Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-31 / 179. szám

8 PEST él EG ic/ú'rlap 1971. JŰLIUS 31., SZOMBAT Szomorú számok Talán pusztába kiáltott szó lett volna az a renge­teg figyelmeztetés, amely nyaranta rendszeresen je­lenik meg a sajtóban? Ta­lán senkit sem döbbentenek meg a szinte mindennapos tragédiák? Talán ennyire olcsó lenne az emberélet? Nem, ez képtelenség... Pedig nem képtelenség! Évről évre nő a víz áldoza­tainak száma. Tavaly 72, idén pedig — és még hol van az év vége! — 8(i em­beréletet követeltek a fo­lyók, a tavak. Szomorú szá­mok. És még szomorúbb, hogy az áldozatok fele fia­talkorú, nem ritkán 6—10 éves gyermek. Felnőtt, értelmes embe­rek nézik szó nélkül, amint a fiatalok meggondolatla­nul vagánykodnak, s csak a jóbarátot látják a vízben. Holott, a víz kiszámítha­tatlan játszótárs — tanú er­re a statisztika! Ezért ne szégyellje senki figyelmeztetni a felelőtlen embereket, s ha először ha­tástalan a rendreintés, szól­ni kell még egyszer — any- nyiszor, ahányszor csak szükséges. S, ha a jó szó, a figyelmeztetés kevés, ne riadjunk vissza a cselek­véstől sem. M. S. VÉDIK A VENDEGET Vizezte a konyakot „Felár44 a svájciaknak Idvffvnforffalmi ellsttturaús Sitii!api’sít*ft es itrjolc megyében A nyári szezon kellős köze­pén tartunk. Soha nem látott méreteket öltött a kül- és bel­földi idegenforgalom. A Bala­ton partján, a Velencei-tó mentén, a Dunakanyarban százezrek üdülnek. Ezeken, az idegenforgalom szempontjából legkiemeltebb területeken végzett ismételt ellenőrzést az Országos Kereskedelmi Fő­felügyelőség az érdekelt me­gyék illetékeseinek bevonásá­val. Július közepéig nyert ta­pasztalataikról pénteken, reg­gel dr. Bugosi Lajos, a főfel­ügyelőség helyettes vezetője adott tájékoztatót. Általános megállapítása: a helyzet va­lamivel kedvezőbb volt a ko­rábban tapasztaltaknál. összesen mintegy 1100 el­lenőrzésre került sor, s ezt 324 (!) felelősségrevo- nás követte. 246 esetben szabtak ki jelen­tős összegű pénzbírságot, ösz- szesen 152 ezer forintot, öt­Egy esztendő: egymilliárd : (Folytatás az 1. oldalról.) még a községfejlesztési ver­seny például a szentendrei járásban. A budai járási nép­frontbizottság képviselője ugyanakkor arról adott szá­mot, hogy már most megkö­zelíti a tízmilliós értéket a különböző közérdekű önkén­tes munka értéke. A megyei tanács tervosztá­lyának vezetője emlékeztetett arra, hogy a mozgalom a tele­pülések üzemeit is közelebb hozza a községi gondokhoz, az élethez. A népfront megyei titkára, S. Hegedűs László összefogla­lójában elmondotta: napjainkig 50—C0 millió forint társadalmi munkát vállaltak-végeztek, s ez az esztendő végére eléri a ta­valyi 200 milliós értéket. Igen fontos, hogy olyan épí­tést végeznek ezekkel az ak­ciókkal, amelyekre egyébként nem állná rendelkezésre pénz a hivatalos költségvetésből. Végezetül örömmel említet­te meg, hogy egyre erőtelje­sebb és gyümölcsözőbb a köz­ségfejlesztési verseny szerve­zésében is a pártszervezetek, pártbizottságok, tanácsok és népfrontbizottságok összefo­gása. t gy. ' * * HARMINCKÉT EV UTÁN... Vezérlőtiszt ­„A kertész szakmát tanul­tam ki, szerettem a virágokat, nagyon szerettem őket, de a kertészetben csak tavasztól őszig volt munka és annyit nem kereshettem, hogy télen is megéljek belőle. Olyan fog­lalkozás után kellett néznem, ami minden évszakban meg­adja a kenyeret. Kalauznak jelentkeztem. Hajnal négyre rendeltek oda, rajtam kívül még négyszázan ücsörögtünk ott kialvatlanul, hétkor el­kezdődött a szórás, kettőt vet­tek föl Icaiamnak. Volt képes­ségvizsgálat: rnenetismeret, hogyan kell bánni as utasok­kal, számolás ... Három na­pig egy kalauz mellett dol­goztam, az betanított, aztán lettem „önálló” .. .32 évvel ezelőtt, egy stráffal az egyen­ruhámon büszkén feszítettem otthon ... Akkoriban húsz tá­volsági, negyven-ötven hely­közi járat volt az országban. Én a Csepel—Kispest között „pörgő” — így hívjuk mi itt a helyközieket, mert nincs pi­henő idő a két végállomás kö­zött, rögtön kell indulni — buszra kerültem, emlékszem állandóan délutános voltam, mert a kollégám zenész volt és egész éjszaka játszott. Az­tán átkerültem Hűvösvölgybe, szintén helyközire, majd jöt­tek a helyi járatok, az utolsó Budapest—Monor útvonalon. Két év után lekerültem a ko­csiról, ellenőr lettem, majd forgalmi tiszt, Hűvösvölgy­ben indítottam a buszokat. A felszabadulás után fényeztem a kocsikat, roncskocsikból sze­reltük ki az alkatrészeket, így állítottunk közülük talpra né­hányat és lassan megindulha­tott újra a forgalom. Ezelőtt huszonegy éve lettem vezérlő­tiszt, a MÁVAUT budai fő­nökségénél, 1965-ben kerültem Gödöllőre, s már egy éve nyugdíjban kéne lennem, de megkértek, maradjak, marad­tam. Akkor harminckét ko­csink volt, most hatvannyolc. Ismerem a járatolcat, mint a tenyeremet. Most búcsúztat­tak, nyugdíjasként még vissza­hívtak három hétre, mert az utódom kivette a szabadságát. Aztán kimegyek majd a te­lekre, Gyömrőre, s végre ker- tészkedhetem harminckét év után kedvemre ... Permetezem a gyümölcsfáimat, ápolom a virágokat. A feleségemmel élek, gyerekünk nincs, ha va­laki innen szabadságra megy és hívnak vissza, szívesen jö­vök. De máshová nem, csak Gödöllőre. Pedig Budapesten lakom.” Hinterstein Jánost az el­múlt héten búcsúztatták munkatársai a MÁVAUT gödöllői főnökségén. Rádiót, takarót, dohányzókészletet vettek neki. De még ott ül, az új vezérlőtiszt helyén és sorolja a járatokat: csak gödöllőnek harminchárom vonala van, tizenegy a szer­ződéses járat, 52 kocsi me­netrend szerint közlekedik ,és öt buszt tartalékként üze­meltetnek. A leghosszabb vo­nal: 32 kilométer. Hosszabb, mint Gödöllőtől Budapest. i T. E. venhát figyelmeztetésre és 21 vállalati fegyelmi lefolytatá­sára tettek javaslatot. A sza­bálytalanságok 30 százaléka hamis mérés, árdrágítás, 18 százaléka pedig számolási visszaélés. illetve minőségi szabálytalanság volt. A felügyelők 1300 próbavá­sárlást végeztek, amelynek 360 esetben és 7300 forint osz- szegben jogtalanul felszámí­tott árkülönbözetet fedtek fel. Több mint tízezer alkalom­mal, illetve árunál végeztele minőségi ellenőrzést, ahol a kifogások aránya 37 százalék volt. A higiéniai feltételek, a közegészségügyi előírások be­tartását 620 alkalommal el­lenőrizték és 20 százalékban állapítottak meg enyhébb- súlyosabb szabálytalanságot. A főfelügyelőség pozitívnak értékelte, hogy az óriási hő­ség, a munkaerőhiány mellett sem történt sehol étel- vagy fagylaltmérgezés. A laborató­riumi vizsgálatok is min­denütt kedvezőbb képet mu­tattak a korábbinál. Az el­lenőrzés kiterjedt a bárokra is. ahol szintén akadtak ki- sebb-nagyobb hiányosságok. A KERMI vizsgálatai álta­lában szintén megnyugtatób- bak voltak, bár kirívó példák is akadtak. A balatonalmádi csemege áruházban és Budapesten a Náná.si úti közértben nagy mennyiségű pené­szes felvágottat és szá­razkolbászt találtak. Ez annál is érthetetlenebb, miután a szárazkolbász köz- ' tudottan keresett cikk. A Zöldért-boltokban megtörté­nik, hogy harmadosztályú árut első osztályúként adnak el. Az általános idegenforgalmi szemrevételezés Past megyére is kiterjedt. A felső- és alsó Dunakanyar mentén kilenc vállalatot, tizenöt szövetkeze­tei, négy iparost, százhuszon- két kereskedést, harminckét élelmiszerboltot és nyolcvan vendéglőt vizsgáltak. A helytállás és a lelkiis­meretes munka mellett lazaságokat, sőt visszaélé­seket is találtak. Verőcén például a szobi ÁFÉSZ Kék Duna vendéglő­jében három forint zenedíjat számoltak fel a magnó után. 25 százalékosan vizezték a konyakot és a kávéban pon­tosan a fele volt az előírt adagnak. A nagyvülámi tu­ristaház konyháját kifejezet­ten piszkosnak találták. A toki Egyetértés Tsz melegkonyhás borozójában a vezető megká­rosította a száznyolcvan fős svájci turistacsoportot, de a tsz-t is. Mégpedig úgy, hogy kevesebb ételt adott a szer­ződésben kikötöttnél — és még a gyerekek után is (!) felszámította a bort. A tájékoztató után dr. Lu­gosi Lajos válaszolt a feltett kérdésekre, majd ismertette második félévi tervüket: meg­vizsgálják a különböző ven­déglők, szórakozóhelyek osz- tálybasorolását, mert ez is sok visszaélésre ad alkalmat. k. m. Kispénzűek figyelmébe: Parcelláznak Veresegyházon Fürdőzők, horgászok paradicsoma Még a gyerekek sem kerge- tőznek az utcán; 32 fokos me­leget mutat a hőmérő. A ve­resegyházi strandfürdő ven­dégei fütyülnek a hőségre: nyakig merülnek a kelleme­sen langyos vízbe. A faludon túl türelmes horgászok vi­gyázzák a csalit, széles kari­májú szalmakalapjuk árnyé­kából. — Divatba jöttünk — jegy­zi meg elégedetten Pásztor Béla tanácselnök. — Egy-egy kánikulai vasár­napon több mint három­ezer vendég fordul meg a strandunkon: jórészt bu­dapestiek. Ami a fővárosiak növekvő érdeklődését illeti, nem kor­látozódik Veresegyház strand­jára: legalább annyian érdek­lődnek OTP-telkek iránt is. — Elkészült —a távlati köz­ségrendezési terv részeként — a községrendezési tanulmány- terv és a kialakítandó üdülő­telepünk parcellázási terve. Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium tervtanácsa jú­lius 6-i ülésén mindkettőt jó­váhagyta. Így rövidesen meg­kezdhetjük a parcellázást. — Mi a magyarázata a bu­dapestiek érdeklődésének? — Az, hogy nálunk a kis­pénzűek is telekhez juthat­nak: a parcellákat húszszáza­lékos készpénzösszeg lefi­zetése ellenében, egyévi részletfizetéssel értékesíti az OTP. — Hova tervezik az üdülő­telepet? — Ide, nem messze a strand­tól, a fák közé, a dombokra. Közben állandóan építjük- szépítjük a strandot is. A kö­zelmúltban újabb nyolcezer négyzetméternyi tavat tisztí­tottunk meg a nádtól, ennyi­vel bővült a horgászterület. Megnyílt a zöldség-gyümölcs- bolt is, s népszerűségét növe­li, hogy nemcsak hétköznap, de vasárnap is nyolc órán át nyitva tart. A strandvendéglőben me­leg ételek és hideg italaik várják a fürdőzőket. Rövi­desen megnagyobbítjuk a a parkolóteret is, s akkor aztán jöhetnek a pes­tiek: mindenkit szeretettel várunk. ny. é. A TÉR ALATT A földalatti vasút építése a tervezett ütemben halad; a Batthyány téri mélyállomás szigetelése befejeződött, jelen­leg az üzemi terek vasbeton oldalfalai készülnek. Megépül­tek a 120 méter hosszú „pe­ronlemezek” is. A képen: csil­lével szállítják az anyagot a vonalalagútban. 3Iit ígérnek a kapások ? (Folytatás az 1. oldalról.) elhúzódtak. A több mint 16 ezer holdból mintegy hatezret április második felében, két­ezret pedig májusban ültettek el. Ennek a nyolcezer holdnyi burgonyának a fejlődésére kedvezőtlenül hatott a má­jusi forróság. Igaz, azóta a csapadék hatásá­ra az állomány megerősödött, de a gumókötés ezeken a te­rületeken már nem volt olyan minőségű, mint a május előtt kikelt táblákon. A jelenlegi meleg, csapadék nélküli időjárás, amely kedvez az aratóknak, hátráltatja a burgonya fejlődését, nem nő­nek megfelelő ütemben a gu­mók. A későn vetett 3000 hold- nyi területen pedig csak a ve­tőgumók 80 százaléka eredt meg. A burgonya vész mind­össze 102 katasztrális holdon támadta meg a fejlődő nö­vényt. Ezt a betegséget sike­rült lokalizálni. A burgonya­bogár azonban már kevésbé reagált a vegyszerekre. Tíz­ezer hold burgonyát támadott meg. Kellő időben megkezdték a védekezést, de már a második nemzedék ellen is küzdenie kell a gazdák­nak, hogy megmentsék a temiést. A burgonya esetében már nem lehetünk olyan optimistáit, mint a kukoricánál. A tavalyi átlagot csalt különlegesen jó idő esetén érhetik el a burgo­nyatermelő szövetkezetek. A cukorrépatermő terület csökkent a megyében is éppen úgy, mint az országban min­denütt. Négyezer-ötszáz hol­don ültettek ebből a fontos ipari növényből. Közel 60 szá­zalékát vegyszerrel szabadítot­tál! meg a gyomtól, s ezzel ez egyik legnehezebb kézimunkát egyszerűsítették. Igaz, az egye- lést még most is kézzel kel­lett elvégezni. A júniusi és jú­liusi csapadék elegendő ahhoz, hogy a cukorrépa átvészelje a nyári meleget, s megfelelő mennyiségű termést adjon. A terület azonban csak abban az esetben növelhető a jövő esz­tendőben, ha a gazdaságok át­térnek a gépi munkára. Jó példa erre a zsámbéki, ahol idén 80 holdról em­beri kéz érintése nélkül takarítják be a termést, s jövőre 120 holdas területen a vetéstől a betakarításig va­lamennyi munkafolyamatot gép végez. M. K. A. Flóra- és faunatérkép a Velencei-tóról A Velencei-tó állat- és nö­vényvilágáról utoljára az 1930- as években készítettek tudo­mányos felmérést. Áz altkori megállapítások már érvényü­ket vesztették, ezért a Velen­cei-tavi Intéző Bizottság meg­bízásából a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tavaly vizsgálatba kezdett. Megállapítottál!, hogy az el­múlt négy évtized alatt a tó flórája és faunája szinte telje­sen megváltozott. Állatvilága új halfajtákkal bővült, s módosult a tó nö­vényzete is. A vízinövények a víz alatt Is igen dúsan tenyésznek. A hí­nárok közül főként a rence, a fésűs békaszőlő, valamint a ví­zi csillárka nevű moszat talált jó „talajra”. Megvizsgálták a vízinövé­nyek sűrűségét is, és valósá­gos „hínártérképet” készítet­tek. Eszerint a Velencei-tóban az egy négyzetméternyi terü­letre jutó vízinövényzet igen változó: 0,1 kg-tól 4 kg-ig ter­jed. Dús a tó zooplanktona is, azonban hiányoznak a fenék­üledékekben élő úgynevezett tápláléksaervezetek. Nincse­nek piócák, különböző rovar­lárvák, a tó egyetlen „tisztásán” található csak tavikagyló, s teljesen „hiánycikk” a tóban a rák. A Velencei-tó flóra- és fau­natérképét a tó halasításánál a nád és a vízi növényzet irtásá­nál hasznosítják majd. Zsiguli taxik Zsiguli személygépkocsik­kal frissíti fel a Volán — fő­leg vidéki — vállalatainak gépkocsiparkját. Az új típusú járművekből százat vásárol a tröszt. 79 taxiként közlekedik a jövőben, többek között Mis­kolc, Kecskemét, Szolnok, Szeged. Székesfehérvár, Veszprém és Szombathely ut­cáin. 21 XX-es rendszámú Zsiguli vezető nélkül, főleg a Balaton partján és Pécsen kölcsönözhető. A forintért is bérelhető személyautók szá­ma ezzel 320-ra, a Volán-taxi­ké több minit ezerre nő. N!ttts kokra Spanyolországban Az Egészségügyi Világszer­vezet csütörtökön hivatalosan tájékoztatta a magyar Egész­ségügyi Minisztériumot, hogy Spanyolország koleramentes. Üjabb megbetegedések nem fordultak elő. Az Egészségügyi Miniszté­rium ennek megfelelően a Spanyolországba utazó ma­gyar állampolgárok számára előírt kolera elleni oltási köte­lezettséget, valamint a Spa­nyolországból Magyarországba érkező utasokkal kapcsolatos előírt egészségügyi rendszabá­lyokat megszüntette. PES7 MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága es a Pest megyei Tanács lapja* Főszerkesztő: DR. LOKOS ZOLTÁN Fósíerkeszt 5-helyettes: SÁGI AGNES Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős lüadó: CSOLLANA FERENC Szerkesztőség: Budapest, vm, Somogyi Béla u. b. II em. Levélcím: Bp. ’0. Postaitok IC. Kiadóhivatal: Budapest, Vili.. Blaha Luiza «er 3. 4 szerkesztőse? es a kiadóhivatal központi telefonta: >43- ICO. 142—220. Titkárság: 140-4«. Előállítja: Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX: 25 0S4 lerjeszti a Magyar Posta, fo- rizetbető bármely oostahivaialnál, a kézbesítőknél. a posta Hírlap­üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V.. József nádor tér 1. sz.J. Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom