvosi ellátása, hiszen a járás lakói­nak 98 százaléka biztosított. A járásban 65 orvos, s ezen be­lül 33 körzeti orvos működik és 130 asszisztens, ápolónő, egészségőr. Monoron és Gyöm­rőn működik rendelőintézet, Monoron tüdőgondozó, bőr- és nemibeteggondozó és szülőott­hon. A, kórházi ápolásra szo­ruló betegeket a Semmelweis és az új ceglédi kórházba utalják be. A kórházak zsúfoltak, a ceglédi ‘máris kicsinek bi­zonyul, s ezt egy meglepő tény magyarázza: évről évre nő a beutalandó be­tegek száma. A járásban évente ezerrel. Általában,, a monori járás­ban sok a beteg. Egy-egy orvo­si körzetre átlagban három­ezer lakos jut (szemben a me­gyei 2700-as átlaggal), egy-egy rendelési napon 50—60 beteget lát el egy-egy körzeti orvos. Eszerint a napi 4 órai rende­lési idő alatt egy betegre 4—5 perc jut, s ez rendkívül ke­vés. Az elkövetkezendő időkben lesz mit javítani a tárgyi fel­tételeken is. Sok rendelő ki­csi, hiányos a felszereltsége, s különösen kicsik a váróhelyi­ségek. Monoron, a telepen pél­dául a várakozó betegek gyakran kiszorulnak az udvarra. Ugyanez a hely­zet a monori rendelőinté­zetben. Az új rendelőintézet tervei már készülnek, az építkezés 1973-ban kezdődik, addig el kell viselni a szűkös viszonyo­kat. Egyetlen, úgynevezett fekvő beteg-intézet van a járásban, a monori 15 ágyas szülőotthon. Két-háromszáz édesanya szüli itt meg évente gyermekét, s ugj^amakkor mintegy kétezer terhességmegszakítást kell el­végezni. F. O. 1.135—0 A háztájiban üzlet, a tsz-ben nem? Állategészségügyi munka Nyáregyházán Az öt településből álló Nyár­egyházának 3500 körüli a lé- lekszáma. Közepes nagyságú községnek számít, de azért in­kább kisközségként tartják számon. Érdemes megvizsgál­ni, hogyan alakult egy ekkora község állatállománya az 1969-es és 71-es évet összeha­sonlítva. A számok sok min­dent elárulnak. Két • évvel ezelőtt magánhá­zaknál 971 lovat tartottak, az idén 969 van. A szarvasmarha létszáma 1969-ben 160 volt, most 180. Juh két éve 200 volt, most 220. És a sertés? Hatszázról felugrott 1535-re. Mellette a Béke Tsz adatai: 41 lo­vuk volt két éve, most 40 van, 178 szarvasmarhájuk 230-ra nőtt- 342 juhuk volt, most egy sincs. Sertés se Szép üllői példa Mit lehet kapni Vasadon? A vasadi autóbuszon szem­revételezem a csomagtartókat: vajon mit visznek haza az utasok Monorról? A ruházati bolt emblémás csomagolópa­pírja — ebből kettőt látok, és kenyér, péksütemény rá- zódik a hálóban. A vasútállo­másnál megállunk, az autó­busz vezetője hátrakiabál: „Bözsi, most leszállhatsz sörért”. És a fiatalasszony fut a bisztróba, hozza a párás, zöld üvegeket, aztán indu­lunk. Kezdetben összegezhe­tek is: ezek szerint kenyeret, péksüteményt és sört bizo­nyára nem kapni Vasadon. Nem rossz eredmény, de va­jon valóban így van-e? Va­jon milyen ebben a kisköz­ségben az élelmiszer-ellátás? Vida János, a vasadi tanács elnöke nem tud rosszat mon­dani. Az élelmiszer-ellátással elégedett. Ha lennének, hoz­zá futnának be tucatjával a panaszok, baj van a tejjel, baj van a hússal, a kenyérrel... — Egy élelmiszerüzlet, két vegyesbolt — egy külterüle­ten — és egy húsbolt van a községben. Az ellátás töké­letesen kielégítő, talán azt említhetném meg, hogy a ke­nyeret hét végén nem dél­előtt hozzák, hanem későn, a délutáni órákban, azért lát­ni a reggeli buszon kenyere­ket a csomagtartó hálójá­ban ... A minőségre viszont nem panaszkodhatunk, az Utóbbi időben szép és jó a ke­nyér. A húsboltban is min­dig van minden, jól ellátott kis üzlet, vezetője beszerzi a szükséges árut, nem lehet panasz, s az ÁFÉSZ is szál­lít húst, kimérve, kilós cso­magokban; minden pénteken. A vegyesbolt talán a legjobb példa arra, milyennek is kell lennie a kereskedelemnek' ha valaki szól, hogy neki Jáva motorkerékpár kellene, az üzeltvezető megy, keres — és hoz. Olyan szót, hogy hiány­cikk, Vasadon nem ismernek. Szifonpatront például Mono­ron hiába is keresnénk. Vasa­don: van. — Én is itt vettem hűtő- szekrényt — mondja a tanács­elnök — de talán nem is tud­nék olyan árut említeni, amit — ha éppen nincs — ne sze­rezne be napokon belül az üz­letvezető. A vegyesboltot, a „jó pél­dát” — nem lehet kihagyni. Ilyenkor, dél felé, nincs sok vásárló, nézegetni is, beszél­getni is lehet. A polcokon kü­lön az iparcikk és külön az élelmiszer,^ az üzlet közepén kerékpár, hűtőszekrény hi­valkodik, , s hirtelen nem jut eszembe olyan kérés, amit az eladó felvont szemöldökkel és „sajnos, nincs”-et jelző széttárt kezekkel fogadhat. — ... azért bizonyára olyan is akad! — nevet az üzletve­zető. — De az valóban igaz, hogy amit csak lehet, azt mind beszerezzük, persze, a ruhá­zati cikkeken kívül. Azokért igen, de másért nem kell a vasadiaknak Monorra bejár­ni. Itt, helyben megkapnak mindent. A bolt előtt bőszoknyás néni az unokájával. Mérgelődött-e már, hogy keresett valamit, és nem tudta megvásárolni? — Nem én — mondja —, hát bent volt, láthatta, hogy van itt minden! Jó érzés dicsérni a keres­kedelmet* ritkán fordul ez elő. Az ÁFÉSZ, a magánosok biz­tosították Vasacfoh a jó élel­miszerellátást, iparcikkekért sem kell messzire menni, s majdcsak eltűnnek a buszok csomagtartóiból a kenyerek is... K. Zs. Tízéves az ecseri takarékszövetkezet Háromezer tag - ötmillió betét Fiókot nyitnak Mendén és Sülysápon is 1961 júniusában mondták ki az ecseri takarékszövetkezet megalakulását, nagy szervező- munka után jutottak el odáig, mert mint ismeretes, takarék- szövetkezet indulásához 300 szövetkezeti tag szükséges. Megmozgatták érte a falut. Wéber Józsefné, a szövetkezet mostani vezetője és Hatlaczki Mihályné házról házra járt. Néhány hónap kellett, és lét­rejött a „kis bank”. Eredeti célját betöltötte, s betölti nap mint nap. Gyűjti a takarékos emberek pénzét, , kisebb-na- gyobb kölcsönt ad építkezé­sekhez, vásárlásokhoz, szemé­lyi célokra. Az ecseri szövetkezetnek az évek során • híre ment, több szomszédos községben mondo­gatták az emberek, jó lenne egy olyan itt is. fíem vol­tak hosszú tárgyalások, s meg­nyílt egy fiók néhány éve Mag­lódon, a közelmúltban pedig Üllőn. Az ecseriek azt ter­vezik, hogy hasonló fiókot nyitnak Mendén vagy Süly­sápon, esetleg mindkét he­lyen ... Tehetik, taglétszá­muk ma már 3 ezer, a be­tétállomány pedig elérte az 5 millió forintot. Tavaly Ecseren korszerűen berende­zett, központi fűtéseö székhá­zat építettek, csupán — több­szöri kérés ellenére — tele­fonjuk nincs még ... A jelenlegi betétállományt az ötéves terv végére szeret­nék megháromszorozni. G. J. Üllőn, az Ecseri úti dűlőben levő búzatáblában ki­taposott gyalogút vezet egy . magá­nyosan álló lakó­házhoz. Itt él egyedül özv. Rupa Józsefné. Takarí­tónő a Ganz-MÁ- VAG-ban, súlyos trombózist kapott, hetek óta fekvő beteg. Mozogni, felkelni nem tud, nem szabad, tehe­tetlen. Egy 8 éves gyermeke van, a gyömrői gyógype­dagógiai intézet­ben. Rupáné egye­dül van. Mégsincs egyedül, mert a környék asszonyai — látva a szeren­csétlen asszony helyzetét — össze­fogtak, segítenek. Viszik neki az en­nivalót, megfésü-' lik, mosdatják, ki­takarítják a szo­báját, mosnak rá, s csomagot külde­nek a Gyömrőn levő kisgyereknek. „A jó lelkű asz- szonyok nem hagytak elpusztul­ni, ápolnak. Nincs a faluban nekem senki hozzátarto­zóm, csak ők, az idegenek, akik mégsem idegenek, özv. Koczó Gábor- né, Gér Józsefné, özv. Magyar Já­nosáé, Ledniczki Lászióné, Kiss Jó­zsefné, Tóth Györgyné, Kovács Mátyásné, Földi Pálné, Füles Gás- párné, Pinczés Jó­zsefné és Tóth Ist­vánná. Nap mint nap felváltva lá­togatnak és gon­doskodnak rólam. Volt, mikor egy­szerre öt kiló sza­lonnát is össze­hoztak. Üllőn lakó csoportvezetőm, Major Ferenc pe­dig kéthetenként hozta 490 forint táppénzemet.” Szép példát mu­tattak Üllőn az emberek. * EM Rend, tisztaság, jókedv — ez jellemző a monori ÄBC áruházra. Mutnéfalvy felvétele Egy irányban közlekedünk Rudalókötéllel megkötözték Szomszédok tették ártalmatlanná a garázdát Sok helyen uralkodik az a magatartás, hogy „nem avat­kozunk mások magánügyeibe” — s a magánügyek közé sorol­ják a kerítésen belüli garáz­dálkodást is. A vasadiák most jó példát szolgáltattak, ellen­érvként. Tóth Ferenc 36 éves vasadi, Petőfi utcai lakos már büntet­ve volt garázdálkodásért, testi sértésért, de kedvenc kedvte­lését, a verekedést és.az italo­zást a büntetés után sem hagy­ta abba. Július elsején meglá­togatta anyját, „köszöntés­képp” betörte a szülői ház ab­lakait, s anyját — rövid szó­váltás után — megverte. Más­nap újra visszalátogatott, ez­úttal apját verte meg, s rá­adásként a szobaberendezést zúzta ripityóra. A szomszédok ezúttal már nem nézték tétle­nül a házban zajló dolgokat, rudalókötéllel kötözték meg a dühöngő garázdát, s értesítet­ték a rendőrséget. Tóth Ferenc azóta már magányosan elmél­kedhet a „magánügy” fogal­mairól •.. K. Zs. Nagy város Budapest, mégis, kicsi a világ, ezt mondtuk egy­másnak, amikor a monori já­rásból annyian, ismerősök ösz- szefutottunk a Szent István té­ren. Egy azonos Irányba, az iskola felé igyekeztünk mind­annyian. Az iskola tanulói él­vezik már a vakáció örömeit, s a vizsgalázat talán már el is felejtették, de annál nagyobb a vizsgaláz közöttünk. A széles folyosókon valóságos tömeg. Fiatalok, öregek, nők és fér­fiak várják, hogy szólítsák a nevüket. Van, aki magában mondja a leckét, van, aki görcsösen szorítja magához a KRÉSZ-könyvet. Irgalom aty­ja ne hagyj el... Pest megye minden részéből vagyunk, Üllőről, Gyömrőről, Úriból, Vecsésről. Nemcsak önmagun­kért drukkolunk, hanem — bár először találkoztunk — egymásért is. Ki lesz az első? Elsőnek lenni?! Ments teremtőm attól... Megmentett. Egyszerre har­mincán vagyunk .a teremben, egy B.-vei kezdődő név hang­zik el elsőnek. Nagyszerű, ÁBC sorrend szerint megy, még van idő tanulni.... — Mit tesz ön az egyirányú közieked ésben ? — Mikor kell a fénysorom­pónál .megállni? — Egy idős „nebuló” súg: mindig. A B. be­tűs rá vágja: . « — Mindig! — Nem jó, ne súgjunk ké­rem! — Késik a helyes fele­let. — Tessék ezt még jól meg­tanulni, a többivel együtt, és majd akkor jelentkezni! Na, ez jól kezdődik. A kö­vetkező „áldozat” az üllői D. P. Ajaj, nem ABC sorrend­ben megy ... — Mi az a kitérés? Szem­közti forgalomban, körforga­lomban kinek van elsőbbsége? Mit jelez ez a tábla? Tessék felelni, 50 kilométeres sebes­ségnél nem állhat le gondol­kodni. Kérdés a gyömrői K. 1.-hez: — Mondja meg, hol van elsőbbsége a gyalogosnak? A vecsési P. I.-né elegáns, magabiztos. — Már megvan a kocsim. — Köszönöm ... Arra felel jen .., Akkor azt mondja meg... Csend, csend. — Milyen irányú közleke­dés van Magyarországon? — Legyen szerencsénk leg­közelebb ... — De, kérem! — Én kérem ... Tanulja meg. A vecsési F. I. a terelővo­nalról beszél. Peregnek a kér­dések, a feleletek, a fiatalem­ber mint az egyszeregyet, úgy tudja a KRESZ-t. — Magától fnég azt is meg merem kérdezni... — és jön­nek a „rázós” kérdések. F. K. ősz hajú bácsi. — Országúton álló tehergép­kocsit hogyan kell kikerülni? Ez a tábla? Ez, ez, ez, ez? Ez kérem nem *megy! Hát Úriban nincs jelzőtábla? A KRESZ-vizsgán nehéz át­jutni. Amíg minden kérdésre válaszol az ember, bizony be­leizzad. Gyakran hangzik el: „Kérem, talán legközelebb... Nem kell elkeseredni, vizsgára négyszer lehet jelentkezni. Fekete Gizella két éve, se az idén egy fia sincs. Mindezt dr. Dudás Jenő kör* állatorvos egy jelentéséből tudtam meg. S ugyanott még néhány kedvező-dolgot a köz­ség állategészségügyéről. Pél­dául hogy az idén, a kötelező tavaszi tbc-vizsgálat során, a háztáji szarvasmarha-állo­mányban nem találtak tbc-s tehenet. Hogyan érték ezt el? Ügy, hogy betartották az 1966 óta érvényben levő rendelke­zést, amely szerint a községi közös legelőre csak tuberku- linpróba után hajthatják ki a teheneket. A fertőzés lehetősé­ge azonban így is fennáll, ezért továbbra is nagyon ügyelne^, többször vizsgálják a tehénállományt. A legelőre való kihajtás előtt mételykórvizsgálaton is átesnek á szarvasmarhák. Harminc mételyes akadt, azon­nal elkezdték a kezelésüket, majd megtörtént a kontroli- vizsgálat — az eredményt a laboratórium még nem küldte vissza. A Béke Tsz állományá­ban ez a betegség nem fordult elő. Tavasszal Nyáregyházán kö­zel 1200 sertés kapott orbánc elleni védőoltást. Az utóbbi öt év legmagasabb sertéslétszá­ma az idei — jelentősebb meg­betegedés a sertések közt az idén még nem volt. Örvende­tes, hogy az anyakocák száma is növekedett a községben. A Béke Tsz látja el a köz­séget tejjel, ezért fokozot­tan gondoskodnak a tisz­taságról, higiénikus gépi fejessel, tejházban történő szakszerű tárolással kifo­gástalanul látják el ezt a feladatot. Hogy a tbc-mentes állományt megőrizzék, csak saját borjú­nevelőjükből szeretnék az utánpótlást biztosítani. F. O. Sietek, mert elkések A háziasszonyok szerint a keddi és a szombati sü- ,,lyi piac egyedülálló a kör­nyéken: hajnalban kezdő­dik, úgy három óra kö­rül ... A ruházati bolt előtt két asszony találkozik egymás­sal. — Hová mész? — Szaladok a piacra. — Szaladj is, mert las­san már vége ... Elköszönnek egymástól. Órámra nézek. Reggel 5 óra van. Hajnali piac Süly- ben... J. L » • <r ' • A járási labdarúgó-bajnokság végeredménye 1. Tápiósáp 2. píiís n. 3. Mende 4. Űri 5. Maglód II. 6. Ecser 7. Monori-erdő 8. Monor II. 9. Nyáregyháza 10. Vasad 11. Tápiósüly 20 17 20 15 20 13 3 - 59- 9 37 4 1 68-16 34 3 4 52-14 29 2 9 45-31 20 3 9 33-42 18 2 11 28-49 16 4 10 22-be. 16 4 10 25-61 1. 5 11 25-50 12 3 13 28-52 11 3 15 7-13 6 Űritől négy, Vasadtól kettő, Mag­lód Il.-től, Nyáregyházától és Tá- piósülytől egy-egy büntetőpont le­vonva, az ifjúsági csapat ki nem állásáért. Az ifi-bajnokság végeredménye 1. Ecser 2. Tápiósáp 3. Mende 4. Pilis II. 5. Maglód II. 6. Monor II. I 7. Nyáregyháza 8. Vasad 9. Űri 10. Monori-erdő 11. Tápiósüly 20 17 — 3 68-26 34 20 16 — 4 58-18 32 20 12 1 7 71-22 25 20 12 1 7 41-50 25 20 10 1 9 29-32 21 929 36-49 20 8 2 10 54-21 18 7—13 43-55 14 5 2 13 19-43 12 5—15 6-100 10 3 1 16 21-30 7 MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Azt csinálok, amit akaj rok. Monor: Sárika, drágám. Úrit A filatelista halála. Vecsés: Roméi és Júlia I—II. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, 'Ságvári úttörőház: Rá- kóczi-kiállítás, nyitva 8-tól 14 óráig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom