Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-31 / 179. szám

Egy nap a forró mezőn llpíejcíós elüti az aratás az Egyesült Ecser—Gyömrő Petőfi Tsz-Ijcii Reggel 5 óra Még harmatos a mező. Az Egyesült Ecser—Gyömrő Pető­fi Tsz búzatábláján azonban már felsorakozott az 5 kom­bájn, várva a napi munka megkezdését. A kombájnok vezetőit a tsz gépkocsija szál­lította a helyszínre, ide a gyomról vásártér mögötti terü­letre. Hozzáfogtak a gép kar­bantartásához, és üzemanyag­gal való feltöltéséhez. Jezso- viczki Lajos gépcsoportvezető is segít a munkában. 7 óra Szinte egyszerre indulnak a kombájnok. Bocanádi László, Juris Sándor, Fűz László az SZS—4-es nyergében, Hajdú Pál és Gyarmati István, az új NDK-kombájn volánjánál. Hosszú hetek óta végzik ezt a munkát. Lankadatlanul, fárad­hatatlanul ... 10 óra Reikkenő a hőség, a hőmérő higanyszála 29 fokot mutat. Fent ülünk az SZK—4-esen, Boconádi Lászlóval, alá az idén huszadszor ült a kombájnra. — Valóban, 22 éves voltam, amikor, Gyomán, először kom­bájnra ültem. Azóta nagyon megszerettem ezt a munkát — mondja menet közben. Nem veszi le szemét az előtte álló kalászokról. Egyenletesen, óvatosan vezet. Itt, a motorház mellett legalább 35—40 fok van. A kombájn szépen nyeli a búzaszemeket. Száll a por, a pelyva. Pillanatok alatt ellep mindkettőnket, de a környé­ket is. — Tudja — folytatja a gon­dolatsort a kombájnos —. kell ehhez egy kis elhatározás is. Van romantikája ennek a fog­lalkozásnak, de hogy mi, azt nehéz lenne megmagyarázni. A 20 év alatt egyszer voltam nyaralni, 1963-ban. Azóta, minden nyáron, korán reggel jövök, késő este érek haza. Hangját szinte alig érteni, elnyomja a kombájnok zaja. 12 óra Most már szánté kibírhatat­lan a hőség. Juris Sándor is régi, kipróbált kombájnos. Ti­zenegy éve ült először kom­bájnra. — Akkor is SZK—4-essel kezdtem, azóta is minden év­ben ezzel arattam. A fiam is itt van velem, ő a kisegítőm, az idén ült először kombájnra. A nap szinte merőlegesen tűz le ránk. A kombájnosok — úgy tűnik — észre sem veszik ezt. Szorgalmasan dolgoznak, sietni kell. 13 óra Megérkezik Máté Attila, a közös gazdaság főmezőgazdá­sza: — Ügy néz ki, hogy a hét végén, vasárnapra vagy a jö­vő hét elejére befejezzük az aratást. Ezerhatszáz holdnyi területen volt gabonánk. Az átlagtermések, bár az adatok még nem véglegesek, jónak mondhatók. Őszi árpából 21 mázsa, búzából 17. rozsból előreláthatólag 12 mázsás ter­més lesz egy-egy holdon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy mintegy 500 holdon pusztított a jégverés, az ecseri részen, akkor nincs 'miért szégyenkez­nünk. 14 óra Fűzi Laci még csak 19 éves. Hajdúböszörményből jött fel a testvéréhez lakni Rá- kosikertre. Ott kezdte a kcm- bájnos munkát, most pedig az Egyesült Tsz-ben dolgozik, Ecseren. Az első heteik után, munkájával elégedettek. Olyan biztosan fogj.a a kormányt, mintha világéletében ezt csi­nálta volna, ö is tagja a bri­gádnak, mely jelenleg is a szo­cialista címért küzd. Kis pihenő következik: ebé­delnek a kombájnotok. Téved, aki azt gondolja, hogy komó­tosan, kényelmesen. Rövid idő alatt eltűnik a szalonna, ke­nyér, paprika, paradicsom. Jót húznak a frissítőből, és alig félórás szünet után foly­tatják a munkát. 16 óra Tabányi János tsz-elnök jön. Elégedetten szemléli a kom­bájnotok munkáját. — Tavaly még kis területen arattunk — mondja. — Most több mint másfél ezer holdnyi területtel is sikerrel birkózunk meg. A várható terméssel elé­gedettek vagyunk. 19 óra Elkészül a mai nap számve­tése. Az 5 bombájnos 13 vagon búzát aratott. Jól dolgoztak a zetoros pótkocsis vontatók, amelyek a terményforgalmi vállalat magtárába hordták a learatott búzát. A tempó jó volt. A kombájnok nem álltak egy percet sem feleslegesen. Szép tiszta a búza — jegy­zi meg Somlói János mezőgaz­dász. Holnap már a rozsot arat­ják. Ha az idő jó marad, hét­főn bizonyára utoljára vonul­nak ki a kombájnok a mezőre az Egyesült Ecser—Gyömrő Petőfi Tsz-ben. Gér József Nekik kell cipekedniük BECSBEN TARTOTT BRIGÁDNAPLÓ' A Cegléd és Környéke Kis kereskedelmi Vállalat 91-es számú, vecsési élelmiszerbolt­jában 8 tagú kollektíva dolgo­zik, kivétel nélkül mindany- nyiam nők. Mindenre odafi­gyelni, gyorsan, pontosan, udvariasan kiszolgálni, a vá­sárlók igényeit mindenáron kielégíteni, ez az „Április 4.” szocialista brigád jelszava. A brigádnaplót 1966-ban kezdték írni. A kollektíva az­óta jócskán megfiatalodott, az átlagéletkor most 26 év. Tímár Frigyesné boltvezető­helyettes a régi brigádtagok közül való. Még ő is csak húsz és harminc közötti. A teenagerek az utánpótlás. így érthető, hogy fiatalos lendü­letnek nincsenek híján. A „Szocialista módon élni, dolgozni, tanulni” jelszót ko­molyan veszik, vállalásaikon túl, aiz egymást segítés és összefogás is nagy hangsúlyt Egy kis kóstoló blinden nyáron akadnak diákok, akik a szünidő egy ré­szét hasznos munkával töltik. Akik szakközépiskolákba, technikumokba járnak, azok­nak nem gond az „állásszer­zés” — de mit csináljanak a gimnazisták? Építőtáborba nem mehet mindenki! Marad tehát az anyuka, vagy apuka, aki beviszi őket a gyárba, ktsz-be, vagy ahol éppen ő maga dolgozik. A Gyömrői Vas- és Fémipa­ri Ktsz-ben 12 vakációzó diák dolgozik. Matyó Mária ősszel lesz másodikos a monori gim­náziumban : . — Engem fs anyu hozott ide. Kézi gépen dolgozom, ötpólusú vontatványcsatlakozókat ké­szítünk. Nem nehéz, de nagyon oda kell figyelni. Jól jön a pénz, mert ősszel, az osztály- lyal, Romániába kirándulunk. Persze, a szünidő pihenésre, kikapcsolódásra való, ezért otthon sokat magnózok, mozi­ba megyek, és mielőtt munkába álltam, a Balatonnál nyaral­tam. Marsik Ildikó szintén máso­dikos, Monoron: — Én célgépen dolgozom. Rugóvezető csapágyakat készí­tünk, naponta körülbelül ezer darabot. Nem is olyan rossz itt dolgozni. Már összebarátkoz­tam a lányokkal. A fizetésem­ből valószínűleg könyveket veszek. Nagyon szeretek olvas­ni. Orosz—angol szakos tanár szeretnék lenni. Réti Anna, a kőbányai Lász­ló Gimnázium harmadik osztá­lyába megy, szeptemberben: — Az édesanyám dolgozik itt. A csomagolóba kerültem, csapágyakat, dugattyúkat cso­magolok. Nem mondom, a munka után, otthon, jólesik a pihenés. Nagyon szeretek spor­tolni. hetente háromszor be­megyek Pestre, vívni tanulok, az OSC-ben. Úgy mondták, ezer forint lesz a keresetem. Ez a pénz nagyon jól jön, mert augusztusban a Balaton­ra megyek. És mit mond a kislányok fő­nöke, Kovacsih József: — Nincs a kislányokkal semmi baj. Többségük igyekvő és szorgalmas. Akik nálunk kóstoltak bele a munkába, azok közül sokan visszajönnék minden nyáron. S ennek mi csali örülhetünk. II. E. FELÖLTÖZÖTT A hűvösebb napok idején egy fiatalasszony szuper-mini- szoknyás üllői kislánnyal ta­lálkozott, és így szólt hozzá: — Nem fázol? — Nem. Felöltöztem. A fiatalasszony csodálkozott. — Hogy-hogy? A kislány megnyugtatóan válaszolt: — Zoknit vettem fék kap. Nemrég e<yik brigád- társunk, Tóth Károlyné épülő házánál kóstoltak bele az épí­tőiparba. Egész napos műsza­kon, dor ok as munkát végez­tek. Ez az esemény is beke­rült a brigádnaplóba. Meg az is, hogy együtt nézték meg nemrég a KISZ Központ: Mű­vészegyüttes műsorát, a ve­csési szabadtéri színpadon. A sok egyéb között nagy becs­ben tartanak még néhány ese­ményt. Például azt az író—ol­vasó találkozót, amelyen Sza­bó Pál, majd Zelle Zoltán volt a vendégük. Az ünnepi eseményekkel együtt megörökítették a hét­köznapok nehézségeit is. Mi­vel egyetlen férfi sincs a bri­gádban, sokszor nekik kell ci- pekedniük, és olyan terhe­ket is visznek, amelyek szinte meghaladják a „gyengébb nem” erejét Vállalásaikat azonban teljesítették, s úgy mondják, fennakadás ezután sam lesz. A szocialista cím kötelez. Fekete Gizella KOHOMIDÉKE XIII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1971. JÚLIUS 31., SZOMBAT Tsz-asszonyok Úriban Vb-ülésen tárgyalták a gondokat, tennivalókat „A párthatározat szellemé­ben termelőszövetkezetünk is megvizsgálta a nők helyzetét, minden területen, és megálla­pította, hogy fejlődést értünk el. Mégis, a nők száma tsz- ünkben évről évre csökken. Az egyenlő munkáért egyenlő bért elve már évek óta érvényesül. A legtöbb tennivaló a szociális és kommunális ellátás javítá­sában van.” így kezdte beszámolóját Horinka József, az úri Béke Tsz elnöke, a legutóbbi vég­rehajtó bizottsági ülésen, ahol a tsz nődolgozóinak gondjai­ról, mindennapjairól esett szó. A tsz-nek 124 nő tagja és 30 nő alkalmazottja van. A nő­tagok közül, az első félévben, 51 dolgozott. Ha sürgős mun­káról van szó, alkalmazottak­kal együtt, 81 dolgozót foglal­koztatnak. A nők növényter­mesztésben, napi átlagban, 75,50 forintot keresnek. Új munkaerő ide már érek óta nem jelentkezett, hi­szen a növénytermesztési munka változott a legke­vésbé: kapálni, borsót szedni ma is kézzel kell. Egy összehasonlító számadat: 1961-ben még 121 nő dolgozott a növénytermesztésben, ma már csak 33. Az állattenyésztésben 9 asz- szony dogozik, a legjobb kere­set a napi 94 forintos átlag. A segédüzemben sokan találnak munkát, jól keresnek, a leg­jobbak órabére eléri a 10 fo­rint 10 fillért. A tsz bővíteni kívánja az üzemet, s ezzel 25—30 nő­nek biztosítanak helyi munkaalkalmat. Az új műhely egészségesebb, csendesebb lesz a jelen­leginél, a havi átlagkere­setnek el kell érnie az 1600, 2400 forintot. A szövetkezet vezetőségében 4 nő tevékenykedik, a külön­böző bizottságokban 13. Jól képviselik a többieket, lelki- ismeretesen látják el megbíza­tásukat. A kommunális ellá­tás még nem teljes. Eredmény, hogy mindkét tanyaközpont­ban fürdő, öltöző áll a dolgo­zók rendelkezésére, munkakö­ÜDÜLNI JÓ Az üllői ÁFÉSZ hajdúszo- boszlói üdülőjében nagy a for­galom. Hetenként váltják egy­mást a családok: a beutalt dol­gozók ugyanis térítés nélkül vihetik magukkal családtagjai­kat. Eddig 27 család vette igény­be az ÁFÉSZ saját nyaralóját és bérelt faházát. Június 14-én kezdett az első turnus. A kő­épület, melybe ősszel bevezetik a földgázt, télen is lakható majd. Az igazgatóság így segít azon, hogy nagyon kevés szak­szervezeti beutalót kaptak. Az ÁFÉSZ két kereskedelmi tanulója, Bulejsza Ildikó és Tóth Mária, jó tanulmányi eredményéért ingyenes juta­lomüdülésben részesült — kí­vánságaiknak megfelelően, a Balatonnál. E. M. penyt és gumicsizmát mindenki kap. Jövőre lesz kész a tsz hajdúszoboszlói üdülője, ahol 4-en üdülhetnek egyszerre, té­len is, nyáron is. A gondok legnagyobbja a főtt étel biztosításának megoldása, a napközis óvoda bővítése, és a nők munkahelyre való szállí­tása. Mindezek megoldását a 4. ötéves terv idejére tervezik. Az úri Béke Tsz-ben 210 nyugdíjas és öregségi járulékos van. Nagy a szám, bár az öre­gek megélhetése biztosított — az egy főre eső havi jövede­lem 005 forint — mégis na­gyobb gondot kell fordítani az idős embérek segítésére, A legjobb megoldás a helyi öregek otthonának megépítése — vetődött fel az ötlet. Arra is volna lehetőség, hogy az iüős tsz-tag szerződést kössön a termelőszövetkezettel, s in­gatlana ellenében teljes ellá­tást kapna. Mindezt a köz­gyűlésen kell megtárgyalni, s alaposan felmérni a helyzetet, mert mindkét megoldás anya­gi áldozatot kíván a még dol­gozó tagoktól. K. Zs. Hogyan szerepeltek labdarúgó-csapataink? A Maglóa'i KSK: ismét középcsapat Az átalakított pilisi presszó első vendégei. Péíerfíy felvétele. Ha a szezon elejéin megkér­dezték volna a maglódi játé­kosokat és vezetőket, hánya­dik helyet remélnek csapatuk­nak, mindenki arra esküdött volna, hogy az 5—6.-at. Az op­timizmust az egyidényes baj­nokságban való jó szereplés okozta. Most, a bajnokság be­fejezésekor, a maglódiak is mérlegre tették szereplésüket, és tárgyilagosan megállapítot­ták, lehetett volna jobb is. Helyzetük a tabellán: 12. Maglód 30 8 10 12 36-44 26 Feltűnő, hogy a csapat 10 döntetlent ért él, főleg hazai pályán. Bármennyire is fur­csa: idegenben jobban ment a maglódiaknak. Hazai mérkő­zéseiken görcsös erőlködés lett úrrá a csapaton, amely aztán megbosszulta magát. Igaz, nemegj’szer a szurkolók is tü­relmetlenek voltak, és ez nem volt jó hatással a játékosokra. Évek óta a középmezőnyben foglalt helyet a csapat, így tör­tént ezúttal is. Pedig az előre­lépés lehetőségei adottak vol­tak. Miért nem sikerült? A már előbb említett gyen­ge hazai szereplés miatt. A csatársor mérkőzésről mérkő­zésre a helyzetek sokaságát hagyta kihasználatlanul. Egy- szer-kétszer a védelem is meg­ingott (Törökbálint, Párnáz). Ennek ellenére őik voltak a legjobb játékosai a csapatnak. Az ifik közül sokan beke­rültek az I. csapatba, ám já­tékuk nemegyszer kapkodóvá, szertelenné vált. A 12. hely miatt mindenesetre nem kell szégyenkezniük a maglódiak­nak. Olyan nagy múltú egye­sületiek mondtak búcsút a me­gyei I. osztálynak, mint Gö­döllő (!) és Bag. A következő őszi-tavaszi bajnokságban azért szeretné­nek előbbre lépni. A fiataloké a jövő. Ezt tartják a csa­pat vezetői,' és ebben van is igazság. A csapat gerincét azonban a kipróbált, idősebb játékosok adják. Maglódon az edzéseket Ben- csik Pál, a régi játékos vezet­te. Munkájáról csak dicséretet mondhatunk. 'Nem tűri az ed­zéseken a lazsálást, keményen megdolgoztatja a fiúkat. A játékosokról: Klim kapus­nak volt néhány kiemelkedő védése, egyszer-kétszer azon­ban megingott. A hátvédhár­mas legjobbja Bógyis István balhátvéd volt. A Pest megyei Hírlap sportrovata által ösz- szeállított legjobb megyei 11- be is többször bekerült, s a megye legjobb U-ének is tag­ja lett. Fitos váltakozó telje­sítményt nyújtott. Sztancsik közepeset. Teljesítményét le­rontja, hogy néhányszor súlyo­san vétett a sportfegy elem el­len. P. Nagy I., a csapat játék­mestere, végig jó teljesítményt nyújtott, akárcsak Rakita, aki jelenleg katonai szolgálatát tölti. Pomázon és Törökbálin­ton még játszott, mindkét he­lyen megingott (0:4, 3:6). A csatársorban a hat gólt elérő Fülekitől és Harazintól bizony többet vártak. Varga G. is hat gólt ért el. Az ő tel­jesítményével a legelégedet­tebbek a csatársorban. Széman a jövő embere lehet, ha ko­molyabban veszi a játékot. Horváth S. beállításával fel­gyorsult a csatársor. Végh K. sok helyzetet dolgozott ki. Gombkötő jó kezdés után el­szürkült. G. J. 70 ÉVES A MONORI SPORT EGYESÜLET Röviden beszámoltunk az 1911—12. évről, a Monori Sport Egyesület akkori szerep­léséről. Most egy évvel előbb­re lépve az 1912—13. bajnoki évbn végzett munkára emlé­kezünk. Az MSE folytatta jó szerep­lését ebben a bajnoki évben is. Akkor alakult meg a Kö­zép-Magyarországi Kerület. A monori csapatot a kecskeméti alosztályba osztották be, ahol szintén megnyerte a bajnok­ságot. 1. Monori SE, 2. Kecs­keméti AC. Az MSE eljutott ebben az évben az országos döntőig, amelyen az MTK csa­patával sorsolták össze. A mo- noriak itt elvéreztek, 12:1 ará­nyú vereséget szenvedtek. Vitéz Imre Ügyeletes orvos Gyomron, Pétcrin és Me.n- dén: dr. Huszár Sarolta. Mo­noron, Monori-erdön, Gombán, Káván és Bényén: dr. Borbás Antal (az egészségházban). Pi­lisen: dr. Pázmány Elemér. Üllőn: dr. Balázs László. Ve- csésen: dr. Fodor Etelka (Ye- csés, Áchim A. út). Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Veesésen pedig a János utcai lesz. SZOMBATI MULATSÁGOK A Monori Járási Művelődési Házban, ma este, 8 órai kez-i dettel, táncestet rendeznek) Játszik a Little-Boys együttes.1 ★ ^ Az üllői művelődési otthon­ban, „Zenés hétvége” címmel, 6-tól 11 óráig, bál. Játszik sí Alfa együttes. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom