Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-06 / 157. szám
J^-jg,€StA\E&YE.I HÍRLAP • ICÖLON~R I A Ü^TsTk XV. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM 1971. JÜLIUS 6., KEDD Ki, hol tanul tovább? Sokan nem jelentkeztek — A szülök felelőssége Még az iskolai év befejezése előtt elkészült a felmérés, hogy az idén végzett nyolcadikos tanulók hogy irányítják tovább sorsukat. A 366 végzős közül gimnáziumba 68, szakközépiskolába 51, szakmunkásképző intézetbe 161, gép- és gyorsíró iskolára 3 jelentkezett. A felmérés szerint 83 végzős nyolcadikos, 30 fiú, 53 lány nem jelentkezett sehova. A tovább nem tanulók közül 82-nek fizikai munkások a szülei. Nem a tanulmányi eredmények, hanem a szemlélet az, ami ezeket a gyerekeket otthon marasztalja. A szülők úgy látják, hogy könnyebb és jobb lesz, ha segédmunkásnak megy a gyerek. Fizikai munkával még többet is keres, mintha tanult volna. Pedig a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi átlaga 3,4-től 3,65-ig terjed, s a bukások száma is igen alacsony. Még a kisegítő iskolában is külön foglalkoznak velük. Foglalkoznak a szülőkkel is. Nevelési tanácsadásokat tartanak és próbálják megváltoztatni a téves szemléletet. A továbbtanuló gyermekek között továbbra is erős a divatos szakmák vonzása, például az ipari tanulóknak jelentkező fiúk közül az autószerelő szakmát választották legtöbben, ugyanakkor kőművesnek kevés jelentkezett. A mezőgazdasági szakközép- iskolába hét nyolcadikos jelentkezett és mezőgazdasági szakmunkásképző intézetbe 9 fiatal. Az előzetes felmérés nem nyújthat teljes képet, hiszen a végzős nyolcadikosok két helyre jelentkezhettek, vagy az egyik sikerül vagy a másik. Még áz sem biztos, hogy a tovább nem tanuló nyolcadikosok közül őszig nem gondolja-e meg magát néhány. A vasadi mezőgazdasági szakmunkásképző iskola például ezeknek a tovább nem tanuló gyerekeknek a címét kérte el a városi tanács művelődési osztályáról, és őket levélben vagy személyesen felkeresve próbálják meggyőzni — hogy jelentkezzenek. HÚS MÁR VAN - SÖR MÉG NINCS 5ZODAHORDO Ecsi János 1954 óta szódahordó. Naponta járja lovas fogatával a város boltjait, viszi a telt, hozza az üres üvegeket. Nyáridőben szaporodnak a ládák a kocsin, üres is, telt is több van, mint a hideg időben. Most éppen a Szolnoki út végen levő boltban cseréli ki az üvegeket, már nagyon várták. Foto: Varga Irén Aratás közben — balesetvédelmi oktatás Tizenkilenc éve vezeti Pernek! Antal a nyársapáti boltot. Ez a tanyai bolt havonta fél millió forint forgalmat ér el — no, persze kapható benne élelmiszer, szerszám, de még a legszükségesebb textíliák is. Néhány évvel ezelőtt szinte csodaszámba ment, ha kon- zervet vettek. Azóta itt Nyársapáton is sokat változott a világ. Ahogy nőnek az igények, úgy növekszik a kereslet a konzerv iránt is. Aratás időszakában a legtöbb helyen már fogytán van MEGRAKJAK A KAMIONT Hat év alatt — 15 országban Nem ritka látvány a hatalmas kamion kocsi, a keskeny körösi utakon. Bizony művészet elvezetni a Rákóczi utcai terelő úton a konzervgyárig, különösen, ha a kerékpárosokat is kerülgetni kell. Csonka Sándor hétfőn reggel 7 óra után érkezett meg a konzervgyárba, Budapestről. — Mit visznek? — Meggydzsemmet pakolunk a konténerekbe, Angliába indul az exportáru. — Útvonal? — Rajkán hagyjuk el a magyar határt, azután Pozsony, Prága, Teplice, Drezda, végül Hamburg az úticél. „Csekély” 1350 kilométer. — Hány napig tart az út? — Szerdán reggel már ott vagyunk. — Többesszámban? — Igen. Juhász Károly a váltótársam. Mindig ketten megyünk ilyen nagy utakra. — Milyen az élete a kamio- nosoknak? — Ha nem lennének akadályok, valóságos álom lenne. — Mifélék az akadályok? — Rugótörés volt a kocsiban és nem javították ki jól. így azután visszamehetünk javíttatni. Nagyon fontos, hogy semmiféle műszaki hiba ne legyen, hiszen ha rendesen megyek az úton, a kocsi hátulja úgy is húsz centiméterrel „átlóg’’ a felezővonalon. Képzelheti, mennyire centizni kell ahhoz, hogy egy kerékpárost előzni tudjak. — Haragszik a kerékpárosokra ? — No, nem. Én is voltam valamikor kerékpáros. — Hány országban járt már eddig? — Hat év óta 15 országot ismertem meg, ahova talán soha nem jutottam volna el, ha nem ez a foglalkozásom. — Mit szól a család? — Várnak vissza. Biztosítva vagyok, nem maradok kinn, itt a „kissrácom”. — Hány éves a gyerek? — A legaranyosabb korban van. Két és fél éves. Ügy enged el mindig, hogy papa siess vissza. — Hol járt utoljára? — Múlt hétfőn jöttem Hamburgból, azután Jugoszlávia következett, most ismét Hamburgba megyünk. NAGYPAPA NYOMDOKAIN Tanulnak a jövő vasutasai Három lány és egyszem fiú sürgölődik az állomás vezérlő asztala mellett. Egyeztetik a vonatok mozgását jelző elektromos készüléket. Kik ezek a fiatalok? Jövendő vasutasok mjnd, a szegedi Vasútforgalmi Technikum tanulói. Nagykőrösön végzik üzemgyakorlatukat, s mivel valamennyien nagykőrösiek, misem természetesebb, hogy hazavágynak. Hogy teljesül-e a vágy vagy sem, az még a jövő titka. Miért akartam vasutas len- in? — teszi fel szinte önmagának Bocs Dániel a kérdést. — Apám, nagyapám is vasutas volt. Mindig úgy beszéltek hivatásukról, hogy azt csak megszeretni lehetett, örültem, ha ráértek, s munkájukról beszéltek. Így aztán én sem maradtam ki a sorból, remélem jó vasutassá válók. Körösi Irma inkább személypénztáros szeretne lenni, a gyakorlati idő alatt is e témakör foglalkoztatta. Két társa: Holló Erzsébet és Hepp Márta, forgalmista akar lenni. Napjaik változatosak és mint minden diáknak, a munka mellett kijut a szórakozásból a bor, s így természetes, hogy a palackozott bor forgalma is megnövekszik. Növényvédőszereket is árulnak, szőlő permetezésnél a Zinebre esküsznek, a burgonyabogár ellen pedig a Sevint veszik. Az Aranyhomok Termelő- szövetkezet a múlt hetekben törpe vágóhidat és húsüzemet nyitott. Régi panaszt orvosoltak, a nyársapátiaknak nem kell már sem Nagykörösre, sem Ceglédre járniuk, a legszükségesebb húsfélét helyben megvásárolhatják. Mint mindenütt, ebben a községben is a nyár hiány- ciklee: a sör. Az utolsó pillanatban, az aratás megkezdése előtt befutott a hiányzó alkatrész a kombájnhoz. így aztán a Rákóczi Termelőszövetkezet árpaföld jen is befejezhették az aratást, mielőtt még peregni kezdett volna a szem. Nem volt nagy próbatétel, csak „bemelegítés”, hiszen a kombájnnak első nekifutásra 25 holdról kellett betakarítani a jó közepes termést. A rozs talán már ma aratható lesz; 210 holdról kell raktárba juttatni a termést. Ha az idő melegszik, s marad a szárazság, nem lesz gond az aratásával, A termelőszövetkezetnek minden szál szalmára szüksége van. A kombájn után járó bálázógép összepréseli-kötözi a szalmát, majd a nyolctagú brigád kazlakba rakja. A Tizenhatmiüiós beruházás ÁLL A HIDROGLÓBUSZ A Szabadság Termelőszövetkezet nagy fába vágta a fejszéjét. Feketén a központban tbc-mentes állományú, szakosított szarvasmarha-telepet épít. Két istálló már készen áll, benne 216 tehén van. Készen áll a borjúnevelő, nemrég vették birtokukba a szép. borjúk — 144-en vannak. A tervek szerint felépült a központi takarmányépület, három új istállót augusztusra fejeznek be, és ezzel párhuzamosan felépítik a szociális épületet is. Augusztusra befejezik a 3 ezer literes tejház építését is, amelyet gépesítenek. A vizet adó hidroglóbusz már készen van. A termelőszövetkezet szakemberei abban bíznak, hogy ha a nyár mostoha, talán az ősz meleg lesz, s így októberig felépíthetik az elletőistállót, sőt a telep közútjait is megépíthetik. A termelőszövetkezet ezzel a lépéssel rég dédelgetett tervet vált valóra, hiszen az állattenyésztéssel eddig is szívesen foglalkozott. A beruházás költségeit részben hitelből, saját pénzből, részben állami dotációból fedezik. A munkát a termelőszövetkezett építőbrigádja végzi, méghozzá teljes megelégedésre. Az idei állattenyésztési tervet 9 és fél millió forintra tervezték, és bírnak abban, hogy teljesíthetik. Az egész beruházás 16 millió forintjába kerül a termelőszövetkezetnek. Verseny Esztergomban A konzervgyár tűzoltói július 13-án Esztergomban újból fecskendőhöz állnak. Három rajuk Ceglédbercelén első helyezést ért el, a Gödöllőn megrendezett megyei versenyen szintén elsők lettek, így jutottak el az országos vetél kedőre. Anyagböngészésen Steyn Sándor és Pozsár László harmadéves ipari tanuló. Mindketten a lakatos szakmát választották, s időnként bc-be- térnek a MÉH-telepre, ahol válogatnak a számukra használható vasanyagok között. Foto: Varga Irén munka megkezdése előtt balesetvédelmi oktatásban is részesülnek a munkások, a nagy munkák idején minden dolgozó testi épségére fokozottabban kell ügyelni. A Ceglédi országút mellett terülnek el a termelőszövetkezetek burgonyatáblái. A Szeged irányába, vagy a Budapestre igyekvők sokszor láthatják, amint az öntözőberendezés permetezi a földeket. A gyenge homokföldben szép termést hozott a burgonya. A múlt héten megkezdték a szüretét. Mivel a Rákóczi Termelő- szövetkezet is munkaerőgonddal küzd, hótforintos órabérért kiadják a szedést. Karika Józsefné, a Szeszipari Vállalat telepének dolgozója szívesen végzi ezt a második műszakot, de nem kevésbé Bera hászlóné sem. A termés kitűnő a bokrok alatt, így nem kell sokat -kutatni, csupán csak az a feladatuk, hogy nagyság szerint háromfelé válogassák, ugyanis osztályozva kerül a burgonya az üzletekbe. Főiskolások gyakorlaton A Műegyetem vegyészmérnöki karának hat hallgatója kötelező termelési gyakorlatát tölti a konzervgyárbanA gyakorlati munkáról az általuk kiválasztott témákról záródolgozatot készítenek tapasztalatlevonás céljából. Ugyancsak itt tölti majd gyakorlatát a szegedi Tanárképző egyik nagykőrösi hallgatója, két kereskedelmi főiskolás és egy hallgató a gép- ipai'i főiskoláról. Rossz hír Csak novembsrben Sajnos, megint kitolódott az autószerviz nyitásának ideje. Most a kazán a ludas, emiatt késik a szeptemberi nyitás, á Gépjavító Ktsz vezetői bíznak abban, hogy legkésőbb novemberben túl lesznek a bajokon és végre sok-sok dátum megjelölése után, valóban ki is nyitnak. > ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Dénes János és Krencz Lenke: András, Módra Balázs és Vincze Eszter: Eszter, Pethes Balázs és Illés Margit: Ágnes, Pesti István és Tóth Terézia: Csaba, Valent Sándor és Fodor Terézia: Terézia, Lakatos József és Hajdú Terézia: József, Szűcs Pál és Habon Mária: Pál, Barta Lajos és Kladács Emőke: Péter, Kiss Dezső és Boros Éva: Éva nevű gyermeke. Házasságot kötött: Szabó Károly és Kovács Klára, Nagy Mihály és Árvái Ilona, Rehák Imre és Kállai Rozália, Völgy esi Mihály és Grónai Irén. Meghalt: Tóth Nándorné Tóth Terézia (Kossuth L. u. 54.), Fehér György (Örkényi u. 22.), Borsos-Szabó Lászlóné Halász Ilona (Lengyel, u. 13.), Rákosi István (Marcs u. 11.), Kovács Irén (Kalocsa Balázs u. 8.). MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Ne búsulj! Hangulatos történet egy múlt századi kisvárosból. Színes, magyarul beszélő szovjet film. Kisérőműsor: Emberfaragók. Magyar híradó. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. 5 a P ■ O » R « T Hanny Judit országos úttörő-olimpiai bajnok! Tizenegy sportágban másfélezer fiatal sportoló vett részt a VII. nyári úttörő- olimpia idei, Miskolcon megrendezett döntőjében. Az iskolai, városi, megyei és területi előcsatározások után a körösi pajtások 5 sportágban vívták ki maguknak az országos döntőben való szereplés jogát. Mivel , már világszerte fiatal korban kezdik a sportolást, a magyar úttörőolimpia komoly, színvonalas tömegverseny, impozáns seregszemle és az eredmények is azt mutatják, hogy komoly sportbeli értéke is van. Hazánk második legnagyobb városa Csanyik-völgyi táborban fogadta az ország legjobb úttörő-sportolóit, közöttük az atlétalányokat is. A körösi fiatalok közül ugyanis az ő versenyeikre került először sor és mindjárt komoly sikert is arattak. Az 500 méteres döntőben 12-en rajtoltak. Hanny Judit (Nagykőrösi Petőfi iskola) jól versenyzett. A táv első részében a mezőny közepén tanyázott, 300 métertől nyomult fel, majd az utolsó 100- on nagyon jól hajrázott, minden ellenfelét maga mö^é utasította és 1:20.8 perces időeredményével elsőként haladt át a célvonalon. Jutka klasz- szissal jobb volt ellenfeleinél, a második helyezettet is 6—7 méterrel, 1,6 másodperccel előzte meg. A nagy akaraterővel rendelkező körösi kislány ritka bravúrt vitt véghez: a múlt évben 300 méteren és most az új 500 méteres távon szerezte meg az országos úttörő-bajnoki címet! Távolugrásban is 12 versenyző rajtolhatott. Zavaró körülmény volt, hogy 25 perccel a versenyszám indulása előtt — amikor jelentkezni kellett — nem találták Klingl Györgyi (Nagykőrösi Kossuth) nevezési lapját. A kezdés előtt pár perccel (!) került csak elő, ami idegesítette a körösi lányt szereplésében és nem is sikerült neki jól deszkát fogni. 497 centimétert ugrott, ami egyben azt is jelentette, hogy a harmadik helyen végzett az 505, illetve 498 centit ugró első két helyezett mögött. A 4x100-as váltóban 6 csapat rajtolt. A nagykőrösi Kossuth-iskola: Cs. Kiss Eszter, Klingl Györgyi, Vilcsák Edit, Holi Valéria — összetételű csapata a szeles, hideg időben a jóval magasabb ellenfeleik között 55,5 másodperces teljesítménnyel a negyedik helyen végzett. A fiatal összetételű gárda a megyei versenyről, de a területiről való továbbjutása is meglepetés volt. Országos helyezésük még dicséretesebb. Magasugrásban (12 induló): Klingl Györgyinek 140 centimétert sikerült átugrania, ami a Fosbury-stílusban ugró ellenfelei között a hetedik helyezésre volt elegendő. A körösi úttörő lányatléták szívesen gondolnak vissza a diósgyőri VTK-stadionra, ahol ezt a versenyüket vívták. S a kedves miskolci vendéglátásra; ajándékokra, kiállításokra, a külön olimpiai újságra, s egyáltalán a sportolásra is, ami sok barátságnak volt1 már megalapozója eddig, és lesz ezentúl is. — S —
